Eljárás : 2015/2729(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0664/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0664/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.5
CRE 09/07/2015 - 12.5
PV 16/09/2015 - 13.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 217kWORD 179k
1.7.2015
PE559.027v01-00
 
B8-0664/2015

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,

az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,


az Európai Parlament 2016. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól (2015/2729(RSP))


Martina Michels, Inês Cristina Zuber, Merja Kyllönen, Pablo Iglesias, Fabio De Masi, Neoklis Sylikiotis, Marina Albiol Guzmán, Paloma López Bermejo, Lidia Senra Rodríguez, Javier Couso Permuy, Ángela Vallina, Takis Hadjigeorgiou, Stefan Eck, Tania González Peñas, Marisa Matias a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa az Európai Parlament 2016. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól  
B8‑0664/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” című bizottsági közleményre (COM(2014)0910),

–       tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(1), különösen annak IV. mellékletére,

-       tekintettel a Bizottság „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós programˮ című közleményére (COM(2015)215),

–       tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.     mivel az Unió és tagállamai továbbra is a megalapítása óta legmélyebb gazdasági és társadalmi válsággal küzdenek; mivel a stagnáló gazdaságok, a magas munkanélküliség, a szociális és munkavállalói jogok körének szűkülése, és a növekvő szociális-gazdasági egyenlőtlenségek szükségessé teszik a határozott szakpolitikai irányváltást a Bizottság által jelenleg folytatott politikák terén, egy olyan irányba, amely erősíti az Uniót és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fenntartható gazdasági növekedést teremtsenek és elérjék a teljes foglalkoztatást, valamint hogy fellépjenek a szegénységgel, a társadalmi kirekesztéssel és a jövedelmi egyenlőtlenségekkel szemben;

 

B.     mivel az Európai Bizottság nem elemezte megfelelően a válsághelyzet kiváltó okokat, beleértve az EMU szerkezeti hiányosságait és célkitűzéseit; mivel az e hiányosságok miatt keletkezett adósság megoszlása felettébb aránytalan, hiszen egyes országok hasznot húznak a helyzetből, mások pedig súlyos visszaesést szenvednek el; mivel a Bizottság továbbra is neoliberális és megszorításközpontú politikát folytat; mivel e politikák növekvő munkanélküliséget, szegénységet, nagymértékű bércsökkentést, magasabb nyugdíjkorhatárt és alacsonyabb közkiadásokat eredményeztek olyan területeken, mint például az oktatás, a kultúra és az egészségügy; mivel ez a politika tovább csökkenti a keresletet, és megnyitja az utat egy radikális privatizációs program előtt;

C.     mivel az Európai Bizottság válaszlépései a gazdasági, szociális és demokratikus válságra, köztük a gazdasági kormányzás kerete, tartósan megfosztották a független és demokratikusan választott kormányokat és nemzeti parlamenteket a politikai választás lehetőségétől, valamint gátolják Európa polgárait demokratikus ellenőrzés joguk gyakorlásában, és állandó megszorításokhoz vezetnek;

D.     mivel a görög parlamenti választásokat követően kirobbant európai vita kibékíthetetlensége figyelmen kívül hagyja, hogy a polgárok demokratikus módon utasították el a trojka megállapodásait; mivel az európai intézményeknek – felhagyva az eddig alkalmazott elfogadhatatlan zsarolással – tiszteletben kell tartaniuk a görögök által a fejlődés, növekedés és társadalmi kohézió érdekében hozott döntést, véget vetve a kontraproduktív és társadalmilag rendkívül káros megszorító politikának, amelyet a trojka memoranduma írt elő;

E.     mivel az öt elnök jelentése összehangolt kísérlet a megszorítások intézményesítésére az Unióban és a tagállamokban;

F.     mivel a Bizottság teljes mértékben elégtelen módon reagált a „Lux Leaksˮ botrányra; mivel a társadalmi igazságosság fontos kérdésének kezelése még hátravan, mert miközben az európai lakosság visszafordíthatatlan károkat szenved a megszorítások és a neoliberális strukturális reformok következtében, a titkos adóügyi megállapodások, a világméretű adókikerülés és a profit adóparadicsomokba történő átutalása teljesen jogszerűen folyik;

G.     mivel az adózási rendszereket úgy alakították ki, hogy azok a nagyvállalatoknak, és ne az egyszerű polgároknak kedvezzenek; mivel a megszorító intézkedések és a szigorú költségvetési fegyelemre irányuló intézkedések az adócsalásból és az adókikerülésből adódó államháztartási bevételi hiánnyal párosulva további nyomást gyakorolnak a tagállami költségvetésekre, és aláássák az adófizetők és a munkavállalók az Unióba vetett hitét;

H.     mivel több mint 30 000 ember lelte halálát a tengerben az elmúlt húsz év során, miközben próbáltak eljutni az európai partokig; mivel az Unió és tagállamai hozzájárulnak az embercsempészet bűncselekménynek számító és veszélyes üzemének fenntartásához, kerítések építése, valamint külső határaik migránsok és menekültek előtti lezárása által, anélkül, hogy lehetőséget nyújtanának a biztonságos és jogszerű belépésre;

I.      mivel az éghajlati válság továbbra is fenyegeti a világ összes társadalmának stabilitását, egészségét és megélhetését, valamint az állatok jólétét és a biológiai sokféleséget; mivel az Unió hozzájárulása egy új nemzetközi éghajlat-változási megállapodáshoz a COP21 konferencián elégtelennek bizonyul; mivel elsikkad a termelési rendszer tényleges megváltoztatásának szükségessége;

 

J.      mivel az Uniónak ambiciózus munkaprogramra van szüksége, amely révén fenntartható és befogadó gazdaságot hozhat létre, amelynek célja olyan szociális és munkavállalói jogokat magukban foglaló foglalkoztatáspolitikák kialakítása, amelyek segítik az Európai Unió több millió munkanélkülijét, magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtanak, egyúttal gondoskodva a környezet védelméről;

K.     mivel az Unió költségvetési döntései nem tükrözik a fenntartható, minőségi és szociálisan kiegyensúlyozott növekedés ösztönzéséhez szükséges prioritásokat;

L.     mivel jelentős lakossági ellenállás tapasztalható a megszorítás politikájával, valamint az uniós döntéshozatali mechanizmus és az uniós intézmények növekvő demokratikus deficitjével szemben; mivel a Bizottság, ahelyett, hogy tiszteletben tartaná a polgárok követelését a neoliberális politika radikális megváltoztatása iránt, azokhoz a politikai erőkhöz társul, amelyek továbbra is megszorító intézkedéseket kényszerítenek a tagállamokra;

M.    mivel szükség van a nagyobb átláthatóságra, nyitottságra és demokratizálódásra, beleértve a polgárok fokozottabb bevonását is;

 

1. RÉSZ

A LEGFŐBB PRIORITÁSOK

1.      sürgeti a Bizottságot az azokra a főbb kihívásokra adott válaszokat tartalmazó munkaprogram kidolgozására, amelyekkel az EU-nak ma szembe kell néznie, mint például a stagnáló gazdaságok, a defláció veszélye, a nagyarányú munkanélküliség, a szűkülő szociális és munkaügyi jogok, a növekvő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és társadalmi kirekesztettség, valamint a magas államadósság és külső adósság, és az éghajlati válság; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság folytatja a költségvetési konszolidáció, a strukturális reformok és dereguláció politikáját; hangsúlyozza, hogy a gazdasági, szociális, éghajlat-változási és politikai válság csak egy radikálisan új politika révén orvosolható, amely az embereket és a környezetet (beleértve az állatjólétet) helyezi valamennyi politika középpontjába, nem pedig a pénzügyi piacok érdekeit;

2.      hangsúlyozza, hogy az államadósság és a külső eladósodottság mértéke az uniós periféria országaiban a legmagasabbak között van a világon, amely az integrációs folyamat aszimmetrikus jellegének következménye; emlékeztet arra, hogy az államadósság volt az ürügy a megszorító intézkedések bevezetésére, holott ezek valódi következményei a megnövekedett szegénység és adósság; úgy véli, hogy sürgősen szembe kell nézni az adósságterhek problémájával, és azokat (átütemezve és jelentősen csökkentve) sürgősen és az elemi méltányosság követelményeként újra kell tárgyalni, fenntartható szintre hozva őket;

3.      határozottan elítéli az öt elnök jelentését, mivel nem kínál kiutat a megszorítások jelenleg érvényes forgatókönyvéből; ehelyett a meglévő politikák elmélyítését javasolja, beleértve a növekvő versenyképességet és a strukturális konvergenciát, szigorú költségvetési politikát és megszorításokat írva elő; úgy véli, hogy a társadalmi kohézióra és szociális mutatókra, valamint a demokratikus elszámoltathatóságra és átláthatóságra vonatkozó javaslatok csupán ürügyül szolgálnak arra, hogy a politikák egyetlen gazdasági és költségvetési modelljéhez láncolják a tagállamokat;

4.      úgy véli, hogy vissza kell vonni a Stabilitási és Növekedési Paktumot, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést, valamint a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabályokat, mint például a hatos és kettes csomagot és az Európaktumot; sürgeti a Bizottságot, hogy ragadja meg a kezdeményezést a makrogazdasági politika gyökeres átalakítása terén, a demokratikus elszámoltathatóság, átláthatóság, továbbá a tagállamok abbéli lehetőségének biztosítása érdekében, hogy egyedi szükségleteikhez igazodó politikát folytassanak, beleértve a szociálisan kiegyensúlyozott költségvetési élénkítő intézkedéseket;

5.      üdvözli a megújított európai szociális chartához való csatlakozás iránti elkötelezettséget; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a chartához való csatlakozásra, a jobb szociális és munkajogok felé tett első lépésként;

6.      mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós intézmények további kísérleteket tesznek a megszorító intézkedések Görögországra kényszerítésére, a görög népnek a 2015. januári parlamenti választásokon kifejezett akarata ellenére. kitart amellett, hogy az európai intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a görögök által hozott döntést a fejlődés, növekedés és társadalmi kohézió érdekében, felhagyva a kontraproduktív és társadalmilag rendkívül káros megszorító politikával, amelyet a trojka memorandumai kényszerítettek ki;

7.      elutasítja az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBI) vonatkozó megállapodást, mivel az közvetlenül akarja finanszírozni a magánszférát, privatizálja a profitot és az államra hárítja a kockázatot, és nélkülözi a demokratikus ellenőrzést; továbbá mélyen aggódik amiatt, hogy az ESBI a közérdekű szolgáltatások további privatizációjához fog vezetni; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap helyett egy – demokratikusan ellenőrizhető – átfogó európai befektetési programot kell létrehozni a fenntartható fejlődés, foglalkoztatás és társadalmi befogadás érdekében, hogy serkentse a minőségi és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott növekedést, amely a vagyon méltányosabb megoszlásán alapszik; hangsúlyozza, hogy semmilyen beruházási program nem helyettesíthet egy társadalmilag, ökológiailag és területileg kiegyensúlyozott kohéziós politikát, amely megerősíti az adott régióban meglévő lehetőségeket, valamint előmozdítja a fenntartható strukturális átalakulást;

 

8.      rendkívül aggasztónak találja, hogy a Bizottság tőkepiaci unióra irányuló javaslata az értékpapírosítás felélesztését javasolja,többek közt a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi piacok deregulációja a gazdasági válság egyik fő oka; ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az állami tulajdonban lévő pénzügyi ágazat szerepét, többek között államosítás révén; ragaszkodik ahhoz, hogy a banki ágazatnak elő kell mozdítani a gazdasági fejlődést, különösen a produktív és munkahelyteremtő beruházásokat, a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szociális és szövetkezeti ágazatot;

9.      úgy véli, hogy szükség van az uniós jogalkotás minőségének javítása; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a minőségi szabályozás programja és a célravezető és hatásos szabályozás program nem áshatják alá a demokratikus folyamatot, megkerülve az Európai Parlament mint társjogalkotó jogait, és nem szolgálhat ürügyül a deregulációra, amely gyengíti a szociális védelmet, a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmi normákat, az állatjóléti normákat és a szociális párbeszédet; ezért elutasítja a javasolt szakértői bizottság ötletét;

10.    ehelyett sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az összes jövőbeni szabályozás esetében kerüljön sor a szociális és az alapvető jogokra vonatkozó hatásvizsgálatra, valamint hogy e jogszabályok legyenek ellátva megszüntetési záradékokkal annak biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon az uniós jogszabályok rendszeres felülvizsgálata;

11.    ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok tegyenek bizonyságot valódi politikai eltökéltségükről a javak tényleges birtoklóinak megadóztatása területén, átfogó stratégia kidolgozásával konkrét és hatékony jogalkotási intézkedések révén, például a szabadkikötők, valamint adóparadicsomok betiltásával, a vagyonok európai és globális nyilvántartása révén, a gazdasági tartalomra vonatkozó követelmények szigorításával, a nyereségnek a keletkezés forrásánál történő megadóztatásával, az olyan bankok engedélyének visszavonásával, amelyek folytatják az adó kijátszásának megkönnyítését, illetve az adóhatóságok létszámcsökkentésének megfordításával;

12.    sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság bejelentett reagálása a „Lux Leaksˮ botrányra elégtelen; sürgeti a Bizottságot, hogy az adóügyi csomagba foglalja bele az adómegállapítások nyilvánosságra hozásának szükségességét, a nyilvános ellenőrzés és átláthatóság biztosítása érdekében, valamint az országonkénti jelentést a bankokra vonatkozó tőkekövetelmény-irányelvek (CRD IV) szabályainak alapján; sajnálatosnak véli, hogy a Bizottság tovább gyengíti a visszaélést bejelentő személyek és alkalmazottak védelmét az üzleti titokról szóló irányelv révén; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a visszaélést bejelentő személyek jogi és tényleges védelemben részesüljenek, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy a közjó védelme érdekében lépnek fel;

13.    sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazzon valóban holisztikus megközelítést a migrációs politikát illetően, és tegyen javaslatot egy teljesen új migrációs politikára, amely biztonságos és legális utakat kínál a bejutáshoz az Unióba a nők, férfiak és gyermekek számára, akiknek védelemre van szükségük, és akik családegyesítést kérnek, valamint a képzettséggel nem rendelkező migráns munkavállalók számára, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kérelmének megfelelően; tudomásul veszi a Bizottság javaslatait a menedékkérők áthelyezésére és áttelepítésére, amelyek a migrációra vonatkozó európai menetrend részét képezik; azonban sürgeti egy ambiciózusabb javaslat kidolgozását, amely magában foglalná a humanitárius vízumok azonnali kiadását menekültek számára a tagállamok nagykövetségein és konzulátusain, valamint kötelező letelepítési program bevezetését uniós szinten a jelenlegi, nem hatékony önkéntes áttelepülési program helyett;

 

14.    ellenzi a TTIP, a TiSA megállapodásokat és az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást, és mély aggodalmát fejezi ki a Bizottság által az uniós nemzetközi kereskedelmi politikával kapcsolatban adott általános iránymutatás miatt, különösen mivel hiányzik belőle az összhang a következő kulcsfontosságú célkitűzések tekintetében: munkahelyteremtés, a szegénység elleni küzdelem, a fenntartható gazdaság biztosítása, a spekuláció, különösen az élelmiszerekkel való spekuláció visszaszorítása, a közegészség védelme, állategészségügy és állatjólét, fenntartható mezőgazdaság és környezet, illetve a kulturális sokféleség biztosítása;

15.    üdvözli a Bizottság azon célját, hogy Európa a digitális forradalom élvonalába tartozzon; hangsúlyozza azonban, hogy az internet nem egyszerűen az egységes piacra vonatkozó stratégia megvalósításának eszköze; rámutat, hogy a digitalizáció átalakította az egész társadalmat – a termelés, a kommunikáció módjait, az életmódot és a kormányzás stílusát – és minden ágazatot átalakított az intelligens energiahálózatoktól kezdve az egészségügyi rendszerig; hangsúlyozza, hogy a digitális forradalom felveti annak kulturális és politikai kérdését is, hogy miként segítheti elő a digitalizáció egy új demokratikus modell kialakítását, amely az ismeretmegosztáson és társadalmi befogadáson alapul, és nem csupán a gazdasági infrastruktúra, hatalom és manipuláció építésére szolgáló lehetőség; határozottan úgy véli, hogy a hálózatsemlegesség, az adatvédelem és egy a szerzői jogok és a szellemi tulajdonjogok közös rendszere képezik a digitális forradalom demokratikus forradalommá alakításának fő feltételeit;

16.    végül hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági és szociális válság egyik okozója a Bizottság neoliberális politikája, amely támogatja a deregularizált pénzpiacokat, a liberalizált termék- és szolgáltatási piacokat, a gazdaság növekvő pénzközpontúságát, valamint az állami beruházások csökkentését és a munkavállalói piac növekvő deregularizációját; hangsúlyozza az olyan alternatív szociális és gazdaságpolitika szükségességét, amely az embereknek a fejlődésre vonatkozó saját döntésein alapszik;

 

2. RÉSZ

ÁGAZATSPECIFIKUS SZAKPOLITIKAI ÁLLÁSPONTOK A BIZOTTSÁG 2016. ÉVI MUNKAPROGRAMJA KAPCSÁN

Egy szociálisan kiegyensúlyozott szakpolitika a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás érdekében

 

17.    sürgeti a Bizottságot egy új európai befektetési program kidolgozására a fenntartható fejlődés, foglalkoztatás és társadalmi befogadás érdekében, amely visszaállítja a fenntartható és társadalmi befogadáson alapuló gazdaságot, amely program célja a szociális és munkavállalói jogok biztosítása mellett történő foglalkoztatás, és az Unió több millió munkanélküli és alulfoglalkoztatott polgára problémájának megoldása;

18.    ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszen elő jogszabályt, amely további, legalább a GDP 2%-ának megfelelő állami beruházást irányoz elő az EU-ban évente , amely nemzeti beruházási programokon alapul;

19.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az ifjúsági munkanélküliség kérdésével kapcsolatban rövidtávú és félmegoldásokra alapozott megközelítésre szorítkozik; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon az ifjúsági munkanélküliség hosszú távú kiváltó okaira vonatkozó intézkedéseket, és helyezzen erőteljes hangsúlyt a fenntartható, minőségi munkahelyek fiatalok számára való létrehozására, többek között erős jogi alapú megközelítés révén;

20.    felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatásra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az állami beavatkozást a kkv-k, illetve a válság által súlyosan érintett, nehézségekkel küzdő iparágak fellendítésére, hozzájárulva a termelési kapacitásuk újrafejlesztéséhez;

21.    hangsúlyozza, hogy a regionális politika a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, melynek alapvető célja a regionális egyenlőtlenségek csökkentése – különösen a legszegényebb és legkülsőbb régiók esetében –, a valódi konvergencia, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése; elutasítja a Bizottság azon megközelítését, hogy a kohéziós politikát alárendeli az európai gazdasági kormányzásnak, akárcsak a Stabilitási és Növekedési Paktum makrogazdasági feltételességének alkalmazását a kohéziós politika és a regionális fejlesztés forrásaihoz való hozzáférés követelményeként; ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós politikát ne alkalmazzák a pénzügyi büntetés eszközeként, ha egy régió vagy tagállam elutasítja a dereguláció és a privatizálás politikáját;

22.    kéri, hogy a Horizont 2020 programot ne használják az Európai Stratégiai Beruházási Alap végrehajtásának finanszírozására;

A polgárok érdekeit és jogait védelmező digitális politika

23.    hangsúlyozza, hogy az internet a közjavak közé tartozik, és a hálózatsemlegesség elvének biztosítását az uniós szakpolitika középpontjában kell helyezni;

24.    megjegyzi, hogy a polgárok internetbe vetett bizalma kulcsfontosságú a digitális társadalom és gazdaság sikere szempontjából; úgy véli, hogy a kiberbiztonság fontos, de a gyanakvástól való mentesség ugyanilyen fontos a polgárok számára; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az interneten a magánéletnek és a személyes adatoknak a köz- és magánszervezetektől való védelmét egyaránt;

25.    úgy véli, hogy tekintettel a digitális gazdaság már így is bizonytalan munkakörülményeire, a digitális Unió stratégiát védintézkedésekkel kell kiegészíteni a tisztességes ágazati munkafeltételek biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a szoftvertermékek (például játékok és szoftveralkalmazások) „tisztességes munka” címkéje lehetne az e cél felé tett első lépés;

Egy új, fenntartható éghajlat-politika és társadalmilag igazságos energiaunió

26.    úgy véli, hogy az éghajlati válságot a hibás, energiaigényes termelési rendszer idézte elő, valamint hogy az éghajlatváltozás megoldását nem szabad a piacra bízni, hanem radikális változásra van szükség a termelési módszerek és a fogyasztás terén; kéri a Bizottságot, hogy gondolja át éghajlat-változási politikáját és építse ezt be valamennyi szakpolitikájába;

27.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság mindeddig a kötelező érvényű célokkal kapcsolatosan az ambíció hiányáról tett tanúbizonyságot, különös tekintettel a párizsi COP 21 vonatkozásában; úgy véli, hogy sürgős szükség van a fokozottabb éghajlat-politikai törekvésekre, hogy az Európai Unió a jövőben is vezető szerepet játsszon az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokon, valamint a megújuló energia alkalmazása, a zöld munkahelyek teremtésének ösztönzése, és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló globális fellépésekhez való jelentős mértékű hozzájárulás terén;

28.    tudomásul veszi azt az ígéretet, hogy 2015 végéig jogalkotási javaslatokat terjesztenek elő a 2030-as éghajlat-változási és energiacsomag végrehajtásának érdekében; emlékezteti Juncker elnököt azon kötelezettségvállalására, hogy megvalósítja az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásának 40%-kal történő csökkentésére vonatkozó célkitűzést, a 30%-os energiahatékonysági célkitűzést és a megújuló energia energiaszerkezetben képviselt részarányának 30%-ra történő növelésére irányuló célkitűzést;

29.    kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő kötelező erejű fenntarthatósági kritériumokat az energiahasználat és a biomassza tekintetében; továbbá kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatokat, amelyek foglalkoznak az intenzív állattartásból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, mivel ezek sokkal nagyobb hatással vannak az éghajlatváltozásra, mint más, üvegházhatást okozó gázok;

30.    ismételten hangsúlyozza, hogy ellenzi az energiaunióra vonatkozó javaslatot, mivel ez a privatizációt mozdítja elő és növeli az egyenlőtlenséget; úgy véli, hogy az energiát a közjavak közé kell sorolni, valamint hogy az állami ellenőrzés kulcsfontosságú az energiaszektorban megvalósítandó zöld forradalom szempontjából;

31.    tudomásul veszi azt az ígéretet, hogy 2015 végéig ambiciózusabb jogalkotási javaslatot terjesztenek elő a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagról;

32.    hangsúlyozza az élőhely- és madárvédelmi irányelvek szerepét, és elutasít minden, ezeket esetleg veszélyeztető kezdeményezést; hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályok bármilyen felülvizsgálata során ezek aktualizálására és megerősítésére, nem pedig gyengítésére kell törekedni;

A munkavállalók jogainak védelme egy társadalmi-gazdasági tekintetben kiegyensúlyozott belső piacon

33.    sürgeti a Bizottságot, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv küszöbön álló, célzott felülvizsgálatát használja fel a munkavállalók jogainak a szociális dömpinggel szembeni megerősítésére;

34.    úgy véli, hogy a mobilitásnak szabad választáson kell alapulnia, és nem történhet kényszerűségből; megismétli, hogy a Bizottságnak arra kell összpontosítania, hogy ott teremtsen minőségi munkahelyeket, ahol az emberek élnek, és hogy ezeknek magukban kell foglalniuk szociális és munkaügyi jogokat, ahelyett, hogy a mobilitást növelnék; ragaszkodik ahhoz, hogy a soron következő mobilitási csomag valamennyi munkavállaló szociális és munkajogait védelmezze;

35.    elítéli a Bizottság azon szándékát, hogy visszavonja a szülési szabadságról szóló irányelvet; mély sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy visszatartja a szociális partnerek a fodrászok munkahelyi biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó megállapodását, mivel ez aláássa a társadalmi párbeszédet az EU-ban; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen előrelépést e javaslatok vonatkozásában, és haladéktalanul tegye naprakésszé a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló jogszabályokat;

36.    rámutat arra, hogy létfontosságú egyrészt a szövetkezetek és a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) fokozottabb támogatása, annak érdekében, hogy tevékenységeiket stabil üzleti környezetben lendítsék fel, hogy minimálisra csökkenjen a piaci erőfölénnyel bíró nagyvállalatok és vállalatcsoportok hatása, másrészt a mikro-, kis- és középvállalkozások és szövetkezetek segítése létrehozásuk és növekedésük tekintetében;

37.    regionális tekintetben az iparpolitikával kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz, hogy minden tagállamban és régióban létrejöjjön egy diverzifikált ipari alap, amely elengedhetetlen a foglalkoztatottság és a tevékenység Unió-szerte magas szintjeinek biztosításához;

Demokratikus gazdasági és monetáris politikák

38.    határozottan úgy véli, hogy a gazdasági kormányzás és a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) építménye nem demokratikus; ragaszkodik ahhoz, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum helyett érdemi Foglalkoztatási és Fejlesztési Paktumra van szükség, mely olyan, szociális és környezeti kritériumokon alapul, amelyek valamennyi uniós polgár javát szolgálják; kormányközi konferenciát szorgalmaz a költségvetési paktum visszavonásának céljával, és támogatja annak azonnali felfüggesztését a konferencia sorra kerüléséig;

39.    úgy véli, hogy a bankuniót létrehozó jogszabályok kizárólag a nagy uniós pénzügyi tőke érdekeit szolgálják és sértik az alapvető demokratikus elveket; érvel a bankuniót létrehozó jogszabályok hatályon kívül helyezése, valamint amellett, hogy biztosítani kell a bankrendszer feletti demokratikus állami ellenőrzést;

40.    követeli az EKB alapokmánya és mandátuma alapvető megváltoztatását annak biztosítása érdekében, hogy a politikai és demokratikus ellenőrzést a tagállamok egyenlő feltételekkel gyakorolhassák; fontosnak tartja, hogy a tagállamok visszakapják hatáskörüket a kulcsfontosságú gazdasági szakpolitikákat, például a monetáris politikát érintő döntések meghozatalára; úgy véli továbbá, hogy az EKB-t elsődleges hitelezővé kell átalakítani, amely rendes központi bankként működhet, és így defláció és recesszió idején élénkítheti a gazdaságot; ebben az összefüggésben kitart amellett, hogy az EKB-nak és az EBB-nek közvetlenül az állami beruházásokat kell finanszíroznia, annak érdekében hogy a reálgazdaságot, és ne az új eszközárbuborékokat támogassa;

41.    ismételten kéri a „trojka” rendszer haladéktalan megszüntetését azokban az országokban, ahol azt még mindig érvényben van, mivel nem rendelkezik legitimitással; alapos és átlátható értékelést kér a Bizottságtól a gazdasági kormányzással kapcsolatos különböző intézkedésekről, ideértve a trojka által előírt makrogazdasági kiigazító programokat, és kéri, hogy fontolja meg azokat a bírálatokat, amelyeket nemcsak kritikus közgazdászok, hanem maguk a trojka tagjai is megfogalmaztak;

42.    sajnálatát fejezi ki a tagállamokban költségvetési kiigazítási programok keretében végrehajtott, az adózás arányos egyenlőségére és progresszivitására vonatkozó elveket sértő tisztességtelen adópolitikák – többek között az igazságtalan és regresszív vízadók – miatt és egyben kéri haladéktalan megszüntetésüket, mivel ezek az intézkedések különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat érintik aránytalanul;

A tisztességes kereskedelemre vonatkozó új politika

43.    mély aggodalmát fejezi ki a Bizottság által az uniós nemzetközi kereskedelmi politikával kapcsolatban adott általános iránymutatás miatt, különösen mivel hiányzik belőle az összhang a következő kulcsfontosságú célkitűzések tekintetében: munkahelyteremtés, a szegénység elleni küzdelem, a fenntartható gazdaság biztosítása, a spekuláció, különösen az élelmiszerekkel való spekuláció visszaszorítása, a közegészség védelme, állategészségügy és állatjólét, fenntartható mezőgazdaság és környezet, illetve a kulturális sokféleség biztosítása;

44.    ellenzi a Tanács által a Bizottságnak adott, átfogó szabadkereskedelmi megállapodások – például a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP), az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) és a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (TiSA) – tárgyalására vonatkozó felhatalmazást, amelyek komoly fenyegetést jelentenek többek között az élelmezésbiztonságra, és előirányozzák a beruházó és az állam közötti vitarendezés bevezetését (ISDS); sürgeti a Bizottságot, hogy állítsa le ezeket a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat;

45.    emlékeztet arra, hogy a Bizottság által – különösen a TTIP, a TiSA és a CETA vonatkozásában – megrendelt hatásvizsgálatok, amelyek mindenki számára munkahelyet és jólétet ígérnek, komoly hiányosságokat mutatnak és nem hitelesek, mivel elavult gazdasági modelleket használnak; felhívja a Bizottságot, hogy használjon hitelesebb gazdasági modelleket, és ellenőrizze a már érvényes szabadkereskedelmi megállapodások eredményeit, és ezeket hasonlítsa össze a hatásvizsgálatok tanulmányaival;

46.    hangsúlyozza, hogy minden kereskedelmi megállapodást függővé kell tenni a munkaügyi, környezetvédelmi, szociális és emberi jogi védelmi szabályozás jelenlegi szintjének megőrzésétől, valamint a közbeszerzésre és a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó biztosítékoktól, többek között a tagállamok arra vonatkozó jogától, hogy a jövőben e tekintetben magasabb színvonalú szabványokat fogadjanak el; ragaszkodik ahhoz, hogy az említett rendeletek feletti demokratikus ellenőrzés fenntartása érdekében a beruházó és állam közötti vitarendezés minden formáját zárják ki a kereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokból;

47.    elutasítja a nemzetközi kereskedelmi megállapodások titkosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy a tárgyalásokra vonatkozó valamennyi dokumentumot hozza nyilvánosságra a parlamenti képviselők és az érdeklődő polgárok számára; kéri, hogy folytassanak nyilvános és demokratikus vitát valamennyi érdekelt fél – különösen a szakszervezetek és a civil társadalom képviselői – részvételével, a Bizottság szabadkereskedelmi menetrendjével kapcsolatos következmények megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében;

48.    úgy véli, hogy a felgyorsított új szabadkereskedelmi megállapodások célja, hogy elkerüljék a válság megoldására irányuló tényleges megközelítéseket, például a gazdasági egyenlőtlenségek Unión belüli csökkentését, a vállalatok és befektetők által elkövetett visszaélések korlátozását, az államadósság ellenőrzését és csökkentését, illetve az adókikerülés és adócsalás ellen szükséges küzdelmet;

49.    emlékeztet arra, hogy a tagállamok és a Parlament álláspontját követően a Bizottság megállapodott a „kulturális kivétel” elvéről, ahogyan az a kulturális sokszínűségről szóló ENSZ-egyezményben szerepel, amely szerint a kultúrát egyéb kereskedelmi és kulturális termékektől és szolgáltatásoktól eltérően kell kezelni, és a kulturális javakat és szolgáltatásokat nagyrészt ki kell hagyni a tárgyalásokból; úgy véli, hogy ebbe a következőket is bele kell foglalni: audiovizuális médiaszolgáltatások (AVMS) és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv fő témakörei, a közpénzből nyújtott támogatások, a műsorszolgáltatókra vonatkozó finanszírozási kötelezettségek, (különösen az európai filmgyártás és terjesztés támogatása céljából), a koprodukciós megállapodások, a nyelvpolitikai intézkedések, a közszolgálati feladattal megbízott csatornák működése, a csatornák és hálózatok vonatkozásában a részvényesi részesedésre vonatkozó felső határok megléte, a szellemitulajdon-jogok a kulturális, újságírói és tudományos területen, és az egyedi szociális biztonsági rendszerek;

A tényleges jogérvényesülésre és az alapvető jogokra vonatkozó politika

50.    felhívja a Bizottságot, hogy játsszon aktív szerepet a megkülönböztetés elleni horizontális irányelvnek a Parlament álláspontjával összhangban lévő elfogadására irányuló törekvésekben, valamint a megkülönböztetés, többek között a romák, a migránsok és menedékkérők, illetve egyéb kiszolgáltatott csoportok elleni támadások elleni küzdelemben;

51.    kéri a Bizottságot, hogy értékelje a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtását, illetve a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlást, és szükség esetén javasoljon a romák hatékony integrációjára irányuló kiegészítő intézkedéseket;

52.    felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a tagállamok számára, amely révén javíthatják a fogvatartási körülményeket, különös tekintettel az előzetes letartóztatás széles körű, többek között az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ügyekben is történő használatára; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe az Emberi Jogok Európai Bíróságának a börtönkörülményekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát;

53.    mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság nem lépett fel az európai elfogatóparancs felülvizsgálatáról szóló, saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéssel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatot, figyelembe véve a Parlament vonatkozó jelentését, különösen az arányosság vizsgálatának kérdését;

54.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az új kezdeményezéseibe nem foglalt bele egy felújított, naprakész javaslatot a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, amely tükrözné a Parlament 2011-ben első olvasatban elért megállapodását;

55.    mélységes csalódásának ad hangot a Bizottság közelmúltbeli, európai biztonsági stratégiája kapcsán, amely ismét nagyon leegyszerűsítő módon az elnyomó politikákat és az európai uniós bűnüldöző szervek növelését hangsúlyozza;

56.    sürgeti a Bizottságot, hogy válaszoljon a foglyok CIA általi állítólagos szállításáról és európai országokban történő illegális fogva tartásáról szóló európai parlamenti állásfoglalásokban megfogalmazott kérelmekre, különösen az amerikai Szenátusnak a CIA által elkövetett kínzásról szóló jelentését követően;

57.    üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) való hozzáférés iránti megújított elkötelezettséget; úgy véli azonban, hogy az Európai Unió Bíróságának (EB) az Európai Unió EJEE-hez való csatlakozásáról szóló véleménye súlyos visszalépést jelentett az emberi jogok szempontjából;

58.    felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe az Európai Bíróság C-293/12 és C-594/12 összevont ügyekben hozott 2014. április 8-i ítéletét; ebben az összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy tartózkodjon az általános adatmegőrzésen alapuló további intézkedésekre irányuló javaslat beterjesztésétől;

59.    úgy véli, hogy az Európai Bíróság adatmegőrzésről szóló ítélete az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak bűnüldözési célú gyűjtésére is vonatkozik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vonja vissza az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló javaslatát; kitart amellett, hogy a Bizottságnak az Európai Parlament rendelkezésére kellene bocsátania egy hatásvizsgálatot, amely a személyes adatok válogatás nélkül történő, nagytömegű összegyűjtésére és tárolására vonatkozó valamennyi jogalkotási javaslattal kapcsolatos ítéletre irányul;

60.    felhívja a Bizottságot, hogy tegyen komoly erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvédje a polgárokat a növekvő állami felügyelettől;

Emberi jogokon alapuló migrációs politika

61.    felhívja a Bizottságot, hogy 2015-ben dolgozzon ki a védelemre szoruló nők, férfiak és gyermekek védelemhez való hozzáférésének törvényes módjai létrehozását célzó, nagyratörő javaslatokat, annak érdekében, hogy az Európába tartó emberek ne kényszerüljenek többé arra, hogy életüket kockáztassák a Földközi-tengeren vagy a sivatagokban;

62.    üdvözli az Európai Bizottságnak a nemzetközi védelem területén, első lépésben Olaszország és Görögország érdekében foganatosítandó átmeneti intézkedésekre irányuló javaslatát; arra kéri azonban az Európai Bizottságot, hogy 2015 végéig terjesszen elő egy ambiciózusabb javaslatot, amely tükrözi a 2015-ben érkezők megnövekedett számát Görögországban és Olaszországban egyaránt; emlékeztet arra, hogy a befogadó ország menekültek számára való kijelölésekor figyelembe kell venni a családi, nyelvi és kulturális kötelékeket; felszólít a dublini rendelet felfüggesztésére;

63.    elítéli, hogy a Bizottság európai migrációs stratégiájában komoly hangsúlyt fektet az illegális migráció megelőzésére és visszaszorítására, többek között fogva tartás alkalmazása révén, tekintet nélkül a háborúk, üldöztetés és éghajlati katasztrófák elől menekülő menedékkérők növekvő számára; ezért elítéli az Európai Bizottság által 2014-ben, egyre növekvő számban előterjesztett, represszióra irányuló javaslatait, például az EUNAVFOR MED műveletet, amely az embercsempészek hajóit célozza, a FRONTEX költségvetésének növelését, a migránsok visszaküldését és a kényszer és fogva tartás alkalmazására való ösztönzést a migránsoktól való ujjlenyomatvétel végrehajtása érdekében; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy irányítsa át ezt a támogatást a kutatási és mentési tevékenységek, a nyitott befogadó központok, a letelepedési és áthelyezési programok és az integráció felé;

Békés globális szereplő

64.    felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítsék meg az EU stratégiai partnerekkel való kapcsolatait, többek között a földközi-tengeri térséggel, Oroszországgal, Kínával és az új feltörekvő globális és regionális szereplőkkel;

65.    elutasítja a KKBP-t és a KBVP-t, amelyek teljes összhangban vannak a NATO-val és a transzatlanti partnerséggel, mivel ezzel tovább militarizálják a nemzetközi kapcsolatokat, beavatkozásokat szorgalmaznak és tevékenyen támogatják a hadiipari komplexumot; kéri, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot és térjenek vissza a konfliktusok politikai-diplomáciai úton történő megoldásához;

66.    álláspontja szerint a prioritásnak továbbra is egyrészt a béke, a stabilitás, valamint az alapvető és az emberi jogok fenntartása kell lennie a békés és polgári külpolitika révén a nemzetközi joggal összhangban és megkülönböztetésmentes módon, másrészt vezető szerepet kell vállalni az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban a konfliktusok diplomáciai úton történő békés megoldása terén, beleértve a közvetítési kezdeményezéseket és a lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs (DDR) programokat; hangsúlyozza egyrészt az arra irányuló erőfeszítések fontosságát, hogy javítsák és erősítsék meg a nemzetközi (Fegyverkereskedelmi Szerződés – ATT) és uniós fegyverkiviteli ellenőrzési rendszert, hogy támogassák az atomsorompó-szerződés rendszerét és a nukleáris leszerelést, másrészt a szegénység felszámolására, a humanitárius segítségnyújtásra és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre irányuló intézkedések és a millenniumi fejlesztési célok fontosságát, amelyek elősegítik a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokat, a tisztességes kereskedelmet és az erőforrások és javak méltányos elosztását az EU szomszédságában és a világban;

67.    hangsúlyozza az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának fontosságát és időszerűségét; kiemeli, hogy a felülvizsgált európai szomszédságpolitikának képesnek kell lennie arra, hogy gyors és adekvát választ adjon az adott helyszínen kialakult helyzetekre, egyszersmind hosszú távra szóló elképzeléssel kell szolgálnia a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok továbbfejlesztése tekintetében, és figyelembe kell vennie a felek közötti aszimmetriákat; úgy véli, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmány, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás szigorú betartását és a szuverenitásuk tiszteletben tartását alapul véve új keretet kell létrehozni az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokkal és régiókkal fenntartott kapcsolatok számára a szomszédos régiók fejlődésének támogatása, valamint a foglalkoztatás és a képzés előmozdítása érdekében, azon társulási megállapodások szorgalmazása helyett, amelyek egyetlen célja szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, amelyek hátrányosan érintik az európai szomszédságpolitikában részt vevő államok népeit, és csupán az európai fél vállalati érdekeit és az európai szomszédságpolitikában részt vevő államok elitjének javát szolgálják;

68.    elutasítja a polgári missziók finanszírozására vonatkozó rendelkezések felgyorsításával és a döntéshozatali eljárások és a végrehajtás egyszerűsítésével kapcsolatos terveket, mivel az ilyen küldetések tisztán polgári jellege megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy polgári és katonai vonatkozások egyre inkább összemosódnak és összeolvadnak, különösen a biztonsági ágazat reformja (SSR) és a kiképzési missziók területén;

69.    hangsúlyozza a parlamenti ellenőrzés hiányát, valamint a KBVP-missziókkal kapcsolatos fenntartásait európai és nemzeti szinten egyaránt; hangsúlyozza, hogy a demokratikus deficitet fokozza az „összevonás és megosztás” elképzelése és az ún. átfogó megközelítés, továbbá az EU és a NATO közötti szoros együttműködés, az ATHENA mechanizmus és az uniós harcoló alakulatok bevetése egyértelműen növeli ezt a deficitet;

70.    elutasítja a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség által közösen kezdeményezett, KBVP-kutatással kapcsolatos kísérleti projekt végrehajtását, amely többek között magában foglalja a távirányítású légijármű-rendszereket (RPAS); határozottan ellenzi a Horizont 2020 program forrásaiból vagy általánosságban az uniós költségvetésből származó finanszírozás általában katonai, polgári-katonai és biztonsági kutatásokra és konkrétan az RPAS kifejlesztésére történő felhasználását;

A polgárok jogainak megerősítése

71.    sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtsa be a valamennyi uniós intézményre vonatkozó kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló megígért javaslatot; megerősíti a képviseleti és részvételi demokrácia megerősítésének szükségességét a Lisszaboni Szerződés a 9–12. cikkeinek végrehajtása révén;

72.    sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai polgári kezdeményezés felülvizsgálatára az Európai Parlament soron következő végrehajtási jelentésének következtetései alapján;

73.    sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a polgárok szociális vétójogának mint olyan mechanizmusnak a lehetőségét, amely megakadályozhatja olyan uniós jogszabályok hatálybalépését, amelyek ártanának a legszegényebbeknek, növelnék az egyenlőtlenséget vagy csorbítanák a szociális jogokat;

Egyéb politikai prioritások

Halászati politika

74.    szorgalmazza olyan decentralizált közös halászati politika kialakítását, amely előmozdítja a halászati ágazat korszerűsítését és fenntartható fejlődését, biztosítva annak társadalmi-gazdasági életképességét, az erőforrások fenntarthatóságát, a munkahelyek megtartását és létrehozását, valamint a halászati ágazatban dolgozók életkörülményeinek javítását;

75.    intézkedéseket sürget a halak első értékesítési árának és a halászatban dolgozók jövedelmének növelésére, támogatási vagy kompenzációs mechanizmusokat szorgalmaz a helyreállítási tervek gazdasági és társadalmi hatásai által érintett halászati dolgozók számára, továbbá sürgeti a többéves gazdálkodást és az ökoszisztémák védelmére irányuló intézkedéseket;

76.    intézkedéseket sürget a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetei és halászati erőforrásai feletti nemzeti szuverenitásának biztosítása érdekében, lehetőséget biztosítva a helyi irányításra; úgy véli, hogy fenn kellene tartani az adott tagállam nemzeti flottája számára biztosított 12 mérföldes kizárólagos hozzáférési övezetet, és javasolja, hogy vizsgálják meg ennek a szomszédos területekre való kiterjesztésének lehetőségét a kontinentális talapzattal összhangban;

77.    kéri, hogy a tengeri környezetekben őrizzék meg a biológiai sokféleséget, és biztosítsanak kedvező feltételeket a halállományok feltöltéséhez; e tekintetben szorgalmazza a megfelelő fenntartható gazdálkodási gyakorlatok megvalósítását, amelyek magukban foglalhatják a halászatmentes övezetek létrehozását azokon a területeken, ahol – a legújabb tudományos ismeretekkel összhangban – a halállományok és a biológiai sokféleség veszélyeztetett;

78.    ismételten hangsúlyozza, hogy a közös halászati politikának el kell ismernie a kisüzemi és a part menti halászat sajátos jellegzetességeit, és elemeznie kell, hogy a jelenlegi eszközök milyen mértékben felelnek meg az ágazat szükségleteinek, és azokat annak megfelelően ki kell igazítani;

79.    felhívja az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot, hogy támogassa a kisüzemi halászatokat, teljes körűen kezelje az ágazat egyedi problémáit, továbbá részesítse előnyben a helyi irányítást, a fenntartható halászatokat és a part menti közösségek fejlődését;

80.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jóváhagyott közös halászati politika és a közös piacszervezés jócskán elmarad a halászati ágazat valós igényeitől, és sürgeti e két rendelet mihamarabbi felülvizsgálatát;

81.    bírálja a teljes kifogható mennyiség tekintetében alkalmazott túlbuzgó, drasztikus csökkentéseknek az ágazatra, a megélhetésre és a vidéki közösségekre esetlegesen kifejtett hatásait, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő;

Mezőgazdasági politikák

82.    úgy véli, hogy a mezőgazdaság az egyik olyan ágazat, amely a válság hatásai ellenére képes bizonyos értékteremtést fenntartani; megjegyzi azonban, hogy hiány van mezőgazdasági termelőkben, és különösen fiatal és női gazdákban; sürgeti az Uniót, hogy a végezze el a jelenség mögötti tényezők mélyreható elemzését az azt ellensúlyozó érdemi intézkedések végrehajtása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a jelenség veszélyezteti a világszintű jelentőséggel bíró mezőgazdasági és vidéki örökségeket, ugyanakkor a nagy mezőgazdasági vállalatok növelik az árréseiket és pusztító környezeti hatásokkal járó globális élelmiszerrendszer-modelljüket alkalmazzák; ezért hangsúlyozza, hogy a nagyvállalatok helyett a mezőgazdasági termelőket kell az európai mezőgazdasági és élelmiszerpolitika középpontjába állítani, hogy az EU összes régiójában valódi lendületet adhassanak a növekedésnek és a foglalkoztatásnak; sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi szakpolitikák Európa-szerte a hagyományos családi gazdaságok megtizedeléséhez és ennek következtében a vidéki területeken a társadalmi és gazdasági tevékenység hanyatlásához vezetnek;

83.    hangsúlyozza, hogy az Uniónak törekednie kell a termeléshez való jog termelők közötti igazságos elosztására és olyan állami eszközök kidolgozására, amelyek összehangolják a keresletet és a kínálatot a termelők jövedelmének és az élelmiszer-előállítás szintjének fenntartása céljából, hogy megvédjék a mezőgazdasági termelőket az áringadozásoktól; ezért olyan félidős felülvizsgálatot kér, amely a közös agrárpolitikán belüli problémákra képes megbízható és hatékony módon fenntartható megoldásokat találni;

84.    hangsúlyozza, hogy az EU-nak prioritásként kell kezelnie a mezőgazdasági földterületeinek védelmét és az azokhoz való hozzáférést és meg kell előznie a nagyarányú földszerzést (land grabbing), ami globális jelentőségű a mezőgazdasági termelők, a termőföld és a környezet védelme szempontjából;

85.    hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági földterületek hosszú távú védelme érdekében az éghajlatváltozás megelőzésére és enyhítésére irányuló hatékony stratégiák alkalmazására van szükség egész Európában, hogy az európai gazdaságok termelékenységének megóvása céljából szénmentesítsék a mezőgazdasági ágazatot;

86.    felhívja az Uniót, hogy tiltsa meg a GMO-k engedélyezését, termesztését és forgalmazását, és tegyen komoly kötelezettségvállalást az európai biogazdálkodási – az utóbbi évtizedekben az egyetlen növekedő – ágazat mellett;

87.    kéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a klónozásra vonatkozó javaslatait és nyújtson be olyan új javaslatokat, amelyek tükrözik az Európai Parlament álláspontját és lehetővé teszik a rendes jogalkotási eljárás alkalmazását is; kifogásolja, hogy az állati klónokból származó élelmiszerek forgalomba hozataláról szóló irányelv esetében az egyetértési eljárást választották, mivel ez megfosztaná a Parlamentet a javaslat módosításához való jogától;

88.    felhívja az Európai Uniót, hogy tiltsa meg a vetőmag szabadalmaztatásának valamennyi formáját annak érdekében, hogy megvédje a mezőgazdasági termelőket a tisztességtelen versenytől és a szükségtelen adminisztrációtól, továbbá védje meg a helyi fajtákat/a biológiai sokféleséget és a genetikai és kulturális örökségünket;

89.    sajnálatosnak tartja az állatjóléti normák betartásának hiányát az európai állattenyésztésben, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok valamennyi tagállamban való megfelelő érvényesítését, szem előtt tartva egyúttal a megfelelés termelőkre, és különösen a méretgazdaságossággal nem rendelkező kistermelőkre háruló költségeit; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a biogazdálkodásra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokban javítsa az állatjólétre vonatkozó szabályokat, és távolítsa el az állatjólétre vonatkozó szabályok alóli valamennyi kivételt, például a nem megfelelő fajták használatát, az állatok kötött tartását és a szükségtelen ivartalanítást;

90.    üdvözli Hollandia, Németország és Dánia arra irányuló közelmúltbeli kezdeményezését, hogy az élő állatok szállításának maximális idejét nyolc órára korlátozzák; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló 2004. december 22-i 2005/1/EK tanácsi rendeletet, és ezzel csökkentse az élő állatok szállítására vonatkozó maximális időt;

91.    felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a három volt biztos által már jóváhagyott, „A fenntartható európai élelmiszerrendszer kiépítése” című jelentését, és terjesszen elő olyan cselekvési tervet, amely figyelembe veszi ennek a jelentésnek a következtetéseit; e tekintetben támogatja a mezőgazdaságban az intenzív állattartástól a fehérjék tisztességes, fenntartható és növényi eredetű termelése felé történő elmozdulást az Unióban, és hogy a Bizottság támogassa és mozdítsa elő a helyi piacokat és a helyi, szezonális és biotermékek fogyasztását; kéri továbbá a biokertészeti ágazat valamennyi tagállamban való felülvizsgálatát és ösztönzését a teljes értékű élelmiszerek szállítási útvonalának minimalizálása érdekében;

92.    kéri egy új uniós mezőgazdasági és élelmiszerpolitika kialakítására irányuló olyan vita megnyitását, amely az egész társadalom érdekeit figyelembe veszi; ebben az összefüggésben nyilvános konzultáció elindítását kéri az élelmiszer-önrendelkezésről és a felelősségteljes fogyasztásról;

93.    határozottan bírálja, hogy a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítések bármely formáját továbbra is alkalmazzák; kéri ezek haladéktalan eltörlését;

Fejlesztési politika

94.    sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát és cselekvési tervet határozott ajánlásokkal a tiltott pénzmozgások, az adókijátszás és adókikerülés megakadályozására és javítsa az adóügyi együttműködést és a pénzügyi átláthatóságot a multinacionális vállalatok által alkalmazott, határokon átnyúló adókikerülés és adókijátszás megakadályozása érdekében, valamint élénkítse a hazai erőforrások mozgósítását, amely kiszámítható forrást jelent a fejlesztés finanszírozásához a fejlődő országok számára;

95.    felhívja a Bizottságot, hogy – az Unió összehangolt fellépésének alapját meghatározó közleményben – támogassa a transznacionális vállalatokra vonatkozó jogilag kötelező erejű eszköz az ENSZ égisze alatt történő folyamatban lévő kidolgozását és rendelkezzen az áldozatoknak biztosított hatékony jogorvoslat létrehozásáról azokban az esetekben, ahol a belföldi joghatóság egyértelműen képtelen a multinacionális vállalatok hatékony felelősségre vonására;

96.    felhívja a Bizottságot, hogy a UN Women szervezettel együttműködve valamennyi javaslatában helyezzen nagy hangsúlyt a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére, felismerve, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőség nélkülözhetetlen eleme a szegénységcsökkentés és a fenntartható fejlődés folyamatának;

97.    szorgalmazza, hogy a fejlődésre, ezen belül a kereskedelemre, a migrációra, az energiára, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, a mezőgazdasági és halászati politikára hatással lévő szakpolitikai területek feleljenek meg a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának és legyenek összhangban a fejlesztési célkitűzésekkel;

98.    hangsúlyozza, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás továbbra is a fejlesztésfinanszírozás kulcsfontosságú eszköze; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy haladéktalanul újólag kötelezzék el magukat a hivatalos fejlesztési támogatásra irányuló 0,7%-os GNI célérték iránt azáltal, hogy többéves költségvetési menetrendeket terjesztenek elő e szintek 2020-ig történő elérésére és világos menetrendet dolgoznak ki a fejlesztési hatékonyságra vonatkozó kötelezettségvállalásaik, többek között a a szabad felhasználású segélyekre vonatkozó kötelezettségvállalásaik teljesítésére, miközben előmozdítják a partnerországok felelősségvállalását, a partnerországok fejlesztési stratégiáival való összehangolást, a kölcsönös elszámoltathatóságot és az adományozók összehangolását a szétszabdaltság különböző támogatási mechanizmusok és adományozók közötti fokozottabb koordinálása révén történő csökkentésével;

99.    az adósság fenntarthatóságával kapcsolatban emberi szükségletalapú megközelítést sürget olyan kötelező erejű normák révén, amelyek alapján meg lehet határozni a felelős hitelnyújtást és hitelfelvételt, az adósságvizsgálatokat és a tisztességes adósságtörlesztő mechanizmusokat, amelyeknek értékelniük kell az országok adósságterheinek jogosságát és fenntarthatóságát és a fenntarthatatlan vagy tisztességtelen adósságok lehetséges eltörlését; sürgeti az EU-t, hogy konstruktív módon vegyen részt az ENSZ tárgyalásokon, melyek célja államadósság-átütemezési folyamatokra vonatkozó multilaterális jogi keret létrehozása az adósságterhek enyhítése érdekében; szintén sürgeti az EU-t, hogy a hitelezők és a hitelfelvevők esetében egyaránt igyekezzen elérni a felelős államadósság-ügyletekre vonatkozó UNCTAD-elvek végrehajtását;

100.  ismételten kijelenti, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközből és az Európai Fejlesztési Alapból származó kifizetések nem használhatók katonai és biztonsági programokra, politikai együttműködésre és a hadsereg reformjára; hangsúlyozza, hogy valamennyi humanitárius tevékenységnek tisztán polgárinak kell lennie;

A nők jogai és a nemek közötti egyenlőség

101.  sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy terjesszenek elő a nők elleni erőszakról szóló átfogó uniós stratégiára irányuló javaslatot, beleértve a nők elleni erőszakkal kapcsolatos minimumszabályokról szóló jogi szabályozást, és úgy véli, hogy nincs szükség külön cselekvési tervre például a női nemi szervek megcsonkításával, a családon belüli erőszakkal vagy a szexuális erőszakkal kapcsolatban, hanem a nőkkel szembeni erőszak valamennyi különböző formájának egyetlen, a nemek közötti egyenlőség szempontján alapuló átfogó és hatékony stratégiában kell szerepelnie, és többek között törekedni kell arra, hogy az EU csatlakozzon az Isztambuli Egyezményhez, amelyet 2011-ben írtak alá a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében; ebben az összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy 2016-ot nyilvánítsa a nők elleni erőszak felszámolásának európai évévé, és különítsen el jelentős forrásokat a tudatosság növelése és a támogató fellépésekre valamennyi szinten, kiemelten támogatva a nők jogaival foglalkozó nem kormányzati szervezeteket; felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el és hajtsa végre az EU 2015–2020-as időszakra szóló, a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáját;

102.  sajnálatosnak tartja, hogy a REFIT-eljárás keretében a Bizottság vissza kívánja vonni a szülési szabadságról szóló irányelvet; a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók egészségének és biztonságának javítása érdekében azonnali intézkedésként szorgalmazza a 92/85/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási kezdeményezést, amely a Parlament 2008-as állásfoglalásában elfogadottal azonos szintű védelmet kínál; előrelépést sürget a szülői szabadságról szóló uniós szintű rendelkezések terén, beleértve az apasági szabadságra vonatkozó külön rendelkezéseket;

103.  sürgeti a Bizottságot, hogy világítsa át fejlesztésisegély-programját annak biztosítása érdekében, hogy az uniós finanszírozást ne korlátozzák más adományozó partnerek a szükséges orvosi ellátásra vonatkozóan, ideértve a biztonságos abortuszhoz való hozzáférést a fegyveres konfliktusokban nemi erőszak áldozatává vált nők és lányok számára, a genfi egyezményeknek a sebesültek és betegek számára szükséges minden orvosi ellátást garantáló 3. cikkével összhangban; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy szavatolja a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférést, és azokat foglalja bele valamennyi kapcsolódó szakpolitikai területbe az EU-ban és azon kívül;

104.  sürgeti a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőséget és a nők jogait tekintse központi kérdésnek fejlesztési politikáiban; meggyőződése, hogy a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése alapvetően szükséges a nemzetközi fejlesztési célok eléréséhez; feminista, antimilitarista és békeorientált uniós fejlesztési politikát sürget;

_____________________

105.  felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament állásfoglalásával – többek között az ezen állásfoglalás második részében ismertetett ágazatspecifikus álláspontokkal – összhangban vizsgálja felül munkaprogramját;

106.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

                      HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat