Eljárás : 2014/2973(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0288/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0288/2014

Viták :

PV 26/11/2014 - 20
CRE 26/11/2014 - 20

Szavazatok :

PV 27/11/2014 - 10.8
CRE 27/11/2014 - 10.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYTERVEZET
PDF 180kWORD 96k
24.11.2014
PE539.011v01-00
 
B8-0288/2014

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a digitális egységes piacról (2014/2973(RSP))


Dita Charanzová, Pavel Telička, Javier Nart, Antanas Guoga, Gérard Deprez, Juan Carlos Girauta Vidal az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a digitális egységes piacról (2014/2973(RSP))  
B8‑0288/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére és 6. cikkére,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10., 12., 14., 16. és 26. cikkére, valamint 114. cikke (3) bekezdésére és 169. cikke (1) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 7., 8., 11., 21., 38. és 52. cikkére,

–       tekintettel a Bizottság „Az e-kereskedelmi cselekvési terv (2012–2015) – A 2013. évi helyzet” című 2013. április 23-i munkadokumentumára (SWD(2013)0153),

–       tekintettel a Bizottság 2013. február 18-i, 26. belső piaci eredménytáblájára,

–       tekintettel a Bizottságnak a digitális menetrend eredménytáblájáról szóló 2014-es jelentéseire,

–       tekintettel a Bizottság „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”című, 2012. január 11-i közleményére (COM(2011)0942),

–       tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról Európában” című, 2014. december 10-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(4),

–       tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(5),

–       tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók jogainak megerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására(6),

–       tekintettel a versenyképes digitális egységes piacról – az e-kormányzatról mint élenjáró kezdeményezésről szóló, 2012. április 20-i állásfoglalására(7),

–       tekintettel a fogyasztóvédelmi politika új stratégiájáról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására(8),

–       tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésre gyakorolt hatásukról szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(9),

–       tekintettel A. Tematikus Főosztályának a mindenütt jelen lévő uniós digitális társadalom kiépítésének módjairól szóló 2013-as tanulmányára,

–       tekintettel A. Tematikus Főosztályának a digitális egységes piacon a fogyasztók hátrányos megkülönböztetése szóló 2013-as tanulmányára,

–       tekintettel A. Tematikus Főosztályának „Szórakoztatás x.0 – a szélessávú technológia telepítésének fokozása” című 2013-as tanulmányára,

−      tekintettel a Bíróságnak a C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyekben 2014. április 8-án hozott ítéletére, amely az adatmegőrzési irányelvet érvénytelennek nyilvánította,

−      tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló álláspontjára(10),

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke 2015-re vonatkozóan 10 prioritást határozott meg és kinyilvánította, hogy a Bizottság éves munkaprogramjának készítésében erősíteni kívánja az együttműködést az európai intézmények között;

B.     mivel a második prioritás az összekapcsolt digitális egységes piacra vonatkozik, és a digitális egységes piacról szóló jogalkotási csomag formájában kell megvalósulnia;

C.     mivel az európai digitális egységes piac megvalósítása nyomán több millió munkahely jönne létre, és lehetővé válna, hogy Európa GDP-je 2020-ra 4%-kal növekedjen;

D.     mivel a széles sávú szolgáltatások elterjedtségének 10 százalékpontos növekedésétől az egy főre jutó GDP évi 0,9–1,5 százalékpontos növekedése várható;

E.     mivel 2013 és 2018 között egyedül a mobilalkalmazásokból származó jövedelmek várhatóan megháromszorozódnak, 3 millió munkahelyet teremtve ugyanebben az időszakban;

F.     mivel a Parlament tanulmányt készítetett arról, hogy milyen költségekkel jár az európai szintű cselekvés hiánya a digitális egységes piacon, amely tanulmány megerősítette, hogy a digitális megoldásokra a fogyasztók, állampolgárok és vállalkozások előtt álló lehetőségként, nem pedig fenyegetésként kell tekinteni;

G.     mivel az Uniónak elő kell segítenie a felhőalapú számítástechnika tömeges alkalmazását, mert az erőteljes ösztönzője az európai gazdasági növekedésnek; mivel a tanulmány bizonyítja, hogy a felhőalapú számítástechnika gyors fejlődésétől jelentős haszon várható;

H.     mivel az a tény, hogy a hírszerző ügynökségek online szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók személyes adataihoz jutottak hozzá, súlyosan torzította az állampolgárok efféle szolgáltatások iránti bizalmát, ezért kedvezőtlen hatást gyakorol az „óriási méretű adathalmazokat” és új alkalmazásokat, például a „dolgok internetét” használó új szolgáltatások fejlesztésében befektető vállalkozásokra;

I.      mivel a fogyasztók digitális egységes piaci részvételének akadályai olyan diszkriminatív gyakorlatokkal vannak összefüggésben, mint a szolgáltatások nyújtásának bizonyos országokra vagy területekre való korlátozása, az értékesítés megtagadása, az automatikus átirányítás és az értékesítési feltételek indokolatlan különbségei;

J.      mivel a biztonságos, hatékony, versenyképes és innovatív mobiltelefonos és elektronikus fizetési módok döntően fontosak ahhoz, hogy a fogyasztók az egységes piac előnyeit maradéktalanul élvezhessék;

K.     mivel a fogyasztók körében kevéssé ismertek a nemzeti postaszolgáltatásokon kívüli lehetőségek, vagy a fogyasztók hajlamosak azt gondolni, hogy a rendelkezésre álló egyéb szolgáltatások rosszabb minőségűek;

L.     mivel a személyes adatok és a magánélet védelme, továbbá a kiberbiztonság és az elektronikus kommunikáció és hálózatok biztonsága kiemelt kérdések a digitális egységes piacon, mivel ezek működésének és a polgárok és fogyasztók iránta való bizalma megteremtésnek alapvető előfeltételei;

M.    mivel az internetes innováció védelme érdekében szükség van a hálózatsemlegességre;

N.     mivel a kulturális ágazatot súlyosan érintette a válság; mivel a szerzői jogokra vonatkozó jogi keretnek ki kell terjednie az új digitális technológiák fejlesztésére, emellett biztosítania kell a jogtulajdonosok megfelelő díjazását; mivel az internet, a közösségi hálózatok és a hibrid televíziózás továbbra is hatalmas kihívást jelent, amelyet nem szabad úgy tekinteni, mint ami rossz hatással van kulturális és kreatív iparágainkra, melyek munkahelyeket teremtenek és jelentősen hozzájárulnak a GDP-hez;

O.     mivel az Unió elmarad legfőbb versenytársai – például az Egyesült Államok – mögött az ikt-beruházásokban, a széles sávú hálózatok kiépítésében és a digitális innovációban, főképpen a digitális egységes piac szétszabdaltsága miatt;

P.     mivel elegendő rádióspektrum-erőforrást kell rendelkezésre bocsátani a mobilszolgáltatások adatforgalmának exponenciális növekedése és a növekvő kereslet miatt;

Q.     mivel a társadalmi és gazdasági növekedés, a versenyképesség, a társadalmi befogadás és az egységes piac szempontjából rendkívül fontos, hogy Európa-szerte széles körben elterjedt legyen a nagy sebességű, biztonságos, gyors internet-hozzáférés és a közérdekű digitális szolgáltatások;

R.     mivel a nagy sebességű, széles sávú hálózatok kialakítása európai műszaki szabványok mentén történik majd; mivel uniós szintű kutatási és fejlesztési programokra, valamint a szabványosítási eljárások fokozott ellenőrzésére van szükség, ha az Unió központi szerepet kíván betölteni a távközlési iparban;

S.     mivel a digitális gazdaság terén végbemenő kutatás, fejlesztés és innováció hozzájárul annak biztosításához, hogy Európa közép és hosszú távon versenyképes maradjon;

T.     mivel a nagy sebességű, széles sávú hálózatok mihamarabbi kiépítése létfontosságú az európai termelékenység fejlődése és olyan új kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be különböző ágazatokban, például az egészségügy, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar területén;

U.     mivel a magánszférának vezető szerepet kell játszania a széles sávú hálózatok kiterjesztésében és modernizálásában, amit versenyképes és beruházásbarát szabályozói kerettel kell támogatni;

V.     mivel az uniós intézményeknek sokkal többet kell tenniük annak érdekében, hogy vezető szerepet tölthessenek be a közszolgáltatások digitalizálásában;

A 2015. évre vonatkozó kiemelt kezdeményezések

1.      felhívja a Bizottságot arra, hogy a digitális egységes piacról szóló, 2015-ben elfogadandó jogalkotási csomagba foglaljon bele olyan jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseket (a továbbiakban: kezdeményezések), amelyek célja az online fogyasztói bizalom növelése és az online vásárlás fogyasztókra vonatkozó szabályozásának egyszerűsítése;

Egységes európai távközlési szabályozói szervezet

2.      kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egységes európai távközlési szabályozói szervezet létrehozására irányuló kezdeményezésre, mert ez kulcskérdés a jelenlegi digitális egységes piac széttagolódásának megszüntetése szempontjából;

Digitális infrastruktúra létrehozása és a digitális szakadék megszüntetése

3.      felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el kezdeményezéseket az olyan projektek – a magánszektorban megvalósuló – finanszírozásának nagymértékű növelése céljából, amelyek elősegítik a szupergyors széles sávú hálózatok terjedésének felgyorsítását, ösztönzik a termelékenységnövelő digitális szolgáltatások létrehozását és bevezetését, a vidéki területeken megszüntetik a digitális szakadékot a nagy sebességű hálózatok elérése terén, valamint az EU-ban telepített infrastruktúrába történő beruházások révén növelik az ikt-hálózatok és -alkalmazások biztonságosságát és ellenálló képességét;

4.      úgy véli, hogy a kezdeményezéseknek tartalmazniuk kellene a digitális menetrend 2020-ra vonatkozó egyik felülvizsgált, előretekintő célkitűzését is annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi uniós háztartás másodpercenként 100 megabites (Mbps) sávszélességű hozzáféréssel, a háztartások 50%-a pedig másodpercenként 1 gigabites vagy afölötti sávszélességű hozzáféréssel rendelkezzen;

A digitális vállalkozói kedv és készségek előmozdítása

5.      kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő kezdeményezést a digitális vállalkozói tevékenységek ösztönzésére, mivel ez alapvetően fontos az új munkahelyek és innovatív ötletek születése szempontjából, ideértve olyan intézkedéseket, melyek javítják az új digitális vállalkozók finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését (például közösségi finanszírozás (crowdsourcing) formájában), és második esélyt biztosítanak a sikertelen vállalkozók számára;

Felhőalapú számítástechnika

6.      úgy véli, hogy a kezdeményezések között külön szerepelnie kellene a felhőalapú számítástechnikára vonatkozó jogalkotási javaslatnak, mert reagálni kell a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtók felelősségének hiányára és a nemzetközi jogszabályok és szabályozások következetlenségére;

7.      hangsúlyozza, hogy amennyiben a felhőalapú szolgáltatásokat csak korlátozott számú nagy szolgáltató nyújtja, akkor egyre nagyobb mennyiségű információ gyűlik össze e szolgáltatók kezében; emlékeztet továbbá arra, hogy a felhőalapú számítástechnika a felhasználók, különösen a kisvállalkozások számára is kockázatokat rejt, különös tekintettel az érzékeny adatokra és az üzleti titokra;

8.      megjegyzi, hogy a felhőalapú számítástechnikába és a felhőalapú szolgáltatást nyújtókba vetett bizalom megromlott a tömeges megfigyelési gyakorlatok miatt; ezért hangsúlyozza, hogy a számítási felhők és informatikai megoldások fejlesztése elengedhetetlen alkotóeleme a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, valamint a felhőalapú szolgáltatásokba és az ilyen szolgáltatást nyújtókba vetett bizalom megerősítésének, illetve a személyes adatok magas szintű védelme biztosításának;

9.      felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a felhőalapú számítástechnikára vonatkozó európai szabványok és előírások fejlesztésének előmozdításában és nemzetközi népszerűsítésükben, amelyek magánélet-védelmi szempontból kielégítő, megbízható, magas fokon átjárható, biztonságos és energiatakarékos felhőalapú szolgáltatásokat tesznek lehetővé egy jövőbeli uniós iparpolitika szerves részeként; hangsúlyozza, hogy a fogyasztói bizalomhoz és a versenyképességhez megbízhatóság, biztonság és adatvédelem szükséges;

Barangolás (roaming)

10.    ismételten megerősíti, hogy a barangolási díjak eltörlésére már régen sort kellett volna keríteni; hangsúlyozza, hogy a kitűzött időpont elhalasztása 2015. december 15. utánra, és az Unión belül utazókra különdíjak terhelésének engedélyezése elfogadhatatlan lenne;

Az online fogyasztók hátrányos megkülönböztetése

11.    sajnálattal állapítja meg, hogy a fogyasztóknak hátrányos megkülönböztetésben van részük, amikor online vásárolnak; úgy véli, hogy a kezdeményezéseknek ezért horizontálisan kell foglalkozniuk ezekkel az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló diszkriminatív gyakorlatokkal, melyek az uniós jog több különböző területén előfordulnak;

12.    amellett, hogy üdvözli az e-kereskedelem növekedését, megállapítja, hogy néhány tagállamban kis számú szereplő van erőfölényben a fizikai áruk közvetlen értékesítésében vagy a fizikai áruk mások általi értékesítésének piacalapú platformjaként; hangsúlyozza, hogy az efféle erőfölénnyel való visszaélések európai szintű ellenőrzésére és megelőzésére van szükség az áruk fogyasztók számára való rendelkezésre állása és a kkv-któl a piacalapú platformok használatáért beszedett díjak szempontjából;

Internetes keresési piac és ár-összehasonlító weboldalak

13.    örömmel veszi tudomásul, hogy a versenypolitikáért felelős biztos bejelentette, hogy a Bizottság további vizsgálatokat végez a keresőprogramokkal kapcsolatos gyakorlatok és általában a digitális piac terén;

14.    megjegyzi, hogy az online keresési piac és az ár-összehasonlító weboldalak különösen fontosak a versenyfeltételek digitális egységes piacon történő biztosítása szempontjából, tekintettel az „ajtónállóvá” történő továbbfejlesztésük lehetőségére, illetve arra, hogy a megszerzett információkat kereskedelmi céllal másodlagosan hasznosítsák; ezért kéri a Bizottságot, hogy fokozza az ún. „lépéselőny” és a hálózati hatások ellenőrzését a digitális ágazatban, amelyek könnyedén erőfölénnyel való visszaélésbe csaphatnak át, és határozottan erősítse meg az uniós versenyszabályokat valamennyi érdekelt fél véleménye alapján és figyelembe véve a digitális egységes piac teljes szerkezetét, a fogyasztók, internethasználók és on-line vállalkozások számára valóban előnyt jelentő jogorvoslatok biztosítása érdekében;

15.    kéri továbbá a Bizottságot, hogy cselekedjen gyorsan a kiegyensúlyozott, méltányos és nyílt internetes keresési szerkezet megvalósítása felé tartó lehetséges megoldások átgondolása terén;

16.    hangsúlyozza, hogy az internetes keresések megkülönböztetésmentessége érdekében a keresőprogramok és ár-összehasonlító weboldalak használatakor a keresési folyamatnak és a találatoknak tárgyilagosnak kell lenniük a fokozottabb verseny és a felhasználóknak és fogyasztóknak nyújtott szélesebb kínálat biztosítása, továbbá az információforrások sokféleségének fenntartása érdekében; ezért megjegyzi, hogy az indexálásnak, értékelésnek, megjelenítésnek és rangsorolásnak pártatlannak és átláthatónak kell lennie, míg az összekapcsolt szolgáltatások keresőprogramok és ár-összehasonlító weboldalak által végzett keresések esetében a találatok megjelenítésekor biztosítani kell a teljes átláthatóságot; kéri a Bizottságot, hogy akadályozza meg az összekapcsolt szolgáltatások forgalmazása terén elkövetett visszaéléseket;

Mobilfizetés és elektronikus fizetés

17.    sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább és valósítsák meg az uniós és nemzeti szabályozási kereteket az integrált, biztonságos és innovatív online és mobilfizetési piac megvalósulása érdekében, biztosítva ugyanakkor a fogyasztók és az ügyfelek adatainak védelmét; kéri e tekintetben az összes fél, beleértve a szolgáltatásnyújtó harmadik felek jogainak és kötelességeinek egyértelmű meghatározását; hangsúlyozza, hogy a jogalkotással egyértelmű és átlátható szabályokat kell hozni a technológiai újítások birtokba vételének és előmozdításának lehetővé tétele érdekében;

18.    sajnálattal állapítja meg, hogy a mobilfizetés terén a tagállamok között jelentősen eltérnek a kereskedelmi gyakorlatok, a határon átnyúló fizetéseknek pedig túlzott költségei vannak, ami akadályozza a piac gyorsabb növekedését;

19.    hangsúlyozza, hogy az online fizetési rendszereket még inkább be kell vonni a SEPA-ba; kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a kártyás, internetes és mobilfizetésre irányuló munkáját európai szabványok kidolgozása céljából, és a kezdeményezések keretében tegyen konkrét javaslatokat, biztosítva, hogy egyik kezdeményezés se zárja ki az újonnan belépőket és ne hátráltassa az innovációt;

Csomagkézbesítés

20.    úgy véli, hogy a kezdeményezéseknek ösztönözniük kell a postai és csomagkézbesítési terület önszabályozását annak érdekében, hogy megszűnjön a különböző kézbesítési szolgáltatások és kézbesítési módok rendelkezésre állásával kapcsolatos jelentős információhiány a fogyasztók és online kiskereskedők számára egyaránt;

21.    hangsúlyozza, hogy alapvető szükség van a megfizethető, végponttól végpontig működő csomagkézbesítési szolgáltatásokra az online kiskereskedők versenyképessége érdekében; kéri a Bizottságot, hogy lépjen fel a vámeljárások javításának, az összehangolt szállítási rendszereknek és a vámok minimális értékhatárai emelésének biztosítása érdekében;

Online forgalmazási korlátozások

22.    kéri a Bizottságot, hogy küzdjön az online forgalmazás területén a vertikális korlátozások alóli csoportmentességről szóló rendelet (a Bizottság 330/2010/EU rendelete) hatálya alá tartozó diszkriminatív gyakorlatok felszámolása érdekében, biztosítva ezáltal, hogy a forgalmazók innovatív forgalmazási módszereket alkalmazhassanak, és a vásárlók nagyobb számát és körét érhessék el;

A dolgok internete

23.    felhívja a Bizottságot, hogy a kezdeményezések között terjesszen elő a dolgok internetére és a gépek közötti kommunikációs szabványokra vonatkozó ambiciózus javaslatokat, és készítsen elő kísérleti projekteket; hangsúlyozza, hogy az európai vállalatoknak és intézményeknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a dolgok internete nemzetközi szabványainak létrehozásában; meggyőződése, hogy Európa e téren a szigorú adatvédelmi rendelkezések szószólója lehetne, és hangsúlyozza, hogy a dolgok internetén az adatokat védeni kell a visszaéléssel, manipulációval és kibertámadásokkal szemben; ismételten hangsúlyozza, hogy külön intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a végberendezések kompatibilisek legyenek a felhasználók azon jogával, hogy ellenőrizhetik és védhetik személyes adataikat, továbbá a távközlési rendszerek és szolgáltatások magas szintű biztonságának szavatolása érdekében;

24.    kéri a Bizottságot, hogy fektessen le egyértelmű szabályokat, melyek értelmében a felhasználó beleegyezésére van szükség, ha egészségi, testedzési vagy egyéb követési céllal használt hardverben szereplő adataikat reklámozás, marketing vagy életmód-tanácsadás céljából fel kívánják használni; hangsúlyozza, hogy a felhasználó módjában kell állnia, hogy könnyen véget vethessen e gyakorlatnak anélkül, hogy a hardver vagy a hozzá kapcsolódó szoftver egyéb funkcióihoz való hozzáférést elveszítené;

25.    felszólítja az óriási méretű adathalmazok és az új alkalmazások, így például a dolgok internetének használatával új szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, hogy már a fejlesztési szakaszban építsenek be adatvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy a polgárok körében fenntartsák a nagyfokú bizalmat;

Hálózatsemlegesség

26.    emlékeztet arra, hogy a hálózatsemlegesség kiemelkedő fontosságú az internetszolgáltatások közötti megkülönböztetésmentesség biztosításához, valamint a verseny maradéktalan garantálásához;

27.    úgy véli, hogy a hálózatsemlegességet egyértelműen meg kell határozni – összhangban a Parlament meghatározásaival –, biztosítani kell, és jogszabályba kell foglalni annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások, nem kormányzati szervezetek és más társadalmi és gazdasági szereplők kihasználhassák a digitális piac kínálta lehetőségeket;

28.    felhívja a Bizottságot, a szabványosítási testületeket és az ENISA-t, hogy alakítsák ki a biztonsági és adatvédelmi minimumszabványokat és iránymutatásokat az informatikai rendszerek, hálózatok és szolgáltatások tekintetében – beleértve a felhőalapú szolgáltatásokat is – az uniós polgárok személyes adatainak és valamennyi informatikai rendszer integritásának megfelelőbb védelme érdekében; meggyőződése, hogy ezek a szabványok referenciaként szolgálhatnának az új globális szabványokhoz, és nyílt, demokratikus eljárással kellene kialakítani őket;

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és szerzői jogok

29.    arra ösztönzi a Bizottságot, hogy alaposan mérje fel a meglévő jogszabályokat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén, és tegyen olyan erre vonatkozó javaslatot, amely egyensúlyt teremt a fogyasztók és a jogtulajdonosok érdekei között; felhívja továbbá a Bizottságot arra, hogy hozza létre a szerzői jogok uniós határokon átnyúló, harmonizált és integrált rendszerét, amely egyensúlyt teremt a kreatív és művészi tartalmak elidegeníthetetlen értéke és megbecsülése, valamint a fogyasztói jogok között; hangsúlyozza, hogy a kreatív iparágak képviselik a leginkább virágzó ágazatot Európában, amelyek ösztönzik a növekedést és a munkahelyteremtést, emellett támogatják az innovációt, összhangban az Európa 2020 stratégiával; emlékeztet rá, hogy a Parlament a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és szerzői jogok reformjával foglalkozó munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy elősegítse e téren a megoldások megtalálását és a reformok véghezvitelét;

30.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0063

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0468

(6)

HL C 264. E, 2013.9.13., 11. o.

(7)

HL C 258. E, 2013.9.7., 64. o.

(8)

HL C 153. E, 2013.5.31, 25. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0281

Jogi nyilatkozat