Eljárás : 2019/0802(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0194/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0194/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 16/04/2019 - 8.6
CRE 16/04/2019 - 8.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0364

JELENTÉS     
PDF 211kWORD 67k
10.4.2019
PE 636.163v02-00 A8-0194/2019

Viorel Ştefan a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0049/2019 – 2019/0802(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Indrek Tarand

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: VIOREL ŞTEFAN ÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: VIOREL ŞTEFAN KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Viorel Ştefan a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0049/2019 – 2019/0802(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0049/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0194/2019),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2019. április 8-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezőtlen véleményt nyilvánít a Tanács Viorel Stefan számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


1. MELLÉKLET: VIOREL ŞTEFAN ÉLETRAJZA

Tanulmányok és szakosodások

  2002, Ph.D., közgazdaságtan, „Alsó-dunai” Egyetem (Galati)

  1980, diploma, Gazdaságtudományi kar, „AI. I. Cuza” Egyetem (Iasi)

Szakmai tevékenység

  2018. február – jelenleg: miniszterelnök-helyettes

  2017. június – 2018. január: parlamenti képviselő, a Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottság elnöke

  2017. január – 2017. június: pénzügyminiszter

  2016 – jelenleg: parlamenti képviselő

  2012 – 2016: parlamenti képviselő

  2008 – 2016: parlamenti képviselő

  1996 – 2008: szenátor

  1996 – 2002: elnök, „NAVROM SA Galati River Navigation Company” (Folyamhajózási RT, Galati)

  1991 – 1996: vezérigazgató, „NAVROM SA Galati River Navigation Company” (Folyamhajózási RT, Galati)

  1987 – 1991: szolgálatvezető, „NAVROM SA Galati River Navigation Company” (Folyamhajózási RT, Galati)

  1980 – 1987: közgazdász, „NAVROM SA Galati River Navigation Company” (Folyamhajózási RT, Galati)

Politikai pártban végzett tevékenységek és betöltött tisztségek

1993 óta a Szociáldemokrata Párt tagja

  1996 – 2015: A Szociáldemokrata Párt Galati Szervezetének alelnöke

  2015 – 2018: A Szociáldemokrata Párt alelnöke

Szakszervezetben, munkaadói szervezetben stb. végzett tevékenységek és betöltött tisztségek

  1992 – 1998, elnök, „Naval Transport Employers’ Association” (a hajózási fuvarozási munkaadókat tömörítő egyesület)

Korábbi parlamenti tevékenységek és tisztségek

  2017. június – 2018. január: a román parlament Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottságának elnöke

  2017. január – 2017. június: pénzügyminiszter

  2016 – 2017. január: a román parlament Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottságának elnöke

Jogalkotási kezdeményezések: 1

Felszólalások plenáris ülésen:

Beszédek: 3 (két ülésen)

  2012- 2016

parlamenti képviselő, a Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottság elnöke;

a Rosia Montana körzetében végzett arany- és ezüstérckitermeléshez kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló törvénytervezet jóváhagyásával, valamint a romániai bányászati tevékenységek ösztönzésével és megkönnyítésével foglalkozó parlamenti és szenátusi közös különbizottság tagja;

az Oroszországi Föderációval közös baráti parlamenti csoport elnöke;

a Brazil Szövetségi Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport titkára;

Jogalkotási kezdeményezések: 42, ebből 11 jogszabály ténylegesen megszületett;

Felszólalások plenáris ülésen:

Beszédek: 110 (51 ülésen)

Kezdeményezett határozattervezetek: 1

Indítványok: 2

  2008-2012

parlamenti képviselő, a Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottság elnöke;

az igazságszolgáltatás működésében bekövetkezett válság elemzésével foglalkozó közös különbizottság tagja;

a Japánnal közös baráti parlamenti csoport elnöke;

a Görög Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

az Izrael Állammal közös baráti parlamenti csoport tagja;

Jogalkotási kezdeményezések: 14, ebből 2 jogszabály ténylegesen megszületett;

Felszólalások plenáris ülésen:

Beszédek: 50 (35 ülésen)

Kérdések és interpellációk: 10

Indítványok: 10

  2004 - 2008

szenátor, a Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci Bizottság alelnöke;

a 2003-as költségvetés végrehajtásának Számvevőszék általi ellenőrzésével foglalkozó parlamenti és szenátusi közös állandó különbizottság tagja;

az Örmény Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

az Izlanddal közös baráti parlamenti csoport tagja;

a Görög Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

Jogalkotási kezdeményezések: 16, ebből 3 jogszabály ténylegesen megszületett;

Felszólalások plenáris ülésen:

Beszédek: 287 (156 ülésen)

Politikai nyilatkozatok: 1

Indítványok: 13

  2000 - 2004

szenátor, a Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci Bizottság elnöke;

a Szíriai Arab Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

a Görög Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

az Izrael Állammal közös baráti parlamenti csoport tagja;

Jogalkotási kezdeményezések: 4, ebből 1 jogszabály ténylegesen megszületett;

Felszólalások plenáris ülésen:

Beszédek: 276 (94 ülésen)

8 közvetítő bizottság tagja

  1996-2000

szenátor, a Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci Bizottság tagja;

a 2003-as költségvetés végrehajtásának Számvevőszék általi ellenőrzésével foglalkozó parlamenti és szenátusi közös bizottság tagja;

a Francia Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

az Osztrák Köztársasággal közös baráti parlamenti csoport tagja;

Egyéb nemzeti szervezetekben végzett tevékenységek és betöltött tisztségek

  1995 – 2001: elnök, a Romániai Hajótulajdonosok és Folyami Vállalkozók Egyesülete (AAOPFR)

Címek, kitüntetések

A román Nemzeti Érdemrend lovagi fokozata


2. MELLÉKLET: VIOREL ŞTEFAN KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérem, ismertesse szakmai tapasztalatait a közpénzek terén, beleértve a költségvetés tervezését, a költségvetés végrehajtását vagy a költségvetés kezelését, illetőleg a költségvetési ellenőrzést vagy auditálást.

Az államháztartás – többek között a költségvetési tervezés, végrehajtás és irányítás, a költségvetés ellenőrzése és auditálása – terén szerzett szakmai tapasztalataimat a román parlamentben több mint 22 év szolgálati idő alatt, 2017-ben államháztartás-miniszterként, és 2018-tól a román kormány miniszterelnök-helyetteseként szereztem.

A Parlamentben (annak mindkét házában) folyamatos jelleggel voltam tagja két szakbizottságnak, 12 évet töltöttem a Szenátus Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci bizottságában, 10 évet pedig a Képviselőház Költségvetési, Pénzügyi és Bankügyi bizottságában.

Ez alatt az idő alatt 10 évig bizottsági elnökként, hat évig pedig elnökhelyettesként dolgoztam.

Bizottsági elnökként én feleltem az állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés elfogadására irányuló parlamenti eljárások, valamint a parlament két háza és a parlamenttel szemben elszámoltatható közintézmények és hatóságok – köztük a Román Számvevőszék – költségvetésének irányításáért.

Minden költségvetési év folyamán én feleltem az engedélyezésre jogosult tisztviselők pénztárkezelési tevékenységei feletti parlamenti felügyelet koordinálásáért, ami különös eljárások, például meghallgatások, elemzések vagy felmérések lebonyolítását is magában foglalta. Minden év végén az én feladatom volt a költségvetés végrehajtásáról szóló külön jelentések értékelése és megvitatása, valamint ismertetése a parlament mindkét házában.

A költségvetés megvalósítása értékelésre került, és a román Számvevőszék képviselőivel folytatott rendszeres párbeszéd folyamán szakértői jelentések elfogadására került sor az audit csapat jelentései, következtetései és véleményei alapján. A román Számvevőszékkel folytatott együttműködésem során alapos képet kaptam a megbízható auditálás elveiről és mechanizmusairól, és mindenekelőtt megértettem, hogy milyen fontos szerepet tölt be a közpénzek megfelelő kezelésének biztosításában.

22 éven át közvetlenül és folyamatosan részt vettem e szakosodott parlamenti bizottságok munkájában, és ez hozzásegített, hogy elmélyüljek és tevékenyen részt vegyek a közpolitikák nemzeti szintű kidolgozásában számos gazdasági és pénzügyi területen, többek között: adózás, pénzügyi piacok (banki szolgáltatások, értékpapírok, biztosítás, magánnyugdíjak), monetáris politika, valamint állami hitelfelvételi és beruházási politikák.

Amikor kineveztek az államháztartásért felelős miniszterré, ez nemcsak szakmai pályám egyik igazi kihívását jelentette, hanem lehetőséget is teremtett arra, hogy bizonyítsam az államháztartás irányításával kapcsolatos rátermettségemet. Korábban főként jogalkotási és ellenőrzési tevékenységekben vettem részt, és az új kinevezésem lehetővé tette számomra, hogy készségeimet a gyakorlatban kamatoztathassam, és a végrehajtás szempontjából is mélyebb betekintést nyerjek a közfinanszírozás működésébe. Ily módon komoly tapasztalatra tettem szert a pénzügyi és költségvetési stratégia kialakításában, a költségvetési tervezésben, az állami bevételek, az államkincstár és az államadósság kezelésében, a vámpolitikában és a jogalkotás terén, a közintézmények belső ellenőrzésének megszervezésében és lebonyolításában, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel fenntartott kapcsolatok összehangolásában, a közbeszerzések előmozdításában és végrehajtásában, az állami támogatási rendszerek igazgatásában, a központosított állami leltárkezelésben és a korszerűsített közberuházások lefolytatásában, hogy csak néhányat említsek.

Pénzügyminiszterként szerzett tapasztalataim és a parlamentben végzett munkám sokban hozzájárultak ahhoz, hogy felkészülhessek miniszterelnök-helyettesi feladataim ellátására.

Új feladataim alapvetően a gazdasági politikák és stratégiák koordinálásából, valamint az intézményközi együttműködés összehangolásából és optimalizálásából állnak, a figyelmet egyúttal az egyszerűsített irányításra, az adminisztratív költségek csökkentésére, a munkafeladatok megkettőződésének felszámolására, a rendszerek szerkezetátalakítására, valamint a közszolgálat számítógépesítésének és digitalizálásának felgyorsítására összpontosítva.

Nyilvánvaló, hogy mindez csak akkor érhető el, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselők költségvetési igazgatási tevékenysége folyamatos ellenőrzés alatt áll.

2.  Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

Pályafutásom két egymást követő szakaszra osztható, és mindkettő hozzájárult ahhoz, hogy megértsem a mikro- és makrogazdasági fejlemények mögött meghúzódó mechanizmusokat.

Egyetemi tanulmányaim befejeztével az üzleti szférában helyezkedtem el, ahol folyamatosan megszereztem valamennyi szükséges készséget, hiszen „junior gyakornokként” kezdtem, és munkámnak köszönhetően lehettem később ügyvezető, főigazgató, vezérigazgató és az igazgatótanács elnöke.

Mindez Romániában, a piacgazdaságra történő áttérés nehéz időszakában történt, radikális szerkezetátalakításra volt szükség, az új, deregularizált piachoz igazodó korszerű irányítási módszereket kellett bevezetni, és teljesen át kellett formálni a belső, regionális és nemzetközi kereskedelmi forgalmat.

Első szakmai sikeremet abban látom, hogy sikerült az engem alkalmazó merev, alulteljesítő állami vállalatot átalakítanom és privatizálnom, így abból tőzsdén jegyzett, kiemelkedő gazdasági eredményeket felmutató cég válhatott, amely jelenleg is több ezer munkahelyet biztosít Romániában.

Az ebben az időszakban szerzett tapasztalatok képezték PhD doktori disszertációm alapját, amelynek elkészítése pályafutásom e szakaszának igazi csúcspontját jelentette.

Szakmai fejlődésem második szakasza 22 évvel ezelőtt kezdődött, amikor úgy döntöttem, hogy belépek a közszolgálatba, és a román Szenátus tagja lettem. Ekkor mindenekelőtt az aktuálisan felvetődő makrogazdasági ügyek kezeléséhez szükséges új készségek elsajátítására törekedtem, majd – miután a következő ciklusban is a román Szenátus tagja lehettem – szenátortársaim egyhangúlag kineveztek a Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci Bizottság elnökekévé. Parlamenti pályafutásom során ezt az egyik legnagyobb sikeremnek tartom. A későbbiekben kizárólag e tevékenységi területnek szenteltem magam, és szakmai készségeimet a román parlament valamennyi képviselőcsoportja és érintett testülete, valamint a nyilvánosság is elismerte. Főleg ennek köszönhetem, hogy pályafutásom során – az összes képviselőcsoport támogatása mellett – több szakbizottság elnökévé választottak.

Pályafutásom egyik mérföldköve volt, amikor kineveztek az államháztartásért felelős miniszterré.

Ugyanakkor nagy megelégedést okozott számomra az a kitűnő szakértői gárda, amelynek munkáját nekem kellett összehangolnom, és amelyben pozitív és konstruktív munkakörnyezet alakult ki egészséges elvek mentén, a kölcsönös tisztelet, valamint az egyéni készségek és képességek elismerése szellemében, amelyhez elődeink munkájának megbecsülése is társult, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy a pénzügyi és költségvetési politikák és stratégiák irányítása terén következetességre és folytonosságra van szükség.

Az e területen működő többi intézménnyel (a Román Nemzeti Bankkal, a Pénzügyi Felügyeleti Hatósággal, a Versenytanáccsal, a Számvevőszékkel stb.) folytatott jó és konstruktív együttműködés szintén fontos eredményeket hozott, ami ugyancsak tükrözi szakmai készségeimet.

Szakmai pályafutásom csúcspontja miniszterelnökhelyettesi kinevezésem volt, és feltett szándékom, hogy méltó maradjak e nagy megtiszteltetéshez, és feladataimat tisztségem viselésének utolsó napjáig a tisztesség és a szakmaiság elvei szerint lássam el.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

Bár nem töltöttem be fizetett álláshelyet sem nemzetközi intézményben, sem nemzetközi szervezetnél, politikai pályafutásom során mégis szereztem nemzetközi, multikulturális és többnyelvű tapasztalatokat különböző „közös baráti parlamenti csoportokban”, a következők országok viszonylatában: Japán (a csoport elnökeként), Oroszországi Föderáció (a csoport elnökeként), Brazil Szövetségi Köztársaság (a csoport titkáraként), Svájci Államszövetség, Izrael Állam, Görög Köztársaság, Izland, Örmény Köztársaság, Szíriai Arab Köztársaság, Osztrák Köztársaság és Francia Köztársaság.

Ez alkalmat adott arra, hogy kapcsolatba lépjek az ezekben az országokban működő parlamenti képviselőkkel. A baráti parlamenti csoportok a kétoldalú együttműködés előmozdítására szolgáltak valamennyi közös érdekű területen, így tevékenységi körük igen széles volt, a politikai és parlamenti párbeszédtől a kétoldalú gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokig.

Az államháztartásért felelős miniszterként én képviseltem Romániát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsában. Ez arra tanított, miként fokozható a munka hatékonysága nemzetközi, multikulturális és többnyelvű környezetben. E minőségemben arra is felkérést kaptam, hogy koordináljam egyrészről a román hatóságok, másrészről a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank küldöttjei közötti párbeszédet.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

Ilyen eljárás alkalmazására nem került sor.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Amint azt a második kérdésre adott válaszban jeleztem, a pályafutásom két külön szakaszra osztható. Az első szakaszban munkakezdő fiatal munkavállalóból az igazgatótanács elnökévé küzdöttem fel magam, anélkül, hogy ebben bármiféle politikai befolyás szerepet játszott volna. Magától értetődik, hogy egy tőzsdén jegyzett magánvállalat esetében az előléptetési kritériumok teljes mértékben a teljesítményhez kapcsolódnak.

Szakmai pályafutásom második szakasza a parlamentben, tehát – természetéből fakadóan – demokratikus elveket valló politikai szereplők között folyt. Politikai támogatást élveztem parlamenti képviselői mandátumom megszerzésekor, valamint pénzügyminiszterré és miniszterelnök-helyettessé történő kinevezésemkor is.

Szeretnék azonban néhány szót szólni a parlamenti szakbizottságok vezetőjévé történő kinevezésemről. Tekintettel arra, hogy a jelöltek kiválasztása mindig elsősorban szakmai szempontok és speciális készségek alapján történik, minden egyes esetben magaménak tudhattam valamennyi képviselőcsoport támogatását, a kormánypártiakét és az ellenzékben lévőkét egyaránt.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Pályafutásom során aktívan részt vehettem számos olyan fontos döntés meghozatalában, amely meghatározó volt Románia működő piacgazdaságra történő átmenete szempontjából, és előkészítette az ország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását.

Mindössze három olyan fontos döntést szeretnék megemlíteni, amelyek segítették a Román Számvevőszék korszerűsítését, és összhangba hozták alkotmányos és jogi profilját az európai és a nemzetközi modellekkel és bevált gyakorlatokkal.

(1)  Az alkotmány 2003. évi felülvizsgálata megerősítette a Számvevőszék függetlenségét, és további garanciákat nyújtott az intézmény stabilitása tekintetében. Új plenáris újraválasztási mechanizmust vezettek be, amely megszünteti a túlzott vagy véletlenszerű politikai beavatkozás lehetőségét. A Számvevőszék feladatkörének meghatározását alkotmányos alapon módosították, lehetővé téve szakosodott bíróságok létrehozását. A Pénzügyi Ügyészi Hivatalt felszámolták, és ügyészeit a Közügyek Minisztériumába helyezték át.

A Szenátus Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci Bizottságának elnökeként aktívan részt vettem az alkotmány e szakaszára vonatkozó módosítások értékelésében, indokolásában, megfogalmazásában és végleges megszövegezésében.

(2)  2005-ben a Szenátus Költségvetési, Pénzügyi, Banki és Tőkepiaci Bizottságának alelnökeként én készítettem el a plenáris ülés számára az Ellenőrző Hatóságot – a Számvevőszéken belüli független operatív szervet – létrehozó törvény elfogadására vonatkozó jelentést;

e hatóság feladata az európai alapok auditálása volt az irányítás és az ellenőrzés általános elveivel összhangban.

(3)  2008-ban a szenátusi különbizottság elnökhelyetteseként felelős voltam a Számvevőszék szervezetéről és működéséről szóló törvény módosítására és kiegészítésére irányuló folyamat összehangolásáért. A Számvevőszék munkatársaival együttműködve sikerült elkészítenek a jelentést, és azt a Szenátus elé terjesztettem. Ez alapján fogadták el a 217/2008 sz. törvényt.

Az új rendelkezések döntően hozzájárultak ahhoz, hogy a Számvevőszék eljárási szabályzata összhangba kerüljön az uniós rendelkezésekkel, és kiindulási pontjukat a fő ellenőrzési intézmények függetlenségéről szóló 2007. évi Mexikói Nyilatkozatban megfogalmazott elvek képezték.

Új szabályok bevezetésére került sor a Számvevőszék ellenőrei és a külső állami könyvvizsgálók függetlenségére vonatkozóan. Megerősödött az intézmény pénzügyi függetlensége. Rögzítésre kerültek a Számvevőszék jogai és kötelezettségei, valamint a tartalomra, a közzétételre és a terjesztésre vonatkozó határozathozatal szabadsága. Biztosított lett az információhoz való korlátlan hozzáférés.

E rendelkezések elfogadását követően a Román Számvevőszék jelentős szerepet töltött be a közszolgálati reform folyamatában a közpénzek, többek között az európai vagy más nemzetközi pénzügyi intézmények által rendelkezésre bocsátott finanszírozás felhasználásának fokozott elszámoltathatósága révén.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A függetlenség a külső állami ellenőrzés egyik alapvető elve, amely a fő ellenőrzési intézmények esetében a legfontosabb elv – ezt a Limai Nyilatkozat, a közpénzek ellenőrzése tekintetében világszerte elismert referenciadokumentum is leszögezi –, amely ténylegesen garantálja ezen intézmények függetlenségét.

A függetlenség kulcsfontosságú elvét szilárdan rögzítette a Mexikói Nyilatkozat, és tovább erősítették az ENSZ közelmúltbeli állásfoglalásai.

A már 1977-ben elfogadott Limai Nyilatkozat egyértelműen kimondja, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények csak olyan mértékben tudják tárgyilagosan és hatékonyan ellátni a feladataikat, amennyiben függetlenek a vizsgált jogalanytól és mentesek minden külső befolyástól.

Jól ismerem az Európai Unióról szóló szerződés azon rendelkezéseit is, amelyek egyértelműen megkövetelik, hogy az Európai Számvevőszék tagjai az Európai Unió általános érdekét szolgáló feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek legyenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasítást semmilyen kormányzati vagy egyéb szervezettől.

Amennyiben kineveznének az Európai Számvevőszék tagjává, e rendkívül fontos tisztségbe, úgy maradéktalanul tiszteletben tartanám, hogy szigorúan ragaszkodni kell a függetlenség elvéhez, ezért feladataim ellátása során magamnak is teljes mértékben függetlennek kell lennem, biztosítva, hogy semmi se befolyásolhassa függetlenségemet, tisztességességet, pártatlanságomat, tárgyilagosságomat és szakmaiságomat.

Ugyancsak tiszteletben fogom tartani és magamévá teszem az Európai Számvevőszék értékeit és eljárási szabályzatát, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI), az európai számvevőszékek etikai standardjai, az Európai Számvevőszék magatartási kódexe és más vonatkozó rendelkezések által meghatározott magatartási kódexet.

Szilárd meggyőződésem, hogy a Számvevőszék tagjának teljes mértékben függetlennek kell maradnia mindenfajta érdektől, nyomástól stb., akár az uniós tagállamok vagy intézményeik, akár politikai pártok, érdekcsoportok vagy magánvállalkozások, illetve bármely más köz- vagy magánjogi jogalany részéről jelentkezzenek is.

Szeretném hozzátenni, hogy pályafutásom során – a Költségvetési, a Pénzügyi és Banki Bizottság elnökeként, az államháztartásért felelős miniszterként és miniszterelnök-helyettesként egyaránt – számos fontos tisztséget töltöttem be a román parlamentben és kormányban, és mindenkor nagy jelentőséget tulajdonítottam a függetlenség elvének, amelyet feladataim ellátása során szigorúan betartottam.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Sem én, sem bármely közeli hozzátartozóm (szüleim, fivéreim vagy nővéreim, bejegyzett partnerem vagy gyermekem) nem vesznek részt olyan üzleti tevékenységben, nem köti őket olyan kötelezettség, és nem rendelkeznek olyan üzleti tulajdonnal, amely összeütközésbe kerülhetne jövőbeli feladataimmal.

Az általam birtokolt részvények kisebbségi portfóliók, amelyek nem teremtenek lehetőséget arra, hogy beleszóljak vagy részt vegyek a szóban forgó vállalkozások működtetésében, sem azok megállapodásaiban és ügyleteiben.

A vonatkozó román jogszabályokkal összhangban 2003 óta mindkét ház honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé tettem a vagyoni helyzetemre és érdekeltségeimre vonatkozó információkat, amelyekbe így bárki, bármikor betekinthet.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

A Számvevőszék elnökének tudomására fogom hozni minden pénzügyi érdekeltségemet és kötelezettségvállalásomat, és azokat nyilvánosságra is hozom.

10.  Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Semmilyen bírósági eljárásban sem vagyok érintett.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

A Szociáldemokrata Párt tagja és a párt galati szervezetének elnökhelyettese vagyok.

2015 októbere és 2018 márciusa között a Szociáldemokrata Párt országos elnökhelyettese voltam. 2018. március 10-én e tisztségemről lemondtam.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Amennyiben kineveznek az Európai Számvevőszék tagjává, le fogok mondani román parlamenti mandátumomról, valamint a Szociáldemokrata Pártban betöltött minden megbízatásomról és tisztségemről.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Úgy vélem, hogy az Európai Számvevőszék valamennyi tagjának nem csupán függetlennek, hanem pártatlannak is kell lennie – tekintet nélkül a súlyos szabálytalanság, csalás vagy korrupció által érintett tagállamra vagy személyekre –, következésképpen minden esetben ugyanolyan szigorral kell eljárnia és meghoznia a megfelelő intézkedéseket.

Az Európai Számvevőszék tagjaként minden ilyen esetet teljesen pártatlanul és objektíven kezelek majd, mivel a súlyos szabálytalanság, csalás vagy korrupció elkövetésében részt vevő személyeket – származási tagállamukra tekintet nélkül – azonos módon kell kezelni, és a megfelelő intézkedéseket egységes és méltányos módon kell végrehajtani.

Az Európai Számvevőszék eljárásaival összhangban haladéktalanul tájékoztatni fogom a Számvevőszék elnökét és az OLAF-ot, ha ilyen helyzettel szembesülök.

Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartom annak még a gondolatát is, hogy a saját tagállamomból származó személyeket érintő súlyos szabálytalanság, gyanú, csalás vagy korrupció súlyos eseteket más módon és szubjektív kritériumok alapján kezeljek, mivel az Európai Számvevőszék tagjaként az a kötelességem, hogy az európai adófizetők érdekeit szolgálva az összes uniós tagállam pénzügyi érdekeit védjem. Ezért ilyen esetekben szóba sem jöhet részrehajló megközelítés alkalmazása.

Szeretném hozzáfűzni, hogy pályafutásom során minden körülmények között és minden helyzetben az olyan elveket vallottam magaméinak és követtem, mint a függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a becsületesség és a szakmaiság.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan segíthet az Európai Számvevőszék e kultúra megszilárdításában?

Általánosan elfogadott, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás minden intézményre vagy közjogi szervre érvényesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvein alapul. A „gazdaságosság” elvét követve a helyes erőforrásokat azonnal, megfelelő mennyiségben és a lehető legköltséghatékonyabb módon rendelkezésre kell bocsátani, a „hatékonyság” pedig az adott erőforrások optimális kihasználását jelenti a lehető legjobb eredmények elérése érdekében. Az „eredményesség” a fokmérője annak, hogy egy adott tevékenység eredményei mennyiben tükrözik vagy érik el az eredetileg kitűzött célokat.

E három elv nemcsak a gondos közpénzkezelés, hanem a jó gazdasági kormányzás alapját is képezi az üzleti világban.

Mivel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás ezeken az elveken alapul – a gazdaságosság („economy”), a hatékonyság („efficiency”) és az eredményesség („effectiveness”) elvén, amelyek a „3E elv” néven is ismernek –, egyértelmű, hogy a közintézményeknek a magas szintű megfelelés és a célkitűzések elérésének biztosítása érdekében megfelelő módon kell meghatározniuk a céljaikat, a teljesítménymutatóikat, a rendszerellenőrzésüket és belső ellenőrzési eljárásaikat.

Az érdekelt felek és az adófizetők csak az ilyen – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrát megtestesítő – intézményeket tekintik átlátható és elszámoltatható, a közpénzek hatékony és eredményes kezelésére képes intézményeknek, amelyek jó irányítás mellett a tagállamok polgárainak érdekeit szolgálják.

Úgy vélem, hogy az Európai Számvevőszék nemcsak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúrájának gyakorlati előmozdításában és támogatásában játszik fontos szerepet, hanem hozzájárul hosszú távú fenntarthatóságának valamennyi közintézménynél történő biztosításához is. Ennek eléréséhez egyrészt az Európai Számvevőszék által kiadott ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott ajánlásokkal vezet az út (amelyek hozzájárulnak a Számvevőszék által ellenőrzött célok javításához és észszerűsítéséhez), másrészt ezen ajánlások végrehajtásának nyomon követése révén.

Az Európai Számvevőszék a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében jelentős mértékben hozzájárul a jogi keretrendelkezések és adott esetben a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséhez is, ami a pénzgazdálkodási szabályok reformjára és egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket is magában foglal.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Miként javítaná a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködést, az általános költségek feletti közellenőrzés és a hatékonyság fokozása érdekében?

Hosszú időt, 22, tevékenységekben gazdag esztendőt töltöttem a román parlamentben, és ennek során számos fontos tisztséget töltöttem be (például a Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottság elnöke voltam), így teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a költségvetés végrehajtásának mind tagállami, mind európai szintű parlamenti felügyelete alapvető fontosságú, mivel ez bizonyítja a nyilvánosság számára, hogy a közpénzeket jogszerűen és ténylegesen a kitűzött céloknak megfelelően használják fel. Nem férhet hozzá kétség, hogy ez segíti a demokratikus párbeszéd megerősítését is, és hosszú távon nagyobb kohéziót eredményez az Európai Unióban.

Az Európai Számvevőszék jelentős mértékben hozzájárul ehhez, mivel az a feladata, hogy hiteles és jól dokumentált információt nyújtson az európai alapok felhasználásáról. Ezt az információt az éves jelentés tartalmazza, amely elsősorban a pénzügyi és megfelelőségi ellenőrzések, valamint a főként teljesítményellenőrzésekre vonatkozó különjelentések eredményeiből levont következtetéseket ismerteti.

Az Európai Számvevőszék felelőssége azonban túlmutat e jelentések Európai Parlamentnek történő puszta továbbításán. Úgy vélem, hogy a lojalitás, a kölcsönös bizalom, valamint az egyes intézmények felelősségi körének és előjogainak tiszteletben tartásán alapuló szoros nemzetközi együttműködés továbbra is alapvető fontosságú, és hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai a lehető leghamarabb megkapják az érdemleges információkat.

Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Számvevőszék számára az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága a legfontosabb partner, amely a legjelentősebb mértékben járul hozzá munkája sikeréhez. A Számvevőszék ennek megfelelően továbbra is fenntartja a szoros kapcsolatot a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal, és költségvetési ellenőrzési célból folyamatos támogatást biztosít a bizottság tagjai számára.

Az Európai Számvevőszék és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közötti együttműködés javításának konkrét megvalósítása tekintetében a siker záloga a folyamatos és hatékony párbeszéd lehet, amelynek célja a Számvevőszék tájékoztatása az európai parlamenti képviselők elvárásairól és annak biztosítása, hogy a függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett azoknak megfelelően járjon el. Ez mindkét intézmény számára előnyös lenne, és implicit módon megfelelne az európai adófizetők elvárásainak. Ezen túlmenően kiemelkedően fontos, hogy a Számvevőszék a jelentések megállapításait és következtetéseit hatékonyabb kommunikációval és innovatív módszerekkel közvetítse, biztosítva, hogy a közlés megfeleljen általában az Európai Parlament és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elvárásainak.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A pénzügyi, a megfelelési és a teljesítmény-ellenőrzés nem zárják ki kölcsönösen egymást. Ellenkezőleg, ezek egymást kiegészítő tevékenységek, amelyek átfogó képet nyújtanak, ami a fontos döntések meghozatalakor jelentős segítség lehet. Meggyőződésem ezért, hogy mind a pénzügyi, mind pedig a teljesítmény-ellenőrzés különösen értékes a Parlament és a nyilvánosság számára egyaránt.

Csaknem 22 év parlamenti tevékenység folyamán a Román Számvevőszék számos jelentését elemeztem, és azokat rendkívül hasznosnak találtam. Számos alkalommal tekintettem bele az Európai Számvevőszék, illetve más tagállamok nemzeti ellenőrző intézményei által közzétett jelentésekbe is annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb képet alakíthassam ki.

Ennek köszönhetően egy idő múlva felfedeztem, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a teljesítmény-ellenőrzés szerepére, ami növeli a hagyományos pénzügyi ellenőrzés értékét. Ez a tendencia különösen az ellenőrzési jelentések elsődleges címzettjei, azaz a Parlament és a nyilvánosság elvárását tükrözi, amely szerint a fontos kérdéseket mielőbb meg kell vizsgálni, és ajánlásokat kell megfogalmazni bármely működési zavar elhárítása, illetve a továbbra is alulteljesítő rendszerek és mechanizmusok javítása érdekében.

Ezért számomra egyértelmű, hogy az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jogi és szabályozási vonatkozások puszta ismerete önmagában nem elégséges. Azt is biztosítanunk kell, hogy a rendelkezésre álló forrásokat európai szinten gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel, ami azt jelenti, hogy az EU pénzgazdálkodásán javítani kell.

Az európai alapok hatékony felhasználása minden európai polgár számára fontos, ami azt jelenti, hogy az Európai Számvevőszék fontos szerepet játszik az érdemi és gondosan kiválasztott, megfelelő kockázatelemzési eljárásokat alkalmazó teljesítményellenőrzések elvégzésében, amelyek jelentős hozzáadott értéket teremtenek.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A Költségvetési, Pénzügyi és Banki Bizottság elnökeként rendkívül érdekesnek és tanulságosnak tartottam, ahogyan a tagállamokban a legfőbb ellenőrző intézmények együttműködtek a nemzeti parlamentekkel, és hogy különösen érdeklődtek az európai szintű – az Európai Parlamenttel és az Európai Számvevőszékkel folytatható – együttműködés iránt. Szilárd meggyőződésem, hogy a kumulatív hatásokra tekintettel fontos teendő a közös érdekű területek tudatosítása, és meg kell határozni a parlamentek és a legfőbb ellenőrző intézmények közötti együttműködés leghatékonyabb csatornáit.

Tisztában vagyok azzal, hogy a legfőbb ellenőrzési intézmények és az Európai Számvevőszék már régóta együttműködnek egy közös fórumon (az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőit és az Európai Számvevőszék képviselőit tömörítő Kapcsolattartó Bizottságban), többek között éves üléseket is tartanak, amelyeken az európai alapok ellenőrzésével és a közösségi érdekek védelmével kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatják meg egymással. Tudom továbbá, hogy az Európai Parlament – és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság – gondosan figyelemmel kíséri ezen együttműködés eredményeit, és az európai polgárok érdekében még szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik.

Azt is tudom, hogy a Kapcsolattartó Bizottság a közelmúltban széles körű reformokat kezdeményezett, mert szorosabbra kívánja vonni az európai szintű együttműködést biztosító kapcsolatokat annak érdekében, hogy a parlamenti elvárásokra a lehető leggyorsabban választ lehessen adni. Szeretném hozzáfűzni, hogy a román legfőbb ellenőrzési intézmény, a Román Számvevőszék sikeresen részt vett a Kapcsolattartó Bizottság e reformfolyamatában, támogatja az Európai Számvevőszék romániai ellenőrző látogatásait, és keresi az intézményközi együttműködés megerősítésének további új lehetőségeit is, például a külső ellenőrzés területén szerzett tapasztalatok cseréje, és különösen a teljesítmény-ellenőrzés terén.

A legfőbb ellenőrzési intézmények és az Európai Számvevőszék közötti együttműködés erős és aktív, és az együttműködés javítása szempontjából igen hatékony eszköznek bizonyult. A közös kockázatelemzések felhasználhatók azon magas kockázatú területek azonosítására, ahová a nemzeti és az európai ellenőrzési tevékenységeket összpontosítani kellene, ami fokozza a források elosztásának hatékonyságát, hiszen a nemzeti szintű megállapítások európai szinten extrapolálhatók.

Amennyiben kineveznek az Európai Számvevőszék tagjává, határozottan támogatni fogom a legfőbb ellenőrzési intézmények, az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament közötti együttműködés megerősítését és továbbfejlesztését, szem előtt tartva, hogy az Európai Számvevőszék a nemzeti legfőbb ellenőrző intézmények és az Európai Parlament közötti kapcsolat logikai láncszeme.

18.  Miként javítaná az EU jelentéstételi eljárását annak érdekében, hogy az Európai Parlament minden szükséges információt megkapjon a tagállamok által az Európai Bizottság számára szolgáltatott adatok megbízhatóságáról?

Véleményem szerint a Számvevőszék jelentéstételi eljárásának egyik kulcsfontosságú célja, hogy a tagállamok által szolgáltatott adatok pontossága tekintetében megadja az Európai Parlament számára az összes szükséges információt.

Mivel ez kiterjed a tagállamok hatóságai által szolgáltatott adatokra is, úgy vélem, hogy a nemzeti legfőbb ellenőrző intézmények és az Európai Számvevőszék közötti együttműködés egyik ígéretes területéről van szó. Legjobb tudomásom szerint e területen a Kapcsolattartó Bizottság szintjén már sor is került közös együttműködésre, amelynek során a legfőbb ellenőrzési intézményeket bevonják a statisztikai adatok meghatározásának ellenőrzésébe. Emellett már létrejött a nemzeti statisztikai intézeteket is mozgósító közös munkacsoport is annak biztosítása érdekében, hogy a végleges költségvetés végrehajtásáról szóló ellenőrzési jelentésekben szereplő bármely helyesbítés a végleges statisztikai adatokban is pontosan megjelenjen.

A magam részéről mindenesetre osztom azokat az aggályokat, hogy a tagállamok által szolgáltatott adatok esetleg nem pontosak és nem a valóságot tükrözik, ezért arra fogok törekedni, hogy aktívan segítsem az e területen a Számvevőszék jelentéstételi eljárásának javításához szükséges ösztönzők azonosítását célzó erőfeszítéseket.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Az Európai Számvevőszék tagjává a román kormány jelölt.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés úgy rendelkezik, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően hozza meg határozatát.

Amennyiben az Európai Parlament véleménye kedvezőtlen lenne, úgy a Tanács feladata, hogy a rendelkezésére álló összes lényeges elem és információ alapján meghozza a megfelelő döntést.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék testületének részleges megújítása – RO jelölt

Hivatkozások

06341/2019 – C8-0049/2019 – 2019/0802(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

14.2.2019

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

11.3.2019

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Indrek Tarand

1.3.2019

 

 

 

Az elfogadás dátuma

8.4.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

8

12

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Wolf Klinz, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrey Novakov

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maria Grapini, Dan Nica, Emilian Pavel, Răzvan Popa, Paul Rübig, Lambert van Nistelrooij, Maria Gabriela Zoană

Benyújtás dátuma

10.4.2019

Utolsó frissítés: 2019. április 12.Jogi nyilatkozat