Eljárás : 2015/2660(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0381/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0381/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.67
CRE 29/04/2015 - 10.67
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 157kWORD 87k
27.4.2015
PE555.155v01-00
 
B8-0381/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülésén elfogadott a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákról és az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikáiról szóló jelentésről (2015/2660(RSP))


Barbara Spinelli, Cornelia Ernst, Marina Albiol Guzmán, Martina Anderson, Malin Björk, Kostas Chrysogonos, Marie-Christine Vergiat, Eleonora Forenza, Tania González Peñas, Takis Hadjigeorgiou, Pablo Iglesias, Patrick Le Hyaric, Younous Omarjee, Curzio Maltese, Marisa Matias, Lola Sánchez Caldentey, Neoklis Sylikiotis, Estefanía Torres Martínez, Miguel Urbán Crespo, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou, Sofia Sakorafa, Kostadinka Kuneva, Emmanouil Glezos a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülésén elfogadott, a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákról és az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikáiról szóló jelentésről (2015/2660(RSP))  
B8‑0381/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–       tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel az 1951-es Genfi Egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–       tekintettel a szíriai konfliktus keltette menekülthullám problémájának leküzdésére irányuló uniós és tagállami intézkedésekről szóló 2013. október 9-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel 2013. október 23-i állásfoglalására a Földközi-tenger térségét érintő migrációs hullámokról, különös tekintettel a Lampedusa közelében történt tragikus eseményekre(2),

–       tekintettel a jelenlegi jogalkotási ciklus kezdete óta a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában tartott vitákra: 2014. július 22-én a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény végrehajtásáról; 2014. szeptember 4-én a Frontex a Földközi-tenger térségében folytatott tevékenységeiről és a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoportról; 2014. szeptember 24-én a Bizottság bevándorlásról és a menekültügyről szóló ötödik éves jelentéséről (2013); az EASO éves jelentéséről az Európai Unió menekültügyi helyzetéről (2013); 2014. április 21-én a „Mare” Közös Operatív Csoportról (JOT),

–       tekintettel az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának éves jelentéseire, különösen „Az Európai Unió külső határainak igazgatása és annak hatásai a migránsok emberi jogaira” című 2013. áprilisi jelentésére, valamint a 2014 áprilisában közzétett, a migránsok munkahelyi kizsákmányolásáról szóló jelentésére;

–       tekintettel 2014. december 17-i állásfoglalására(3) a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről,

–       tekintettel a Bizottság által az Európai Tanács 2015 április 23-i rendkívüli csúcstalálkozójára készülve javasolt 10 pontból álló cselekvési tervre;

–       tekintettel a Juncker elnök által az Európai Tanács rendkívüli ülésén tett nyilatkozatára: „Az első számú prioritás az emberi életek megmentése. Rendkívül sürgető a helyzet, és fokoznunk kell az erőforrásokat az életmentés érdekében”.

–       tekintettel a Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke által a 2015. április 23-i rendkívüli csúcstalálkozón elmondott beszédre,

–       tekintettel az Európai Tanács 2015. április 23-i nyilatkozatára,

–       tekintettel az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun által 2015. április 26-án, a La Stampa napilapnak tett nyilatkozatra, melyben kijelentette, hogy „nincs katonai megoldás a Földközi-tengeren zajló emberi tragédiára”, valamint hogy „alapvető fontosságú, hogy holisztikus megközelítést alkalmazzunk, amely figyelembe veszi a kiváltó okokat, a biztonságot és a migránsok és a menekültek emberi jogait, illetve amely törvényes és szabályozott bevándorlási hálózatokkal rendelkezik”,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2015 eleje óta a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint több mint 1554 migráns halt meg, az eltűntek száma pedig ennél is nagyobb; mivel a 2015. április 19-én vízbe fulladt több mint 800 migráns jelenti a legnagyobb tragédiát a mediterrán térségben a II. világháború óta;

B.     mivel az elmúlt 20 évben több mint 30 000 ember vesztette életét a tengerben, ami rámutat arra, hogy mindent meg kell tenni a veszélyben lévők életének megmentésére, továbbá felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a nemzetközi tengerügyi jogszabályok szerinti kötelezettségeiket a tengeri mentés területén;

C.     mivel Olaszország által a Földközi-tenger térségében zajló humanitárius mentési tevékenységek fokozása céljából indított, „Mare Nostrum” elnevezésű járőrszolgálati, mentési és felügyeleti művelet működési idejének 364 napja alatt 150 810 migráns életét mentette meg; mivel az olasz kormány lezárta a „Mare Nostrum” műveletet, azzal az indoklással, hogy az „ösztönző tényező” minősül, és a migránsokat és a csempészeket a tengeren történő átkelésre ösztönzi – mely indoklást a tények teljes mértékben megcáfoltak; mivel a Mare Nostrumot azóta sem váltotta fel hasonló méretű kutatási-mentési művelet, mivel az Európai Unió tagállamai nem mutattak szolidaritást és nem voltak hajlandók felelősséget vállalni; mivel a Mare Nostrum vége azt jelenti, hogy megszűntek a kizárólag vízi kutatást és mentést végző hajók, amelyek a líbiai partoknál, a nyílt tengeren állomásoznak, ahol a legtöbb menekülteket szállító hajó kerül veszélybe;

D.     mivel a Frontex által koordinált „Triton” közös művelet 2014. november 1-jén vált teljes mértékben működőképessé, és küldetése a határellenőrzés, nem pedig a kutatás és mentés; mivel a Triton eszközállományát felhasználták a kutatási és mentési műveletek során, az olasz kutatási és mentési koordinációs központ koordinálásával, amely következtében a Frontex panaszt emelt amiatt, hogy az olasz partőrség felhasználta erőforrásait a nyílt tengeren; mivel a Triton költségvetésének megháromszorozása – amiről az Európai Tanács 2015. április 23-án, csütörtökön határozott – nem fogja csökkenteni a tengeren életét vesztő migránsok számát, figyelembe véve a Frontex megbízatását, a használt felszereléseket és a műveleti terület 30 mérföldes jelenlegi korlátozását;

E.     mivel a védelemre szorulók lehetőségei a legális belépésre az Unióba nagyon korlátozottak; mivel becslések szerint a menedékkérők 90%-a jogellenes módon lép az Unió területére; mivel a szíriai állampolgárok részére kibocsátott schengeni vízumok száma drámaian csökkent a szíriai háború során, a 2010. évi 3000-ről szinte nullára 2013-ban;

F.     mivel a Szíriával szomszédos országok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint 3,9 millió szíriai menekültet fogadtak be; mivel az Unió tagállamai csupán 37 000 szíriai menekültet fogadtak be az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának áttelepítési programja keretében, miközben a Menekültügyi Főbiztosság a szíriai menekültek 10%-ának (370 000) áttelepítését kéri, és sürgősen keres legalább 130 000 áttelepítési férőhelyet a sajátos védelemre szoruló menekültek számára; mivel a 13 tagállamok eddig egyetlen áttelepített menekültet sem fogadott be;

G.     mivel az Unió és tagállamai hozzájárulnak az embercsempészet bűncselekménynek számító és veszélyes üzemének fenntartásához, kerítések építése, valamint külső határaik migránsok és menekültek előtti lezárása által, anélkül, hogy lehetőséget nyújtanának a biztonságos és jogszerű belépésre; mivel az EU és tagállamai ezért nem adnak megfelelő választ a Földközi-tengeren előforduló halálesetekre és a szomszédságban zajló menekültügyi válságra,

H.     mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. március 12-i ülésének alkalmával Franciaország, Németország és Spanyolország belügyminiszterei, valamint a Bizottság megvitatták az olasz belügyminiszter, Angelino Alfano javaslatát a kutatási és mentési műveletek, valamint az uniós tengeri határellenőrzés más országok, például Egyiptom vagy Tunézia számára történő kiszervezésére, amelyek a kimentett migránsokat saját felségterületükön tennék partra; mivel ennek a javaslatnak az a célja, hogy „valós elrettentő hatásaˮ legyen, annak érdekében, hogy kevesebb migráns kockáztassa az életét azért, hogy megpróbáljon eljutni az európai partokig; mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács során a belügyminiszterek megvitatták a menekülttáborok Észak-Afrikában való felállításának és a menedékjog iránti kérelmek ott történő feldolgozásának lehetőségeit,

1.      megemlékezik azokról a férfiakról, nőkről és gyermekekről, akik az évek során életüket vesztették, miközben biztonságot keresve Európába próbáltak eljutni, és őszinte részvétét, együttérzését és támogatását fejezi ki az áldozatok családjainak; kéri az uniós tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent a holttestek és az eltűnt személyek azonosítása, és a hozzátartozók tájékoztatása érdekében;

2.      elismeri annak szükségességét, hogy a radikális és azonnali változásokat kell bevezetni a migrációs és menekültügyi politika terén; ennek kapcsán elítéli az Európai Tanács 2015. április 23-i azon nyilatkozatát, amely az az Európa-erődítmény megerősítését hangsúlyozta és megfenyegette a migránsokat, mintha azok veszélyt jelentenének, ahelyett hogy azonnali lépéseket foganatosított volna az életek megmentése érdekében;

3.      emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai felelősséggel tartoznak azon menekültekkel és bevándorlókkal szemben, akik háború, káosz, gazdasági nyomor, éhség és halál elől menekülnek, és akik a globális neoliberális gazdaságpolitika miatt szenvednek;

4.      elítéli azt a döntést, hogy a FRONTEX Triton műveletének költségvetését megháromszorozzák, amelyet a Tanács nyilatkozata rendkívül képmutató módon kutatási és mentési intézkedésnek állított be; e tekintetben emlékeztet a FRONTEX igazgatójának a rendkívüli csúcstalálkozó előestéjén a The Guardiannak tett nyilatkozatára, mely szerint a Triton nem lehet proaktív kutatási és mentési művelet, mivel az nem tartozik a FRONTEX megbízatásai közé, mely nyilatkozatot az Európai Tanács 2015. április 23-i végső nyilatkozata sem cáfolt meg; e tekintetben figyelmezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Parlament társjogalkotói szerepében el fogja utasítani a 2016. évi költségvetést, ha az nem tartalmaz külön rendelkezést a keresésre és mentésre vonatkozóan, valamint elutasít minden 2015-ös további uniós alapokra vonatkozó rendelkezést, amennyiben azok nem kizárólag a felkutatást, a mentést és a humanitárius segítségnyújtást szolgálják az emberéletek megmentése érdekében; kéri, hogy szüntessék meg a FRONTEX Ügynökséget és költségvetését fordítsák életmentési intézkedésekre, ideértve a felkutatást és a mentést, az áthelyezést és az áttelepítést;

5.      felhívja a figyelmet arra, hogy nincs konszenzus a tagállamok között a szükséges politikai szemléletváltásról, amely foglalkozik a földközi-tengeri halálesetek problémájával, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányok továbbra is egymást okolják a tétlenségért; ezért kéri, hogy az irányító szerepre kész tagállamok hozzanak létre koalíciót, hogy nemzetközi kutatási és mentési műveletet indítsanak el az életmentés érdekében, valamint mechanizmusokat alakítsanak ki a fokozott szolidaritás és a kölcsönös támogatás érdekében a menekültek befogadása terén, az uniós források felhasználását is beleértve; kéri, hogy megfelelő számú tagállam működjön együtt, hogy elindítsák a megerősített együttműködési eljárást e célok elérése érdekében;

6.      üdvözli, hogy egyes tagállamok a Tanács 2015. április 23-i ülésén vállalták, hogy hajókat bocsátanak rendelkezésre kizárólag a nyílt tengeri felkutatás és mentés céljára és arra ösztönzi a többi tagállamot, hogy biztosítsanak eszközöket – többek között kisebb, a nyílt tengeren állomásoztatható hajókat, kizárólag a nyílt tengeren történő felkutatás és megmentés céljára, és így hozzanak létre egy feljavított Mare Nostrum műveletet, amely szilárd multinacionális európai kutatási és mentési művelet lenne, élén azokkal az országokkal, amelyek készek arra, hogy lépéseket tegyenek, és amely kizárólag az életek megmentésére összpontosítana;

7.      elítéli a Tanács azon határozatát, hogy minden erőfeszítést – beleértve a katonai eszközöket is – az embercsempészek elleni küzdelemre és összpontosít, továbbá hajóik elpusztítására Líbia és más észak-afrikai országok partjai mentén, és felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy kerüljék e tekintetben KBVP polgári-katonai műveletek végrehajtását;

8.      figyelmeztet a Tanács azon javaslatának lehetséges hatásaira, hogy „az Europolt arra használja, hogy az emberkereskedők által a migránsok és menekültek toborzására alkalmazott internetes tartalmakat felkutassa és eltávolítsa a nemzeti alkotmányokkal összhangban”, mivel az esetleg arra is felhasználható, hogy akadályozza a migránsok és a migránsokat támogató azon közösségek közötti internetes kommunikációt, melyek az elmúlt hónapokban életek ezreit mentették meg; kéri, hogy vegyék figyelembe ezen aggodalmakat, ha az Europol és/vagy más hatóságok ilyen intézkedést foganatosítanának;

9.      elítéli, hogy nincsenek olyan javaslatok, amelyek az EU-ba való biztonságos és legális bejutást biztosítanák mind a menedékkérők, mind pedig a gazdasági migránsok számára, figyelembe véve, hogy rendkívül nehéz megkülönböztetni a háború, a diktatórikus rezsimek vagy milíciák miatti nehéz helyzetet, valamint a gazdasági katasztrófát, és ambiciózus javaslatokat kér e tekintetben;

10.    kéri azonnali humanitárius vízumok kiadását a menedékkérőknek a tagállami nagykövetségeken és konzuli hivatalokban, valamint kötelező uniós szintű letelepítési program bevezetését a Tanács által javasolt gyenge önkéntes letelepítési program helyett;

11.    kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közvetlenül aktiválják az ideiglenes védelemről szóló irányelvet (2001/55/EK irányelv), tekintettel a menekültek jelenlegi tömeges beáramlása;

12.    elítéli azon kötelezettségvállalás bizonytalan voltát, hogy növelik a „frontvonalbeli” tagállamoknak biztosított sürgősségi segélyt; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak be ambiciózusabb és konkrétabb javaslatot a sürgősségi segély tekintetében;

13.    elítéli, hogy a Tanács nem hajlandó elkötelezni magát a tagállamok közötti sürgősségi áthelyezés mellett; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul indítsanak kísérleti áttelepítési programot a szíriai és eritreai menekültek számára valamint a kiegészítő védelemben részesülő országok azon kedvezményezettjei számára, amelyek eredetileg a tengeren megmentett és Görögország és Olaszország partjaira szállított szíriai és eritreai menekülteket célozta, az ENSZ menekültügyi főbiztosának javaslatai szerint, a tengeren érkező jelenlegi és jövőbeli menedékkérőkkel, menekültek és a migránsok helyzetének orvoslása érdekében; felszólítja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a menekültügyi határozatok kölcsönös elismerésének lehetőségét;

14.    kéri a Bizottságot, hogy azonnal függessze fel a dublini rendeletet és haladéktalanul tegyen javaslatot radikális alternatívákra e rendelet helyett, amely nem biztosít hatékony lehetőséget a menedékkéréshez;

15.    hangsúlyozza, hogy a közös európai menekültügyi rendszert minden abban részt vevő tagállamnak gyorsan és maradéktalanul át kell ültetnie és ténylegesen végre kell hajtania; felhívja a tagállamokat, hogy az átültető intézkedéseik során a közös európai menekültügyi rendszernél magasabb szintű normákat fogadjanak el;

16.    elítéli a Tanácsnak azt a döntését, hogy a visszatérítések felgyorsítása felé mozdul el, mivel ez veszélyezteti a nemzetközi védelem iránti kérelem méltányos értékeléséhez való jogot; emlékeztet arra, hogy a világ egyetlen országa sem tekinthető biztonságosnak, és hogy minden menedékjogot kérő személy kérelmét egyedileg kell elbírálni;

17.    elítéli a migránsok őrizetbe vételét, és felszólít a fogva tartási központok megszűntetésére; támogatja az egyes tagállamok által ebben az irányban tett erőfeszítéseket, és felszólít arra, hogy találjanak alternatívákat a fogva tartásra;

18.    felhívja a tagállamokat a visszaküldés tilalmára vonatkozó nemzetközi elv tettekkel és nem csak szavakkal történő tiszteletben tartására;

19.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonnal függesszék fel a harmadik országokkal való együttműködést, amelynek célja annak megakadályozása, hogy a migránsok és menekültek biztonságosan eljussanak Európába és javítsák a határellenőrzést az olyan országokban, mint Eritrea, Etiópia, Szomália, Szudán és Egyiptom, ahonnan a menekültek menekülnek, és függesszék fel a kartúmi és a rabati folyamatot; kéri e tekintetben, hogy függesszenek fel minden pénzügyi támogatást az egyiptomi és eritreai rezsimnek, figyelembe véve az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek emberi jogokkal való visszaéléssel kapcsolatos beszámolóit;

20.    elutasítja a tagállamok javaslatát menekültközpontok felállításáról harmadik országokban, valamint az észak-afrikai országok bevonásáról az európai kutatási és mentési műveletekbe azzal a céllal, hogy a menekülteket elfogják és visszavigyék őket az afrikai partokra; kéri a Bizottságot, hogy ebben a tekintetben nyújtson be értékelést a Parlament számára e javaslatok a nemzetközi jognak, különösen a genfi egyezménynek való megfeleléséről, illetve végrehajtásuk bármely más, gyakorlati vagy jogi akadályáról;

21.    kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és terjesszen elő ambiciózus uniós menetrendet a migrációról, amely a szolidaritás átfogó és közös megközelítésén alapul, teljes mértékben tiszteletben tartva az alapvető jogokat; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy foglaljon bele nagyra törő javaslatokat a biztonságos és legális bejutásra, áthelyezésre, letelepítésre, felkutatásra és mentésre vonatkozóan;

22.    felszólítja a Bizottságot, hogy vessen véget minden olyan politikának, amelyek a migrációs áramlások okozói, ideértve a globális gazdaságpolitikákban, a harmadik országokra vonatkozó közös agrárpolitikában és a szabadkereskedelmi megállapodásokban betöltött szerepét;

23.    kéri az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy értékeljék át annak geopolitikai és világgazdasági gyökereit, hogy a Szubszaharai-Afrikától a Földközi-tengeren át Dél-Ázsiáig húzódó instabil térséget tömegesen hagyják el az emberek, és ismerjék el az EU, a NATO és a tagállamok felelősségét az e régiókban uralkodó állandó háborús helyzet és káosz miatt; e tekintetben kijelenti, hogy a Törökországgal folytatott együttműködés fokozása, amint azt a Tanács a szíriai és iraki helyzet kapcsán bejelentette, nem nevezhető politikailag és demokratikus szempontból életképes megoldásnak;

24.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a tagállamok parlamenti házelnökeinek.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0414.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0448.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0105.

Jogi nyilatkozat