Eljárás : 2019/0803(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0195/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0195/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 16/04/2019 - 8.7
CRE 16/04/2019 - 8.7

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0365

JELENTÉS     
PDF 206kWORD 65k
10.4.2019
PE 636.349v03-00 A8-0195/2019

Ivana Maletić a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0116/2019 – 2019/0803(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Indrek Tarand

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: Ivana Maletić ÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: Ivana Maletić KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Ivana Maletić a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0116/2019 – 2019/0803(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0116/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0195/2019),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2019. április 8-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Ivana Maletić számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző intézményeinek.


1. MELLÉKLET: Ivana Maletić ÉLETRAJZA

Tanulmányok:

2015-től

PhD hallgató (Rijekai Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Horvátország)

2012

Számvitel, ellenőrzés és pénzügyek MSc-fokozat (Zágrábi Egyetem, Üzleti és Gazdaságtudományi Kar, Horvátország)

2004 – 2006

CIPFA (tanúsított közszektorbeli könyvelő és könyvvizsgáló, kétéves képzés) (The Chartered Institute of Public Finance and Accountancy, Egyesült Királyság)

1992 – 1997

Közgazdaság- és gazdálkodástudományi egyetemi oklevél (Zágrábi Egyetem, Üzleti és Gazdaságtudományi Kar, Horvátország)

Szakmai tapasztalat:

2013 júliusától

Európai parlamenti képviselő, (ECON, REGI és BUDG bizottság), Brüsszel (Belgium)

2012. március – 2013. július

Elnök, TIM4PIN – Központ a Köz- és Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb (Horvátország)

2008. február – 2011. december

Államtitkár, engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő, a 22. fejezetért felelős tárgyaló és főtárgyaló-helyettes, Pénzügyminisztérium (Horvátország)

2005. május – 2008. február

A költségvetés végrehajtásáért felelős miniszterhelyettes és engedélyezésért felelős nemzeti tisztviselőhelyettes, Pénzügyminisztérium (Horvátország)

2004. szeptember – 2005. május

A nemzeti alapért felelős osztály vezetője, Pénzügyminisztérium (Horvátország)

1998. december – 2004. szeptember

Tanácsadó, kormányzati elszámolásokért és pénzügyi beszámolásért felelős osztály, Pénzügyminisztérium, (Horvátország)

1997. december – 1998. december

Gyakornok, kormányzati elszámolásokért és pénzügyi beszámolásért felelős osztály, Pénzügyminisztérium (Horvátország)

Szakmai részvétel projektekben:

2012. május – 2013. június

„A vállalkozásbarát önkormányzatok program regionális tanúsítása (BFC SEE)” című értékelési és tanúsítási projekt, National Alliance for Local Economic Development (NALED) és a Rijekai Egyetem Gazdaságtudományi Karának helyi gazdasági fejlődéssel foglalkozó központja (Horvátország)

2013. február – március

„Támogatás az uniós integrációs folyamathoz a Szerb Köztársaságban”, GIZ – Német Társaság a Nemzetközi Együttműködéséért (Szerbia)

2012. szeptember – június

„Az uniós forrásokkal való gazdálkodás elemzése” projekt, Világbank (Horvátország)

2012. május

A „További támogatás a DIS végrehajtásához” című európai bizottsági projekt, E.I. Euroconsultants (Szerbia)

2011. december

„Az uniós pénzügyi támogatás irányítási és kontrollrendszerének megerősítése Montenegróban” című európai bizottsági projekt, East West Consulting (Montenegró)

2010. november – 2011. január

„Az uniós integrációs folyamat hatása az államháztartásra és a költségvetési gazdálkodási folyamatra Bosznia-Hercegovinában”, Államháztartási Intézet (Horvátország)

2004. október – 2005. október

„Felügyeleti rendszer a helyi és regionális önkormányzati egységeknél” című projekt, LGI – Nyílt Társadalom Alapítvány (Magyarország / Horvátország)

2002–2004 folyamán

Előadó, CEF államháztartási nyári egyetem, Pénzügyi Kiválósági Központ (Szlovénia)

2004. április–június

„A helyi egységek finanszírozása” című projekt, USAID (Horvátország)

2002. január–június

„A tudomány finanszírozása Horvátországban” című projekt, Államháztartási Intézet (Horvátország)

2001.január–június

„A költségvetési gazdálkodás a helyi egységekben Horvátországban” című projekt, Államháztartási Intézet (Horvátország)

Díjak és elismerések:

1995

Rektori díj a legjobb hallgatói tudományos dolgozatért

Publikációk:

Könyvek:

1)  Maletić, I., Jakir Bajo, I., Stepić, D.: A Guide to Good Governance in the Public and Non-Profit Sector [Útmutató a jó kormányzáshoz a köz- és a nonprofit szektorban]. TIM4PIN Központ a Köz- és a Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb, 2018.

2)  Maletić, I., Kosor, K., Ivanković Knežević, K. és mtsai.: My EU Project: A Manual for the Preparation and Implementation of EU Projects [Saját uniós projektem: kézikönyv az uniós projektek előkészítéséhez és végrehajtásához]. TIM4PIN Központ a Köz- és a Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb, 2018.

3)  Maletić, I., Kosor, K., Copić, M. és mtsai.: EU Projects – from Idea to Realization [Uniós projektek – az elképzeléstől a megvalósításig]. TIM4PIN Központ a Köz- és a Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb, 2016.

4)  Maletić, I., Bešlić, B., Copić, M., Kosor, K., Kulakowski, N., Zrinušić, N.: EU Project Management [Uniós projektirányítás]. TIM4PIN Központ a Köz- és a Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb, 2014.

5)  Maletić, I. és mtsai.: Fiscal Responsibility – Completing Questionnaires, Compiling Plans and Reports [Költségvetési felelősség – kérdőívek kitöltése, tervek és jelentések összeállítása]. TIM4PIN Központ a Köz- és a Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb, 2013.

6)  Maletić, I., Stepić, D., Jakir Bajo, I., Knežević, M., Kozina, D.: Fiscal Responsibility and Financial Management [Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás és pénzgazdálkodás]. TIM4PIN Központ a Köz- és a Nonprofit Szektor Fejlesztéséért, Zágráb, 2012.

7)  Maletić, I., Jakir-Bajo, I., Zorić, A.: Fiscal Responsibility [Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás]. Horvát könyvelők és pénzügyi tisztviselők közössége, Zágráb, 2011.

8)  Maletić, I., Vašiček, D., Jakir-Bajo, I. és mtsai.: The Accounting of Budget and Budget Users [A költségvetési számvitel és a költségvetés felhasználói]. Horvát könyvelők és pénzügyi tisztviselők közössége, Zágráb, 2008.

9)  Maletić, I., Jakir-Bajo, I.: Budgetary Planning and Accounting [Költségvetés-tervezés és elszámolás]. Számviteli és Pénzügyi Központ, Zágráb, 2003.

10)  Maletić, I., Lončar-Galek, D., Mencer, J. és mtsai.: Application of the Budget Accounting Plan 2003/2004 [A költségvetési elszámolási terv alkalmazása, 2003/2004]. Horvát könyvelők és pénzügyi tisztviselők közössége, Zágráb, 2003.

11)  Maletić, I., Vašiček, V., Vašiček, D.: Introduction to Budgetary Accounting 2002 [Bevezetés a költségvetési számvitelbe, 2002]. Horvát könyvelők és pénzügyi tisztviselők közössége, Zágráb, 2002.

12)  Maletić, I., Jakir-Bajo, I.: Budgetary Accounting [Költségvetési számvitel]. Informator, Zágráb, 2001.

13)  Maletić, I., Vašiček, D., Jakir-Bajo, I. és mtsai.: Budgetary system: Accounting, Finance, Audit, Taxes [Költségvetési rendszer: számvitel, pénzügyek, ellenőrzés, adók]. Horvát könyvelők és pénzügyi tisztviselők közössége, Zágráb, 2000.

Nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező és nemzetközileg szemlézett tudományos folyóiratokban megjelent cikkek:

1)  Maletić, I., Kandžija, V.: The Accession Process and IPA Funds in Bosnia and Herzegovina – an Opportunity for Restructuring Public Spending and Convergence Towards the EU [A csatlakozási folyamat és az IPA-források Bosznia-Hercegovinában – lehetőség az állami kiadások átstrukturálására és az Unióhoz való közeledésre]. In: Proceedings of the International Scientific Conference “Economic system of European Union and accession of Bosnia and Herzegovina – Challenges and Policies Ahead”[A Mostari Egyetem Gazdaságtudományi Karán rendezett „Az Európai Unió gazdasági rendszere és Bosznia-Hercegovina csatlakozása – az előttünk álló kihívások és politikák” című nemzetközi tudományos konferencia anyaga], ECSA – Európai Közösségi Tanulmányok Bosznia-Hercegovinai Egyesülete, Mostar, 2017, 238–267. o.

2)  Maletić, I., Petričko, I., Vašiček, D.: Comparative Analysis of Croatia's Position in the Context of International Competitiveness [Horvátország pozíciójának összehasonlító elemzése a nemzetközi versenyképességgel összefüggésben]. In: Compatitiveness as a process [Versenyképesség mint folyamat], ECSA – Európai Közösségi Tanulmányok Bosznia-Hercegovinai Egyesülete, Mostar, 2017, 13–42. o.

3)  Maletić, I, Redžepagić, S.: Experience in management and absorption of the EU pre-accession funds in Croatia – lessons learned [Az uniós előcsatlakozási támogatások kezelése és felhasználása során szerzett tapasztalatok Horvátországban – tanulságok]. In: Absorption Capacity of EU pre-accession Programmes in the Western Balkan Countries [Az uniós előcsatlakozási programok támogatásfelvevő képessége a nyugat-balkáni országokban], Nizza, 2014, 311–327. o.

4)  Maletić, I., Vašiček, D., Kandžija, J.: Croatian experiences in Management and Absorption of the EU Pre-Accession Funds [Horvát tapasztalatok az uniós előcsatlakozási alapok irányítása és felhasználása során]. In: Proceedings of the 9th International Conference “Economic Integration, Competition and Cooperation – Accesion of the Western Balkan Countries to the European Union” [„Gazdasági integráció, verseny és együttműködés – a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozása” című 9. nemzetközi konferencia anyaga], Rijeka, 2013, 737–755. o.

5)  Maletić, I., Vašiček, D.: Current Trends and Requirements in Financial Management as Support for the Process of Europeanization of Public Administration [Aktuális trendek és követelmények a pénzgazdálkodásban, támogatva a közigazgatás európaivá válásának folyamatát]. In: Proceedings of the 14th International Symposium “Turning to an Innovative and Creative Bosnia and Herzegovina” [„Egy innovatív és kreatív Bosznia-Hercegovina felé fordulva” című 14. nemzetközi szimpózium anyaga], Szarajevó, 2013, 345–361. o.

6)  Maletić, I., Vašiček, D.: Europeanisation Reforms of the Financial Management System, [A pénzgazdálkodási rendszer európaivá válását célzó reformok]. In: Novi Informator, Közigazgatási Intézet, Zágráb, 2011, 393–420. o.

7)  Maletić, I. és mtsai.: General framework of administrative convergence provided by Croatian public administrative reforms [A horvát közigazgatási reformok által biztosított adminisztratív konvergencia általános kerete] In: Administrative Convergence and Reforms in South-Eastern European States - Analyses, Models and Comparative Studies, No. 2 [„Adminisztratív konvergencia és reformok a délkelet-európai államokban – Elemzések, modellek és összehasonlító tanulmányok, 2. kötet], Editura Economică, Bukarest, 2011, 141–188. o.

8)  Maletić, I., Primorac, M., Sopek, P.: The Net Fiscal Effect of Pre-Accession and Accession of Bosnia and Herzegovina to the European Union [Bosznia-Hercegovina európai uniós előcsatlakozásának és csatlakozásának nettó költségvetési hatása]. In: Proceedings of the Symposium “Challenges and perspectives of integration in countries of South-Eastern Europe” [„Az integráció kihívásai és kilátásai Délkelet-Európa országaiban” című szimpózium anyaga], Tuzla, 2011, 269–285. o.

9)  Maletić, I., Marić, Z., Rukelj, D.: Analysis of Aggregate Investments and their Outlook in Croatia with Special Emphasis on the Possibility of Using the European Funds [Az összesített beruházások elemzése és kilátásai Horvátországban, külön hangsúllyal az európai források felhasználásának lehetőségére]. In: Ekonomski pregled, 1–2. sz., 2011, 3–34. o.

10)  Maletić, I., Vašiček, D.: Convergence of Croatian financial and budget regulations to the framework and practices of the European Union [A horvát pénzügyi és költségvetési szabályok közeledése az Európai Unió keretéhez és gyakorlataihoz]. In: Theoretical and Applied Economics, XVII. évf., GAER (Romániai Közgazdászok Általános Egyesülete), Bukarest, 2010, 25–42. o.

Egyéb publikációk

Több mint 250 cikk publikálása belföldi folyóiratokban. Ivana Maletić európai parlamenti képviselőként elindította és szerkesztette az I’M című folyóiratot, amelyben több mint 30 cikket publikált. Emellett társszerzője több, a fiataloknak, a vállalkozóknak, a helyi egységeknek és az intelligens falvaknak juttatott uniós források felhasználásával foglalkozó különkiadásnak, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló különkiadásnak is. Ezenfelül társszerzője öt olyan publikációnak, amelyeket Horvátország európai uniós tagságának ötödik évfordulója alkalmából jelentettek meg a Jutarnji List című napilapban. Az összes publikáció elérhető a www.ivana-maletic.com weboldalon.

Konferenciák, párbeszédek, viták, bizottságok, műhelytalálkozók, prezentációk és előadások:

Előadóként számos konferencián, kerekasztal-megbeszélésen és szemináriumon vett részt, bel- és külföldön egyaránt. Az Európai Parlament képviselőjeként több mint 100 konferenciát szervezett Horvátország különböző városaiban, valamint Brüsszelben. E tevékenységekre vonatkozóan minden információ elérhető a www.ivana-maletic.com weboldalon.


2. MELLÉKLET: Ivana Maletić KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartással kapcsolatos szakmai tapasztalatait, ideértve a költségvetés-tervezés, a költségvetés-végrehajtás, a költségvetési gazdálkodás, a költségvetés ellenőrzése és a könyvvizsgálat terén szerzett tapasztalatait.

A horvát pénzügyminisztériumban végzett 14 éves munkám során a költségvetési folyamatok javításáért és olyan új rendelkezések bevezetéséért feleltem, amelyekkel költségvetési besorolásokat vezettünk be (gazdasági, programok szerinti, funkcionális, hely szerinti és finanszírozás forrása szerinti besorolások), létrehoztuk az államkincstári rendszert, és meghatároztuk az egységes kincstári számla működését, további kontrollokat és monitoringot vezettünk be a végrehajtási folyamatban a források jogszerű és szabályszerű felhasználásával kapcsolatban, átalakítottuk az elszámolási rendszert, és bevezettük a módosított eredményszemlélet elvét, valamint létrehoztuk a beszámolás és a pénzügyi jelentések teljesen új rendszerét, amely segíteni fog a vezetőknek a döntéshozatalban és az eredmények megvalósításának nyomon követésében, és egyúttal jó alapként szolgál majd az ESA és GFS módszertanok szerinti statisztikai beszámolás igényeinek kielégítéséhez.

Jelentősen átalakítottuk a költségvetés-tervezési folyamatot: a gazdasági besorolásnak megfelelő tervezéstől és a bemenetekre való összpontosítástól kezdve a programokon alapuló költségvetés-készítésig (programokon – projekteken és tevékenységeken – alapuló tervezés) és az eredmények középpontba állításáig. A célunk a teljesítményalapú költségvetés-tervezés bevezetése volt, de a programalapú költségvetés-tervezésről a teljesítményalapú költségvetés-tervezésre való áttéréshez szükséges lépésre még nem került sor.

Én vezettem a pénzügyminisztérium stratégiai és többéves tervezés bevezetésével foglalkozó munkacsoportját, és 2008-ban egy új költségvetési törvényt vezettünk be (a hivatalos közlöny 2008. évi 87. száma), amely jelentősen javította a tervezési, végrehajtási, elszámolási, beszámolási és monitoringfolyamatokat.

Az uniós csatlakozás előkészítése és a tárgyalások során én voltam a felelős az előcsatlakozási támogatási programok irányítási rendszerének létrehozásáért, ami azt jelentette, hogy valamennyi szerv számára eljárásokat és működési szabályokat kellett megfogalmazni, valamint megbízható pénzügyi irányítási és kontrollrendszert kellett kialakítani. Ebben az időszakban az IPA-val közvetlenül és közvetetten összefüggő összes rendelkezésen túlmenően a költségvetési rendeleteket is tanulmányoztam, amelyek munkánk alapját képezték. Ezek alatt az évek alatt (2005–2009) került sor az egész horvát állami szektorban a pénzügyi irányítási és kontrollrendszer bevezetésére is, és mivel az előcsatlakozási támogatási programok alapja pontosan az államháztartási belső kontrollrendszer (PIFC) elképzelése, az általam szerzett tapasztalatok és ismeretek hasznosnak bizonyultak a nemzeti rendszer létrehozása során is, és részese lehettem annak a csapatnak, amely ezen munkálkodott.

Felelős voltam a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet szolgáló rendszer (AFCOS) létrehozásáért és jó működéséért is. Én vezettem azt a munkacsoportot, amely a csalás elleni küzdelemre és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére vonatkozó, 2010–2012-es időszakra szóló nemzeti stratégia elkészítésével foglalkozott, amelyet a kormány 2010. január 14-én fogadott el. Nemzeti engedélyezésre jogosult tisztviselőként én vezettem be a megbízhatósági nyilatkozatok kiadásának elképzelését az uniós források kezelésének rendszerében; az irányításért viselt felelősség tudatosításának fontossága miatt azonban a pénzügyminisztérium államtitkáraként a teljes nemzeti rendszerre kiterjesztettem ezt az elképzelést, és 2010 folyamán én felügyeltem a költségvetési felelősségvállalási törvény elkészítését, amelyet a hivatalos közlöny 2010. évi 131. számában tettek közzé, és amely szerint a vezetők az állami szektor valamennyi szintjén kötelesek költségvetési felelősségvállalási nyilatkozatot tenni, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos garanciavállalási nyilatkozatra hasonlít. Az uniós források kezelésére szolgáló rendszer mintájára kérdőíveket és formanyomtatványokat dolgoztam ki azon tesztekhez, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy a vezetők ki tudják adni a nyilatkozatot; a teljes módszertant a költségvetési felelősségvállalási nyilatkozat, valamint a költségvetési szabályok alkalmazásáról szóló jelentés elkészítéséről és átadásáról szóló, 2011-ben bevezetett rendelet állapítja meg, amelyet a hivatalos közlöny 2011. évi 78. számában tettek közzé.

A pénzügyminiszter asszisztenseként az állami költségvetés végrehajtása mellett felügyeltem a költségvetés nyomon követését is, és részletesen felülvizsgáltam a jelentéseket, rámutatva arra, hogy milyen téren van szükség további javításokra és átdolgozásra, és hol lenne szükség nagyobb egyértelműségre.

A költségvetés-ellenőrzés és az állami ellenőrzések megállapításai rendkívül fontosak voltak számunkra a rendszer javítására irányuló munkánk során, mivel ezek rávilágítottak a gyenge pontokra és a leggyakoribb szabálytalanságokra.

A könyvvizsgálatokban nem vettem részt, de megszereztem a brit Chartered Institute of Public Finance and Accountancy (CIPFA) képesítését és diplomáját, és mesterfokozatot szereztem a zágrábi közgazdaságtudományi karon, pontosan a számvitel, az ellenőrzés és a pénzügyek területén.

Az előcsatlakozási támogatási programok irányítási rendszerével kapcsolatos munkám során több tucat különböző akkreditáción és ellenőrzésen estem át, számos jelentésre adtam válaszokat, és az ellenőrzési megállapítások alapján javítottam a teljes rendszert. Ebben az időszakban az uniós források irányításával kapcsolatos tapasztalatok és az uniós ellenőrökkel végzett munka nagyon sokat segített annak tudatosításában és ismertté tételében, hogy az egész nemzeti rendszerben mennyire fontosak a belső kontrollok, valamint a belső és külső ellenőrzések. A feladatok ellátása során nagy mértékben támaszkodtam a belső ellenőrökre, valamint a teljes központi harmonizációs egységre.

Számos, a költségvetési folyamatokkal, a közpénzkezelési rendszerek átalakításaival, az előcsatlakozási támogatási programok irányításával, a pénzügyi beszámolással, a költségvetés átláthatóságával, a felelősségteljes költségvetési gazdálkodási rendszerrel és egyéb kapcsolódó témákkal foglalkozó szakértői és tudományos művet publikáltam, és több, e területekkel foglalkozó könyv társszerzője vagyok. Számos szemináriumon és konferencián vettem részt előadóként e témákkal kapcsolatban.

2.  Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

  A kincstári számlák egységes rendszerének létrehozása és költségvetési folyamatoknak a 2008-ban elfogadott új költségvetési törvényben meghatározott korszerűsítése.

  Büszke vagyok az előcsatlakozási támogatási programok irányítási rendszerének sikeres akkreditációira és jó minőségű működésére, amelyekért én feleltem.

  A 22. fejezet (Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása), amelyért tárgyalóként felelős voltam, sikerrel zárult, ami különösen nagy öröm számomra, és ennek kapcsán egész közigazgatásunkra büszke vagyok.

  A vezetői szintű felelősségteljes költségvetési gazdálkodás koncepciójának az állami szektorban való bevezetése nagy kihívást jelentett. Ezt sikeresen megoldottunk, és ennek révén egy teljesen új munkavégzési és gondolkodásmód került bevezetésre a közszektorban.

Mindezek a sikeresen lezárult programok szakmai előrelépéssel is jártak, és nagyon örülök, hogy a pénzügyminisztériumban dolgozhattam, ahol elsődleges prioritásnak számított a munka, a tudás és a kiváló munkavégzés. A minisztériumi szakmai előmenetelem során semmilyen politikai pártnak nem voltam a tagja, és minden előrelépést elhivatott és jó minőségű munkámnak köszönhetek. Pontosan ezért minden egyes előléptetés nagy sikert jelentett pályafutásom során – amikor tanácsadóból vezető tanácsadó, osztályvezető, majd miniszter-helyettes és államtitkár, azután pedig a 22. fejezetért felelős tárgyaló és főtárgyaló-helyettes lettem.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél, illetve a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

A pénzügyminisztériumban végzett munkám során számos képzési programban vettem részt a Nemzetközi Valutaalap szervezésében, Washingtonban és Bécsben, valamint a Pénzügyi Kiválósági Központ (CEF) szervezésében, Ljubljanában. A CEF-ben a 2002–2004-es időszakban előadóként tevékenykedtem az államháztartási nyári egyetemen. 2004 októberétől 2005 októberéig öt másik ország képviselőivel együtt részt vettem az LGI – Nyílt Társadalom Intézet által Magyarországon szervezett, „Felügyeleti rendszer a helyi és regionális önkormányzati egységek szintjén” című projektben.

A legfontosabb és legkülönlegesebb tapasztalatot az Európai Parlament képviselőjeként szereztem 2013. július 1-jétől kezdődően, ahol megbízatásom 2019. július 2-án jár le.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

Az általam eddig folytatott tevékenységek nem tartoztak mentesítési eljárás alá.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Az államtitkári poszt olyan beosztás, amely politikai kinevezés eredménye. A Horvát Köztársaság kormánya nevezett ki 2008. februárban, noha ekkor nem voltam semmilyen politikai párt tagja.

2012-ban lettem a Horvát Demokratikus Unió tagja és a regionális fejlesztéssel és uniós forrásokkal foglalkozó bizottság elnöke, majd 2013 májusában európai parlamenti képviselővé választottak, 2014 májusában pedig újra megválasztottak.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

1.  A felelősségteljes költségvetési gazdálkodási rendszer bevezetése a horvát közszektorban.

2.  Részvétel az uniós csatlakozási tárgyalásokban a Horvát Köztársaság részéről, valamint a 22. fejezet sikeres lezárásában.

3.  Egy állami és nonprofit ágazati fejlesztési központ elindítása és a TIM4PIN Magazine megjelentetése. Utóbbi egy szakfolyóirat, amely az állami és a nonprofit szektor működésének területére tartozó számviteli, pénzügyi, gazdasági és jogi témákkal foglalkozik.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A Számvevőszék tagjaként feladataim ellátása során saját szakmai tudásomra és tapasztalataimra támaszkodnék, semmilyen kormány, minisztérium vagy más intézmény befolyását és utasításait nem kérném és nem fogadnám el, és mindig az Unió legjobb érdekét szem előtt tartva dolgoznék. Nem végeznék olyan tevékenységeket, amelyek nem egyeztethetők össze a számvevőszéki tagok kötelességeivel.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Európai parlamenti képviselőként köteles vagyok közzétenni pénzügyi érdekeltségeimet, és teljes mértékben kész vagyok a Számvevőszék elnökének tudomására hozni pénzügyi érdekeltségeimet és egyéb kötelezettségvállalásaimat, valamint a nyilvánosság számára közzétenni az érdekeltségi nyilatkozatomat.

10.  Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Egy vállalat, amely munkákat végzett el egy, a férjem édesapjának a tulajdonában lévő családi ház környezetében, eljárást indított ellenem azzal a céllal, hogy olyan munkákat fizettessen ki velem, amelyekről megállapodtunk, de amelyek elvégzésére nem került sor. A felügyeleti szerv megállapításai szerint a megállapodás szerinti munkák kevesebb mint felét végezték el, és a vállalat olyan összeget kíván felszámítani, amely két és félszeresen meghaladja az összes munka megállapodás szerinti árát, amelyeket egyáltalán nem is végeztek el. Noha az eljárásban félként a férjem édesapja vesz részt (a férjem felhatalmazást kapott a beruházás kezelésére), a vállalat ellenem nyújtott be keresetet. Eddig nem került sor tárgyalásra, én pedig hamis passzív legitimációra hivatkozva fellebbeztem.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

2012 óta a Horvát Demokratikus Unió aktív tagja vagyok, és kineveztek a párt regionális fejlesztéssel és uniós forrásokkal foglalkozó bizottságának az elnökévé. 2016-ban egyike lettem a párt hat választott alelnökének, és e pozíciót a mai napig betöltöm.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Igen, ha kineveznek a Számvevőszék tagjává, lemondok a pártban betöltött alelnöki tisztségemről, amelyre megválasztottak, és le fogok mondani a politikai pártban viselt feladatkörökkel kapcsolatos bármely aktív funkcióról.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Pontosan ugyanúgy, mint a bármely másik tagállamban feltárt szabálytalanságok/csalás/korrupció esetén. A csalással és a korrupcióval kapcsolatban a zéró toleranciát támogatom, mert ezek olyan jelenségek, amelyek tönkreteszik a társadalmakat, és lerombolják a versenyképességet és a növekedési és fejlődési lehetőségeket. Éppen az ilyen esetek hatékony feltárásával és kiszűrésével tudjuk a lehető legjobban segíteni saját államunkat és a többi államot is. A szabályokat be kell tartani, és a közpénzek felhasználásának jogszerűsége és szabályszerűsége olyan alapok, amelyektől semmilyen eltérést nem szabad eltűrni.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás a közforrások elköltésének felelősségteljes és átlátható megközelítését jelenti, amelynek az a célja, hogy maximális hasznot hajtsanak a társadalom számára a meghatározott célkitűzések lehető legkisebb kiadás mellett történő megvalósításából.

A megfelelő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodási rendszerek fő jellemzői a következők:

–  a tevékenység elvégzésének tervezésen alapuló megközelítése: a küldetés, a jövőkép és a célkitűzések meghatározása,

–  rendezett szervezeti felépítés: a jogosultságok, felelősségek és jelentéstételi vonalak meghatározása,

–  világos munkavégzési eljárások, listákkal és leírásokkal, valamint megadott mérhető célkitűzésekkel és elvárt eredményekkel valamennyi munkavállaló számára,

–  kockázatkezelés,

–  megfelelő kontrollmechanizmusok létrehozása és fejlesztése,

–  információs és kommunikációs rendszer létrehozása és fejlesztése,

–  a pénzgazdálkodási rendszer folyamatos nyomon követése és értékelése.

A Számvevőszék egyre inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a pénzgazdálkodás mindezen elemeinek a működését értékelje, különösen a megfelelési és a teljesítmény-ellenőrzések révén. A Számvevőszék ajánlásai, amelyek rámutatnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás rendszerében fennálló hiányosságok megszüntetésének a fontosságára, jelentősen hozzájárulnak e kultúra megteremtéséhez a közszektorban. A Számvevőszék gyakran hívja fel a figyelmet bizonyos folyamatok végrehajtási módjára vonatkozó információk hiányára, amely miatt nem tud következtetéseket levonni vagy ajánlásokat megfogalmazni a lebonyolított programok hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan. Fontos, hogy azok az intézmények, amelyeknél ilyen hiányosságokat tártak fel, változásokat vezessenek be, és átláthatóbb módon szervezzék a tevékenységeiket. Az európai parlamenti képviselők jelentős szerepet töltenek be, mert a megbeszélések során, amelyeken a Számvevőszék ismerteti a jelentéseit, további segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megértessék azokkal az intézményekkel, amelyeknél hiányosságokat és/vagy szabálytalanságokat tártak fel, hogy milyen fontos, hogy gyorsan reagáljanak, és átalakítsák munkavégzési folyamataikat, és az európai parlamenti képviselők gyakran kérnek további adatokat, jelentéseket és magyarázatokat.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Az európai parlamenti képviselők az összes európai szakpolitikai területtel, valamint az uniós költségvetés programjaival és eszközeivel is foglalkoznak. A saját kezdeményezésű (INI) jelentésekkel és állásfoglalásokkal gyakran figyelmeztetnek a rendszerben fennálló hiányosságokra, és saját javaslatokat fogalmaznak meg, amelyekkel azt kívánják ösztönözni, hogy nőjön valamely konkrét program hatékonysága, minősége és végrehajtásának gyorsasága.

Fontos, hogy a Számvevőszék képviselői részt vegyenek a Parlamentben az uniós programokról és politikákról folyó vitákban, valamint az európai parlamenti képviselők és az Európai Parlament Kutatási Szolgálatának (EPRS) tematikus jelentéseiben, hogy reagálni tudjanak az európai parlamenti képviselők által felvetett problémákra és hiányosságokra, és el tudják készíteni a Számvevőszék tematikus jelentéseit, amelyek a rendszer javítását célzó ajánlásokat tartalmaznak.

Az európai parlamenti képviselők a Számvevőszék jelentései révén világosabb képet kaphatnak a rendszer működéséről, és jelentésekkel és a szabályozási javaslatokra irányuló módosításokkal segíthetik az ajánlások és a rendszerfejlesztések végrehajtásának gyorsítását.

Kiválóak a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által szervezett megbeszélések, amelyeken a Számvevőszék képviselői ismertetik jelentéseiket, a jelentések által érintett intézmények képviselői pedig lehetőséget kapnak arra, hogy reagáljanak, és kifejtsék az európai parlamenti képviselőknek, hogy milyen javításokat kívánnak végrehajtani. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság közös megbeszéléseket kezdeményezhetne a valamely olyan programért vagy uniós költségvetési eszközért felelős bizottságokkal, amelyre vonatkozóan a Számvevőszék gyakrabban készít jelentést, és ilyen módon aktívabban bevonhatná a Parlament ugyanezen témával foglalkozó módosításain és jelentésein dolgozó képviselőket.

Rendkívül hasznosak az olyan anyagok, mint például a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatra vonatkozó, 2019. februári számvevőszéki megjegyzések, valamint az új programjavaslatokra (a „Horizont”-tól kezdve az új kohéziós politikán és az agrárpolitikán át a jogállamiságra vonatkozó szabályozásig) vonatkozó vélemények és tájékoztatók. Az ilyen anyagokkal a Számvevőszék segítséget nyújt a Parlamentnek abban, hogy minőségi vitát tartson az új javaslatokról, és megalapozza az álláspontját.

Ha a Számvevőszék tagjának választanak, proaktívan igyekszem majd megismerteti az európai parlamenti képviselőket a Számvevőszék jelentéseivel. Kész vagyok arra, hogy a bizottságokban tartott előadások, az európai parlamenti képviselőkkel tartott kétoldalú találkozók és az EP és az európai parlamenti képviselők által szervezett különleges vitákon, konferenciákon és kerekasztal-megbeszéléseken való részvétel révén közreműködjek a Számvevőszék és az EP közötti együttműködés bővítésében.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzés rendkívül fontos az irányítási folyamatok javításához, mert ennek révén értékelik a tevékenységek eredményességét, hatékonyságát és gazdaságosságát. Ez az ellenőrzés tárja fel a pénzgazdálkodási rendszer következőkből eredő hiányosságait: szervezeti hiányosságok, az előírt eljárások hiányosságai és konkrét folyamatok, mint például a tervezés végrehajtásának hiányosságai (például nem állapították meg adott programok célkitűzéseit, várt eredményeit és teljesítménymutatóit, nincs összefüggés a programok stratégiai terve és a pénzügyi tervben szereplő programok, tevékenységek és projektek között stb.), a végrehajtás hiányosságai (például a tervezett célkitűzéseket nem az erőforrások optimális kombinációjával érték el), a kontrollkörnyezet és -tevékenységek hiányosságai (például a munkatervek és a munkatervek célkitűzései nem kapcsolódnak a pénzügyi terv programjaihoz, projektjeihez és tevékenységeihez; nem határozták meg, hogy mely egyének és szervezeti egységek felelnek adott célkitűzések megvalósításáért és eredmények eléréséért; hiányoznak bizonyos munkavégzési eljárások; a munkavállalók nem ismerik az eljárásokat, és azokat eltérő módokon alkalmazzák, ami egyenlőtlen helyzetbe hozza a végső kedvezményezetteket), a kockázatkezelés hiányosságai (például a kockázatok nem a mindennapi tevékenységekből és a teljes évre tervezett feladatokból erednek; csak az évről évre ismétlődő általános kockázatokat azonosítják – a személyzet hiánya, nem megfelelő munkavégzési helyszín, gyenge informatikai felszereltség), a tájékoztatás és a kommunikáció hiányosságai, valamint a rendszer értékelésének és nyomon követésének hiányosságai.

A Számvevőszék ellenőrei a feltárt hiányosságok alapján ajánlásokat fogalmaznak meg a pénzügyi megtakarítások, a jobb szervezési és munkavégzési módszerek, az erőforrások elvesztésének megelőzése és a kitűzött célok megvalósításának hatékonyabb módjai tekintetében.

Pontosan ez az, amiért a teljesítmény-ellenőrzéseken alapuló ajánlások végrehajtása javítja az általános üzleti tevékenységeket, a döntéshozatali folyamatokat és a vezetői intézkedéseket.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A nemzeti ellenőrző intézmények az Európai Számvevőszék partnerei, és fontos a közös munka erősítése azzal a céllal, hogy szinergia valósuljon meg, de az ellenőrzési eljárások egyszerűsítése érdekében is. Ez a kérdés különösen fontos a végső kedvezményezettek számára, és gyakran vezet panaszokhoz, pl. azzal kapcsolatban, hogy az esb-alapokból finanszírozott projekteknek öt-tíz különböző ellenőrzésen és vizsgálaton kellett átesniük.

Az együttműködés alapvető módszerei a közös ellenőrzések tervezése és végrehajtása, a tudás- és tapasztalatcsere, az ellenőrzési eredmények kölcsönös bemutatása és a hiányosságok és ajánlások azonosítása, és fontos ezeket javítani. Az ellenőrző intézményeket még jobban összekötné, és felgyorsítaná a munkát, ha az információkat egy közös információs rendszeren keresztül össze lehetne kapcsolni és ki lehetne cserélni, valamint egyes folyamatokat automatizálnának.

Az Európai Parlamentben már most is szerveznek vitákat és eszmecseréket a nemzeti parlamentekkel, és e program kiterjeszthető lenne a tematikus ellenőrzési jelentésekre és az éves ellenőrzési jelentésekre is, az ellenőrző intézmények és a Számvevőszék képviselőinek a részvételével. Az európai parlamenti képviselők jelentősen hozzájárulhatnának az ellenőrző intézmények és a Számvevőszék ajánlásainak jobb végrehajtásához, ezáltal pedig a közforrásokkal való gazdálkodás rendszerének gyorsabb javításához.

Az az EP-eljárás, amely 2017. január 1-jén lépett hatályba, és amelynek megfelelően a Parlament jelentést készít a számvevőszéki különjelentések alapján, nagyon pozitív változás az EP és a Számvevőszék közötti együttműködés és kapcsolat javítása szempontjából, de az EP által az ellenőrzött szervezetekre annak érdekében gyakorolt befolyás szempontjából is, hogy alkalmazzák a Számvevőszék ajánlásait.

A viták, a jelentések és módosítások elkészítése során gyakrabban fel kellene használni a számvevőszéki ajánlásokat és megállapításokat. Fontos, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság más bizottságok képviselőit is a lehető legnagyobb mértékben bevonja a Számvevőszék adott bizottság tevékenységi területére tartozó tematikus különjelentéseiről folytatott vitákba.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

Az adatok pontossága kulcsfontosságú a teljes uniós költségvetés-irányítási rendszer működésének és az uniós politikák tagállami végrehajtásának a pontos és jó minőségű értékeléséhez. Például a makrogazdasági mutatókra vonatkozó pontos statisztikai adatok biztosítása nélkül nem lehet jó minőségű döntéseket hozni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásokkal, az adósságokkal és a hiányokkal kapcsolatban; a reformok végrehajtására vonatkozó jó minőségű információk nélkül lehetetlen az európai szemeszter jó végrehajtása; a szerződéses projektekre, a végrehajtási határidőkre, a számlázott összegekre és a fizetési határidőkre vonatkozó pontos adatok nélkül nehéz az esb-alapokból történő kifizetések jó tervezése, és folyamatosan azzal a problémával szembesülünk, hogy a kifizetések tervezett tagállamonkénti összegéhez képest alacsony szintű az uniós költségvetésből történő végrehajtás.

Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság a felelős a rendeletek és az uniós politikák tagállami végrehajtásának nyomon követéséért és a pontos, jó minőségű és mindenre kiterjedő adatok gyűjtéséért, a Számvevőszéknél erősíteni tudjuk a Bizottság munkájának felügyeletét, és jelentéseket tudunk készíteni a Bizottság adatgyűjtéssel kapcsolatos munkájának a minőségéről és hatékonyságáról, valamint a gyűjtött adatok pontosságáról, továbbá az egyes tagállamok tekintetében megállapított következtetésekről.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament tekintélyét, amely a választott európai parlamenti képviselők demokratikus legitimációjából származik, teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és döntéseit végre kell hajtani. Ennek megfelelően, ha a Parlament kedvezőtlen véleményt nyilvánít a kinevezésemmel kapcsolatban, le fogok mondani a jelöltségemről.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék tagjainak részleges megújítása - a HR-jelölt

Hivatkozások

07034/2019 – C8-0116/2019 – 2019/0803(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

5.3.2019

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

14.3.2019

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Indrek Tarand

11.3.2019

 

 

 

Az elfogadás dátuma

8.4.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

11

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Wolf Klinz, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrey Novakov

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maria Grapini, Dan Nica, Emilian Pavel, Răzvan Popa, Paul Rübig, Lambert van Nistelrooij, Maria Gabriela Zoană

Benyújtás dátuma

10.4.2019

Utolsó frissítés: 2019. április 12.Jogi nyilatkozat