Eljárás : 2014/2964(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0349/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0349/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/12/2014 - 10.22
CRE 17/12/2014 - 10.22
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0103

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 126kWORD 66k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0277/2014
10.12.2014
PE545.597v01-00
 
B8-0349/2014

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


Palesztina államiságának elismeréséről (2014/2964(RSP))


Fernando Maura Barandiarán, Pavel Telička, Javier Nart, Beatriz Becerra Basterrechea, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Ivan Jakovčić, Ivo Vajgl, Alexander Graf Lambsdorff, Louis Michel, Jozo Radoš az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Palesztina államiságának elismeréséről (2014/2964(RSP))  
B8‑0349/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–       tekintettel az 1993. szeptember 13-i oslói megállapodásokra („Elvi nyilatkozat az átmeneti önkormányzati rendszerről”),

–       tekintettel a polgári és politikai jogokról szóló, 1966. évi nemzetközi ENSZ-egyezményre,

–       tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2012. évi 67/19. számú határozatára,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2014. november 18-i nyilatkozatára,

–       tekintettel a Külügyek Tanácsának a közel-keleti békefolyamatról szóló, 2014. november 17-i következtetéseire,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Külügyek Tanácsa 2014. november 17-i ülésén tett megjegyzéseire,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2014. november 20-án az ENSZ 193 tagállamából 135 és az Európai Unió 28 tagállamából 8 elismerte a Palesztin Államot, és mivel 5 uniós tagállam nemrégiben jóváhagyta a Palesztin Állam jövőbeni elismerését;

B.     mivel az Európai Parlament több ízben megerősítette, hogy támogatja a kétállami megoldást, amelynek értelmében egy biztonságos és elismert határokkal rendelkező izraeli állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes palesztin állam békében és biztonságban él egymás mellett, és mivel kijelentette, hogy az 1967 előtti határok vonatkozásában csak a felek által egyeztetett változtatások ismerhetőek el, beleértve a Jeruzsálemet mint a két állam fővárosát érintő változtatásokat is;

C.     mivel a Palesztin Állam elismerésének Izrael és a Palesztin Állam közötti kétoldalú megállapodás – és kölcsönös elismerés – eredményének kell lennie annak érdekében, hogy mindkettőnek saját állama legyen és biztonságos határok között létezhessen;

D.     mivel a felek közötti közvetlen béketárgyalások jelenleg holtpontra jutottak; mivel az EU felhívta a feleket, hogy folytassák az értelmes tárgyalásokhoz szükséges bizalomra épülő környezet kialakítására irányuló erőfeszítéseiket, illetve tartózkodjanak az olyan fellépésektől, amelyek alkalmasak a folyamat hitelességének aláásására, továbbá vegyék elejét a bujtogató tevékenységnek;

E.     mivel a megbízható politikai keret hiányával visszaélnek, ami az ideológiai és vallási álláspontok további megmerevedéséhez vezet;

F.     mivel az 1995. évi oslói megállapodások értelmében Ciszjordániát közigazgatási szempontból három övezetre vagy körzetre osztották; mivel Ciszjordánia legnagyobb része a C. övezetbe tartozik; mivel a C. övezet társadalmi-gazdasági fejlődése kulcsfontosságú a jövőbeli palesztin állam életképessége szempontjából;

G.     mivel a palesztinok ciszjordániai – különösen a C. övezetbeli és kelet-jeruzsálemi – jelenlétét méltánytalanul veszélyezteti a jelenlegi összetett konfliktus;

H.     mivel az izraeli telepek létesítése ellentétes a nemzetközi joggal és a béke-erőfeszítések egyik legfőbb akadályát képezi;

I.      mivel Izrael a „Jeruzsálem, Izrael fővárosa” című, 1980-ban elfogadott sarkalatos törvényben Jeruzsálemet Izrael teljes és egységes fővárosának nyilvánította, ami ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. (1980) számú határozatával;; mivel 2012. május 14-i következtetéseiben a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy tárgyalásos megoldást kell találni Jeruzsálem mint a két állam jövőbeli fővárosa jogállásának a rendezésére; mivel a jelenlegi kelet-jeruzsálemi fejlemények gyakorlatban egyre valószínűtlenebbé és kivitelezhetetlenebbé teszik, hogy Jeruzsálem a két állam jövőbeli fővárosa legyen; mivel Kelet-Jeruzsálem egyre inkább elszakad Ciszjordániától, ugyanakkor Jeruzsálem történelmi része egyre inkább elszakad Kelet-Jeruzsálem többi részétől;

J.      mivel a palesztin lakosság, illetve jogaik védelme Ciszjordániában, és különösen a C. övezetben, valamint Kelet-Jeruzsálemben kulcsfontosságú a kétállami megoldás kivitelezhetősége szempontjából; mivel a folytatódó telepépítések és a telepesek erőszakos fellépései, a tervezési korlátozások és az általuk okozott akut lakáshiány, a házrombolások, a kilakoltatások és kitelepítések, a földkisajátítások, a vízhez és más természeti erőforrásokhoz való nehézkes hozzáférés, valamint az alapvető szociális szolgáltatások és segítségnyújtás hiánya jelentős mértékben súlyosbítják a ciszjordániai palesztin lakosság életkörülményeit;

K.     mivel a konfliktus békés megoldását nem segíti, hogy Palesztinának nincs egyetlen, demokratikus kormánya, valamint hogy a Hamász nem ismeri el Izrael államot, illetve annak állandó jogát a létezésre, nem hajlandó megszüntetni az erőszakot, és nem ismeri el a korábbi izraeli-palesztin megállapodások érvényességét;

L.     mivel az Izrael által épített fal, amely nem a zöld vonal nyomvonalát követi, a palesztin területek jelentős részeit szigeteli el mind Ciszjordániában, mind Kelet-Jeruzsálemben; mivel a Nemzetközi Bíróságnak a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről szóló 2004. július 9-i tanácsadói véleménye kijelentette, hogy „az Izrael által épített fal és az ehhez kapcsolódó szabályozás ellentétes a nemzetközi joggal”;

M.    mivel az arab beduinok őshonos nép, amely letelepedett és hagyományosan mezőgazdasági életet él ősei földjén, és egyedi helyzete és jogállása hivatalos és állandó elismerésére törekszik; mivel a megélhetésüket – többek között az erőszakos áttelepítés révén – ellehetetlenítő izraeli politika által fenyegetett arab beduin közösségek különösen kiszolgáltatott népcsoportnak tekinthetők mind a megszállt palesztin területeken, mind a Negev-sivatagban;

N.     mivel az Unió és a tagállamok számos alkalommal – többek között a Tanács 2012. május 14-i következtetéseiben – megerősítették Izrael biztonsága iránti alapvető elkötelezettségüket, a lehető leghatározottabban elítélték a polgári lakosság elleni szándékos erőszakos cselekményeket, beleértve a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat, és sürgették a Gázába történő fegyvercsempészet hatékony megakadályozását;

1.      tudomásul veszi, hogy számos uniós tagállamban folyamatban van a Palesztin Állam elismerésének folyamata, és kifejezi arra való hajlandóságát, hogy e támogatás révén a békefolyamat és a kétállami megoldás felgyorsítását szorgalmazza, lehetőleg egy tárgyalások révén elért megállapodás részeként, együttműködve az ENSZ-szel;

2.      felszólítja a tagállamokat és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy alakítsanak ki közös uniós álláspontot e kérdésben;

3.      felkéri a nemzetközi közösséget, különösen az EU-t, hogy Izrael és Palesztina jogos aggodalmainak, érdekeinek és törekvéseinek figyelembevételével hajtson végre összehangolt fellépést;

4.      komoly aggodalmának ad hangot a térségben tapasztalható fokozódó feszültséggel és erőszakkal kapcsolatban; felkéri mindkét fél politikai vezetőit, hogy látható fellépések keretében működjenek együtt a helyzet enyhítése érdekében; elítéli az összes közelmúltbeli terrortámadást, és kifejezi együttérzését a halálesetek miatt, valamint felszólítja Izrael államot, hogy tartózkodjon a polgári lakossággal szemben válogatás nélkül alkalmazott erőszaktól; felkéri a Palesztin Hatóságot, hogy ítéljen el minden terrorcselekményt, és tegyen nagyobb erőfeszítéseket a gyűlöletbeszéd megszüntetése és az erőszak minden formájának megakadályozása érdekében; felszólítja az izraeli kormányt, hogy a kétállami megoldás életképességének megőrzéséhez nélkülözhetetlen tényezőként állítsa le újabb telepek létrehozatalát és a palesztin lakosság jogainak a természeti erőforrásokhoz, illetve az alapvető szociális szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében történő korlátozását Ciszjordániában, különösen a C. övezetben és Kelet-Jeruzsálemben;

5.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a közel-keleti kvartett megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, a nemzeti konszenzuson alapuló palesztin kormány miniszterelnökének és a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

 

Jogi nyilatkozat