Eljárás : 2018/2119(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0159/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0159/2019

Viták :

PV 13/03/2019 - 17
CRE 13/03/2019 - 17

Szavazatok :

PV 13/03/2019 - 19.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0201

JELENTÉS     
PDF 254kWORD 84k
4.3.2019
PE 631.920v02-00 A8-0159/2019

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés

(2018/2119(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Tom Vandenkendelaere

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONT a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés

(2018/2119(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen 121. cikke (2) bekezdésére, 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7)

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a Bizottság „2019. évi éves növekedési jelentés – Egy erősebb Európáért, amely képes szembenézni a globális bizonytalansággal” című, 2017. november 22-i közleményére (COM(2018)0770), és a riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentésre (COM(2018)0758),

–  tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2018. október 10-i éves jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság európai gazdasági előrejelzésére (2018. ősz és 2019. tél),

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a Bizottság által 2018. május 25-én közzétett, az idősödésről szóló 2018. évi jelentésre,

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2018. november 26-i bizottsági ajánlásra (COM(2015)0759),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló 2015. június 22-i jelentésére, a Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei fehér könyvére, valamint a Bizottságnak a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagára,

–  tekintettel az eurócsoport 2018. december 4-i jelentésére az uniós vezetők részére a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítéséről,

–  tekintettel a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozó nyilatkozatára,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló és a 2019. évi éves növekedési jelentésre előretekintő, 2018. október 10-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0159/2019),

A.  mivel Európa gazdasága immár a folyamatos növekedés hetedik évébe lép; mivel az euróövezet és az EU GDP-növekedési rátáit lefelé igazították ki, a növekedés így 2019-ben 1,3 % és 1,5 % lesz, 2020-ban pedig 1,6 % és 1,8 %; mivel a növekedés üteme várhatóan tovább mérséklődik, részben a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt; mivel a gazdasági és foglalkoztatási teljesítmény tekintetében továbbra is jelentős eltérések vannak a tagállamok között;

B.  mivel az euróövezetben és az EU-ban a munkanélküliség 2018. decemberben 7,9%, illetve 6,6% volt; mivel számos tagállamban a munkanélküliségi ráta továbbra is meghaladja a válság előtti szintet, különösen a tartós munkanélküliség esetében, továbbá az ifjúsági munkanélküliség több tagállamban továbbra is magas;

C.  mivel az EU-ban a foglalkoztatási arány növekszik, bár a tagállamok között egyenlőtlen módon; mivel a foglalkoztatottak száma az euróövezetben elérte a valaha mért legmagasabb szintet, 2018 harmadik negyedévében 146 millió főt tett ki; mivel az újonnan létrehozott munkahelyek többsége részmunkaidős;

D.  mivel a gazdasági növekedés továbbra is sérülékeny, és eltérést mutat a tagállamok között, többek közt a nem szűnő geopolitikai feszültségek miatt, amelyek kihatnak a globális kereskedelemre, valamint az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok bizonytalansága miatt;

E.  mivel Európa még mindig beruházási hiánnyal szembesül annak ellenére, hogy a kamatok évek óta rendkívül alacsonyak, és a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezőek;

F.  mivel az Eurostat szerint az időskorú eltartottak aránya az EU-ban szakpolitikai változások nélkül az előrejelzések szerint a 2016-os 29,3 %-ról 2080-ig 52,3%-ra fog emelkedni, ami azt jelenti, hogy minden idős személyre kevesebb mint két munkaképes korú személy fog jutni; mivel ebben a tekintetben jelentős különbségek vannak a tagállamok között;

G.  mivel az elmúlt két évtizedben az euróövezet teljes tényezőtermelékenysége elmaradt a legnagyobb globális gazdaságokétól;

H.  mivel az előrejelzések szerint az euroövezetben a GDP-arányos államadósság továbbra is az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendenciát fogja követni, és a 2018-as körülbelül 87 %-ról 2019-re 85 %-ra fog mérséklődni; mivel azonban a Bizottság előrejelzése szerint 2019-ben tíz tagállam esetében várható, hogy a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60%-ot, hét tagállam esetében pedig ez az arány várhatóan 90 % felett marad; mivel az adósságcsökkentő intézkedések végrehajtásának üteme több tagállamban is lassú; mivel az előrejelzések szerint 2019-ben a magas GDP-arányos államadóssággal rendelkező euróövezeti tagállamok közül öt esetében jelentős mértékű lesz a strukturális hiány;

I.  mivel az előrejelzések szerint 2019-ben egyik euróövezeti tagállam államháztartási hiánya sem fogja meghaladni a GDP 3 %-ának megfelelő küszöbértéket, és az aggregált euróövezeti államháztartási hiány 2018-ban a számítások szerint a GDP 0,6 %-ára esett vissza, 2019-ben pedig enyhe emelkedéssel a GDP 0,8 %-ának megfelelő szintet fogja elérni;

J.  mivel az uniós tagállamok államháztartásainak hosszú távú fenntarthatósága a generációk közötti méltányosság szempontjából aggodalomra ad okot;

K.  mivel a folyó fizetési mérleg többlete 2017-ben érte el a csúcspontját, és 2019-ben és 2020-ban az előrejelzések szerint az euróövezetben némileg csökkenve a GDP 3,6% -a körül fog megállapodni, az EU-ban pedig a GDP 2,3% -án, és így a világon a legmagasabbak között van;

1.  üdvözli a Bizottság 2019. évi éves növekedési jelentését, amely megerősíti a következők fontosságát: 1) magas minőségű beruházások növelése; 2) olyan reformok, amelyek növelik a termelékenységet, az inkluzivitást és az intézmények minőségét; és 3) a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás;

2.  sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott és összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy teljesítsék az inkluzív és fenntartható növekedés célját, vállaljanak felelősséget a jövő nemzedékekért azáltal, hogy biztosítják az államháztartás és a szociális biztonsági rendszereink megfelelőségét és fenntarthatóságát, és ezáltal jóléti államaink jövőjét;

3.  megjegyzi, hogy a Bizottság az idősödésről szóló 2018-as jelentése szerint abban az esetben, ha a szakpolitikában nem történik változás, a nyugdíjakhoz, az egészségügyi ellátáshoz és a hosszú távú gondozáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások várhatóan nőni fognak az elkövetkező évtizedekben, ahogy Európa népessége továbbra is jelentős mértékben idősödik;

4.  sürgeti a tagállamokat, hogy készüljenek fel a fenti demográfiai változásokra a következők révén: 1) szociális szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtása e költségek csökkentése érdekében; 2) a termelékenység növelése, ami elengedhetetlen a számottevő és fenntartható gazdasági növekedés jövőbeni biztosításához; 3) megfelelő költségvetési tartalékok kialakítása a növekvő költségvetési kiadások ellensúlyozására;

5.  üdvözli, hogy az EU-ban a foglalkoztatási arány növekszik, bár a tagállamok között egyenlőtlen módon; megjegyzi, hogy néhány tagállamban továbbra is magas a tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség, ami további reformokat és beruházásokat tesz szükségessé a fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése érdekében;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodás szerinti ütemtervnek megfelelően továbbra is mozdítsa elő a gazdasági és monetáris unió elmélyítését;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy napirendjében kiemelten foglalkozzon az egységes piaccal;

Magas színvonalú beruházások megvalósítása

8.   hangsúlyozza, hogy a generációk közötti méltányosság hosszú távú biztosítása érdekében a tagállamoknak növelniük kell termelékenységüket termelőberuházások, például a növekedést elősegítő, fentartható, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban lévő infrastrukturális projektek révén, az olyannyira szükséges potenciális gazdasági növekedés ösztönzése érdekében;

9.   üdvözli az európai beruházási terv pozitív hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; hangsúlyozza, hogy a Parlament már elfogadta tárgyalási pozícióját az InvestEU programmal kapcsolatban, és sürgeti az intézményközi politikai megállapodás mielőbbi elérését; tudomásul veszi az Európai Számvevőszék javaslatát az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott beruházások földrajzi eloszlásának javítására;

10.  megjegyzi, hogy az európai beruházási terv pozitív eredményei ellenére még mindig beruházási hiány tapasztalható az euróövezetben; rámutat arra, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a gazdasági lassulás és a külső kockázatok és kihívások növekedésének jelei mutatkoznak, az állami és magánberuházások fontos szerepet játszanak az európai szintű növekedés és konvergencia előmozdításában;

11.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok különbséget tegyenek a hosszú távú termelő közberuházások és a folyó kiadások között a költségvetési mozgástér kihasználása során;

12.   hangsúlyozza, hogy a termelékenység növeléséhez beruházásokra van szükség a készségek, az innováció, az automatizálás, a kutatás és fejlesztés, a fenntartható mobilitás és infrastruktúra terén, összhangban az Európa 2020 stratégia céljaival; hangsúlyozza, hogy mind a fizikai, mind a humán tőkébe be kell fektetni, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egész életen át tartó tanuláshoz, a készségfejlesztéshez és az átképzéshez;

13.  úgy véli, hogy a beruházásokkal kapcsolatos aránytalan bürokráciát felszámoló reformok haszna kettős: elősegítik a gazdasági tevékenységet és megteremtik a hosszú távú növekedéshez vezető feltételeket;

14.   hangsúlyozza, hogy az Európán belüli közvetlen külföldi befektetések a befektető vállalkozás és a befogadó régiók helyi vállalkozásai számára egyaránt termelékenységnövekedést eredményeznek, valamint elősegítik a gazdasági konvergenciát Európában; úgy véli, hogy az előre kiszámítható és érvényesíthető szabályok, a tisztességes feltételek és az alacsonyabb megfelelési költségek kulcsfontosságú tényezők a befektetők vonzásához;

15.   hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a teljes körű tőkepiaci unióra, mivel a jobban integrált pénzügyi piacok további magán kockázatmegosztási és kockázatcsökkentési mechanizmusokat hozhatnak létre, valamint megkönnyítik a határon átnyúló finanszírozást a reálgazdaság számára, és előmozdítják a fenntartható magánberuházásokat;

A reformtörekvések középpontjában a termelékenység növekedése, az inkluzivitás és az intézményi minőség

16.  emlékeztet arra, hogy minden más tényező egyezése esetén az elkövetkező évtizedekben a munkaerő idősödése valószínűleg jelentős mértékben visszahúzza majd az európai termelékenység növekedését; továbbra is aggódik az EU alacsony versenyképessége és a termelékenység alacsony növekedése miatt, és ezért sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a termelékenységet fokozó és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformokat;

17.  hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az állami nyugdíjrendszerek megfelelőségét és hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát egyaránt; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében az érintett tagállamok nyugdíjrendszerének reformjára van szükség;

18.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a termelékenység növekedésének és az inkluzivitásnak a nemzeti reformok központi célkitűzésének kell lennie;

19.  hangsúlyozza a munkaerőpiaci részvételi arány növelésének fontosságát többek között a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságának megőrzése érdekében, különösen az eltartottak növekvő arányával összefüggésében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok és a menekültek munkaerőpiaci integrációját;

20.  megjegyzi, hogy a túladóztatás akadályozza a beruházásokat és a munkahelyteremtést; szorgalmazza az adóknak a munkát terhelő magas adóteherről más adónemekre történő átcsoportosítását Európában; úgy véli továbbá, hogy az alacsony és közepes jövedelmek adóterhének csökkentése növeli a keresletet és fellendíti a növekedést; hangsúlyozza, hogy javítani kell az adóbehajtást, és jobban össze kell hangolni az adózás területén alkalmazott közigazgatási gyakorlatokat, és üdvözli az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok erőfeszítéseit;

21.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció, a globalizáció, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a technológiai változás hatalmas növekedési potenciált hordoz, gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacokat, és kihat az európai gazdaságok növekedési dinamikájára;

22.  kiemeli, hogy a csökkenő munkaképes korú népesség mobilizálása több sokoldalú és szakképzett alkalmazottat és dinamikusabb munkaerőpiacot igényel, valamint aktív munkaerőpiaci politikákat, a munkaerő egész életen át tartó tanulását és képzését, továbbképzését és átképzését, az oktatási és képzési rendszerek szorosabb kapcsolatát a vállalkozásokkal, mindezt hozzáférhető szociális biztonsági rendszerekkel ötvözve; kitart amellett, hogy ezeket az elveket megfelelően figyelembe kell venni az inkluzív és jól működő munkaerőpiacok támogatása és a munkahelyek minőségének előmozdítása érdekében, a szociális jogok európai pillérében foglaltaknak megfelelően;

23.  kiemeli, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek a foglalkoztatás fontos motorjai, nem tudják teljes mértékben kiaknázni az európai egységes piacban rejlő lehetőségeket a jogalkotási és adminisztratív akadályok miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse ezeket az akadályokat; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy lépjen fel a kkv-k és a multinacionális vállalatok közti tisztességtelen verseny és méltánytalanul megoszló adóterhek ellen; hangsúlyozza az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem folytatásának fontosságát;

24.  emlékeztet a vállalkozásoknak kedvező közigazgatási és szabályozási környezet fontosságára, figyelembe véve a megfelelő fogyasztóvédelmet is, amely megkönnyíti a vállalatok számára a finanszírozáshoz való határokon átnyúló hozzájutást és a források határokon átnyúló megteremtését; üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés hangsúlyozza, hogy szükség van a közigazgatás hatékonyságának a kormányzás minden szintjére kiterjedő javítására; sürgeti, hogy a tagállamok számolják fel a helyi és regionális szinten a magán- és állami beruházások útjában álló szükségtelen akadályokat;

25.  hangsúlyozza, hogy az esetleges jövőbeli sokkhatások elhárításához előrelépés szükséges a GMU elmélyítése terén; emlékeztet, hogy a GMU kiteljesítéséhez erős politikai elkötelezettségre, hatékony kormányzásra és demokratikus elszámoltathatóságra van szükség; emlékeztet az ellenállóképes, a pénzügyi stabilitást garantáló banki ágazat, és ennek hatékony és megfelelő szabályozása fontosságára; üdvözli a bankunió fokozatos kiteljesítésére irányuló felhívásokat, egy hiteles európai betétbiztosítási rendszer és a nemteljesítő hitelek csökkentését célzó folyamatos erőfeszítések révén; tudomásul veszi az euróövezeti csúcstalálkozó által az eurócsoportnak adott megbízatást a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz kidolgozására;

A makrogazdasági stabilitás és a rendezett államháztartás biztosítása

26.   kiemeli, hogy a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás továbbra is a fenntartható növekedés előfeltételei;

27.  megjegyzi, hogy az idősek nagyobb aránya nagyobb kiadásokat jelent az egészségügyi ellátás, az idősgondozás és a nyugdíjak terén; megjegyzi továbbá, hogy az idősödő társadalomban – minden más tényező egyezése esetén – csökken a munkaképes korú emberek aránya az idősek arányához képest, ami azt jelenti, hogy kevesebb munkaképes korú járulékfizető jut egy idős emberre; hangsúlyozza, hogy ez jelentős terhet ró azon tagállamok államháztartására, amelyek nem hajtották végre a szükséges reformokat, ami megnehezíti az államháztartás fenntarthatóságát;

28.  felszólít arra, hogy a magas költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező tagállamok tegyenek folyamatos erőfeszítéseket ezek csökkentésére; elismeri, hogy számos tagállam erőfeszítéseket tett államháztartása konszolidálása érdekében, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhányan elszalasztották a szükséges reformok megvalósításának lehetőségét; rámutat, hogy egyes, nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok további lépéseket tettek a konszolidáció terén, ezáltal hozzájárulva az euróövezet folyófizetésimérleg-többletéhez;

29.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a folyófizetésimérleg-hiánnyal vagy magas külső adósságállománnyal rendelkező tagállamokat versenyképességük növelésére, továbbá a nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamokat arra, hogy növeljék a keresletet a bérek – a termelékenység növekedésével összhangban lévő – emelése révén, valamint lendítsék fel a termelékenység növekedését a beruházások előmozdítása révén;

30.  sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megfelelő költségvetési tartalékokat a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára; felszólít a Stabilitási és Növekedési Paktum következetes végrehajtására és betartására, ideértve annak rugalmassági záradékait is, a felelősségteljes államháztartás biztosítása érdekében; emlékeztet a költségvetési szabályok következetes betartásának jelentőségére a pénzügyi piacok bizalmának visszanyerése szempontjából, ami alapvető jelentőségű a beruházások vonzásához;

31.  üdvözli az Európai Költségvetési Tanács javaslatát a költségvetési szabályok radikális egyszerűsítésére a fiskális politikák jelenlegi uniós keretrendszere továbbfejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaiba beépített rugalmasság lehetővé teszi a tagállamok számára a megfelelő egyensúlyt megteremtését a prudens költségvetési politika biztosításának célkitűzése és a termelő beruházások lehetővé tétele között; felhívja a Bizottságot, hogy az adósság fenntarthatóságára vonatkozó elemzései során vegyen figyelembe minden országspecifikus tényezőt;

Nemzeti felelősség

32.  emlékeztet arra, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtásának jelenlegi szintje túl alacsony; úgy véli, hogy az európai szemeszter középpontjában a nemzeti felelősségvállalásnak kell állnia; sürgeti a nemzeti és regionális parlamenteket, hogy vitassák meg az országjelentéseket és az országspecifikus ajánlásokat, és folytassanak párbeszédet az érintett szereplőkkel; kiemeli, hogy egy egyszerűbb és célzottabb európai szemeszterrel növelhető lenne a felelősségvállalás;

°

°  °

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2)

HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3)

HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4)

HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5)

HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6)

HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7)

HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8)

HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9)

HL L 129., 2017.5.19., 1. o.

(10)

HL C 252., 2018.7.18., 215. o.

(11)

HL C 461., 2018.12.21., 1. o.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (31.1.2019)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2019. évi éves növekedési jelentés

(2018/2119(INI))

Előadó: Andrey Kovatchev

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  felhívja a Bizottságot, hogy igazítsa ki az európai szemeszter folyamatát egy, a fenntartható fejlesztési célok által vezérelt, új, hosszú távú stratégiai keretté, hogy ezáltal támogassa a tagállamokat a környezeti szempontból fenntartható és társadalmi szempontból inkluzív növekedés megvalósításában; megismétli, hogy fontos a szociális jogok európai pillére végrehajtásának nyomon követése annak érdekében, hogy jelentős előrelépést lehessen elérni kulcsfontosságú elveinek – különösen a mindenki számára megfizethető és jó minőségű megelőző egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogának – megvalósítása terén;

2.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági dimenzión túl a szociális, valamint az éghajlat- és a környezetvédelmi politikának is teljes szerepet kell játszania az európai szemeszter folyamatában; kéri olyan mutatók bevezetését, amelyek célja a fenntarthatóság és a jóllét mérése;

3.  hangsúlyozza, hogy az energia és az erőforrások felhasználásának a gazdasági növekedéstől való további függetlenítésére van szükség az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai és energiaügyi célkitűzéseinek eléréséhez, a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében fogalmazza meg célkitűzésként a klímasemleges gazdaság megvalósítását; emlékeztet az Európai Unió azon kötelezettségvállalására, hogy 2050-ig társadalmilag igazságos átmenet révén és költséghatékony módon megvalósítja a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást;

5.  kiemeli, hogy az uniós gazdaság szén-dioxid-mentesítése jelentős többletberuházásokat ösztönöz majd; emlékeztet arra, hogy ma az EU GDP-jének mintegy 2 %-át fordítják az EU energiarendszerére és a kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásokra; megjegyzi, hogy ennek 2,8%-ra kellene nőnie annak érdekében, hogy létrejöjjön a nettó zéró üvegházhatású gázt kibocsátó gazdaság, ami a kiindulási helyzethez képest jelentős többletberuházásokat tesz szükségessé;

6.  emlékeztet arra, hogy az EU finanszírozási kötelezettségvállalásait hozzá kell igazítani a Párizsban vállalt éghajlat-politikai célokhoz, többek között értékelni kell, hogy a beruházási támogatások összeegyeztethetőek-e az éghajlat-politikai célkitűzésekkel, fokozni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását, valamint az éghajlat-politikával kapcsolatos jelentéstételt általánosan érvényesíteni kell a pénzügyi mozgások esetében;

7.  hangsúlyozza, hogy az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló rendelet(1) keretében a tagállamok által meghatározott éghajlat- és energiapolitikai célokat integrálni kell az európai szemeszterbe;

8.  hangsúlyozza, hogy a gazdaság környezetbaráttá tétele és a hatékonyabb egészségügyi rendszerekbe való beruházás fokozni fogja Európa azon képességét, hogy javítsa polgárai jóllétét; rámutat arra, hogy egyaránt figyelembe kell venni a strukturális reformok rövid távú költségvetési következményeit, valamint hosszú távú környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait;

9.  fontosnak tartja az európai szemeszter felhasználását az erőforrás-hatékony, körforgásos, nettó kibocsátásmentes, energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságra való átállás felgyorsítására, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez és a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez; ismételten hangsúlyozza a szénintenzív és szén-dioxid-kibocsátást okozó régiók uniós pénzügyi támogatásának fontosságát a tiszta technológiákra és energiahatékony megoldásokra való igazságos energetikai átállás lehetővé tétele, valamint a fenntartható munkahelyek létrehozása érdekében;

10.  úgy véli, hogy az európai szemeszter alapvető eszköz, amely nélkül nem érhetők el a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós célok és a kapcsolódó társadalmi-gazdasági előnyök;

11.  üdvözli az uniós finanszírozás következő programozási időszakra vonatkozóan javasolt elosztását annak érdekében, hogy az támogassa a tagállamokat az ajánlások és a strukturális reformok végrehajtásában, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek a kapcsolatnak nem szabad feltételességen alapulóvá válnia; hosszabb távú szemlélet elfogadására szólít fel a reformok előrehaladásának nyomon követése és értékelése során;

12.  üdvözli az európai szemeszter azon felismerését, miszerint a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a munkaerő alkalmazkodóképességére, hogy biztosítsák, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a technológiai fejlődésnek megfelelő készségekkel; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a méltányos átmenetet szorgalmazó megközelítés elfogadását, amely biztosítja az érintettek bevonását és részvételét, valamint támogatja a munkaerőt, továbbá a tisztességes és minőségi munkahelyek létrehozását;

13.  üdvözli, hogy az egészségügy területén az európai szemeszter folyamata a költségmegtakarításról az egészségügyi rendszer teljesítményére helyezte át a hangsúlyt, elismerve az egészségügyi eredmények és a mindenki számára megfizethető, magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fontosságát; közös mutatók és módszerek kidolgozására szólít fel az egészségügyi rendszerek teljesítményének az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében történő értékelése céljából; támogatja a nemzeti egészségügyi rendszerek teljesítményének – többek között az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségek és hiányosságok – értékelését lehetővé tevő közös mutatók és módszerek kidolgozására irányuló erőfeszítéseket;

14.  hangsúlyozza, hogy az egészségügybe történő hatékony beruházás – ideértve az egészségügyi kutatást és a betegségek megelőzését is – elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz; hangsúlyozza az egészségügyi ágazat fenntarthatóságának fontosságát;

15.  hangsúlyozza a civil társadalommal nemzeti szinten folytatott strukturált és rendszeres párbeszéd fontosságát a felelősségvállalás fokozása érdekében; úgy véli, hogy a Bizottságnak inputot kellene gyűjtenie az érdekelt felek széles körétől, és nagyobb nyilvánosságot kellene biztosítania az országspecifikus ajánlások és az országjelentések számára, többek között magasabb szintű politikai viták révén;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy mind elemzési, mind működési szinten biztosítson területi dimenziót az európai szemeszter számára; úgy véli továbbá, hogy a strukturális politikák hatékony irányításának biztosítása érdekében a regionális és helyi hatóságokat be kell vonni e politikák kidolgozásába és a döntések meghozatalába egy felülről lefelé és alulról felfelé építkező vegyes tervezési folyamat révén;

17.  felhív arra, hogy a civil társadalom és a környezetvédelmi szervezetek strukturáltan vegyenek részt az európai szemeszter folyamatában, továbbá hogy a környezetvédelmi miniszterek tanácsi szinten nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az európai szemeszter folyamatába;

18.  felszólít az egyéb uniós politikákkal, például az éghajlat-politikával és a természeti erőforrások nem fenntartható kiaknázásával kapcsolatos uniós politikákkal való nagyobb koherenciára;

19.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a közös európai reagálási képességet olyan katasztrófákkal szemben, mint az aszály a dél-európai országokban, a katasztrofális árvizek, az erdőtüzek és a földrengések; hangsúlyozza az európai katasztrófa-elhárítási műveletek előzetes tervezése terén történő nagyobb fokú együttműködés ösztönzésének szükségességét többek között olyan intézkedések révén, mint a tagállamok eszközeinek felmérése, vészhelyzeti tervek készítése, továbbá a kockázat-kezelési tervezés javítása.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Mark Demesmaeker, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Bolesław G. Piecha, John Procter, Julia Reid, Michèle Rivasi, Davor Škrlec, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Herbert Dorfmann, Fredrick Federley, Christophe Hansen, Babette Winter, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

José Blanco López, Andor Deli

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról , HL L 328., 2018.12.21., 1. o.


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (18.2.2019)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2019. évi éves növekedési jelentés

(2018/2119(INI))

A vélemény előadója: Iskra Mihaylova

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  elismeri, hogy az uniós gazdaság növekedése folytatódik, a foglalkoztatás nő, a válság nyomán kialakult beruházási hiány pedig – jóllehet a közberuházások továbbra is elmaradnak a válság előtti szintektől, és a válság által leginkább sújtott országok némelyikében a beruházási hiány tetemes – csaknem teljesen megszűnt; rámutat mindazonáltal arra, hogy a sebezhetőség változatlanul fennáll, nem élvezhette mindenki egyformán a fenntartható növekedés előnyeit, a munkanélküliségi ráta számos tagállamban még mindig magas, és hogy a gazdasági, társadalmi, regionális és területi különbségek továbbra is olyan központi kérdést jelentenek, amely aggodalomra ad okot; felhívja a figyelmet, hogy bár a beruházások tagadhatatlanul növekedtek, a termelékenységre mégsem gyakoroltak kellő hatást, ebből adódóan pedig célirányosabbá kell tenni a kohéziós politika beruházásait és azok más uniós programokkal, valamint a köz- és magánberuházásokkal való kiegészítő jellegét a termelékenység fokozása és a tagállamok közötti különbségek kiegyenlítése érdekében; megjegyzi, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak a szociális szempontok megerősítésére és a fenntartható növekedés megvalósítására is összpontosítania kell;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak olyan gazdaságpolitikákkal kell támogatnia az elérni kívánt fellendülést, amelyek védik a közszolgáltatásokat, valamint javítják az általános érdekű szolgáltatások minőségét és hozzáférhetőségét;

3.  emlékeztet arra, hogy 2017-ben a GDP-arányos közberuházások szintje az EU-ban (2,7%) és az euróövezetben (2,6%) jóval elmaradt az elmúlt 10 év átlagától (3,2%, illetve 3,0%); megjegyzi, hogy a közberuházásokat ezért erőteljesen ösztönözni kell a pénzügyi válság okozta visszaesés éveinek ellensúlyozása, valamint az infrastruktúrába és közszolgáltatásokba irányuló beruházások égető szükségességének kezelése érdekében; megjegyzi, hogy a közberuházások továbbra is elsőbbséget élveznek, és azokat nem áshatják alá a köz-magán társulások előmozdítására irányuló törekvések;

4.  megjegyzi, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) szerint az uniós infrastrukturális beruházások szintje még mindig 20%-kal alacsonyabb a válság előtti szintnél, az önkormányzatok 34%-a azt jelezte, hogy e beruházások nem fedezik az igényeiket, az EU-ban pedig éves szinten legalább 335 milliárd euró értékű infrastrukturális beruházásra van szükség;

5.  rámutat, hogy az európai szemeszternek következetesen hozzá kell járulnia az egyenlőtlenségek és különbségek megszüntetéséhez, különös tekintettel az EU különböző régiói közötti társadalmi, gazdasági és területi jellegű egyenlőtlenségekre és különbségekre; hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlan az EBB-beruházások földrajzi eloszlása tekintetében továbbra is tetten érhető egyensúlyhiány, és rendkívül aggasztó az a tény, hogy 2017-ben az összes EU-beli EBB-beruházás 80%-a a tagállamok felébe irányult, míg a többi 14 tagállamba csupán a beruházások 10%-a;

6.  megjegyzi, hogy a polgárok aggodalmaira adható legjobb válasz a reáljövedelmek növekedésének támogatása, valamint – beruházások révén – a minőségi munkahelyek létrehozására való további törekvés, a belföldi kereslet ösztönzése és a megtermelt vagyon méltányosabb elosztásának biztosítása; úgy véli, hogy az Uniónak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához biztosított költségvetési mozgástér kialakításával hozzá kell járulnia a Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmasságához;

7.  rámutat arra, hogy az európai szemeszternek – prioritásként – hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillérének megvalósításához, és nyomon kell követnie a pillér 20 kulcsfontosságú elvének alkalmazásával elért eredményeket, kiemelt figyelmet fordítva a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, a szociális védelem, a valamennyi alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférés, az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezést biztosító jog, valamint a magas színvonalú, megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz való jog biztosítására;

8.  emlékeztet arra, hogy az európai szemeszternek előtérbe kell helyeznie az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelemre irányuló fokozottabb intézkedéseket, amelyek így a közberuházások számára finanszírozást, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához pedig további erőforrásokat teremtenek;

9.  rámutat arra, hogy az európai szemeszternek – a szociális jogok európai pillérének vonatkozó elveivel összhangban – figyelmet kell fordítania a hatékony szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítására, és a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy egyfelől a szükséges intézkedések révén elhárítsák a munkavállalók szociális védelemhez való jogainak gyakorlása útjában álló akadályokat, másfelől pedig hogy átfogó szociális védelmi rendszereket hozzanak létre, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szemeszternek ebből adódóan nyomon kell követnie a tagállamok azon jogszabályok elfogadása és rendszerek kidolgozása terén elért eredményeit, amelyek mindenki számára biztosítják a szociális védelemhez való hozzáférést;

10.  rámutat annak fontosságára, hogy az Unión belüli minőségi munkahelyek számának növelése, valamint a bérek és nyugdíjak terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az európai szemeszter a nemzeti és uniós szakpolitikák közötti nagyobb összhang megteremtésével továbbra is az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítására összpontosítson;

11.  kiemeli, hogy az európai szemeszternek az infrastruktúrába, az oktatásba és képzésbe, az egészségügybe, a kutatásba és az innovációba irányuló fokozottabb beruházások révén a termelékenység növelésére kell összpontosítania, és hogy a nagyobb termelékenységnek magasabb bérekben kell megnyilvánulnia;

12.  hangsúlyozza, hogy az alacsony bérek továbbra is kihívást jelentenek Európában, és a bérskála alján lévő munkavállalók koncentrációja, valamint a magas szegénységi ráták egyértelműen a bérmegállapítási politikákat tükrözik, továbbá hogy a nemek közötti bérszakadék a bizonytalan foglalkoztatással együtt – különösen a fiatalok körében – továbbra is komoly probléma, amelyet sürgősen meg kell oldani;

13.  szorgalmazza, hogy az európai szemeszter vegye fel prioritásai közé a fenntartható fejlesztési célokban jelzettek szerint a szegénység felszámolását;

14.  hangsúlyozza, hogy a népesség elöregedésének arra kell ösztönöznie a kormányokat, hogy – amint azt a Stabilitási és Növekedési Paktum is javasolja – bővítsék, ne pedig szűkítsék az idősek védelmét szolgáló erőforrásokat, továbbá kiemeli, hogy az egészségügyi közberuházásoknak arányosnak kell lenniük az igényekkel, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést az egy főre jutó rendelkezésre álló átlagos jövedelmet és a háztartásokat érintő hatásokat figyelembe véve rendszeresen értékelni kell, illetve hogy intézkedéseket kell hozni az elöregedő társadalmakban létfontosságú megelőző egészségügyi ellátásba való beruházások előmozdítására és nyomon követésére;

15.  szorgalmazza, hogy az európai szemeszter aktívan és fenntartható módon járuljon hozzá az európai régiókat különböző sajátos módokon érintő demográfiai kihívások (idősödés, népességfogyás, demográfiai nyomás, a megfelelő humán tőke vonzására vagy megtartására való képesség hiánya) leküzdéséhez; hangsúlyozza különösen, hogy bizonyos területek, például egyes legkülső régiók számára megfelelő támogatást kell biztosítani;

16.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek magában kell foglalnia a technológiai változás közép- és hosszú távú munkaerőpiaci hatásának alapos elemzését is; rámutat arra, hogy bár a technológiai változás lehetőségeket teremthet az új vagy jobb, illetve biztonságosabb munkahelyekhez, manapság gyakran a munkahelyek megszűnésével vagy a bizonytalan foglalkoztatás megjelenésével hozzák összefüggésbe;

17.  hangsúlyozza, hogy az EU társadalmi és gazdasági fejlődése az alapvető értékeink melletti elkötelezettségen múlik;

18.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter egyik prioritása a globalizáció negatív hatásait (áthelyezés, munkahelyek elvesztése) elszenvedő lakosság és területek védelme és támogatása kell hogy legyen;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket és tegyenek további intézkedéseket annak érdekében, hogy a magán- és közberuházásokat, továbbá a partneri együttműködések szélesebb körét az új munkahelyek teremtése, valamint a kohéziós politika forrásai hozzáadott értékének és azok más uniós programokkal, illetve pénzügyi eszközökkel való kiegészítő jellegének és szinergiáinak teljes mértékű maximalizálása szolgálatába állítsák;

20.  hangsúlyozza, hogy nemzeti szinten a szociális partnerek bevonásának mértéke még mindig alacsony, és mind a Bizottságnak, mind a tagállamok kormányainak többet kell tenniük a szociális partnerekkel való egyeztetés biztosítása érdekében;

21.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lakóingatlan-használati jogcímek valamennyi típusát lefedve végezzenek alapos és teljes körű felmérést, továbbá folytassanak kutatásokat, valamint vizsgálják meg – más fontos témák mellett – a gyenge keresleti környezetű területek, illetve az élénk ingatlanpiacok közötti földrajzi különbségeket az országjelentésekben és országspecifikus ajánlásokban szereplő lakáspiaci értékelések elemzési alapjának javítása érdekében;

22.  támogatja azt a nézetet, mely szerint a beruházások, az innováció, a tudás és a strukturális reformok fontos szerepet játszanak Európa erősebbé válásában, valamint kohéziójának növelésében; ezzel összefüggésben rámutat egyfelől arra, hogy az uniós pénzügyi támogatáson belül a kohéziós politika – mint létfontosságú szerepet betöltő, más eszközökkel nem helyettesíthető politika – keretében végrehajtott beruházások képviselik a legnagyobb részarányt, amelynek összege a nemzeti társfinanszírozással együtt 638 milliárd euró a 2014–2020 közötti időszakban, másfelől pedig hogy e beruházások európai hozzáadott értéket teremtenek azáltal, hogy hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi befogadáshoz, az innovációhoz és a környezetvédelemhez, megoldással szolgálnak az új kihívásokra, például a biztonsági kihívásokra, a migránsok és a nemzetközi védelem alatt álló menekültek integrációjára, valamint hozzájárulnak a köz- és magánberuházásokhoz a fenntartható gazdasági növekedést, a befogadást, az intézményi és közigazgatási kapacitást erősítő, megfelelő reformok mellett;

23.  kéri, hogy sürgősen értékeljék a kutatási és innovációs szakpolitikáknak a tagállamok fejlődésére, valamint gazdasági és szociális szempontból vett növekedésére gyakorolt hatását;

24.  üdvözli a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokat, valamint a kohéziós politika és az európai szemeszter folyamata közötti megerősített kapcsolatokat, amelyek – kiemelt figyelmet fordítva a legkülső, a távoli, a legkevésbé fejlett és a ritkán lakott régiókra – a fenntartható és inkluzív növekedés biztosítását szolgálják; sajnálatosnak tartja azonban a kohéziós politika számára javasolt források csökkentését, és kitart amellett, hogy a finanszírozást a jelenlegi szinten kell tartani; az esetleges végrehajtásbeli késedelmek elkerülése érdekében szorgalmazza a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag, valamint a kohéziós politikáról szóló rendeletek mielőbbi és időben történő elfogadását; üdvözli, hogy az új többéves pénzügyi keret értelmében a kiadások negyedét éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani, tekintve, hogy az éghajlatváltozás jelentős, hosszú távú probléma;

25.  tudomásul veszi, hogy a 2019. évi európai szemeszter nagyobb figyelmet fordít a beruházási igényekre a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó programozási döntések támogatása érdekében, valamint a 2019. évi országjelentések tervezett új mellékletét, amelyben meghatározzák az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és a Kohéziós Alap (KA) tekintetében a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan fontos beruházási igényeket; úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni – többek között a kohéziós politika finanszírozásával is – az egyenlőtlenségek elleni küzdelemre hatékony eszközök alkalmazása, valamint az erőforrások e célra való összpontosítása révén;

26.  hangsúlyozza, hogy fontos lenne továbbra is biztosítani és növelni az Európai Szociális Alap Pluszból az ifjúsági garancia, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Szolidaritási Testület számára nyújtott támogatást, tekintettel ezeknek a foglalkoztatáshoz, a gazdasági növekedéshez, a társadalmi befogadáshoz, a tanuláshoz és a szakképzéshez kapcsolódó kihívások kezelésében játszott szerepére;

27.  úgy véli, hogy további egyszerűsítésre és nagyobb rugalmasságra van szükség az uniós alapok, programok és eszközök között annak érdekében, hogy a stratégiai beruházási projektek uniós finanszírozása egyszerűbbé, hatékonyabbá és földrajzi szempontból kiegyensúlyozottá váljon; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a fejlődésben lemaradó régiókra;

28.  megjegyzi, hogy a kohéziós politikának célul kell kitűznie az Unió egésze és régiói harmonikus és egyenletes, az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősödését eredményező fejlődésének előmozdítását, mégpedig a szolidaritás szellemében és azzal a céllal, hogy egyfelől hozzájáruljon a fenntartható növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a társadalmi befogadáshoz, másfelől pedig csökkentse a régiók közötti és régiókon belüli különbségeket, valamint elősegítse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradottságának felszámolását;

29.  rámutat arra, hogy a kohézióról szóló hetedik jelentés kiemeli a régiók és területek meglévő kategóriákon belül is tetten érhető, sajátos körülményeikkel (legkülső régiókbeli elhelyezkedés, alacsony népsűrűség, alacsony jövedelem, gyenge növekedés stb.) magyarázható nagy változatosságát, ami alapvető fontosságúvá teszi a testre szabott megközelítés alkalmazását;

30.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban a távoli földrajzi fekvésből, szigetjellegből, kis méretből, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyokból és a néhány terméktől való gazdasági függésből adódóan jelentkező kihívások kezeléséhez figyelembe kell venni az EUMSZ 349. cikkének egyedi intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit;

31.  szorgalmazza, hogy az európai szemeszter támogassa az európai területi együttműködés valamennyi dimenzióját (határokon átnyúló, országok közötti és régiók közötti, mind belső, mind külső együttműködés), ily módon biztosítva a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó általános célkitűzések megvalósítását, illetve a szolidaritáshoz való hozzájárulást;

32.  ismételten felhívja a figyelmet a makroregionális stratégiák végrehajtásának a kohéziós politikai célkitűzések megvalósításában betöltött jelentőségére;

33.  megjegyzi, hogy az európai régiók némelyike különösen kiszolgáltatott a brexit hatásainak, és hogy az Egyesült Királyság kilépése akár a kohéziós politika egészét is kedvezőtlenül érintheti; hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter egyik célkitűzése a különböző érintett, európai régiókban jelentkező kedvezőtlen, brexitre visszavezethető hatások minimalizálása, továbbá az uniós gazdaság fellendülésében – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása révén – jelentős szerepet játszott kohéziós politika megerősítéséhez való aktív hozzájárulás kell hogy legyen.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

14.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, John Flack, Iratxe García Pérez, Krzysztof Hetman, Sławomir Kłosowski, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Martina Anderson, Elsi Katainen, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Davor Škrlec

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

28

+

ALDE

Elsi Katainen, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

John Flack, Sławomir Kłosowski, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Tamás Deutsch, Krzysztof Hetman, Ivana Maletić, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Ramón Luis Valcárcel Siso

S&D

Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Iratxe García Pérez, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Davor Škrlec

3

-

EFDD

Rosa D’Amato

GUE/NGL

Martina Anderson, Martina Michels

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONT a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (4.12.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés

(2018/2119(INI))

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről: Ernest Urtasun (előadó)

Position

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság a Gazdasági és Monetáris Bizottság mint illetékes bizottság részére az alábbi módosításokat fogalmazza meg:

Módosítás    1

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel a nemek közötti egyenlőség elve az Európai Unió egyik alapvető értéke; mivel az EUMSZ 8. és 10. cikke rögzíti a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének kötelezettségét, és kimondja, hogy az Európai Uniónak valamennyi szakpolitikájában és tevékenységében törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a megkülönböztetés leküzdésére;

Módosítás    2

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel a nemek között tartósan fennálló különbségek – például a 18,2 %-os foglalkoztatási különbség, a 16,2 %-os bérkülönbség és a 36,5 %-os nyugdíjkülönbség, valamint további, például a nemek között a döntéshozatali folyamatokat illetően fennálló különbségek – még mindig jelentősek az Unióban; mivel mielőbb erőfeszítéseket kell tenni e különbségek felszámolása érdekében, mivel továbbra is a nemek közötti egyenlőség elérésének egyik fő akadályát jelentik, és a nemi alapú megkülönböztetés elfogadhatatlan megnyilvánulásai;

Módosítás    3

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel rendkívül fontos kezelni a nemek közötti nyugdíjkülönbség problémáját, amely az Unióban átlagosan közel 40%-ot tesz ki és a nők egész élete során felhalmozódott egyenlőtlenségek és a munkaerőpiactól való távolléti időszakok következménye; mivel a gondozási szolgáltatások nyújtása alapvető fontosságú a női munkaerőhiány hatékony kezelésében;

Módosítás    4

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel a közszolgáltatások alulfinanszírozottsága és a szociális ellátások, köztük az egészségügy, az oktatás, a lakásügy, a gyermekgondozás és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások kiadásainak csökkentése különösen a nőket érinti, mivel gyakran rájuk hárul a gondozás, a nevelés és másfajta családi segítségnyújtás, méghozzá többnyire ellenszolgáltatás nélkül, ezáltal állandósítva a nők aránytalan részvételét a gondozási feladatokban;

Módosítás    5

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel a gondozási szolgáltatások minősége nagyon eltérő a tagállamokon belül és a tagállamok között, továbbá a magán és az állami létesítmények, a városi és a vidéki területek, valamint a különböző korcsoportok között;

 

Módosítás    6

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel a nők alulreprezentáltak az IKT-ágazatban és általában alacsonyabb színvonalú digitális munkahelyeken alkalmazzák őket; mivel különbségek figyelhetők meg a nemek között a digitális technológiákhoz való hozzáférést és azok használatát illetően; mivel ha több nő venne részt a digitális gazdaságban, az valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a gazdasági növekedésre;

Módosítás    7

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új preambulumbekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

mivel az európai szemeszternek hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillérének megvalósításához és nyomon kell követnie mind a 20 kulcsfontosságú elv betartását, külön figyelmet fordítva a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás joga, valamint a magas színvonalú, megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz való jog biztosítására; mivel az európai uniós gazdasági kormányzás tekintetében át kell helyezni a hangsúlyt a GDP-növekedésre korlátozódó szűk célkitűzésről a jóllétre és a konvergenciára, magas szintű minimumkövetelményeket határozva meg a nemek közötti egyenlőség tekintetében;

Módosítás    8

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

ismételten sajnálatosnak tartja, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése nem szerepel az Európa 2020 stratégiában, és felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy építse be a stratégiába a nemek közti egyenlőség pillérét, valamint egy, a nemek közti egyenlőségre vonatkozó átfogó célkitűzést;

Módosítás    9

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az európai szemeszter keretében hiányzik a nemi perspektíva és a nemek közötti egyenlőség mutatói, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti tartós különbségek kezelésére vonatkozó minőségi célok és intézkedések bevezetése révén biztosítsák a nemek közötti egyenlőség szempontjának fokozottabb érvényesítését az országspecifikus ajánlások, a konvergenciaprogramok és a nemzeti reformprogramok kidolgozásakor, valamint hogy módszeresen alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés elvét;

Módosítás    10

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy segítse elő a kiemelt foglalkoztatási és szegénységcsökkentési célok, valamint a reformok hosszabb távú hatásának nyomon követését, azáltal, hogy felkéri a tagállamokat a nemek szerint bontott adatok használatára, valamint a nemek szerint elkülönített további mutatók meghatározására; kéri, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eredménytáblát egészítsék ki szociális mutatókkal, többek között a nemek közötti egyenlőtlenségre vonatkozó mutatókkal, melyeknek a gazdasági mutatókkal egyenrangú mutatókként kell szerepelniük;

Módosítás    11

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ahol csak lehetséges, nyomon követési folyamataikban használjanak nemek szerint bontott adatokat, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci részvételére;

Módosítás    12

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre jó minőségű, megfizethető és hozzáférhető gyermekgondozási szolgáltatások és hosszú távú gondozási szolgáltatások az idősek, valamint a fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel élő személyek számára, ami a nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik oka; hangsúlyozza, hogy prioritásnak kell tekinteni az elsősorban a nőket és különösen a hátrányos helyzetű nőket sújtó munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztés problémáját kezelő intézkedéseket, hogy elsőbbséget kapjon a fenntartható foglalkoztatás/a munkavállalókat jogokkal felruházó minőségi munkahelyek és a jó minőségű közszolgáltatások, amelyek biztosítják a társadalmi integrációt, különösen az oktatás, az egészségügy, a gyermekgondozás, a segítségre szoruló személyek gondozása, a tömegközlekedés, valamint a szociális szolgáltatások terén; felhívja a tagállamokat, hogy javítsák az állami beruházásokat a gondozási szolgáltatások terén és kövessék nyomon azok minőségét, megfizethetőségét és hozzáférhetőségét;

Módosítás    13

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés fontos problémák, amelyek elsősorban a nőket érintik; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai szemeszter folyamata továbbra is az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítására összpontosítson, jobban összehangolva a nemzeti és európai szakpolitikákat az EU-n belüli több jó minőségű munkahely létrehozása érdekében, így kezelve a foglalkoztatás, a keresetek és a nyugdíjak terén a nők és a férfiak között fennálló különbségeket;

Módosítás    14

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a munkaerőpiacon vertikális és horizontális szegregáció figyelhető meg az Unió egészében, különbségek vannak a nemek között a fizetések és a nyugdíjak terén, valamint kevés nő vesz részt a döntéshozatali folyamatokban; hangsúlyozza, hogy a nők foglalkoztatási aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti foglalkoztatási különbség kiemelten magas az anyák és a gondozói feladatokat ellátó nők esetében;

Módosítás    15

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a hetente ledolgozott órák száma, a szerződéstípusok és a nők pénzügyi függetlensége alapján kövessék nyomon a nők munkaerőpiaci részvételét, és ezek alapján küzdjenek a nők szegénysége ellen; kéri a minimálbérek legalább a létminimumhoz elegendő szintre történő emelését, kötelező erejű intézkedéseket a bérek átláthatóságának eléréséhez, valamint azt, hogy vállalati szinten végezzenek a fizetések átvilágítását célzó ellenőrzéseket annak elérése érdekében, hogy azonos vagy azonos értékű munkáért valamennyi ágazatban és szakmában egyenlő bér járjon; kéri továbbá a tagállamokat, hogy hárítsák el a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv útjában álló akadályokat; sürgeti a Tanácsot, hogy mielőbb érjen el megállapodást a munka és a magánélet közötti egyensúly javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatról, többek között arról, hogy a dolgozó szülők és gondozók egyenlő és megfizethető gyermekgondozási és életcikluson alapuló gondozási szolgáltatásokban részesüljenek, hogy jobban össze tudják egyeztetni a magánéletüket és a szakmai életüket;

Módosítás    16

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

kiemeli, hogy nyomon kell követni a teljes népességen belül a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15 és 24 év közötti személyek arányát, valamint más kiegészítő mutatókat, és hangsúlyozza, hogy külön figyelmet kell fordítani a fiatal nőkre és lányokra, mivel nagy különbség van a nemek között, ami a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányát illeti ebben a korcsoportban;

Módosítás    17

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy javítsák a polgárok azon digitális készségeit, amelyekre szükségük van a munkaerőpiacon, különös figyelmet fordítva e területen a nemek közötti különbségek minimálisra csökkentésére; hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell a nők oktatási és foglalkoztatási helyzetén az IKT ágazatokban, valamint elő kell segíteni a magasabb szintű pozíciókhoz való hozzáférésüket;

Módosítás    18

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

felszólít olyan szakpolitikák bevezetésére, amelyek támogatják a nők vállalkozói tevékenységét, elősegítik a pénzügyi és üzleti lehetőségekhez való hozzáférésüket, személyre szabott képzéseket biztosítanak, valamint intézkedéseket hoznak létre a munka és a magánélet jobb összeegyeztethetősége érdekében;

Módosítás    19

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen nemi szempontú hatásvizsgálatot az eddig végrehajtott strukturális reformokról, és javasolja, hogy az európai szemeszter valamennyi szakaszába szorosabban vonják be a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét;

Módosítás    20

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Új bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

újból felkéri az illetékes biztos(oka)t, hogy minden évben vitassa/ák meg a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal az éves növekedési jelentés nemi szempontjait.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

26.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

9

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Othmar Karas, Wolf Klinz, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Ralph Packet, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Babette Winter, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eric Andrieu, Nessa Childers, Bas Eickhout, Sophia in ‘t Veld, Jeppe Kofod, Aleksejs Loskutovs, Thomas Mann, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ole Christensen, Danilo Oscar Lancini


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35

+

ALDE

Sophia in 't Veld, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

NI

Cătălin Sorin Ivan

PPE

Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Esther de Lange, Werner Langen, Aleksejs Loskutovs, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Dariusz Rosati, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan, Tom Vandenkendelaere

S&D

Eric Andrieu, Pervenche Berès, Nessa Childers, Ole Christensen, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Roberto Gualtieri, Jeppe Kofod, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Babette Winter

9

-

ECR

Bernd Lucke

EFDD

Bernard Monot, Marco Valli

ENF

Danilo Oscar Lancini

NI

Sotirios Zarianopoulos

VERTS/ALE

Bas Eickhout, Sven Giegold, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

3

0

ECR

Stanisław Ożóg, Ralph Packet, Pirkko Ruohonen-Lerner

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. március 7.Jogi nyilatkozat