Eljárás : 2014/2965(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0029/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0029/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0011

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 156kWORD 91k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0008/2015
12.1.2015
PE547.452v01-00
 
B8-0029/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))


Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Jacek Saryusz-Wolski, Andrej Plenković, Sandra Kalniete, Jerzy Buzek, David McAllister, Esther de Lange, Michael Gahler, Ivo Belet, Daniel Caspary, Lorenzo Cesa, Anna Maria Corazza Bildt, Andrzej Grzyb, Tunne Kelam, Alojz Peterle, Eduard Kukan, Gabrielius Landsbergis, Schöpflin György, Traian Ungureanu, Davor Ivo Stier, Monica Macovei, Dubravka Šuica, Tőkés László, Jarosław Wałęsa, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Michał Boni, Michaela Šojdrová, Mariya Gabriel, Claude Rolin, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Joachim Zeller, Giovanni La Via, Barbara Matera, Pascal Arimont, Ivana Maletić, Andrea Bocskor a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))  
B8‑0029/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségről és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az ukrajnai helyzetről és az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jelenlegi állásáról szóló 2014. szeptember 18-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel az EBESZ/ODHIR előzetes megállapításaira a 2014. október 26-i előrehozott ukrajnai parlamenti választásokról,

–       tekintettel az ENSZ 2014. november 20-i, az emberi jogok kelet-ukrajnai komoly megsértéséről szóló jelentésére és a Human Rights Watch krími visszaélésekről szóló 2014. novemberi jelentésére,

–       tekintettel a NATO–Ukrajna Bizottság 2014. december 2-i közös nyilatkozatára,

–       tekintettel az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által az ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval folytatott telefonbeszélgetést követően 2014. december 3-án tett nyilatkozatra,

–       tekintettel az EU–Ukrajna Társulási Tanács 2014. december 15-i első ülésének eredményére,

–       tekintettel az Ukrajnáról szóló, 2014. december 18-i tanácsi következtetésekre és a 2014. november 28-án alkalmazott további korlátozó intézkedésekre,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a 2014. október 26-i előrehozott parlamenti választásokat kellően vitatottnak találták, amely valódi választási lehetőséget kínált a szavazóknak, és általában tiszteletben tartotta az alapvető szabadságjogokat, továbbá pártatlan és hatékony központi választási bizottsággal dolgozott;

B.     mivel az új kormányt Európa-párti erők alakították, melyek között megtalálható Petro Porosenko Blokkja, a Batykivscsina, a Jacenyuk miniszterelnök vezetése alatt álló Népi Front, a Samopomoc és radikális pártok is, és alkotmányos többsége megvan a reformok továbbviteléhez;

C.     mivel a stabil Európa-párti többség elfogadta a koalíciós megállapodást, amely megalapozza a további európai integrációt elősegítő precíz reformfolyamatot;

D.     mivel most Ukrajna egyedi lehetőséget kapott a modernizálódásra, a fejlődésre, a jólétre, arra, hogy valódi demokráciát hozzon létre és kialakítsa a jogállamiságot, továbbá hogy a porosenkói béketervben javasolt alkotmányos változtatásokat véghezvigye;

E.     mivel a 2014. szeptember 5-i és 19-i minszki megállapodásokat még mindig nem hajtották végre, azokat Ukrajna egyoldalúan végrehajtotta, az oroszok által támogatott szeparatisták azonban rendszeresen megszegik;

F.     mivel a megállapodásban szereplő tűzszünetet továbbra is megszegik;

G.     mivel az Orosz Föderáció számos humanitáriusnak álcázott konvojt küldött az ukrán kormány jóváhagyása és a nemzetközi humanitárius szervezetek előzetes ellenőrzése nélkül;

H.     mivel a NATO szerint katonai felszerelések és orosz harci egységek lépték át a határt és jutottak be Ukrajnába, és mivel orosz bombázók rendszeresen megsértik az uniós tagállamok légterét;

I.      mivel a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő szeparatisták, köztük 13 további természetes és 5 jogi személy ellen további korlátozó intézkedéseket vezettek be, mivel részt vettek az ukrán területi integritás elleni fellépésekben, beleértve a 2014. november 2-i Donyec-medencei illegális szavazás megszervezését;

J.      mivel egy ENSZ-jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus sújtotta területeken 4317 ember halt meg és 9921 sebesült meg, köztük közel 1000 a 2014. szeptember 5-i minszki tűzszüneti megállapodás óta;

K.     mivel a Krím félsziget illegális annektálása volt a határok erőszakos megváltoztatásának és egy ország egy részének a másikba való illesztésének első esete Európában a II. világháború óta;

L.     mivel ez a konfliktus feléleszti azon régi évek tragikus emlékeit, amikor a demokrácia és a szabadság nem volt biztosra vehető;

M.    mivel az Egyesült Államok Ukrajna szabadságát támogató 2014. évi aktusát Barack Obama elnök 2014. december 18-i aláírásával törvényerőre emelte; mivel előnyös lenne az EU és az USA közötti szorosabb együttműködés az Ukrajnával kapcsolatos politikákban;

N.     mivel az ukrán parlament 2014. december 23-án szavazás útján lemondott az ország el nem kötelezett státuszáról; mivel az EU és Ukrajna, valamint az Ukrajna és a NATO közötti szorosabb kapcsolatok támogatást élveznek;

1.      üdvözli Porosenko elnök, Jacenyuk miniszterelnök és Grojszman házelnök határozott politikai kötelezettségvállalását az együttműködés és a precíz reformfolyamat erősítése mellett;

2.      felszólítja az uniós intézményeket, hogy adjanak erős és hatékony választ a válságra, melynek során Oroszország figyelmen kívül hagyja a szabadságot, a demokráciát, a szuverenitást, a területi integritást és a jogállamiságot; elismeri, hogy a megbékítésre épülő válasz csak arra ösztönözné Oroszországot, hogy más országokra is kiterjessze a hibrid hadviselési taktikát;

3.      határozottan elítéli Oroszország agresszív és terjeszkedő politikáját, amely fenyegetést jelent Ukrajna egységére és függetlenségére, de magára az Európai Unióra is, katonai intervencióját és ukrán területek elfoglalását, ideértve a Krím félsziget annektálását is, amely sérti a nemzetközi jogi normákat, továbbá Oroszország saját kötelezettségvállalásait, úgymint az ENSZ Alapokmányát, az EBESZ Helsinki Záróokmányát, az 1994. december 5-i budapesti megállapodást, valamint a 2014. szeptember 5-i minszki megállapodást; kiemeli, hogy Európán belül semmilyen érv nem indokolja katonai erő használatát az úgynevezett történelmi és biztonsági okok védelmében vagy a külföldön élő kisebbségek védelmében; kéri, hogy Oroszország tegyen eleget kötelezettségeinek és tegyen meg mindent ezen megállapodások maradéktalan és jóhiszemű végrehajtásáért a valódi békefolyamat lehetővé tétele érdekében;

4.      elismeri, hogy Ukrajna támogatásával az EU saját hosszú távú biztonságát is biztosítja; hangsúlyozza, hogy az uniós diplomáciai erőfeszítéseket határozottsággal kell párosítani a konfliktus elszabadulásának megakadályozása érdekében, ugyanakkor határozottan ki kell állni az európai értékek mellett; elismeri, hogy az EU-nak készen kell állnia a határon található tagállamok támogatására, aminek ugyanolyan biztonsági szintet kell adni, mint valamennyi tagállamnak;

5.      felszólítja az EU-t, hogy korlátozó intézkedéseit tartsa fenn a régió destabilizálásáért felelős orosz természetes és jogi személyek, illetve a szeparatisták ellen, különösen a közelgő, 2015. márciusi tanácsi ülésen, mindaddig, amíg Oroszország maradéktalanul nem teljesíti és tiszteletben nem tartja minszki kötelezettségvállalásait – melyekbe beletartozik különösen az összes orosz csapat, illegális fegyveres csoport, katonai felszerelés, harcos és zsoldos teljes és feltétel nélküli kivonása Ukrajnából, az ukrán–orosz határ állandó ellenőrzése az EBESZ Speciális Megfigyelő Missziója részéről és a foglyok kicserélése, Nadja Szavcsenkót is beleértve –, illetve amíg Oroszország nem változtat Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásán; felkéri az Európai Tanácsot, hogy az Ukrajnát destabilizáló bármely további orosz fellépés esetén léptessen életbe további korlátozó intézkedéseket, kiterjesztve azok hatályát a nukleáris ágazatra is, továbbá korlátozva az orosz jogi személyek nemzetközi pénzügyi tranzakciók végrehajtására irányuló képességét;

6.      hangsúlyozza, hogy Oroszország felé nyitva kell tartani a politikai és diplomáciai csatornákat, hogy lehetséges legyen a konfliktus diplomáciai megoldása, ennélfogva támogatja az olyan formátumokat, mint Genf és Normandia, amennyiben kézzelfogható eredmények születnek;

7.      hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament választási megfigyelő missziót szervezett a 2014. október 26-i ukrajnai előrehozott választásokra, és hogy a misszió a többi nemzetközi szervezethez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy a választásokat a nehéz körülmények ellenére a nemzetközileg elismert standardoknak megfelelően tartották meg; üdvözli a 2014. október 26-i előrehozott parlamenti választások eredményét és a reform- és Európa-párti kormány által elfogadott ambiciózus reformmenetrendet; kiemeli, hogy az ukrán hatóságok az elnöki és parlamenti választások révén duplán is legitimitást nyertek az év során, hogy gördülékeny reformok útján, határozottan kezdjenek neki országuk modernizálásának és fejlesztésének;

8.      hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabad kereskedelmi megállapodás végrehajtásának kell alkotnia a szükséges, mielőbb végrehajtandó reformok ütemtervét annak ellenére, hogy Luhanszk és Donyeck egyes részein nehéz háborús környezet uralkodik; megismétli, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabad kereskedelmi megállapodás végrehajtása potenciális előnyökkel járhatna Oroszország számára a fokozott kereskedelmi és gazdasági tevékenységek, valamint a stabilabb szomszédság révén; hangsúlyozza, hogy Oroszországnak minden eddiginél kevesebb alapja van az EU és Ukrajna között létrejött megállapodás kritizálására vagy arra, hogy indokolatlan kereskedelmi korlátozásokkal és katonai agresszióval reagáljon rá; hangsúlyozza a szociális piacgazdaságon alapuló, mélyreható és átfogó gazdasági, társadalmi és politikai reformok jelentőségét, köztük a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, valamint az átláthatóság megerősítését és a járványszerű korrupció elleni küzdelmet; megismétli, hogy készen áll e szükséges reformok végrehajtásában támogatást nyújtani;

9.      készen áll arra, hogy növelje az Európai Parlament részvételét a Verhovna Rada európai ügyekben végzett munkájának támogatásában; kiemeli, hogy a leendő Társulási Parlamenti Bizottság tevékenységeinek a demokrácia és az EU ukrajnai láthatóságának megerősítésére kell törekedniük, ugyanakkor keretet biztosíthatnak az uniós tagállami parlamentek kétoldalú segítségnyújtásához;

10.    gyorsabb és jelentősebb mértékű technikai segítségnyújtásra szólít fel az Európai Bizottság „Ukrajnai Támogató Csoportjának” részéről, beleértve az uniós intézmények és tagállamok tanácsadóinak igénybevételét; hangsúlyozza, hogy e segítségnyújtás döntő fontosságú, mivel reformot csak akkor lehet végrehajtani, ha az igazgatási kapacitásokat megerősítik; felkéri az ukrán hatóságokat, hogy hozzanak létre egy uniós integrációs és segítségnyújtási koordinációs minisztériumot vagy hivatalt, továbbá egy magas szintű minisztériumközi koordinációs bizottságot, amelyet kellő hatalommal ruháznak fel ahhoz, hogy hatékonyan nyomon kövesse és ellenőrizze az EU-hoz való közeledés és a reformok haladását, továbbá elő tudja készíteni és koordinálni tudja végrehajtásukat;

11.    felkéri az ukrán vezetést, hogy számolják fel a rendszerszintű korrupciót a politikailag független korrupcióellenes hivatal létrehozásával, amelynek megfelelő hatásköröket és forrásokat biztosítanak annak érdekében, hogy érdemben hozzá tudjon járulni jól működő állami intézmények kiépítéséhez;

12.    emlékeztet arra, hogy 2014. július 16-án az Európai Unió Tanácsa megszüntette az Ukrajnára vonatkozó fegyverszállítási embargót, így jelenleg nincs akadálya, beleértve a jogi korlátokat is, hogy a tagállamok védelmi fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, ami „kölcsönbérleti” rendszer alapján is történhet; úgy véli, a sürgető feladat most az ukrán védelmi kapacitások megerősítése, ahogy azt a hatóságok kérték, és az Uniónak fel kell térképeznie, milyen módon segítheti az ukrán kormányt védelmi képességeinek megerősítésében és külső határainak védelmében, az egykori Varsói Szerződéshez tartozó uniós tagállamok fegyveres erőinek átalakítása során szerzett tapasztalatokra alapozva, különösen a fegyveres erők számára a világ más részein most is biztosított kiképző missziók keretében;

13.    felkéri az Európai Bizottságot és Hahn biztost, hogy dolgozzon ki és nyújtson be az Európai Parlamentnek két hónapon belül egy kommunikációs stratégiát, hogy szembeszálljon az Európai Unióra, annak keleti szomszédaira és magához Oroszországra irányuló orosz propagandakampánnyal, és dolgozzon ki olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az EU és tagállamai számára, hogy európai és nemzeti szinten kezelni tudják ezt a propagandakampányt;

14.    hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ukrán civil társadalmat, amely hatékony őrszemként és riasztórendszerként működhet, valamint segíteni kell a hatóságokat reformígéreteik betartásában;

15.    felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai Marshall-tervet Ukrajna részére, amely támogatná az új, Európa-párti kormányt és reformprogramját; azt ajánlja, hogy e terv tartalmazza a prioritásokat, a kézzel fogható referenciaértékeket és a végrehajtás ütemtervét, lehetővé téve, hogy a pénzügyi segélyeket konkrét reformágazatokhoz kapcsolják; üdvözli az Ukrajnának nyújtandó 11 milliárd eurós támogatási csomagot, melyet az elkövetkező években folyósítanak, beleértve a makroszintű pénzügyi támogatást és az IMF-től, a Világbanktól és az uniós székhelyű nemzetközi pénzügyi intézményektől származó kölcsönöket; üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy további 1,8 milliárd euró középtávú költsönt nyújtson Ukrajnának, és kéri az ukrán adósság önkéntes átütemezését; felszólít arra, hogy ebben az ukrajnai szakértői közösség is tevékenyen vegyen részt, valamint az uniós szakértők járuljanak hozzá független szaktanácsadással és a reformok végrehajtási folyamatának ellenőrzésével;

16.    üdvözli az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának elindítását, amely megkönnyíti a hatékony, megbízható polgári biztonsági intézmények, többek között rendőrségi és polgári biztonsági szolgálatok, állami ügyészség és bíróságok létrehozását;

17.    nagyobb egységre és együttműködésre szólít fel a tagállamok és keleti partnereik között; felszólítja az EU-t, hogy tegye naprakésszé biztonsági stratégiáját és erősítse meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (a NATO-val) való együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon reagálni az új biztonsági kihívásokra; üdvözli, hogy a legutóbbi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek megerősítették, hogy a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását; megállapítja, hogy Ukrajna egy hadüzenet nélküli hibrid háborúval néz szembe, amely egyesíti a számítástechnikai hadviselést, a reguláris és irreguláris erők használatát, a propagandát, a gazdasági nyomásgyakorlást, az energiaügyi zsarolást, a diplomáciát és a politikai destabilizálást;

18.    felkéri az ukrán kormányt és a nemzetközi közösséget, hogy működjön együtt egy adományozói, valamint egy befektetői konferencia összehívása érdekében, melyek további pénzügyi támogatást, illetve know-how és bevált gyakorlatok átadását tennék lehetővé különböző ágazatokban;

19.    kiemeli az energiabiztonság jelentőségét Ukrajnában; üdvözli az EU, Oroszország és Ukrajna között a gáz 2015 márciusáig Oroszországból történő szállításának biztosítása érdekében a volt uniós energiaügyi biztos, Günther Oettinger vezetése alatt elért megállapodást a téli csomagról; elítéli az orosz energiaügyi miniszter, Alekszander Novak nyilatkozatát, miszerint a háromoldalú megállapodás nem kötelező jellegű, és felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy jóhiszeműen működjön együtt a továbbiakban; felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy fokozzák Ukrajna energiahatékonyságát az erőforrások legkedvezőbb kihasználása érdekében; felszólítja az EU-t, hogy folytasson valódi közös külső energiapolitikát és hozza létre az Európai Energiauniót; ösztönzi a belső közös energiapiac maradéktalan kialakítását, beleértve a harmadik energiacsomagot és a Gazprom ellen folyamatban lévő bírósági ügy meghátrálás nélküli folytatását;

20.    hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell adni az olyan csővezetékprojekteknek, amelyek diverzifikálják az EU energiaellátását, így egyetért a Déli Áramlat projekt leállításával; felkéri az Európai Energiaközösséget, hogy dolgozzon ki együttműködési menetrendet Ukrajnával, illetve a dél-kaukázusi, közel-keleti, földközi-tengeri és közép-ázsiai országokkal, melyek célja az infrastruktúra, illetve az EU és európai szomszédai közötti kölcsönös összeköttetések fejlesztése, az orosz földgázra vonatkozó geopolitikától függetlenül; megállapítja, hogy Ukrajna stabil gázellátása a tagállamok energiabiztonságának biztosítása szempontjából is döntő jelentőségű;

21.    mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok megsértése miatt Kelet-Ukrajnában és a Krími félszigeten, amelyet jelenleg illegálisan annektáltak, és ahol a tatárok és más, többek között vallási kisebbségek célzott emberi jogi jogsértéseknek vannak kitéve a törvény és rend teljes felbomlása miatt, és e tekintetben kéri, hogy hozzanak létre és küldjenek oda független megfigyelő missziót, a krími tatárok hivatalos képviselői kérésének megfelelően; kiemeli, hogy az elszámoltathatóságnak és a büntetlenség megszüntetésének fontosságát, amelyek kulcsfontosságú elemek a béke előmozdításához, a megbékéléshez és a hosszú távú helyreállításhoz; felkéri az EU-t, hogy folytassa krími projektjeit, amelyek az ukrán civil társadalom és demokrácia támogatására irányulnak;

22.    hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU az ukrán hatóságokkal együtt még több figyelmet fordítson az oroszországi agresszióból eredő ukrán humanitárius válságra, és foglalkozzon a a katasztrofális kelet-ukrajnai humanitárius helyzettel, különösen az ukrajnai belső menekültek helyzetével; felkéri az Európai Bizottságot és a Sztilijanídisz biztost, hogy dolgozzon ki erőteljes, közvetlen és régóta esedékes humanitárius fellépést a közvetítő szervezetek kihagyásával, a „kék konvojhoz” hasonló humanitárius fellépések formájában, amelyről egyértelműen látható, hogy az EU-tól származik; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a következő két hónapon belül nyújtson be egy ilyen cselekvési tervet az Európai Parlamentnek; hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának, hogy meg tudjon birkózni a szörnyű humanitárius válsággal;

23.    felkéri az EU-t, hogy továbbra is ragaszkodjon ahhoz, hogy az összes érintett félnek garantálnia kell az MH17 becsapódási helyszínének közvetlen, biztonságos és korlátlan megközelítését, és biztosítania kell a vizsgálatot segítő összes releváns forráshoz való hozzáférést; kiemeli az események teljes körű kivizsgálásának és a felelősök bíróság elé állításának erkölcsi és jogi kötelességét;

24.    hangsúlyozza, hogy az EBESZ Speciális Megfigyelő Missziójának munkája kulcsfontosságú a feszültség enyhítéséhez és a béke, a stabilitás és a biztonság megerősítésének támogatásához; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a helyszínen elért hatásait azonban fokozni kell, hogy hatékony ellenőrzést biztosítson az ukrán–orosz határon, ugyanakkor megőrizze intézkedéseinek semlegességét; úgy véli, az EU-nak az ukrán hatóságok kérése esetén uniós megfigyelő missziót kell kirendelnie, hogy hozzájáruljon az ukrán–orosz határ hatékony ellenőrzéséhez és megfigyeléséhez; ajánlja, hogy a keleti partnerség országaival folytatott együttműködést erősítsék a KBVP keretében;

25.    felkéri Federica Mogherini főképviselőt és Hahn biztost, hogy tegyenek meg minden tőlük telhető lépést és kezdeményezést, hogy elősegítsék az ukrán válság olyan jellegű politikai megoldását, amelyet minden érintett fél tiszteletben tart; hangsúlyozza, hogy e megoldásnak el kell kerülnie a konfliktushelyzet befagyasztását Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten;

26.    felkéri a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy alakítson ki jó együttműködést a megfelelő ukrán testületekkel, mivel az erős ukrán önkormányzat és a hatékony közszereplők erősítenék a nemzeti egységet és erős helyi demokráciát hoznak létre;

27.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0025.

Jogi nyilatkozat