AJÁNLÁS az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

29.1.2020 - (15581/2018 – C9-0180/2019 – 2018/0409(NLE)) - ***

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Bettina Vollath

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

(15581/2018 – C9-0180/2019 – 2018/0409(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15581/2018),

– tekintettel az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, jogállásról szóló megállapodás tervezetére (15579/2018),

– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjával, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0180/2019),

– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A9-0019/2020),

1. egyetért a megállapodás megkötésével;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Szerb Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

INDOKOLÁS

a. Háttér-információk

A javasolt tanácsi határozat célja, hogy jóváhagyja az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (az ügynökség) által a Szerb Köztársaság területén végrehajtott, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló (EU) 2016/1624 rendeletben előirányzott fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodást. A jogállásról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokra az ügynökség megbízatásának felülvizsgálata és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló új, (EU) 2019/1896 rendelet elfogadása előtt került sor.

Az (EU) 2016/1624 rendelet különböző lehetőségeket biztosít az ügynökség számára a harmadik országokkal való együttműködésre. A jogállásról szóló megállapodás kidolgozásának célja, hogy jogilag kötelező keretet biztosítson az ügynökség műveletei számára ott, ahol végrehajtási hatáskörökkel rendelkező csapattagokat vetnek be harmadik országok területén. Az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (4) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal, amennyiben a harmadik országban várhatóan olyan fellépések keretében kerül sor az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak bevetésére, amelyek során a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek majd, illetve amennyiben a harmadik országbeli egyéb fellépések ezt megkívánják.

A jogállásról szóló megállapodás célja, hogy olyan jogilag kötelező keretet biztosítson, amely rögzíti a művelet hatókörét, a polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonatkozó szabályokat, valamint a csapatok bevetett tagjainak feladatait és hatásköreit. A jogállásról szóló megállapodásoknak garantálniuk kell továbbá az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartását, és külön panasztételi mechanizmust kell megállapítaniuk, amelyet az ilyen műveletek során elkövetett alapjogi jogsértések esetén lehet használni.

A jogállási kérdéseket szabályozó, a Szerb Köztársasággal kötött megállapodás egy a nyugat-balkáni országokkal kötött több hasonló megállapodás sorában.

b. Az előadó álláspontja

Az előadó szerint az ilyen együttműködések átláthatóságának, nyilvánosság általi ellenőrzésének és demokratikus felügyeletének biztosításához kulcsfontosságú, hogy informális munkamegállapodások helyett formális, jogilag kötelező erejű megállapodásokat kössenek az ügynökség és a harmadik országok közötti együttműködés keretében. Az Európai Unió és harmadik országok között létrejövő, az ügynökség és az adott harmadik ország közötti együttműködésről szóló minden megállapodást alaposan meg kell vizsgálni, a megállapodásnak hozzáadott értéket kell nyújtania az Unió számára, továbbá célja és tartalma tekintetében szigorúan szükségesnek és arányosnak kell lennie.

Ennélfogva a jogállásról szóló megállapodások megkötése kulcsfontosságú, nemcsak az ügynökség harmadik országokkal folytatott operatív együttműködése átláthatóságának és elszámoltathatóságának, hanem annak biztosításához is, hogy egyértelmű keretet hozzanak létre a harmadik országokkal az Európai Unió külső határainak igazgatásával kapcsolatban folytatott együttműködéshez.

A jogállásról szóló megállapodás, amelyhez a Parlament egyetértését kérik, lehetővé tenné, hogy a Szerb Köztársaság területén az ügynökség részvételével közös műveletekre, gyorsreagálású határvédelmi intervenciókra és/vagy visszaküldési műveletekre kerüljön sor. A visszaküldési műveletek kizárólag az Európai Unióból a Szerb Köztársaságba visszaküldött harmadik országbeli állampolgárokat érintenék.

A jogállásról szóló megállapodás 4. cikke alapján minden közös művelet és gyorsreagálású határvédelmi intervenció tekintetében műveleti tervet kell elfogadni. A tervnek meg kell határoznia a fellépés műveleti céljait és célkitűzéseit, és az alapvető jogokra, többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmaznia.

A jogállásról szóló megállapodás 6. cikke alapján az ügynökség ügyvezető igazgatója bármely fellépést felfüggeszthet vagy megszüntethet a Szerb Köztársaságban, különösen „az alapjogok, a visszaküldés tilalmának elve vagy az adatvédelmi szabályok megsértése esetén”. A jogállásról szóló megállapodás 7. cikke részletes szabályokat állapít meg a Szerb Köztársaságban végzett fellépésekkel kapcsolatban az ügynökséget és személyzetét terhelő büntetőjogi és polgári jogi felelősségre vonatkozóan.

A jogállásról szóló megállapodás 9. cikke egy alapjogi rendelkezés, amely előírja, hogy a csapat (a Szerb Köztársaságban bevetett) tagjai „– különösen a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáféréssel, az emberi méltósággal, valamint a kínzás és az embertelen vagy lealacsonyító bánásmód tilalmával, a szabadsághoz való joggal, a visszaküldés tilalmának elvével és a kollektív kiutasítás tilalmával, a gyermekek jogaival, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő joggal kapcsolatban – kötelesek maradéktalanul tiszteletben tartani az alapjogokat és az alapvető szabadságokat”. E cikk biztosítja a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartását is.

A jogállásról szóló, az (EU) 2019/1896 rendelettel összhangban álló megállapodásokra irányuló későbbi tárgyalások tekintetében az előadó kéri a Bizottságot, hogy a tárgyalások megkezdése előtt értékelje a harmadik országban az alapvető jogokkal kapcsolatos helyzetet, és haladéktalanul közölje az ilyen értékelések eredményeit a Parlamenttel.

Ezen túlmenően az előadó ösztönözni kívánja a Bizottságot, hogy az átláthatóság érdekében, valamint azt segítendő, hogy a Parlament megfelelően értékelni tudja a jogállásról szóló megállapodásokat, mielőbb bocsássa rendelkezésre az összes ahhoz szükséges dokumentumot, hogy a Parlament el tudja végezni intézményi munkáját, és eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdése, valamint 108. cikkének (7) bekezdése alapján el tudja indítani a vonatkozó egyetértési eljárásokat, többek között a jogállásról szóló megállapodások tervezeteit, azok megkötése előtt.

Az előadó más, hasonló jellegű, jogállásról szóló megállapodásokért is felelős előadóként megállapítja, hogy a jogállásról szóló különböző megállapodások rendelkezései között fennáll néhány lényeges eltérés:

• Csak a jogállásról szóló megállapodások egyikében szerepel olyan értelmű rendelkezés, amely szerint tartózkodni kell az esetlegesen lefolytatandó büntetőeljárást valószínűsíthetően akadályozó intézkedésektől.

• A jogállásról szóló megállapodások eltérően fogalmaznak az ügynökség csapatának tagjait megillető azon kivételes jogot illetően, hogy eljárhatnak a harmadik ország nevében, ami jogbizonytalansághoz vezethet.

• Hasonlóképpen a megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezés sem egyezik tökéletesen a három, jogállásról szóló megállapodásban.

• Ami a büntetőjogi felelősséget illeti, nem mindegyik jogállásról szóló megállapodás tisztázza az ügyvezető igazgató arra vonatkozó igazolásának kötelező jellegét, hogy az állítólagos bűncselekményt a csapat tagja a feladatai ellátása során követte-e el.

• Eltérnek a jogállásról szóló megállapodások abban is, hogy a csapat többi tagja büntetőeljárás során köteles-e tanúként vallomást tenni.

Az előadó felszólítja a Bizottságot és az ügynökséget, hogy mielőbb érdemben számoljon be a Parlamentnek a helyszínen tapasztalt bármely olyan működési nehézségről vagy eltérésről, amely a jogi keret e különbségei miatt merül fel.

Bár a jogállásról szóló megállapodást az ügynökség előző, (EU) 2016/1624 rendelet szerinti megbízatása keretében tárgyalták meg és fogadták el, az előadó elvárja, hogy a jogállásról szóló e megállapodás végrehajtása során teljes mértékben betartsák az (EU) 2019/1896 rendelet valamennyi rendelkezését, különös tekintettel a 110. cikk (2) bekezdésére.

Az előadó végezetül úgy véli, hogy a jogállásról szóló javasolt megállapodás a végleges megállapodásba belefoglalandó tartalom és rendelkezések tekintetében összhangban áll a Bizottság közleményében szereplő megállapodásmintával.

A Parlament azt kéri, hogy amint ez a megállapodás végrehajtási szakaszába lép, az ügynökség haladéktalanul tájékoztassa a Parlamentet a megállapodás végrehajtásának részeként végrehajtott tevékenységekről, és emlékezteti az ügynökséget azon kötelezettségére, hogy az (EU) 2019/1896 rendelet 73. cikkének (7) bekezdésével összhangban éves jelentéseiben értékelnie kell a harmadik országokkal folytatott együttműködését.

A fentiek fényében az előadó javasolja a Parlamentnek a tanácsi határozat szövegtervezetének támogatását.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás
Hivatkozások	15581/2018 – C9-0180/2019 – 2018/0409(NLE)
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja	20.11.2019
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 28.11.2019
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 28.11.2019
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	AFET 6.11.2019
Előadók  A kijelölés dátuma	Bettina Vollath 4.9.2019
Vizsgálat a bizottságban	9.1.2020	28.1.2020
Az elfogadás dátuma	28.1.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	44 10 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Konstantinos Arvanitis, Katarina Barley, Pernando Barrena Arza, Pietro Bartolo, Vladimír Bilčík, Ioan-Rareş Bogdan, Saskia Bricmont, Clare Daly, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Nicolaus Fest, Sylvie Guillaume, Andrzej Halicki, Balázs Hidvéghi, Antony Hook, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Patryk Jaki, Fabienne Keller, Peter Kofod, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Magid Magid, Roberta Metsola, Claude Moraes, Nadine Morano, Maite Pagazaurtundúa, Emil Radev, Paulo Rangel, Terry Reintke, Ralf Seekatz, Michal Šimečka, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Annalisa Tardino, Tomas Tobé, Dragoş Tudorache, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Jadwiga Wiśniewska, Elena Yoncheva, Javier Zarzalejos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Patrick Breyer, Delara Burkhardt, Lívia Járóka, Beata Kempa, Ondřej Kovařík, Kris Peeters, Karlo Ressler, Petar Vitanov
Benyújtás dátuma	29.1.2020

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

44	+
ECR	Patryk Jaki, Beata Kempa, Jadwiga Wiśniewska
ID	Nicolaus Fest, Peter Kofod, Annalisa Tardino, Tom Vandendriessche
PPE	Vladimír Bilčík, Ioan-Rareş Bogdan, Lena Düpont, Andrzej Halicki, Balázs Hidvéghi, Lívia Járóka, Jeroen Lenaers, Roberta Metsola, Nadine Morano, Kris Peeters, Emil Radev, Paulo Rangel, Karlo Ressler, Ralf Seekatz, Tomas Tobé, Javier Zarzalejos
RENEW	Antony Hook, Sophia in 't Veld, Fabienne Keller, Moritz Körner, Ondřej Kovařík, Maite Pagazaurtundúa, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache
S&D	Katarina Barley, Pietro Bartolo, Delara Burkhardt, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Petar Vitanov, Bettina Vollath, Elena Yoncheva

 

10	-
GUE/NGL	Konstantinos Arvanitis, Pernando Barrena Arza, Clare Daly, Cornelia Ernst
VERTS/ALE	Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Alice Kuhnke, Magid Magid, Terry Reintke, Tineke Strik

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás