Eljárás : 2015/2660(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0377/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0377/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.67
CRE 29/04/2015 - 10.67
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 130kWORD 71k
27.4.2015
PE555.151v01-00
 
B8-0377/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli üléséről, többek között a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákról és az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikáiról (2015/2660(RSP))


Laura Ferrara, Ignazio Corrao az EFDD képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli üléséről, többek között a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákról és az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikáiról (2015/2660(RSP))  
B8‑0377/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre,

–       tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel az 1951. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire;

–       tekintettel 2014. december 17-i állásfoglalására(1) a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről,

–       tekintettel a szíriai konfliktus keltette menekülthullám problémájának leküzdésére irányuló uniós és tagállami intézkedésekről szóló 2013. október 9-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel 2013. október 23-i állásfoglalására(3) a Földközi-tenger térségét érintő migrációs hullámokról, különös tekintettel a Lampedusa közelében történt tragikus eseményekre,

–       tekintettel az Európai Parlament elnökének 2014. október 2–3. között Lampedusán tett látogatása során, a 2013. október 3-i tragédia évfordulója alkalmából tartott beszédére,

–       tekintettel a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága által küldöttségének a szíriai menekültek helyzetének értékelését célzó, Lampedusa szigetén tett 2011. novemberi és Jordániában tett 2013. februári látogatásáról készült jelentésére, valamint – különösen a Szíriából érkezett – menedékkérők és menekültek helyzetének értékelését célzó, Bulgáriában tett, 2014. januári látogatásáról készült jelentésére,

–       tekintettel a 2013. október 9-i plenáris ülésén folytatott, a Földközi-tenger térségére vonatkozó uniós migrációs politikákról szóló vitára, különös tekintettel a Lampedusa közelében történt tragikus eseményekre,

–       tekintettel a jelenlegi jogalkotási ciklus kezdete óta a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában tartott vitákra: 2014. július 22-én a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény végrehajtásáról; 2014. szeptember 4-én a Frontex a Földközi-tenger térségében folytatott tevékenységeiről és a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoportról; 2014. szeptember 24-én a Bizottságnak a bevándorlásról és a menekültügyről szóló ötödik éves jelentéséről (2013), valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO) az Európai Unió menekültügyi helyzetéről szóló éves jelentéséről (2013);

–       tekintettel a Bizottság 2013. december 4-i közleményére a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról;

–       tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i következtetéseire,

–       tekintettel a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény végrehajtásáról szóló 2014. május 22-i bizottsági munkadokumentumra,

–       tekintettel az Európai Tanács által a 2014. június 26–27-i ülésén elfogadott következtetésekre, melyekben meghatározta a jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat, amelyeket az elkövetkező évek során a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén alkalmazni kell,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai bevándorlási politikáról szóló, 2014. szeptember 11-i véleményére,

–       tekintettel a Tanács „Fellépés a migrációs áramlások jobb kezelése érdekében” című, 2014. október 10-én elfogadott következtetéseire,

–       tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) „A Földközi-tengeren történt halálesetek” című 2012. áprilisi jelentésére,

–       tekintettel az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának éves jelentéseire, különösen „Az Európai Unió külső határainak igazgatása és annak hatásai a migránsok emberi jogaira” című 2013. áprilisi jelentésére, valamint a 2014 áprilisában közzétett, a migránsok munkahelyi kizsákmányolásáról szóló jelentésére;

–       tekintettel Őszentsége Ferenc pápának az Európai Parlamentben tett 2014. november 25-i látogatása alkalmával mondott beszédére,

–       tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló kérdésekre (O-000078/2014 – B8 0037/2014 és O-000079/2014 – B8 0038/2014),

–       tekintettel a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló, a Parlamentben 2014. november 25-én megtartott vitára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a líbiai partok közelében bekövetkezett legutóbbi katasztrófa legalább 800 menekült életét követelte, és még mindig nagy az eltűntek száma;

B.     mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet becslései szerint 2000 óta legalább 22 400 migráns veszítette életét a Földközi-tengeren, miközben Európába próbáltak eljutni, így a Földközi-tenger lett a legveszélyesebb tenger a migránsok szempontjából, ami ismét rámutat arra, hogy mindent meg kell tenni a veszélyben lévők életének megmentése érdekében, valamint hogy a tagállamoknak teljesíteniük kell nemzetközi kötelezettségeiket a tengeri mentés területén;

C.     mivel Olaszország által indított, „Mare Nostrum” elnevezésű járőrszolgálati, mentési és felügyeleti művelet fokozta a Földközi-tenger térségében zajló humanitárius mentési tevékenységeket, és 364 műveleti nap alatt 150 810 migráns életét mentette meg; mivel az a feltételezés, hogy a Mare Nostrum művelet lezárása csökkentené a Földközi-tengeren való átkelni akaró migránsok, és így az e kísérletben életüket vesztők számát, téves,

D.     mivel a Frontex által koordinált közös Triton művelet 2014. november 1-jén teljes körűen működőképessé vált; mivel a megbízatás járőrözésre és határellenőrzésre korlátozza a műveletet, és a felkutatási és mentőtevékenységek nem képezik részét; mivel a Triton csak az európai partok töredékétől számított 30 mérföldes körzetben végzett tevékenységekre terjed ki; mivel a Triton korlátozott pénzügyi és technikai eszközökkel rendelkezik a Mare Nostrumhoz képest; mivel megbízatásának módosítása nélkül a Triton költségvetésének megháromszorozása – amiről az Európai Tanács 2015. április 23-án, csütörtökön határozott – nem fogja csökkenteni a tengeren életét vesztő migránsok számát;

E.     mivel a szolidaritás és a felelősség tisztességes megosztása az EUMSZ 80. cikkében lefektetett elvek;

1.      mélységes szomorúságának és sajnálatának ad hangot a Földközi-tengeren történt tragédia miatt; emlékeztet arra, hogy az uniós szolidaritásnak kéz a kézben kell járnia a felelősségvállalással; emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését mindig úgy kell kezelni, hogy az emberi méltóságot helyezzük minden elemzés és lehetséges megoldás központjába;

2.      sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a további tengeri halálesetek megelőzése érdekében, és sürgeti a tagállamokat, hogy nemzetközi kötelezettségeikből fakadó előjogaikat kihasználva legyenek aktívak a tengeri mentés terén; felhív egy Ciprustól Spanyolországig terjedő, uniós szinten koordinált jelentős kutató-mentő akció létrehozására, megfelelő mértékű pénzügyi, technikai és emberi erőforrással;

3.      felhív szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló összehangolt megközelítés elfogadására, annak érdekében, hogy megoldást találjanak e jelentős európai strukturális problémára – a megoldásnak szolidaritáson és a felelősség tisztességes megosztásán kell alapulnia, az EUMSZ 80. cikke értelmében, valamint olyan átfogó megközelítésen, amely figyelembe veszi a kérdés minden vetületét, beleértve új biztonságos és legális migrációs csatornák, humanitárius vízumok, a tagállamokra vonatkozó kötelező letelepítési programok létrehozását, és a harmadik országokkal való együttműködést, ami pozitív hatással lesz a belső biztonságra is;

4.      felszólítja a tagállamokat olyan intézkedések meghozatalára, amelyek lehetővé tennék a menedékkérők számára, hogy biztonságos és méltányos módon férhessenek hozzá az Unió menekültügyi rendszeréhez, és ne kelljen kockáztatniuk az életüket; arra szólít fel, hogy ajánljanak fel humanitárius segítséget az ilyen tragikus események túlélői számára, továbbá kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy legyenek elkötelezettek az egyetemleges alapvető jogok biztosítása mellett;

5.      elismeri, hogy fél- és egymillió között lehet azok száma, akik az elkövetkezendő hónapokban megkísérelhetik a Földközi-tengeren való átkelést; felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy sürgősségi áthelyezési mechanizmus és egy kötelező erejű mechanizmus létrehozásának lehetőségeit, annak érdekében, hogy csökkentsék az azokra a tagállamokra nehezedő nyomást, amelyekbe több menedékkérő és nemzetközi védelmet élvező személy érkezik, hogy megfelelően tudják kezelni e várható menekültáradatot;

6.      felhívja a tagállamokat a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartására, a hatályos nemzetközi és uniós joggal összhangban; felhívja a tagállamokat, hogy azonnal szüntessék meg a nemzetközi és uniós jogot sértő, jogellenes és meghosszabbított fogva tartás minden gyakorlatát; rámutat, hogy a migránsok fogva tartására irányuló intézkedéseket mindig megfelelően indokolt és határozott időszakra szóló közigazgatási határozatnak kell kísérnie;

7.      a hasonló tragikus események megismétlődésének megakadályozása érdekében felszólít az EU és a harmadik országok közötti jobb és hatékonyabb együttműködésre; úgy véli, hogy az Unió és harmadik országok közötti, a migráció kezeléséről szóló megállapodások megkötése csak abban az esetben fontolható meg, ha a tranzitországok biztosítják a menekültek védelmét és az alapvető jogok tiszteletben tartását; felhív a tranzitországok – és a migránsok származási országai – támogatására gazdaságuk diverzifikálása és fejlesztése érdekében, és hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak be kell tartaniuk a tengeri mentésre vonatkozó nemzetközi jogszabályokat;

8.      kéri az EU-t, hogy a migráció és a humanitárius nyomás kiváltó okainak megszüntetése érdekében továbbra is nyújtson humanitárius, pénzügyi és politikai segítséget Észak-Afrika és a Közel-Kelet válság sújtotta területein; felszólítja ezért az EU-t e finanszírozás elosztásának nyomon követésére, valamint arra, hogy fokozza az e segélyekért való demokratikus elszámoltathatóságot annak érdekében, hogy azok meghozzák az eddig még nem tapasztalt pozitív eredményeket;

9.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0105.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0414.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0448.

Jogi nyilatkozat