Eljárás : 2015/2833(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0837/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0837/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/09/2015 - 8.4
CRE 10/09/2015 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0317

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 198kWORD 114k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0832/2015
7.9.2015
PE565.805v01-00
 
B8-0837/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európába irányuló migrációról és menekülthullámról (2015/2833(RSP))


Judith Sargentini, Ska Keller, Jean Lambert, Ulrike Lunacek, Jávor Benedek, Bart Staes, Michel Reimon a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európába irányuló migrációról és menekülthullámról (2015/2833(RSP))  
B8‑0837/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre,

–       tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–       tekintettel a szíriai konfliktus keltette menekülthullám problémájának leküzdésére irányuló uniós és tagállami intézkedésekről szóló 2013. október 9-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel 2014. december 17-i állásfoglalására(2) a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről,

–       tekintettel a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbb tragédiákról és az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikáiról szóló 2015. április 29-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel a Bizottság 2015. május 13-i európai migrációs stratégiájára (COM(2015)0240),

–       tekintettel a 2015. április 20-i közös Kül- és Belügyi Tanács migrációval kapcsolatos tízpontos cselekvési tervére,

–       tekintettel az Európai Unió Tanácsának a földközi-tengeri térségbeli menekültválságról szóló, 2015. április 23-i rendkívüli csúcstalálkozójára,

–       tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) „A Földközi-tengeren történt halálesetek” című 2012. áprilisi jelentésére,

–       tekintettel az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának jelentéseire, különösen „Banking on mobility over a generation: follow-up to the regional study on the management of the external borders of the European Union and its impact on the human rights of migrants” (A mobilitásra építve egy nemzedéken át: az Európai Unió külső határainak igazgatásáról és annak a migránsok emberi jogaira gyakorolt hatásáról szóló regionális tanulmány nyomon követése) című, 2015 májusában közzétett jelentésére,

–       tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO) az Európai Unió menekültügyi helyzetéről szóló 2014. évi éves jelentésére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a világméretű menekültválság következtében korábban soha nem látott mennyiségben érkeznek védelmet kereső emberek az EU-ba; mivel úgy tűnik, hogy az európai határokon a menekültek száma folyamatosan nőni fog a konfliktusok miatt egyre növekvő instabilitás eredményeképpen, melyekhez az emberi jogok kirívó megsértései, az erőszak és a terrorizmus erős növekedése és az éghajlatváltozás romboló hatásai társulnak, és mivel ez ismét rámutat arra, hogy mindent meg kell tenni az országukból menekülő, veszélyben lévő emberek életének megmentése érdekében, valamint arra, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a tengeri mentés kötelezettségét;

B.     mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2800 nő, férfi és gyermek vesztette életét vagy tűnt el 2015-ben, miközben biztonságot keresve Európába próbált eljutni; mivel az Orvosok Határok Nélkül 2015. augusztus 5-i nyilatkozatában kiemelte a megfelelő felkutatási és mentési műveletek súlyos hiányát; mivel a menekültek és migránsok Európán keresztül vezető útjuk során is életüket vesztik; mivel a múlt hónapban 71 nőt, férfit és gyermeket találtak holtan egy kamionban a Magyarországról Ausztriába vezető úton;

C.     mivel az Unió és tagállamai – kerítések építésével, valamint külső határaik szabálytalan migráció előtti lezárása által, anélkül, hogy lehetőséget nyújtanának a jogszerű belépésre – ténylegesen arra kényszerítik a menekülteket és a migránsokat, hogy a bűnöző embercsempészekhez folyamodjanak;

D.     mivel Görögországba tengeri és szárazföldi útvonalon 229 460 menekült érkezett 2015 januárja és augusztusa között, Olaszországba pedig 115 500 fő érkezett tengeri úton az UNHCR adatai szerint; mivel Magyarországra 2015. január és június között 150 000 ember érkezett a Frontex adatai szerint;

E.     mivel az Európai Unióban, valamint Norvégiában és Svájcban 2015 júliusában benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelmek száma 123 294 volt, első ízben meghaladva a 100 000-et, ami összességében 28%-kal magasabb, mint a 2015 júniusában benyújtott kérelmek száma;

F.      mivel 2015-ben a Frontex adatai szerint a menedékkérők származási országai elsősorban Szíria, Afganisztán, Eritrea és Irak; mivel az ezen országokból elmenekülő legtöbb ember megkapja a védelmet;

G.     mivel az Európai Tanács legutóbbi, 2015. június 25–26-án és a Bel- és Igazságügyi Tanács ezt követő, 2015. július 20-án tartott ülésén nem sikerült megállapodásra jutni az emberek áttelepítését és letelepítését célzó, kötelező újraelosztási mechanizmusról, hanem egy önkéntes mechanizmusban állapodtak meg; mivel a tagállamok nem jutottak megállapodásra a 40 000 menekült Görögországból és Olaszországból történő áttelepítése tekintetében, és ehelyett csak 32 256 férőhelyet ajánlottak fel;

H.     mivel Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök 2015. szeptember 3-án megállapodott abban, hogy szükség van egy állandó és kötelező mechanizmusra a menekültek tagállamok közötti elosztása céljából;

I.      mivel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke 2015. szeptember 3-án legalább 100 000 menekült elosztására szólított fel;

J.      mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felmérése rámutat, hogy a rendezetlen jogállású migránsok számára Európa a világ legveszélyesebb célterülete, ismételten hangsúlyozva, hogy mindent meg kell tenni a veszélyben lévő emberek életének megmentése és a tagállamok nemzetközi védelemre vonatkozó kötelezettségeinek betartása érdekében;

K.     mivel sok polgár eddig soha nem látott mértékű szolidaritást tanúsít a menekültek iránt, melegen üdvözlik őket, és elismerésre méltó támogatást nyújtanak számukra; mivel az európai polgárok ezzel megmutatják, hogy a szükséget szenvedők védelme és az együttérzés továbbra is valódi európai érték;

L.     mivel a jelenlegi helyzet erős fényt vet kormányok menedékkérőkkel szembeni szolidaritásának zavarba ejtő hiányára, a nem megfelelően koordinált és következetes fellépés elmulasztására; mivel ez a helyzet káoszhoz és az emberi jogok megsértéséhez vezet;

M.    mivel egyes tagállamok és vezetőik proaktív megközelítést alkalmaznak, és tanúbizonyságot tettek a menekültek befogadásával kapcsolatos felkészültségükről és hajlandóságukról; mivel a többi tagállamnak követnie kellene ezt a jó példát;

N.     mivel a különböző tagállamok eltérő álláspontjai továbbra is azt tükrözik, hogy az EU migrációs politikája 28 részre töredezett szét; mivel a tagállamokban egységesen alkalmazandó menekültügyi eljárás- és szabályrendszer hiánya miatt az egyes tagállamok más-más védelmi szintet biztosítanak, sőt, bizonyos esetekben nem nyújtanak a menedékkérők számára megfelelő biztosítékokat;

O.      mivel egyes tagállamok vezetői és szélsőjobboldali pártok migránsellenes indulatok szítására használják ki a jelenlegi helyzetet és egyidejűleg az EU-t okolják a válságért, ami hozzájárul a migránsok ellen elkövetett erőszakos cselekmények számának növekedéséhez;

P.     mivel az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében az emberek a származási országuktól eltérő országban menedékért folyamodhatnak – függetlenül attól, honnan származnak –, amennyiben ezt faji, vallási okok, nemzeti hovatartozásuk, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuk, avagy politikai meggyőződésük miatti üldözéstől való megalapozott félelmük indokolja;

1.      mély sajnálatát fejezi ki a jelenlegi menekültügyi helyzet és a tagállamok szolidaritásának és felelősségének hiánya miatt; úgy véli, az Európai Unió és tagállamai korlátozó migrációs és menekültügyi politikái következtében emberek halnak meg; ezért kéri, hogy azonnal változtassanak a migrációs és menekültügyi politikákon a további emberéletek kioltásának megelőzése érdekében;

2.      nagyra értékeli a civil társadalmi csoportokat és magánszemélyeket, akik Európa-szerte nagy számban mozdulnak meg annak érdekében, hogy fogadják a menekülteket és a migránsokat, és segítséget nyújtsanak nekik; melegen üdvözli a figyelemreméltó nyilvános támogatást, amely többek között vallási alapú szervezetek, nem kormányzati szervezetek és magánszemélyek részéről érkezett, és amely egyre inkább arra készteti a kormányokat, hogy változtassanak politikáikon és nyilatkozataikon; ösztönzi, hogy az európai polgárok folytassák a menekültválságra adott humanitárius válasz támogatását és ebben való szerepvállalásukat; úgy véli, hogy az ilyen fellépések az európai értékekhez való valódi ragaszkodást tükrözik, és reménykeltőek Európa jövője szempontjából;

3.      rámutat, hogy fenntarthatatlan a tagállamok közötti növekvő különbség, mind a menekültek és migránsok érkezése, mind végső célállomásaik tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács nem tudott megállapodni egy kötelező erejű mechanizmus létrehozásában, amely lehetővé tenné 40 000 menekült sürgős áttelepítését Görögországból és Olaszországból más tagállamokba, és mélységes csalódását fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok az Európai Tanács egyértelmű iránymutatásai ellenére csak 32 256 helyet kínáltak fel két év alatt, míg Görögországba egyetlen hét alatt 23 000 ember érkezik; üdvözli Ausztria és Németország döntését, hogy fogadják menekültek és migránsok ezreit, akik fenntarthatatlan körülmények között rekedtek Magyarországon, és felszólít minden tagállamot, hogy kövessék a humanitárius értékekre épülő politikai elköteleződés e példáját;

4.      üdvözli a Bizottság arra irányuló új kezdeményezéseit, hogy megnégyszerezi az áttelepítési helyek számát a magyarországi helyzet enyhítése, valamint Görögország és Olaszország további támogatása érdekében; úgy véli azonban, hogy a vészhelyzetekre adott eseti megoldások csak korlátozott hatást eredményezhetnek; ezért támogatja a Bizottság vészhelyzetben aktiválandó állandó áttelepítési mechanizmusra irányuló kiegészítő javaslatát; sürgeti a Tanácsot, hogy mindkét intézkedést rövid időn belül, késedelem nélkül fogadja el; készen áll arra, hogy gyorsított eljárás keretében foglalkozzon az új sürgősségi áttelepítési rendszerrel, és kinyilvánítja azon szándékát, hogy valamennyi, a Bizottság által javasolt egyéb intézkedést sietteti annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok ne késleltethessék az állandó áttelepítési programot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem volt hajlandó együttműködni a korábbi sürgősségi áttelepítési intézkedés esetében, aminek eredményeképpen nem vette figyelembe a Parlament javaslatait a konzultációs eljárás során; emlékezteti a Tanácsot, hogy a Parlament erősen támogatja egy kötelező erejű áttelepítési mechanizmus létrehozását, amely a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a menekültek preferenciáit, és amely elméletben előírja, hogy az áttelepítéshez szükséges a menekült beleegyezése; sürgeti a Tanácsot, hogy vegye figyelembe ezt a javaslatot az új sürgősségi áttelepítési mechanizmus elfogadásakor; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy e téren minden kezdeményezést együttdöntési eljárás keretében, kötelező erejű jogi aktusokként fogadjanak el, a kívülmaradás (opt-out) lehetősége nélkül; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb, jóhiszeműen hajtsák végre ezeket a jogi aktusokat;

5.      hangsúlyozza, hogy a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgása az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya, hogy a schengeni rendszer pozitív hatással van több százezer uniós polgár életére, mind a határátkelés megkönnyítése, mind pedig a gazdaság fellendítése révén, valamint hogy a mozgás szabadsága alapvető jog és az európai uniós polgárság egyik pillére; elítéli azokat a kísérleteket, amelyek veszélyeztetnék a schengeni térség működését;

6.      üdvözli, hogy a Bizottság operatív támogatást nyújt majd az olyan „frontvonalbeli” tagállamoknak, mint Görögország, Olaszország és Magyarország „hotspotok” létrehozása révén, ahol egyszerre vannak jelen az uniós ügynökségek – például a Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) – szakértői annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak az érkező személyek nyilvántartásba vételében; emlékezteti a tagállamokat, hogy a regisztrációs központok sikere attól függ, hogy hajlandóak-e áttelepíteni a menekülteket a „hotspotokról” saját területükre; emlékeztet arra, hogy a védelemre nem jogosult személyek visszaküldésére vonatkozó eljárások során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, és hogy az önkéntes hazatérést kell előnyben részesíteni a visszatoloncolás helyett;

7.      felhívja a Bizottságot, hogy teremtsen jelentős költségvetési mozgásteret és készenlétet a 2016. évi költségvetésben és a többéves pénzügyi keret rendelkezéseiben, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb mértékű gyors és jelentős segítséget lehessen nyújtani az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak és a tagállamoknak a menekültek fogadása és integrációja terén tett intézkedéseik során, ideértve az áttelepítési keretrendszert is;

8.      felszólít humanitárius folyosók létrehozására a tranzitországokban (a földközi-tengeri térségben és a Nyugat-Balkánon) azzal a céllal, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak, és biztosítsák a menekültek legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését, valamint emberi jogaik tiszteletben tartását;

9.      felszólít a dublini rendelet sürgős felülvizsgálatára egy olyan állandó uniós szintű, jogilag kötelező erejű rendszer kialakításával, amely biztosítja a menedékkérők tagállamok közötti méltányos, kötelező elosztását, figyelembe véve ugyanakkor a menedékkérők igényeit és preferenciáit; megemlíti, hogy egy olyan rendszer, amelyben a menedékkérők olyan tagállamban kérelmezhetnének menedékjogot, amelyben családi vagy közösségi kapcsolatokkal vagy jobb elhelyezkedési kilátásokkal rendelkeznek, jelentősen növelné esélyüket az integrációra; úgy véli, egy ilyen rendszer ráadásul jelentősen csökkentené a szabálytalan másodlagos mozgásokat az Unió területén, valamint az olyan kényszerítő intézkedések szükségességét, mint a menedékkérők fogva tartása az illetékes tagállamba történő visszaküldésük érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a kedvező menekültügyi határozatok kölcsönös elismerésének lehetővé tételére, a nemzetközi védelmi jogállás átvitelére az Unión belül, valamint közös európai menekültügyi szolgálat létrehozására; sürgeti a tagállamokat, hogy időközben alkalmazzák a dublini rendelet – például a kísérő nélküli gyermekekre, a családegyesítésre és mérlegelési záradékokra vonatkozó – rendelkezéseit megszorító értelmezés nélkül, a szolidaritás elvének és az alapvető jogoknak megfelelően; üdvözli, hogy Németország alkalmazza a dublini rendelet szuverenitási záradékát a szíriai menekültek esetében, hogy Németországban maradhassanak ahelyett, hogy visszaküldenék őket az érkezés helye szerinti tagállamba; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kövessék ezt a példát;

10.    tudomásul veszi a Frontex földközi-tengeri térségben végzett Triton és Poszeidón műveleteinek megháromszorozását és a tengeri életmentésben játszott szerepüket; úgy véli, hogy állandó humanitárius európai felkutatási és mentési rendszert kell létrehozni;

11.    emlékeztet arra, hogy korlátozottak a védelemre szorulók lehetőségei az Európai Unióba való jogszerű belépésre, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bűnöző embercsempészek segítségét kell igénybe venniük, és veszélyes útvonalakon kell utazniuk annak érdekében, hogy Európában menedéket találhassanak; úgy véli ezért, kiemelten fontos, hogy az EU és a tagállamok biztonságos és jogszerű lehetőségeket biztosítsanak a menekülteknek; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy jóval nagyratörőbb európai letelepítési programra, amely megsokszorozza az eddig tervezett 20 000 letelepítési helyet, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szükséges helyeket; emlékeztet arra, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 230 000 áttelepítési férőhelyet keres; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan magánszponzorálási programokat, amelyek lehetővé teszik a nem kormányzati szervezetek vagy más csoportok, például vallási alapú szervezetek számára, hogy a menekültek letelepítését támogassák; felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a családegyesítés lehetőségét, szüntessék meg a jogi és gyakorlati akadályokat a családegyesítésre vonatkozó határozatok gyorsabb meghozatala érdekében, és kövessék a Bizottságnak a családegyesítési irányelv alkalmazásáról szóló iránymutatásait betű szerint és szellemében is; úgy véli, a Vízumkódexet módosítani kell a humanitárius vízumokra vonatkozó konkrétabb közös rendelkezések beépítésével; felkéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben éljenek a humanitárius vízumok nagykövetségeken és konzulátusokon történő kiadásának már létező lehetőségeivel, annak érdekében, hogy a védelemre szoruló emberek biztonságosan léphessenek be az Unió területére kompon vagy repülőgépen, ahelyett, hogy kockára tennék az életüket egy tengeri hajózásra alkalmatlan csempészcsónakban; kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé menedékjog kérelmezését nagykövetségeiken és konzuli hivatalaikban; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be vízummentességet Szíria számára, hogy a szír menekülteknek ne legyen szükségük vízumra a schengeni térségbe való belépéshez;

12.    aggodalmát fejezi ki a Bizottság azon javaslata miatt, mely szerint az uniós csatlakozás előtt álló országokat és a potenciális tagjelölt országokat, többek között a nyugat-balkáni országokat és Törökországot biztonságos származási országnak nyilvánítják a menedékjog iránti kérelem szempontjából; úgy véli, ennek következtében ezen országok polgárainak eljárási jogai a menekültügyi eljárás során jelentős mértékben korlátozódnának; emlékeztet arra, hogy a „biztonságos országok” fogalmán alapuló megközelítés veszélyezteti az emberi jogokat, különösn a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó emberek, így a kisebbségekhez tartozók és az LMBTI személyek jogait; emlékeztet arra, hogy 2014-ben a nyugat-balkáni állampolgárokat érintő elismerési arány majdnem 5% volt, míg bizonyos tagállamokban, például Finnországban és Olasztországban az elismerési arány elérte az 50%-ot is; rámutat arra, hogy az emberi jogok és a polgári szabadságjogok helyzete a csatlakozni kívánó országokban gyakran nem tartozik a Bizottság prioritásai közé, és hogy félrevezető lenne azt állítani, hogy az emberi jogok megsértése már nem is létezik ezekben az országokban;

13.    hangsúlyozza, hogy az EU-nak az Unióba való belépéshez és itt maradáshoz jogszerű lehetőséget kell ajánlania azon személyek számára, akik Európába szeretnének jönni; rámutat, hogy a migráns munkavállalók jelenleg szinte semmilyen más jogszerű módon nem léphetnek be az Unió területére, csak menedékjog iránti kérelem útján; kéri, hogy hozzanak létre munkavállalási célú bevándorlásra kijelölt folyosót az uniós tagjelölt országban, amely ezen országok állampolgárai számára könnyített hozzáférést biztosítana az európai munkaerőpiachoz; emlékeztet arra, hogy az európai társadalom elöregedésének kérdése határozott fellépést igényel a migráció területén is; úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak a migráció szabályozására vonatkozó jelenlegi elaprózott megközelítése helyett uniós migrációs kódexre van szükség; felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt;

14.    elítéli a migránsokkal és menekültekkel szemben Európa-szerte tapasztalható embertelen és megalázó bánásmód eseteit, többek között egyes bűnüldöző hatóságok és szélsőséges csoportok gyűlöletbeszédét és erőszakos fellépését; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek sürgősen lépéseket annak érdekében, hogy elkerüljenek a menekültek és a migránsok ellen irányuló minden erőszakos fellépést és gyűlöletbeszédet; továbbá felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy egyértelműen foglaljanak állást az európai szolidaritás, valamint a menekültek és a migránsok jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartása mellett;

15.    elítéli a migránsok őrizetbe vételét és tevékenységeik, mint például a szabálytalan határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítását; úgy véli, hogy ez a megközelítés tévesen olyan bűnözőknek mutatja a migránsokat, akik fenyegetést jelentenek a közrendre; emlékeztet arra, hogy a tagállamok nem hanyagolhatják el emberi jogi és menekültügyi kötelezettségeiket azzal az ürüggyel, hogy az érintett személyek megszegték a hatályos szabályokat, az igen súlyos bűncselekmények kivételével; felszólít a fogvatartási gyakorlatok felszámolására; hangsúlyozza, hogy a fogadólétesítmények körülményeinek teljes mértékben meg kell felelniük az alapvető jogok normáinak és az uniós jognak; felszólítja a tagállamokat, hogy ne szabjanak ki büntetést azokra, akik humanitárius indíttatásból önkéntesen segítik a migránsokat, beleértve az őket szállítókat is;

16.    tiltakozik az embercsempészek és emberkereskedők ellen a Földközi-tengeri térségben indított EUNAVFOR Med művelet ellen; elutasítja a főképviselő arra irányuló kezdeményezését, hogy elindítsa a művelet második fázisát, mert ez ahhoz vezethet, hogy a fegyvertelen migránsok és menekültek ellen nem szándékosan halálos fegyvereket vetnek be; megismétli azon felhívását, hogy tartózkodni kell minden olyan fellépéstől, amelyre a nemzetközi jog nem terjed ki; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban a menekültügyi válság megoldására irányuló erőfeszítések túlzott mértékű militarizálódása figyelhető meg; úgy véli, hogy csempészek elleni katonai küzdelemre, hajóik elpuszítására, a megerősített járőrözésre, valamint a külső határokokon falak és kerítések építésére való összpontosítás még veszélyesebbé teszi a háború és üldöztetés elől menekülő emberek számára az Európába vezető utat, és még inkább a csempészekre szorulnak; ezenfelül úgy véli, ez nem megfelelő üzenetet közvetít, nevezetesen azt, hogy a menedékkérők biztonsági veszélyt jelentenek, amelyet katonai eszközökkel lehet elhárítani; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak kötelességük, hogy lehetővé tegyék az Unió területére való belépést a nemzetközi védelemre szoruló emberek számára;

17.    kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonnal függesszék fel a szabálytalan migráció megelőzését és a határellenőrzés fejlesztését célzó együttműködést az olyan harmadik országokkal, mint Eritrea és Egyiptom, amelyek ténylegesen visszafordítják határaikról a menekülteket, és függesszenek fel az efféle rezsimeknek nyújtott minden támogatást az ENSZ és civil szervezetek emberi jogi jogsértésekről szóló beszámolói fényében; elutasítja a tagállamok javaslatát menekültközpontok felállításáról harmadik országokban, valamint az észak-afrikai országok és Törökország bevonásáról az európai felkutatási és mentési műveletekbe azzal a céllal, hogy a menekülteket elfogják és visszavigyék őket afrikai vagy török területre; kéri a Bizottságot, hogy ebben a tekintetben nyújtson be értékelést a Parlament számára arról, milyen mértékben felelnek meg e javaslatok a nemzetközi menekültjognak, valamint milyen más, gyakorlati vagy jogi akadály állhat végrehajtásuk előtt; kéri a kartúmi folyamat felváltását egy, az emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó és az életkörülmények javítására összpontosító folyamattal a migráció alapvető okainak kezelése érdekében; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a novemberi vallettai csúcstalálkozón összpontosítsanak a migráció kiváltó okaira, például a szegénységre, egyenlőtlenségre, igazságtalanságra, az éghajlatváltozásra, a korrupcióra, a rossz kormányzásra és a fegyveres konfliktusokra, ellenzi, hogy a harmadik országoknak juttatott fejlesztési támogatást szorosabb határellenőrzéshez vagy visszafogadási megállapodásokhoz kössék; kéri az EU-t, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy vizsgálják felül, mennyiben járulnak hozzá mezőgazdasági, kereskedelmi, kül-, béke- és egyéb politikáikkal a szegénységhez és a konfliktusokhoz ; sürgeti az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a konfliktuskezelésben, különösen pedig járuljanak hozzá fenntartható politikai megoldások kialakításához a konfliktus sújtotta országokban, mint például Irakban, Szíriában és Líbiában, továbbá az inkluzív és demokratikus intézmények támogatása érdekében erősítsék meg a valamennyi emberi jogi vonatkozásra kiterjedő – többek között regionális szervezetekkel folytatott – politikai párbeszédet, fokozzák a helyi közösségek ellenálló képességét, valamint szilárdítsák meg a társadalmi és demokratikus fejlődést a származási országokban és azok népei között;

18.    sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy növeljék a humanitárius válság az EU-ban és az EU-n kívül történő kezelésére fordított finanszírozást és eszközöket; kiemeli, hogy a menekültválságra adott humanitárius válasznak egy hosszabb távú terv részét kell képeznie, amely a menekültek származási országa szomszédságában található országok humanitárius támogatását is magában foglalja, valamint olyan intézkedéseket, amelyek növelik ezek gyors helyreállítási és védelmi képességeit, megerősítik az ENSZ-szervezetek szerepét és javítják a származási és tranzitországok emberi jogi és gazdasági helyzetét;

19.    felszólítja a közös európai menekültügyi rendszerben részt vevő valamennyi tagállamot, hogy gondoskodjon a gyors és maradéktalan átültetésről és végrehajtásról, ezáltal biztosítva a közös európai normákat a hatályos jogszabályoknak megfelelően; arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e szabályok átültetésének és végrehajtásának megfelelő nyomon követését;

20.    emlékeztet arra, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság – az ilyen ügyekben illetékes bizottság – jelenleg jelentéstervezetet készít, amely tükrözni fogja a Parlament migrációra vonatkozó közép- és hosszú távú szakpolitikai irányvonalait;

21.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0414.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0105.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0176.

Jogi nyilatkozat