ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az európai uniós acélágazatról: a munkavállalók és az ipar védelme
10.12.2014 - (2014/2976(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Angelika Mlinar, Pavel Telička, Izaskun Bilbao Barandica, Renate Weber, Fredrick Federley az ALDE képviselőcsoport nevében
B8‑0351/2014
Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa az európai uniós acélágazatról: a munkavállalók és az ipar védelme
Az Európai Parlament,
– tekintettel az acélipari cselekvési tervről szóló, a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2013. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2013)0407),
– tekintettel a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az acéliparról, valamint az Unióban tevékenykedő vállalatok szerkezetalakításáról, áttelepítéséről és bezárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Unió ipari területeinek regionális stratégiáiról szóló, 2013. május 21-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az európai acélipar jövőjével foglalkozó magas szintű kerekasztal ajánlásaira,
– tekintettel az Európa 2020 stratégiára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a fenntartható, erőforrás-hatékony és versenyképes acélágazat kialakítása az Európai Unió egészének érdeke, mivel az ipari termelés számos fő formájának alapját képezi;
B. mivel az európai acélipar számos tagállamban a globális kereslet jelentős mértékű csökkenése miatt küszködik nehézségekkel, néhány esetben pedig a versenyképességgel és a megnövekedett költségekkel kapcsolatos kihívások okoznak problémát;
C. mivel a fenntartható, erőforrás-hatékony és versenyképes, a változó európai és Európán kívüli piaci feltételeknek megfelelni képes acélipar biztosításához fontos a szakpolitikák koordinálása;
D. mivel az acélipar teljesen globálissá vált, és mivel Európa komoly versennyel szembesül az eltérő szabályozással és normákkal rendelkező harmadik országokkal; mivel az acélágazat szempontjából alapvető az egyenlő versenyfeltételek megléte;
E. mivel az acélipar globális megközelítésében figyelembe kell venni az energiaköltségeket, és mivel az Unióban az ipari fogyasztók számára elérhető energiaárak közvetlen hatással lehetnek a versenyképességre;
F. mivel az európai acélipar fontos munkáltató, amely közvetlenül több mint 350 000, a kapcsolódó iparágakban – többek között az újrahasznosítási szállítási láncban – pedig több millió munkahelyet biztosít; mivel az elmúlt években az acélipar jelentős kihívásokkal nézett szembe a szerkezetátalakítások, az ágazati egyesülések és az európai feldolgozóipar külföldre költöztetésének tekintetében;
G. mivel a kutatás és az innováció a gazdasági növekedés és a versenyképes ipar fontos mozgatórugói;
H. mivel az uniós források hatékony felhasználásával együtt kulcsfontosságú a magántőke-beruházások számára egy stabil keret létrehozása;
1. támogatja különösen az acélágazatban egy versenyképes és fenntartható ipari alapokkal rendelkező, fokozottabban vállalkozásbarát Európa létrehozását a kutatásba és innovációba történő beruházás, erőforrás-hatékonyság, új technológiák, készségek és a finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférés révén;
2. hangsúlyozza egy olyan iparpolitika és intelligens szabályozás fontosságát, amelynek intézkedései lehetővé fogják tenni az európai ipar versenyképességének újjászületését a globális piacon, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak valamennyi gazdasági szereplő számára az európai termelésnek a környezeti és szociális dömpinggel szembeni védelme érdekében;
3. támogatja a Bizottság elkötelezettségét az ipar, a gazdaság egyik fő alkotóeleme iránt, amely stabil és minőségi munkahelyeket tud biztosítani;
4. kiemeli az acélipar fontosságát az Európai Unió gazdasága, illetve az annak magas minőségű termékeit felhasználó downstream ágazatok szempontjából;
5. ösztönzi az egységes energia- és pénzpiacok felé történő elmozdulást az belső piacon belül valódi egyenlő versenyfeltételek kialakítása, illetve a tudáson és innováción alapuló versenyképesség előmozdítása céljából;
6. tudatában van, hogy az acélágazat számos tagállamban nehézségekkel néz szembe részben a globális kereslet jelentős csökkenése, részben pedig az energiaárak és az európai feldolgozóipar külföldre költöztetésének növekedése következtében; felszólítja ezért a Bizottságot az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve (COM(2011)0571), illetve az Európai Erőforrás-hatékonysági platform szakpolitikai ajánlásainak teljes körű végrehajtására;
7. ösztönzi az innovatív finanszírozási eszközök, így a kockázatmegosztási pénzügyi eszközök alkalmazását, ami elsőbbségi hozzáférést biztosít a válságban lévő acélipari ágazatok számára; felhívja az Európai Beruházási Bankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, hogy alakítsák ki az acélipari projektek hosszú távú finanszírozási keretét;
8. úgy véli, hogy válság és szűkös állami források idején az európai iparágak versenyképességét és fenntarthatóságát, illetve munkahelyteremtő kapacitását a meglévő finanszírozási eszközök hatékonyabb felhasználására kell alapozni, különös hangsúllyal az elbocsátott munkavállalók átképzésére, minden elérhető eszköz, mint például az Európai Szociális Alap, és rövid távon az Európai Globalizációs Alap révén, és egy stabil kereten belül a magántőke-beruházások számára;
9. felszólít az európai adópolitika felülvizsgálatára az ipari adóztatás fokozatos konvergenciájának előmozdítása érdekében, és támogatja az innovációt és a források jobb felhasználását;
10. úgy véli, hogy számítani kell az acél- és egyéb ipari ágazatokban a jövőben megvalósuló jelentős változásokra; úgy véli ebből a szempontból, hogy a tagállamoknak szorosabban össze kellene hangolniuk oktatási és képzési politikáikat a munkaerőpiac szükségleteivel, hogy képesek legyenek megbirkózni a hasonló helyzetekkel, emellett elő kellene mozdítaniuk a műszaki és tudományos területek vonzerejét annak biztosítása érdekében, hogy az innováció motorjaként képzett szakemberek legyenek jelen az acélágazatban;
11. úgy véli, hogy a csökkentési lehetőségek, főleg az acélipari ágazatokban nagymértékben függenek majd az új technológiáktól, és ezért hangsúlyozza, hogy az uniós támogatású kutatási és innovációs programok milyen fontos szerepet játszhatnak az európai gazdaság fellendítésében a Horizont 2020 programon keresztül, illetve hogy milyen szerepe lehet az európai acélágazat versenyképességének és termékei magas minőségének biztosításában; emlékeztet, hogy a kutatás és az innováció a gazdasági növekedés és a versenyképes ipar fontos mozgatórugói;
12. úgy véli, hogy a közös kutatási és fejlesztési erőfeszítések elő fogják mozdítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátással és környezeti hatással járó acélgyártást, egy fenntarthatóbb és versenyképesebb ipart támogatva ezzel;
13. emlékeztet, hogy nem csak a kutatás és fejlesztés, illetve a tudástranszfer, hanem a piaci bevezetés és az innovációs klaszterek támogatása révén is kell ösztönözni az innovációt, a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítása révén az olyan stratégiai ágazatokban, mint az acéliparban, még több magántőke mobilizálása érdekében;
14. támogatja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül a kibocsátásáthelyezés kockázatának megakadályozásához szükséges eszközök használatának folytatását, amíg más fontos gazdaságokban nem tesznek ezzel összemérhető erőfeszítéseket, abból a célból, hogy semmi se ássa alá az érintett ágazatok leghatékonyabb létesítményeinek nemzetközi versenyképességét;
15. üdvözli az acélipari kérdésekkel foglalkozó magas szintű csoport megalakítását;
16. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az energiaköltségek közép- és hosszú távú csökkentésére, különösen az energiaintenzív iparágak esetében;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0069.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0199.