Eljárás : 2014/3017(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0026/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0026/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.7
CRE 15/01/2015 - 11.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0012

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 164kWORD 101k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0012/2015
12.1.2015
PE547.449v01-00
 
B8-0026/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az egyiptomi helyzetről (2014/3017(RSP))


Marietje Schaake, Marielle de Sarnez, Beatriz Becerra Basterrechea, Frédérique Ries, Ivan Jakovčić, Jozo Radoš, Louis Michel, Gérard Deprez, Pavel Telička, Alexander Graf Lambsdorff, Fredrick Federley az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az egyiptomi helyzetről (2014/3017(RSP))  
B8‑0026/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az egyiptomi helyzetről szóló 2014. február 6-i(1) és „A véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról Egyiptomban” című 2014. július 17-i(2) állásfoglalására,

–       tekintettel Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára és Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2014. június 23-i nyilatkozataira a számos újságíró elleni börtönbüntetésről és a Muzulmán Testvériség számos tagja és támogatója elleni halálbüntetés megerősítéséről,

–       tekintettel az EU és Egyiptom közötti, 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba, és amelyet a 2007. évi cselekvési terv megerősített, továbbá az ennek végrehajtása terén tett előrelépésről szóló 2013. március 20-i bizottsági jelentésre,

–       tekintettel a 2014. január 14–15-i népszavazással elfogadott egyiptomi alkotmányra, különösen annak 65., 70., 73., 75. és 155. cikkére,

–       tekintettel a nyilvános gyülekezéshez, felvonuláshoz és békés tüntetéshez fűződő jogról szóló, 2013. november 24-i 107. számú törvényre,

–       tekintettel az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel „A sajtó és a média szabadsága a világban” című, 2013. június 13-i állásfoglalására(4),

–       tekintettel a véleménynyilvánításnak az interneten és egyéb környezetben való szabadságáról szóló, 2014. május 12-i uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel a Számvevőszék „Az Európai Unió együttműködése Egyiptommal a kormányzás terén” című, 2013. évi különjelentésére,

–       tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom részes fele,

–       tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadsága egy demokratikus és pluralista társadalom elengedhetetlen feltételei; mivel a sajtó és a média szabadsága alapvető elemek a demokráciában és a nyitott társadalomban; mivel a 2014-ben elfogadott egyiptomi alkotmány alapvető szabadságokat rögzít, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát;

B.     mivel a 2013. júniusi katonai beavatkozás óta az egyiptomi kormány széles körben alkalmaz önkényes fogva tartást, zaklatást, megfélemlítést és cenzúrát a kormányt kritizálók ellen, beleértve az újságírókat, az emberijog-védőket, valamint a politikai ellenfeleket, köztük a Muzulmán Testvériség tagjait; mivel egyes jelentések szerint 2013 júliusa óta példátlan tömeges letartóztatási hullámokat követően több mint 40 000 főt vettek őrizetbe, és becslések szerint 1 400 tüntető vesztette életét a biztonsági erők által alkalmazott mértéktelen és önkényes erőszak következtében; mivel az egyesülés, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága különösen aggodalmas területek 2013 júliusa óta; mivel a Freedom House „Szabadság a világban” című 2014. évi jelentése Egyiptomot a „nem szabad” minősítéssel jellemzi;

C.     mivel több ezer tüntetőt és a meggyőződése miatt fogva tartott személyt tartanak elzárva Egyiptomban, mióta az egyiptomi hadsereg átvette a hatalmat 2013 júliusában; mivel asz-Szíszi elnök 2014. májusi megválasztása óta is folytatódnak a letartóztatások és az önkéntes fogva tartás esetei; mivel 2014. június 11-én a 2011. évi forradalomban vezető szerepet betöltő prominens aktivistát, Aláa Abdelfattáh-t és másokat 15 évi börtönbüntetésre ítélt a bíróság a nyilvános gyülekezéshez, felvonuláshoz és békés tüntetéshez fűződő jogról szóló, 2013. évi 107. számú törvény megsértése miatt; mivel más prominens aktivisták, köztük Mohamed Ádil, Ahmed Dúma és Ahmed Máher, valamint vezető női jogi jogvédők, mint Yara Sallam és Sana Seif továbbra is letartóztatás alatt állnak; mivel 2014. április 28-án a sürgős ügyek kairói bírósága kimondta az Április 6. ifjúsági mozgalom betiltását;

D.     mivel 2015. január 10-én a Nílus-deltában fekvő al-Buhaira tartomány egyik bírósága három év börtönbüntetésre ítélte a 21 éves Karim al-Bannát, amiért a Facebook-on bejelentette, hogy ateista, és amiért megsértette az iszlámot;

E.     mivel asz-Szíszi elnök engedélyt adott a katonaságnak az állami létesítmények védelmére, valamint arra, hogy állítsák bíróság elé azokat, akiket állami létesítmények elleni támadásokkal gyanúsítanak; mivel a 2014. évi 136. sz. törvény kiszélesíti a katonai bíróságok jogkörét; mivel ezt a törvényt a kormányellenes tüntetők ellen fogják felhasználni, és újból civileket fognak katonai törvényszék elé állítani;

F.     mivel az ENSZ rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelése 300 ajánlást fogalmazott meg, köztük azt, hogy bocsássanak szabadon minden olyan személyt, akit a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása miatt tartóztattak le; mivel hét, egyiptomi központú emberi jogi csoport üldöztetéstől tartva nem vett részt az ország teljesítményének ENSZ általi értékelésében;

G.     mivel a sajtószabadság továbbra is nagy nyomás alatt áll Egyiptomban, és újságírókat továbbra is alaptalan vádak alapján tartanak fogva; mivel a Semmitõszék, Egyiptom legfelsõbb bírósága, kimondta, hogy eljárási hibákat követtek el az al-Dzsazíra három újságírója – Mohamed Fahmy, Peter Greste és Baher Mohamed – perében; mivel ugyan a három újságíró ügyét újratárgyalják, az ellenük felhozott vádakat – „hírek hamisítása,” „együttműködés a Muzulmán Testvériséggel” – nem ejtették;

H.     mivel 2014 októbere óta az egyiptomi hatóságok több mint 110 diákot tartóztattak le, és 18 diákot függesztettek fel egyetemi tanulmányaik alól, amiért a tudományos élet szabadságát követelő tüntetésekben vettek részt; mivel ezek a letartóztatások a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság elleni megelőző csapásoknak tekinthetők; mivel Egyiptom-szerte több mint 30 tudós közös nyilatkozatban ítélte el a biztonsági erõk jelenlétét az egyetemi campusokon;

I.      mivel az egyiptomi hatóságok által a – 2013. december 21. óta Egyiptomban terrorszervezetként nyilvántartott – Muzulmán Testvériségre mért csapás továbbra is folyamatban van, és a Testvériséghez kötődő szervezetek és politikai pártok is betiltásra kerülnek; mivel 2014. december 2-án egy egyiptomi büntetőbíróság 188 vádlottra mondott ki ideiglenes halálos ítéletet; mivel ezek az ítéletek egy sor olyan jogi és bírósági eljárás részét képezik, amelyek bővelkednek eljárási szabálytalanságokban, és megsértik a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat; mivel 2014-ben ez a harmadik példa a tömeges ítélkezésre; mivel senkit sem vontak felelősségre azért, amikor 2013 augusztusában a biztonsági erők túlzott erőszakot alkalmazva rajtaütöttek a Rábia al-Adavíja téri táborokon;

J.      mivel 2014. november 29-én szabadon engedték Mubarak egykori elnököt, Habíb al-Ádili egykori belügyminisztert és Mubarak hat másik segítőjét, miután egy technikai hiba alapján ejtették az ellenük felhozott gyilkossági és korrupciós vádakat;

K.     mivel minden demokrácia alappillére a független igazságszolgáltatás és a jogállamiság tiszteletben tartása és végrehajtása; mivel a közelmúlt bírósági gyakorlata komoly kétségeket vet fel az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és az elszámoltathatóság biztosítására való képessége kapcsán; mivel különösen a halálbüntetéssel járó ítéletek aláássák Egyiptom hosszú távú stabilitásra való kilátásait;

L.     mivel Egyiptom jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe (pl. külföldi pénzek kiáramlása, növekvő infláció, munkanélküliség, dagadó államadósság), és a terrorizmus jelentette globális veszély következtében biztonsági kihívásokkal is küzd; mivel a Sínai-félszigeten kritikus a biztonsági helyzet, és a térségben működő dzsihádista csoportok katonák százaival végeznek; mivel 2014. október 24-én legalább 33 katona vesztette életét terrortámadásban; mivel 2014. október 24. óta szükségállapot van érvényben a félszigeten;

M.    mivel az egyiptomi alkotmány 75. cikke kimondja, hogy valamennyi polgárnak joga van demokratikus alapú nem kormányzati szervezetek és alapítványok létrehozásához; mivel 2014. november 10-én a hatóságok határidőt szabtak a civil szervezetek számára arra, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló, Mubarak idején hozott, jelentős mértékben elnyomó (84/2002. sz.) törvény értelmében regisztrálják magukat, ellenkező esetben büntetőjogi eljárást indulhat ellenük; mivel a törvény alkalmazásának célja az összes egyiptomi civil szervezet közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonása, ezért számos egyiptomi jogvédő szervezet inkább ügyvédi irodaként vagy civil vállalatként regisztráltatta magát; mivel megvitatás alatt áll az egyesületi törvény felülvizsgálata is;

N.     mivel a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a társadalmi igazságosság és a polgárok magasabb életszínvonala a nyitott, stabil, demokratikus, szabad és virágzó egyiptomi társadalom felé vezető átmenet létfontosságú szempontjai; mivel a független szakszervezeteknek és a civil társadalmi szervezeteknek döntő szerepük van ebben a folyamatban, a szabad média pedig minden demokráciában a társadalom meghatározó eleme; mivel az egyiptomi nők továbbra is különösen veszélyeztetett helyzetben vannak az országban zajló politikai és társadalmi átmenet jelenlegi időszakában; mivel az elmúlt hónapokban fokozódott a meleg férfiak letartóztatása mivel a rendőrség szerte az országban razziákat tartott a melegek feltételezett találkozóhelyein; mivel az LMBT-közösséget üldözik és nyilvánosan megszégyenítik;

O.     mivel annak ellenére, hogy egy 2008-as törvény értelmében a női nemi szervek megcsonkításának gyakorlata bűncselekménynek minősül, a gyakorlat továbbra is elterjedt, és végrehajtói ellen egyelőre nem folytattak eredményes eljárást;

P.     mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) és az Euromediterrán Emberi Jogi Hálózat (EMHRN) szerint a menekültek és a menedékkérők helyzete Egyiptomban kritikus, és befolyással vannak rá a nehéz társadalmi-gazdasági körülmények, valamint a biztonsági környezet politikai instabilitásból következő általános romlása; mivel a Sínai-félszigeten és annak irányába továbbra is működnek az emberkereskedelemre és -csempészetre használt útvonalakon tevékenykedő bűnhálózatok;

Q.     mivel a 2013. július 8-i alkotmányos nyilatkozat politikai menetrendet határozott meg Egyiptom számára; mivel a menetrenddel ellentétesen Adli Manszúr ideiglenes egyiptomi elnök arra szólított fel, hogy előbb az elnökválasztást kell megtartani; mivel az átmeneti kormány programja megerősítette a kormány azon kötelezettségvállalását, hogy egy olyan demokratikus rendszer létrehozásán munkálkodik, amely minden egyiptomi számára garantálja a jogokat és szabadságjogokat, és e menetrendet az összes politikai szereplő teljes bevonásával hajtja végre, népszavazást tart az új alkotmányról, ezt követően pedig kellő időben az összes jogszabálynak megfelelő szabad és tisztességes parlamenti és elnökválasztásokat rendez, melyeket 2015. március 22-re és 23-ra írtak ki;

R.     mivel történelmileg az olajágazat vonzza leginkább a külföldi befektetőket Egyiptomba, és az olaj Egyiptom fő exportcikke; mivel az új kormány támogatására a Perzsa-öböl menti államok ingyenes olajszállítmányokat biztosítottak az országnak; mivel a kormány olyan terv elfogadására készül, amelynek értelmében 2014 júliusától számítva 5 éven belül megszünteti az energiatámogatást, és „intelligens kártyák” (smart cards) bevezetésével 2015 áprilisától üzemanyag-elosztási tervet kíván bevezetni a szomszédos államokba irányuló olajcsempészet ellenőrzése és a valós üzemanyagigények felmérése érdekében;

S.     mivel 2014. június 22-én az USA bejelentette, hogy felszabadította Egyiptom számára a Muhammad Murszi elnök 2013-as eltávolítása óta befagyasztott 575 millió dolláros katonai támogatást; mivel a támogatást elsősorban a meglévő védelmi szerződések kifizetésére fordítják, emellett a katonaság kap tíz Apache típusú harci helikoptert, amelyet a katonaság a Sínai-félszigeten fog használni a militáns csoportok ellen;

T.     mivel Egyiptom a 2011. januári forradalmat követően többször is tárgyalásokba kezdett a Nemzetközi Valutaalappal, melyek keretében 4,8 milliárd dolláros támogatás szeretett volna elérni, a tárgyalások azonban 2013. június 30-a után leálltak; mivel némi kapcsolattartásra sor került, és a Valutaalap szakértői 2014 novemberében Egyiptomba látogattak, hogy elvégezzék a IV. cikk szerinti konzultációkat, melyek keretében egy adott ország pénzügyi és gazdasági helyzetét mérik fel;

U.     mivel a felülvizsgált európai szomszédságpolitikája és különösen a „többért többet” megközelítés alapján az EU Egyiptommal szembeni szerepvállalásának ösztönzőkön kell alapulnia, következésképpen az országnak a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeitől kell függenie;

V.     mivel hagyományosan Egyiptom legfőbb kereskedelmi partnere az EU, 2013-ban Egyiptom kereskedelmi volumenének 22,9%-át adva, amivel az ország elsődleges import-, és exportpartnere volt; mivel az EU–Egyiptom munkacsoport tevékenysége nyomán a Bizottság Egyiptom számára összességében közel 800 millió euró további pénzügyi támogatás biztosítására vállalt kötelezettséget; mivel ez az összeg 303 millió euró támogatásból (90 millió euró SPRING-forrásokból, 50 millió euró a mikroszintű pénzügyi támogatás támogatási komponense, a fennmaradó összeg pedig a Szomszédsági Beruházási Keretből) és 450 millió euró hitelből (makroszintű pénzügyi támogatás) áll; mivel ugyanakkor az EU csak akkor hajtja végre a pénzügyi támogatását, ha teljesülnek a szükséges politikai és demokratikus feltételek, azaz az emberi jogok és a nők jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett folytatódik, erősödik és inkluzív módon megvalósul a demokratikus átmenet;

W.    mivel 2014. június16-án Stavros Lambrinidis, az EU emberi jogi különleges képviselője Kairóba látogatott, és találkozott az elnökséggel, a Súra Tanáccsal és a civil társadalom képviselőivel; mivel a tárgyalások egy, a nem kormányzati szervezetekről szóló új törvény elkészítésére összpontosítottak, kiemelve, hogy az EU jelentős szerepet tulajdonít az egyiptomi civil társadalomnak;

1.      mély aggodalmát fejezi ki az alapvető demokratikus jogok, különösképpen a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a politikai pluralizmus, valamint a jogállamiság folyamatos korlátozása miatt Egyiptomban; felszólít arra, hogy szüntessék meg a politikai ellenfelek, tüntetők, újságírók, bloggerek, diákok, szakszervezeti képviselők, nőjogi aktivisták, civil társadalmi szereplők és kisebbségek elleni erőszakot, felbujtást, gyűlöletbeszédet, zaklatást, megfélemlítést és cenzúrát az állami hatóságok, a biztonsági erők és szolgálatok, valamint más csoportok részéről; elítéli a tiltakozók elleni túlzott erőszakot;

2.      hangsúlyozza, hogy az online és offline sajtó-, információ- és véleményszabadság tiszteletben tartása, valamint a politikai pluralizmus a demokrácia alapelemei; felhívja az egyiptomi hatóságokat annak garantálására, hogy e szabadságokat önkényes korlátozások és cenzúra nélkül lehessen gyakorolni az országban, és felhívja a hatóságokat a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására;

3.      felszólít minden olyan személy haladéktalan és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva, ideértve Mohamed Fahmy, Peter Greste és Baher Mohamed újságírókat és mindazokat, akiket a Muzulmán Testvériségben való állítólagos tagságuk miatt tartóztattak le; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy a nemzetközi normákkal összhangban biztosítsák a tisztességes eljáráshoz való jogot;

4.      sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy végezzenek azonnali, pártatlan és független vizsgálatokat a tüntetések alatt a bűnüldöző hatóságok által alkalmazott állítólagos túlzott erőszak, rossz bánásmód és egyéb emberi jogi visszaélések tisztázására, büntessék meg a felelősöket, biztosítsanak jogorvoslatot az áldozatok számára, és hozzanak létre független mechanizmust a biztonsági erők magatartásának ellenőrzésére és kivizsgálására; felhívja Egyiptomot, hogy ratifikálja a Római Statútumot és csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (NBB);

5.      felhívja a hatóságokat, hogy vonják vissza az elnöki rendelettel létrehozott 2014. évi 136. sz. törvényt, és sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy vessenek véget a civilek katonai bíróságok elé vitelének, és semmisítsék meg a 2013 júliusa óta katonai bíróságok által civilek ellen hozott összes ítéletet;

6.      felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vonják vissza a 2013. novemberi gyülekezési törvényt, és indítsanak tényleges párbeszédet a civil szervezetekkel és a jogi szakértőkkel annak érdekében, hogy a nemzetközi normáknak megfelelő jogszabályokat hozzanak az egyesülésről és gyülekezésről, és megóvják az egyesületek létrehozásához való, az egyiptomi alkotmány 75. cikke által szentesített jogot, ideértve a finanszírozás fogadásához és biztosításához való jogot;

7.      felhívja az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják felül a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó új törvényjavaslatot, melyet a Szociális Szolidaritási Minisztérium nyújtott be; sürgeti, hogy az új törvényjavaslat összhangban álljon az egyiptomi alkotmánnyal és az Egyiptom által aláírt összes nemzetközi szerződéssel;

8.      emlékezteti az egyiptomi kormányt, hogy politikai nézeteikre és hovatartozásukra vagy vallásukra tekintet nélkül minden polgár számára garantálnia kell a biztonságot; hangsúlyozza, hogy kizárólag egy, a vélemények és életstílusok sokféleségét tiszteletben tartó, ténylegesen pluralista társadalom létrehozása biztosíthatja Egyiptom hosszú távú stabilitását és biztonságát, és felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy kötelezzék el magukat a párbeszéd és az erőszakmentesség, valamint az inkluzív kormányzás mellett;

9.      hangsúlyozza Egyiptom mint nemzetközi szereplő jelentőségét, és reméli, hogy az ország továbbra is aktív szerepet fog betölteni az arab-izraeli konfliktusnak véget vető tényleges béketárgyalások elindításában; hangsúlyozza továbbá Egyiptom építő jellegű hozzájárulását a stabilitás megteremtéséhez a mediterrán térségben, jelenleg különösen Líbiában, miután 2015. január 3-án 20 egyiptomi koptot raboltak el a Közel-Keleten; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU kész a régióban partnerként együttműködni Egyiptommal e súlyos veszélyek kiküszöbölése érdekében;

10.    teljes mértékű szolidaritásáról biztosítja az egyiptomi népet a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek elleni küzdelmében; elítéli az egyiptomi civilek és katonaság ellen irányuló terrortámadásokat; őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak;

11.    aggodalmát fejezi ki nemzeti és nemzetközi törvények által meghatározott igazságügyi normák tiszteletben tartásának és független igazságszolgáltatásnak a hiánya miatt; felhívja az EU-t, hogy kezelje prioritásként a hatalmi ágak elválasztását Egyiptomban; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az igazságszolgáltatási reform elengedhetetlen a hatalmi ágak tényleges elválasztásához, csakúgy, mint a végrehajtó hatalom igazságszolgáltatási ügyekbe való jogosulatlan beavatkozásának megtiltása;

12.    hangsúlyozza, hogy Egyiptom terrorizmusellenes törvényeit arra is felhasználták, hogy számos bírósági perben elítéljék a vádlottakat; sürgeti az elnököt, hogy haladéktalanul cselekedjen, többek között a kegyelem megadására vonatkozó alkotmányos joga révén, annak biztosítása érdekében, hogy ne hajtsanak végre halálos ítéletet és Egyiptomban senkit ne tartsanak fogva olyan bírósági eljárás során hozott ítélet alapján, amely nem felel meg e követelményeknek; felszólítja a hatóságokat, hogy haladéktalanul vezessék be a halálbüntetés végrehajtására vonatkozó hivatalos moratóriumot, mint az eltörlés első lépését;

13.    felhívja az EU-t, hogy foglalkozzon a menekültek Egyiptom általi kezelésével kapcsolatos, régóta fennálló strukturális problémákkal, így például az ország őrizetbe vételre politikájával és a menekültek oktatáshoz és munkához való hozzáférésének hiányával; felhívja Egyiptomot annak biztosítására, hogy a menedékjogra vonatkozó szabályozások összhangban álljanak az alkotmánnyal és a nemzetközi normákkal; sürgősen felszólít a menekültek erőszak és kizsákmányolás elleni védelmére, különös tekintettel a szexuális és a nemi alapú erőszakra;

14.    megjegyzi, hogy az olajárak csökkenésének közvetlen következménye lesz az energiatámogatások mérséklődése, ami a január 25-i forradalom óta a posztforradalmi rezsimeket érintő legnagyobb kihívás; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árcsökkenés jelentős hatást gyakorolhat számos kormányzati tervre, melyek közül a legfontosabbak az arra irányuló erőfeszítések, hogy a külföldi pénznemekből biztonságos tartalékot sikerüljön fenntartani;

15.    sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy foglalkozzon a Sínai-félszigeten a helyi beduin törzsek körében tapasztalható szegénységgel, a törzsek hivatalok általi elhanyagolásával és elégedetlenségével, és felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a Sínai-félszigeten található és oda vezető, emberkereskedelemre és -csempészetre használt útvonalakon továbbra is tevékenykedő bűnhálózatok felszámolására;

16.    sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy szüntessék be az LMBT-személyek szexuális irányultságuk kifejezése és gyülekezési joguk gyakorlása miatti, a „kicsapongásról szóló törvény” alapján történő kriminalizálását, és bocsássák szabadon valamennyi, e törvény alapján letartóztatott és bebörtönzött LMBT-személyt; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy fogadjon el a nőkkel és az LMBT-személyekkel szembeni erőszak elleni küzdelemre, illetve a megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére irányuló nemzeti stratégiákat, biztosítva, hogy az egész folyamat során hatékony konzultációt folytassanak a nők és az LMBT-személyek jogait képviselő csoportokkal és egyéb civil társadalmi szervezetekkel, és bevonják őket ebbe a folyamatba;

17.    ismételten hangsúlyozza, hogy a 2014. májusi egyiptomi elnökválasztást megfigyelő uniós választási misszió előzetes nyilatkozatában kijelentette, hogy bár az új alkotmány alapvető jogok széles választékát írja elő, e jogok tiszteletben tartása nem felel meg az alkotmányos alapelveknek, és hogy az újságírók öncenzúrájához vezető, a korlátozott véleménynyilvánítás általános környezete figyelhető meg az országban; felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy a 2015. március 22–23-ra bejelentett parlamenti választások előkészítése során foglalkozzanak az elnökválasztáskor tapasztalt hiányosságokkal;

18.    ismét kifejezi határozott szolidaritását az egyiptomi néppel az ország problematikus átmenetének jelenlegi időszakában; kéri, hogy a tagállamok alakítsanak ki közös stratégiát Egyiptomra vonatkozóan; ismét arra sürgeti a Tanácsot, az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy az Egyiptommal fenntartott kétoldalú kapcsolatait és az ország számára nyújtott pénzügyi támogatást illetően vegye figyelembe a feltételesség elvét („többet többért”), valamint azt is, hogy Egyiptom komoly gazdasági kihívásokkal küzd; e tekintetben ismét felhív világos és közös megegyezésen alapuló mutatók kidolgozására; megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy segítséget nyújt az egyiptomi népnek a demokratikus átmenethez és a gazdasági reformokhoz vezető folyamatban;

19.    ösztönzi a kairói uniós képviselet képviselőit, illetve az uniós tagállamok kairói nagykövetségeit, hogy vegyenek részt egyiptomi és külföldi újságírók, bloggerek, szakszervezeti képviselők és civil társadalmi aktivisták politikai szempontból érzékeny bírósági tárgyalásain;

20.    kéri az alelnök/főképviselőt, hogy tisztázza a Külügyek Tanácsa Egyiptomnak nyújtott uniós támogatás felülvizsgálatára vonatkozó döntése nyomán tett konkrét válaszintézkedéseket, utalva többek között a Számvevőszék 2013-as jelentésére; kéri különösen a következők állapotának tisztázását: i. a tervezett igazságügyi reformprogram; ii. az uniós költségvetésből támogatott programok; iii. a kereskedelmi és hazai növelési program; valamint iv. Egyiptom részvétele az EU regionális programjaiban, például az Euromed Police ás az Euromed Justice programokban;

21.    felszólít a polgárokkal szembeni kémkedésre és az ő elnyomásukra használható beavatkozási és megfigyelési technológiák Egyiptomba való exportjának az EU egészére vonatkozó betiltására; felszólít a Wassenaari Megállapodással összhangban az olyan biztonsági eszközök kivitelének, illetve az olyan katonai támogatás tilalmára, amelyek a békés tüntetők elfojtására alkalmazhatók;

22.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének és ideiglenes kormányának.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0100.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0007.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0274

Jogi nyilatkozat