Eljárás : 2014/2965(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0018/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0018/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0011

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 170kWORD 108k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0008/2015
12.1.2015
PE547.441v01-00
 
B8-0018/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))


Rebecca Harms, Ulrike Lunacek, Meszerics Tamás, Heidi Hautala, Jávor Benedek, Yannick Jadot, Peter Eriksson, Ernest Maragall, Helga Trüpel, Davor Škrlec, Igor Šoltes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))  
B8‑0018/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az ukrajnai helyzetről szóló 2014. február 27-i(1), az Ukrajna orosz megszállásáról szóló 2014. március 13-i(2), a keleti partnerség országaira nehezedő orosz nyomásról és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálódásáról szóló 2014. április 17-i(3), valamint az Ukrajnáról szóló 2014. július 17-i(4) és az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jelenlegi állásáról szóló 2014. szeptember 18-i állásfoglalására(5),

–    tekintettel az EU és Ukrajna közötti, 2014. június 27-én aláírt társulási megállapodásra, melynek része egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, és tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és az ukrán parlament 2014. szeptember 16-án egyidejűleg ratifikálta a megállapodást,

–       tekintettel a Külügyek Tanácsa Ukrajna ügyében tartott 2014. március 3-i rendkívüli ülésének következtetéseire és a Külügyek Tanácsa 2014. március 17-i, április 14-i, május 12-i, június 23-i augusztus 15-i és 2014. november 17-i üléseinek következtetéseire,

–       tekintettel az állam- és kormányfőknek az Európai Tanács 2014. március 6-i és május 27-i ülésén tett, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatára,

–       tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 20-i, 2014. június 27-i, 2014. július 16-i, 2014. augusztus 30-i és 2014. december 18-i következtetéseire,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2014. november 30-án a kijevi Majdan téren „Az emlékezés éjszakája” elnevezéssel felvonulást tartottak annak évfordulója alkalmából, amikor a rohamrendőrség brutálisan feloszlatta a diákokat, akik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírását megtagadó akkor kormánnyal szemben Ukrajna európai integrációja mellett álltak ki, mivel a diáktüntetés az ukrán társadalom mély és radikális reformok melletti széleskörű mozgósítását eredményezte, ami Janukovics elnök bukásához vezetett;

B.     mivel a 2014. október 26-án megtartott előrehozott választások a keleti térségekben zajló konfliktusok és a Krím félsziget Oroszország által történt annektálása ellenére békében és rendben zajlottak; mivel az új ukrán parlament képviselőinek 50%-a új képviselő, és közülük sokan közvetlenül kötődnek a Majdan mozgalomhoz; mivel az új parlamentnek és kormánynak be kell teljesítenie azokból a törekvésekből fakadó ígéreteket, amelyek miatt az ukrán emberek hónapokon keresztül az utcára vonultak és ellenálltak a korábbi kormány nyomásának és erőszakos elnyomásának;

C.     mivel 2014. december 20-án az ukrán parlament az „Európai Ukrajna” elnevezésű ötpárti koalíció által támogatott új kormány megalakítása mellett tette le a voksát;

D.     mivel a 2014. szeptember 5-én Minszkben a háromoldalú kapcsolattartó csoport által létrehozott tűzszüneti megállapodást és az azt követő, a 12 pontból álló béketerv végrehajtásáról szóló szeptember 19-i memorandumot folyamatosan megsértették – túlnyomórészt az olaszpárti milíciák –, és ezáltal a krízis alacsonyabb intenzitású konfliktussá alakult, ami félő, hogy lassan a konfliktushelyzet állandósulásához vezet; mivel 2014. december 9. óta – Porosenko tűzszünet bevezetésére irányuló kezdeményezésének köszönhetően – a visszaélések száma jelentősen csökkent; mivel a memorandum fő pontjait nem hajtották végre, különös tekintettel a frontvonal kijelölésére, a nehézfegyverek mindkét oldalon 15 km távolságra történő visszavonására és az ukrán-orosz határnak az EBESZ különleges megfigyelő missziója által történő ellenőrzésére; mivel a felek közötti új tárgyalási forduló, melyre 2014. december 24-én Minszkben került sor, a túszcserét leszámítva nem járt konkrét eredményekkel;

E.     mivel Oroszország jelentős fegyver- és lőszerszállítmányok, páncélozott járművek és eszközök, zsoldosok és álcázott katonák folyamatos térségbe juttatásával tovább fokozta a szakadár milíciáknak nyújtott katonai és logisztikai segítséget az EU azon kérése ellenére, hogy tegyen meg mindent a helyzet enyhítése érdekében; mivel a válság kezdete óta az Oroszországi Föderáció csapatokat és katonai eszközöket halmozott fel Kelet-Ukrajna területén; mivel megbízható források szerint mintegy 6000-8000 orosz csapat állomásozik Ukrajna területén;

F.     mivel több mint 4500 ember vesztette életét a konfliktus során, ebből 1300 a tűzszüneti megállapodást követően; mivel a helyzet a konfliktus sújtotta térségben komoly aggodalomra ad okot mind humanitárius, mind egészségügyi szempontból; mivel eddig több mint egymillió ember hagyta el a konfliktus sújtotta térséget és keresett menedéket az Orosz Föderáció területén és az összecsapások által nem érintett más ukrán régiókban;

G.     mivel 2014. október 30-án az EU-nak sikerült elérnie a téli gázellátásról szóló megállapodást, melynek keretében Oroszország 2015. március végéig szállít gázt Ukrajnának; mivel a megállapodás ellenére Ukrajna jelenleg súlyos energiahiánnyal küzd, melynek következtében néhány térségben naponta áramszünetek vannak és a hideg miatt zárva tartanak az iskolák;

H.     mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Amnesty International a közelmúltban közzé tett jelentéseikben mindkét felet emberi jogi jogsértések elkövetésével vádolták meg, olyan bűncselekményeket említve, mint például az emberrablás, a kínzás, a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a nehézfegyverzet bevetése sűrűn lakott városi területek ellen és a repeszbombák használata; mivel az ukrán hatóságoknak lehetőségük van rá és kötelességük, hogy vizsgálatot és büntetőeljárást indítsanak az emberi jogok ilyen jellegű megsértései esetén, azonban ez nem áll fenn az Oroszország által támogatott milíciák által ellenőrzött területeken, ahol nem érvényesül az igazságszolgáltatás és a jogállamiság;

I.      mivel 2014. december 5-én ünnepeltük a budapesti megállapodás aláírásának 20. évfordulóját; mivel Ukrajna tiszteletben tartotta a megállapodás valamennyi rendelkezését és előremutató álláspontot képviselt a nukleáris leszereléssel és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatban, szemben az Orosz Föderációval, amely Ukrajna egy területi részének (a Krím félsziget és Szevasztopol) elfoglalása és a Kelet-Ukrajna ellen indított fegyveres agresszió által megszegte kötelezettségvállalásait; mivel ez veszélyes precedenst teremtett, hiszen az az állam, amely garantálta Ukrajna biztonságát, válaszul arra, hogy Ukrajna lemondott az atomfegyverek birtoklásáról, vakmerőn megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és általában véve a nemzetközi jogon és többoldalú szerződéseken alapuló, a globális nukleáris leszerelésre és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló elképzelést; mivel Oroszország továbbra is elutasítja az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés végrehajtását (CFE),

J.      mivel az orosz bankok, valamint energetikai és védelmi vállalkozások uniós tőkepiacokhoz való hozzáférésének korlátozását célzó 2014. szeptember 12-én életbe lépett újabb uniós szankciókat követően az uniós nagykövetek további szankciókat fogadtak el a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő szeparatistákkal szemben a 2014. november 27-én Brüsszelben tartott ülésükön, ahol ezenfelül vízumtilalmat vetettek ki és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelték el további 13 személy esetében, illetve további öt ember vagyonát fagyasztották be;

K.     mivel az EBESZ által nemrég készített felmérés szerint 2013 novembere óta legalább 170 újságírót támadtak meg és további hét újságírót öltek meg, mintegy 80 sajtómunkást raboltak el, illetve tartóztattak le, akik közül kettő még mindig letartóztatásban van; mivel 30 szerkesztőirodát, köztük televíziócsatornákat is, rongáltak meg; mivel Nagyija Szavcsenko ukrán katonát és Oleg Szencov filmkészítőt, illetve több más ukrán állampolgárt a nemzetközi jog megsértésével továbbra is politikai fogolyként fogva tartanak;

L.     mivel a Transparency International 2014-es korrupciós indexe szerint Ukrajna továbbra is a rendkívül korrupt országok közé sorolandó; mivel e szervezet szerint a nemrégiben elfogadott korrupcióellenes törvények csupán a változások alapjait teremtették meg; mivel Ukrajna ilyetén besorolása ismét megmutatta, hogy sürgető szükség van a hatékony korrupció elleni küzdelemre;

M.    mivel az EU-ból és más országokból származó mezőgazdasági termékek széles körének oroszországi importjára vonatkozó, az orosz miniszterelnök által 2014. augusztus 6-án kihirdetett orosz kereskedelmi embargó jelentős hatással van számos mezőgazdasági ágazatra és Oroszországba mezőgazdasági termékeket exportáló országra;

N.     mivel 2014. június 27-én a Külügyek Tanácsa megerősítette a Bizottság azon megállapítását, mely szerint Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv első szakaszába tartozó valamennyi kritériumot, és a vízumliberalizációs folyamat második szakaszába lépett;

1.      üdvözli a 2014. október 26-án lefolytatott választások pozitív értékelését, noha néhány eljárási problémát észleltek, valamint az új ukrán parlament azt követő beiktatását; e tekintetben elvárja az új kormánytól, hogy – az Euromajdan mozgalom törekvéseihez híven – teljesítse ígéreteit az európai integráció irányába történő elmozduláshoz szükséges politikai, közigazgatási és gazdasági reformok elindítása révén;

2.      felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy minden erejükkel támogassák Ukrajnát e reformok elfogadásában és – mindenekelőtt – végrehajtásában azzal a céllal, hogy megteremtsék az EU és az Ukrajna közötti társulási megállapodás teljes körű végrehajtásának feltételeit; üdvözli e tekintetben az Európai Unió tanácsadó misszióját (EUAM), melynek feladata a polgári biztonsági ágazat reformjának hatékony megoldása és egy olyan támogatócsoport felállítása, amely kapcsolattartó pontot, rendszert és átfogó keretet biztosítana, illetve iránymutatással szolgálna a Bizottság Ukrajna támogatására irányuló munkájához és elősegítené a tagállamok szakértelmének mozgósítását, valamint az egyéb adományozókkal és pénzintézetekkel történő összehangoltabb együttműködést;

3.      nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy kellőképpen vegye figyelembe az ukrán hatóságoknak egy harmadik makroszintű pénzügyi támogatási programra irányuló kérelmét, beleértve a támogatás összegét és a második programon belüli második szakasz teljesítése utáni, az állami politikák területét érintő feltételek megállapítását; hangsúlyozza, hogy minden uniós támogatást a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos szigorú feltételeknek kell alávetni;

4.      aggodalmát fejezi ki az új kormány tájékoztatási politikával foglalkozó minisztérium létrehozására irányuló döntése miatt, és nyílt, átlátható vitára hív fel az okok megvitatása és végül olyan intézkedések elfogadása céljából, amelyek megfelelően és hatékonyan ellensúlyozzák az egyre erőteljesebb orosz propagandát; azon a véleményen van, hogy a propagandát soha nem lehet propagandával legyőzni, ezzel szemben Ukrajnában sürgős reformokra van szükség a média ágazatában egy közcélú, de nem államilag ellenőrzött műsorszolgáltató rendszer létrehozása és a kereskedelmi média átlátható ellenőrzése érdekében; óva int a tömegtájékoztatás állami cenzúrájának megteremtésében rejlő veszélyektől;

5.      határozottan elítéli a tűzszüneti megállapodás – főként az oroszok által támogatott szakadár milíciák általi – sorozatos megsértését, és felhívja a feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak teljes körű és jóhiszemű betartására, egy valódi békefolyamat és egy befogadó nemzeti párbeszéd előkészítése érdekében; felhívja valamennyi felet, hogy folytassák a tárgyalásokat valamennyi nyitott kérdés tisztázása érdekében, különösen a luhanszki és a donyeck régiónak vagy e régiók egy részének jogállását illetően egy egyesült ukrán állam keretén belül;

6.      elítéli a „Donyecki Népköztársaságban” és a „Luhanszki Népköztársaságban” 2014. november 2-én tartott jogellenes és illegitim „parlamenti és elnökválasztást” , valamint azt, hogy Oroszország ezeket „tiszteletben tartotta”, megsértve ezáltal a minszki megállapodásokat;

7.      megismétli elkötelezettségét Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és hangsúlyozza, hogy csak a válság valódi politikai megoldása teheti lehetővé a felek közötti teljes megbékélést és az ország egységének megerősítését;

8.      sajnálatosnak tartja, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziója még mindig nem kellő létszámú, és ezért nem tud teljes hatékonysággal működni; hangsúlyozza, hogy ez a misszió alapvető szerepet játszik az ukrajnai válság megoldásában, tekintettel az EBESZ fegyveres konfliktusok és válságok kezelése terén szerzett tapasztalataira és arra, hogy e szervezetnek az Oroszországi Föderáció és Ukrajna egyaránt tagja; felszólítja az EU tagállamait, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek meg mindent az EBESZ ukrajnai konfliktusban betöltött szerepének megerősítése érdekében, mind a személyzet, mind a logisztika és az eszközök vonatkozásában; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBESZ minden további késedelem nélkül ellenőrizze az ukrán-orosz határ szakadárok kezén lévő minden egyes szakaszát;

9.      sürgeti a Bizottságot, hogy kezdje meg a Donyec-medence részére adományozók konferenciájának előkészületeit, és e tekintetben üdvözli annak lehetőségét, hogy az Európai Beruházási Bank 200 millió eurót különít el a régió újjáépítésére; üdvözli továbbá az EU azon határozatát, hogy 55 millió eurót különítsenek el a „Támogatás Ukrajna regionális politikájának” című új program részére, amely elősegíti az állam 2020-as regionális fejlesztési stratégiájának megvalósítását (amelyet a kormány 2014. augusztus 6-án hagyott jóvá), illetve a régiók és önkormányzatok stabil és előrelátható finanszírozásáról gondoskodik, akárcsak a helyi hatóságok megerősített pénzügyi autonómiájáról, a régiók fokozott kompetenciájáról és a jobb területi gazdasági és szociális kohézióról;

10.    felszólítja Moszkvát, hogy vegye elejét a helyzet súlyosbodásának azáltal, hogy azonnal leállítja a fegyverek, zsoldosok és csapatok beáramoltatását a szeparatista milíciák támogatására, és hogy zárja le azt a 400 km-es határszakaszt, amely jelenleg nincs az ukrán határőrség ellenőrzése alatt; hangsúlyozza, hogy az, ahogyan Oroszország megsértette a Budapesti Megállapodást (amely a globális nukleáris leszereléshez és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásához való jelentős hozzájárulásnak minősült), jelentős negatív hatást gyakorol majd más országok azon szándékára, hogy aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést (atomsorompó-szerződést), és hogy szigorúan betartsák atomsorompó-szerződés rendszerével járó kötelezettségeket az atomsorompó-szerződés 2015. évi felülvizsgálati konferenciája előtt;

11.    hangsúlyozza Oroszország felelősségét abban, hogy a jogtalanul elcsatolt Krím félszigeten az emberi jogok helyzete rosszabbodott; e tekintetben mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a térséget 18 000 ember hagyta el, akiknek fele krími tatár; felszólítja Oroszországot, hogy állítsa le a Krím félsziget fokozódó militarizálását, és határozottan ellenzi Oroszország azon szándékát, hogy nukleáris fegyvereket vessen be Ukrajna ezen megszállt vidékén, ahogyan ezt az orosz külügyminiszter bejelentette; ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsássa szabadon az ukrán politikai foglyokat, köztük Nagyija Szavcsenkót, akit nemrégiben választott meg távollétében az ukrán parlament, valamint a filmrendező Oleg Szencovot;

12.    üdvözli az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) döntését, hogy 2015. január 1-jétől megtiltja a krími csapatok részvételét az Orosz Labdarúgó-szövetség bajnokságain, illetve megtiltja az Orosz Labdarúgó-szövetségnek, hogy az UEFA és az Ukrán Labdarúgó-szövetség beleegyezése nélkül mérkőzéseket tartson a Krím félszigeten; véleménye szerint az UEFÁ-nak fel kellene függesztenie az Oroszországban tartandó 2018-as világbajnokság előkészületeit, mindaddig, amíg folytatódik az Ukrajnával szembeni erőszak;

13.    a szankciók jelenleg hatályos rendszerének fenntartását kéri, és sürgeti a Bizottságot, hogy találja meg a tagállamok közötti szolidaritás megerősítésének módját, arra az esetre, ha az oroszországi válság folytatódna; sürgeti az uniós állam- és kormányfőket, hogy teljes mértékben használják ki az EU hatékony nem katonai eszközeit annak megelőzésére, hogy a tűzszüneti megállapodás miatt Ukrajna keleti részén egy újabb befagyott konfliktus sújtotta övezet alakuljon ki, azáltal, hogy nyomást gyakorolnak Oroszországra mindaddig, amíg a válság nem mutatja a javulás egyértelmű és visszafordíthatatlan jeleit;

14.    határozottan elítéli, hogy oroszbarát fegyveresek kiraboltak 20 páncélozott járművet, amelyek a Donyec-medence elfoglalt részeire szállítottak készpénz formájában szociális segélyeket, ugyanakkor pedig sajnálja, hogy Porosenko elnök úgy döntött, leállítja e kifizetéseket azon ukrán állampolgároknak, akik a konfliktus miatt rendkívüli nyomorban élnek; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy találjanak módot ez utóbbiak megsegítésére, helyreállítva a nyugdíjak és támogatások kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket;

15.    több és hatékonyabb humanitárius segítségnyújtást szorgalmaz továbbá az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek részére, különös tekintettel a gyermekekre és idősekre, és szorgalmazza a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának teljes körű és akadálytalan bejutását a konfliktus által sújtott területekre; e tekintetben úgy véli, hogy a nyugdíjaknak Luhanszk és Donyeck régiókba való biztonságos eljuttatását meg lehetne szervezni a Vöröskereszt és az EBESZ segítségével, hogy a pénz megérkezzen azokhoz, akik ukrán állampolgárokként e nyugdíjra jogosultak;

16.    megismétli nézetét, hogy a konfliktus sújtotta területekre a humanitárius segélyeket a nemzetközi szervezeteknek kell eljuttatniuk, hogy elkerülhető legyen a segélyekkel való visszaélés és ezek politikai eszközként való használata; sürgeti Oroszországot, hogy állítsa le az úgynevezett fehér konvojokat és támogassa a Nemzetközi Vöröskeresztet az összes humanitárius segélyező tevékenység azonnali átvételében Kelet-Ukrajnában, illetve Luhanszk és Donyeck területén is; meggyőződése, hogy ez a humanitárius katasztrófa megelőzésének egyetlen módja;

17.    üdvözli, hogy a francia kormány megtagadta az első Mistral helikopterszállító Oroszországba történő kivitelét; sürgeti a francia kormányt, hogy véglegesen vonja vissza ezt a szerződést; nyomatékosan kéri az Egyesült Királyságot, hogy azonnal vonja vissza az összes jelenlegi, Oroszországba irányuló fegyverkiviteli engedélyt, valamint hasonlóan sürgeti az EU minden tagállamát, hogy ne csak a jövőbeni kivitel betiltásával, hanem a jelenlegi szerződések és engedélyek visszavonásával is hivatalosan erősítse meg az Oroszországgal szembeni uniós fegyverembargót;

18.    tudomásul veszi, hogy egyes uniós tagállamok halált nem okozó felszereléseket szállítottak az ukrán haderőnek; támogatja az olyan, halált nem okozó felszerelések exportját, mint például a védőmellények, kommunikációs felszerelések, mozgó tábori kórházak, és az olyan orvosi eszközökét is, mint például az elsősegély-felszerelések, illetve a műszaki segítségnyújtást is (pl. dízelmotorok); úgy véli, hogy az ilyen, halált nem okozó felszerelések kivitele törvényes és erkölcsi szempontból indokolt, mivel Ukrajna önvédelemhez való jogához tartozik;

19.    felhívja a figyelmet az Amnesty International és a Human Rights Watch beszámolóira a konfliktus sújtotta térségben elkövetett emberi jogi jogsértésekről, és határozottan elítéli az emberrablásokat, a kegyetlen veréseket, a kínzást, a gyilkosságokat, a törvénytelen kivégzéseket és az emberi jogokat és a humanitárius jogot súlyosan sértő egyéb bűncselekményeket, amelyeket az aktivistákkal, a tüntetőkkel, az újságírókkal és sok más, a kelet-ukrajnai konfliktusban aktívan részt nem vevő polgárral szemben követtek el az elmúlt három hónapban elsősorban fegyveres szakadárok és egyes esetekben a kormányerők is; üdvözli az ukrán hatóságok által elkezdett belső vizsgálatot a kazettás bombák állítólagos használatáról, és ezzel kapcsolatban időben levont és pontos következtetéseket vár; felszólítja az ukrán kormányt, hogy gyakoroljon teljes ellenőrzést valamennyi önkéntes zászlóalj felett; felszólítja az ukrán kormányt és hatóságokat az emberiesség elleni bűncselekmények további kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hadurak új csoportja által ellenőrzött területeken nincs jog, sőt a halálbüntetést is alkalmazzák;

20.    sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy kezdjenek nyílt, átlátható és inkluzív párbeszédet az ukrán társadalom valamennyi szegmensével; e tekintetben felhívja a hatóságokat, hogy ne késleltessék a szükséges és már régóta esedékes alkotmányos, politikai és gazdasági reformokat; e tekintetben úgy véli, hogy az ukrajnai alkotmányos reformnak és ezen belül a decentralizációs folyamatnak az ukrán társadalom valamennyi csoportja bevonásával zajló széles körű és mélyreható vita tárgyát kellene képeznie; véleménye szerint a legfontosabb lépés a közintézmények elszámoltathatóvá tétele a polgárok előtt; hangsúlyozza, hogy a kormányzás és a közigazgatás különböző szintjeinek belső átszervezése a második lépés, és az ukrajnai átvilágítási kezdeményezések hálózata jó javaslatokat tett, amelyeket a kormánynak komolyan figyelembe kell vennie a reformfolyamat során;

21.    felszólít a korrupcióellenes nemzeti stratégia azonnali és hatékony végrehajtására; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlat elleni küzdelemnek kell az új kormány egyik legfontosabb prioritásának lennie, és konkrét eredményeket kér a Majdan téren tüntetők elvárásaival összhangban;

22.    hangsúlyozza, hogy az EU–Ukrajna társulási megállapodás 2014. június 27-i aláírása alapvető lépés volt a két fél közötti kapcsolatok elmélyítése, valamint Ukrajna európai integrációs folyamatba való bevonása felé; e tekintetben ismét hangot ad azon véleményének, hogy ez a megállapodás nem a végső célja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatoknak; továbbá rámutat arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy a rigai csúcstalálkozó előtt ratifikálják a társulási megállapodást;

23.    hangsúlyozza, hogy az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás vagy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás nincs összefüggésben a NATO-integrációval; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a NATO-tagság kérdése rendkívül vitatott kérdés, mind az ukrán társadalom mind pedig az európai közvélemény számára; megjegyzi, hogy az adott körülmények között az ukrán parlament (VR) az ország el nem kötelezett státuszának befejezésére szavazott, de aggodalmának ad hangot amiatt, hogy minden NATO-tagságra irányuló kezdeményezés növelné a tágabb régióban a feszültséget;

24.    sajnálatát fejezi ki a DCFTA ideiglenes alkalmazásának 2015. december 31-ig tartó, azon orosz fenyegetés miatti felfüggesztése kapcsán, hogy az Ukrajnával folytatott kétoldalú kereskedelmet továbbra is befagyasztják; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament 2014. október 26-án ratifikálta a társulási megállapodást, és azt nem szabad Oroszország kérésére megváltoztatni, és felszólítja a Bizottságot, hogy vitassa meg az orosz aggályok megoldását a megállapodás ratifikált formája által lehetővé tett keretek között; elítéli Oroszország fenyegetését, hogy Ukrajnával szemben új szankciókat fog bevezetni, ha beindulnak a közösségi vívmányokhoz való felsorakozáshoz kapcsolódó reformok; úgy véli, hogy gondosan mérlegelni kell az Eurázsiai Gazdasági Közösségbe való gazdasági integráció előmozdításának lehetőségét, és hogy az EU és a tagállamok semmi esetre sem kínálhatják fel ezt a lehetőséget mindaddig, amíg Oroszország az ukrán válság terén jelentős előrelépést nem tesz;

25.    emlékeztet, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás alkalmat kell, hogy kínáljon az ukrán gazdaság fenntartható reformjára az ország életét irányító érdekszövetkezetek szétdarabolása révén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Ukrajna megkapja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás végrehajtásához szükséges pénzügyi és technikai támogatást, akárcsak annak fontosságát, hogy elsőbbséget élvezzenek azok a területek, amelyeken Ukrajna az EU-ba való gazdasági integrációval a legtöbbet nyerhet;

26.    úgy véli, hogy e tekintetben rendkívül fontos az Unió Moszkvától és más autoriter rezsimektől való függőségének csökkentése, ezzel egyidejűleg pedig konkrét alternatívák kialakítása azon tagállamok megsegítésére, amelyeknek jelenleg Oroszország az egyetlen szállítója; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon a harmadik energiaügyi csomag teljes körű végrehajtásán, és támogassa az energiahatékonysági projekteket, mivel ez a kiegészítő vezetékek kapacitásait feleslegessé tenné, továbbá megújuló energiák fejlesztése révén törekedjen az energiaforrások hatékony diverzifikálására; sürgeti a tagállamokat, hogy állami vállalataik ne vegyenek részt olyan, orosz vállalatokkal folytatott projektekben, amelyek növelik Európa kiszolgáltatottságát és Ukrajna elszigetelését célozzák, amilyen például a Déli Áramlat;

27.    e tekintetben hangsúlyozza, hogy ambiciózus és kötelező érvényű célokat kell megállapítani a 2030-ig tartó időszakra (az energiahatékonyság 40%-os, illetve a megújuló energiaforrások 45%-os javítását), ukrán és uniós munkahelyek létrehozása céljából ezekben az ágazatokban, illetve az ellátás biztonságának növeléséért, az éghajlat-változási célok teljesítéséért, valamint Európa fosszilis üzemanyagimporttól való függőségének csökkentéséért;

28.    felhívja az EU-t, hogy a földgáz tárolását, a rendszerösszekötőket és az ellenirányú áramlásra alkalmas rendszereket stratégiai eszközként kezelje, és ezért e kulcsfontosságú ágazatokban szabályozza a harmadik felek mint üzleti szerződő felek részesedését; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy halasszák el az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaik megkötését, beleértve a nukleáris reaktorokra és üzemanyag-technológiákra, a nukleáris hulladékszállítmányokra, valamint a Déli Áramlat gázvezetékre vonatkozó megállapodásokat;

29.    sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán hatóságok nem fogadták el kellő időben az országot jelenleg sújtó energetikai válság leküzdéséhez szükséges intézkedéseket; az ukrán energiarendszer radikális szerkezetátalakítását szorgalmazza, és sürgeti a Bizottságot, hogy állítson össze egy ad hoc pénzügyi csomagot, amelynek célja az ukrán energiaágazat összehangolása az uniós standardokkal, különös tekintettel az hatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra; úgy véli, hogy az ukrán energiaágazatnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatást legalább a mérőberendezések rendszeres üzembe helyezésének feltételéhez kell kötni;

30.    üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta a vízumliberalizációs cselekvési terv Ukrajna általi végrehajtásáról szóló negyedik eredményjelentést, továbbá üdvözli a Tanácsnak a végrehajtás második szakaszába való belépésre irányuló határozatát; ragaszkodik az EU és Ukrajna közötti vízummentességi rendszer gyors véglegesítéséhez, ami konkrét válasz a Majdanon tüntető emberek európai törekvéseire; eközben ismét felszólít átmeneti, rendkívül egyszerű és olcsó vízumeljárások bevezetésére;

31.    emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a kisebbségek emberi jogainak tiszteletben tartása a vízumliberalizációs folyamat előfeltétele, és ezért felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy az európai normákkal összhangban egészítsék ki a megkülönböztetés elleni, többek között a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációra vonatkozó jogszabályokat is;

32.    felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg az uniós mezőgazdasági termékeket érintő orosz embargó miatt szükségessé vált vészintézkedéseket, az érintett mezőgazdasági piacok stabilizálása érdekében, elsőbbséget biztosítva a belső piacokon való hatékonyabb felhasználásnak és lehetőség szerint a termékek feldolgozásának, elkerülendő a piacról történő árukivonást (megsemmisítést) és a harmadik országokba – különösen a fejlődő országokba – irányuló támogatott exportot; ezzel kapcsolatban szolidaritást és a méltányos kereskedelmi magatartást vár el az EU-hoz szorosan kötődő harmadik országoktól, különösen a tagjelölt országoktól;

33.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0457.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0009.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0025.

Jogi nyilatkozat