Eljárás : 2015/2685(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0839/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0839/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/09/2015 - 8.5
CRE 10/09/2015 - 8.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0318

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 160kWORD 112k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0836/2015
7.9.2015
PE565.807v01-00
 
B8-0839/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéről (2015/2685(RSP))


Tamás Meszerics, Margrete Auken, Bodil Valero, Molly Scott Cato, Alyn Smith, Igor Šoltes, Bart Staes, Pascal Durand, Karima Delli, Klaus Buchner, Judith Sargentini, Ernest Maragall, Jordi Sebastià a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Eleonora Evi, Laura Ferrara, Laura Agea, Tiziana Beghin, Daniela Aiuto, Piernicola Pedicini, Dario Tamburrano, Rosa D’Amato saját nevükben

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéről (2015/2685(RSP))  
B8‑0839/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az izraeli–palesztin konfliktusról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel az Európai Unió Külügyek Tanácsának a Közel-Keletről szóló 2015. július 20-i következtetéseire,

–       tekintettel a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek (alelnök/főképviselő) az Izraelben és Palesztinában kialakult helyzetről szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel a svéd kormány 2014. október 30-i döntésére, amelyben elismeri a Palesztin Államot,

–       tekintettel arra, hogy a Vatikán 2015. júniusban elismerte Palesztinát,

–       tekintettel a 16 uniós külügyminiszter által 2015. április 13-án az alelnöknek/főképviselőnek küldött levélre, amelyben az egész EU-ra kiterjedő iránymutatások bevezetését kérik a telepekről származó termékek helyes címkézésére,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az izraeli–palesztin konfliktusról szóló korábbi határozataira,

–       tekintettel az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményre, amelynek Izrael és Palesztina részes felei,

–       tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2012. november 29-i szavazására, amelynek során nem tagállami megfigyelői státuszt adott Palesztinának,

–       tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog valamennyi megsértése esetén az elszámoltathatóság és az igazság biztosításáról hozott, 2015. július 3-án egyhangú uniós támogatással elfogadott határozatára,

–       tekintettel az Arab Liga Tanácsa által 2002 márciusában elfogadott arab békekezdeményezésre,

–       tekintettel az Európai Parlament „Egy terület megszállásáról/elcsatolásáról: a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok tiszteletben tartása és következetes uniós politika” című, 2015. június 25-i tanulmányára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Egyesült Államok vezetésével folytatott, az Izrael és Palesztina közötti konfliktus átfogó rendezésére irányuló tárgyalásokat 2014 áprilisában felfüggesztették, és rövid vagy középtávon nincs esély arra, hogy azok az úgynevezett közel-keleti békefolyamat keretei között észszerűen folytatódjanak;

B.     mivel a 2015 májusa óta hivatalban lévő izraeli koalíciós kormány első törvénykezési intézkedései megerősítették a nacionalista, telepeket támogató és szélsőjobboldali ideológiai hajlamokat, ahogy azt a kényszertáplálásról szóló törvény elfogadása, a kődobálók elleni szankciók szigorítása és a halálbüntetés alkalmazásának kiterjesztésére irányuló javaslat jelezte; mivel a legfelsőbb bíróság hatáskörének korlátozására, valamint a civil társadalmi szereplők számára a közterületek korlátozására irányuló törvénytervezetek elfogadása folyamatban van; mivel az izraeli kormány több száz új telep építését jelentette be Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában, és folytatta a válaszfal építését annak ellenére, hogy a Nemzetközi Bíróság 2004-ben jogellenesnek minősítette azt;

C.     mivel a ciszjordániai palesztin lakosság különösen a C. övezetben és Kelet-Jeruzsálemben jogai kirívó megsértésével szembesül, beleértve a telepesek által elkövetett erőszakot, a vízelterelést, a szabad mozgás súlyos korlátozását, otthonuk lerombolását és kilakoltatásokat; mivel jelenleg 5700 palesztin személyt, köztük 160 gyermeket, 26 nőt és 400 előzetesen őrizetbe vett embert tartanak fogva izraeli börtönökben; mivel egy megszállt terület lakosainak erőszakos elhurcolása a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését jelenti; mivel a területfejlesztési politikát a palesztinok kilakoltatásának és az illegális telepek bővítésének eszközeként használják; mivel a katonai kiképzőgyakorlatokat palesztinok százainak erőszakos elhurcolásához is eszközként használják, különösen a Jordán völgyében; mivel az ENSZ szerint izraeli telepesek legalább 120 támadást hajtottak végre Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában 2015 eleje óta; mivel a Becelem nevű izraeli nem kormányzati szervezet szerint az izraeli biztonsági erők legalább 13 palesztin személyt, míg a palesztinok 3 izraeli civilt gyilkoltak meg a megszállt palesztin területeken 2015 első felében;

D.     mivel a Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal szerint 2015. augusztusban a C. övezetben és Kelet-Jeruzsálemben 142, palesztin személyek tulajdonában lévő házat romboltak le, köztük 16, adományozók által finanszírozott épületet; mivel e rombolások következtében 201 személy kényszerült elhagyni otthonát, köztük 121 gyermek, illetve ezek egyéb módon 426 személyt, köztük 233 gyermeket érintettek; mivel 2013. január óta ez volt az e területeken feljegyzett legnagyobb rombolás;

E.     mivel egy évvel a Gáza elleni „Erős szikla” izraeli hadművelet után, amely több mint 2100 palesztin és 66 izraeli halálát eredményezte (akik közül 1462, illetve 5 volt civil) a felek még mindig nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy tényleges vizsgálatokat folytassanak az állítólagos jogsértések kivizsgálása és a felelősök elítélése céljából; mivel az e hadművelettel foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság 2015. júniusban arra a következtetésre jutott, hogy mind Izrael, mind a Hamász háborús bűnöket követett el, és hogy a területen tapasztalható pusztítás példátlan; mivel Izrael visszautasította, hogy együttműködjön ezzel a vizsgálóbizottsággal, és megtagadta tőle a Gázába való beutazást;

F.     mivel a 2014. augusztus 26-án elért tűzszüneti megállapodást nem hajtották végre, különösen a blokád feloldása vonatkozásában nem; mivel eddig a teljesen lerombolt 19 000 ház egyikét sem építették újra az építőanyagok bejutását akadályozó szigorú korlátozások miatt; mivel 100 000 ember még mindig nem térhetett vissza lakhelyére; mivel a víz 95%-a ivásra nem alkalmas; mivel Gáza folytatódó lezárása pusztító hatással jár a Gázában élő 1,8 millió emberre; mivel a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint Gáza lezárása „olyan kollektív büntetés, amely egyértelműen sérti Izrael nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeit”; mivel az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) 2015. szeptember 1-jei jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a blokád élesen visszavetette Gáza fejlődését, és hogy Gáza 2020-ra lakhatatlanná válhat;

G.     mivel több esetben rakétákat lőttek ki Gázából a 2015. augusztusi tűzszünet óta; mivel ezeket a támadásokat szalafista szervezetek vagy az uralkodó Hamásszal versengő egyéb mozgalmak vállalták magukra; mivel e támadásokkal kapcsolatban nem érkeztek jelentések izraeli halálos áldozatokról;

H.     mivel 2014 áprilisában létrejött a Hamász és a Fatah által jóváhagyott és az USA és az EU által támogatott palesztin egységkormány, amely elfogadta a kvartett által megállapított, erőszakmentességre, a korábbi megállapodások tiszteletben tartására és Izrael elismerésére vonatkozó elveket; mivel azonban a palesztin megbékélésre irányuló erőfeszítések nem jártak kézzelfogható előrelépéssel; mivel a kormány nem tudja gyakorolni felhatalmazását a Gázai övezet felett; mivel a palesztin vezetés továbbra is belső hatalmi harcokba süllyed legújabban a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal, aki kilépett a PFSZ végrehajtó bizottságából, és a Palesztin Nemzeti Tanács vészhelyzeti ülését kéri; mivel a Palesztin Hatóságot egyre több, politikai zsákmányrendszerrel, önkényeskedéssel és a kritikusok letartóztatásával, korrupcióval és hűtlen kezeléssel kapcsolatos vád éri;

I.      mivel Mahmúd Abbász elnök bejelentette, hogy az ENSZ-en keresztül ütemtervet kíván kidolgozni a palesztin területek Izrael általi megszállásának három éven belüli megszüntetésére; mivel az Arab Liga támogatta az említett cselekvési tervet, és olyan nemzetközi konferencia megtartására szólított fel, amely az arab békekezdeményezés alapján törekszik a végleges rendezésre; mivel ezzel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsában is zajlanak párhuzamos törekvések Franciaország vezetésével;

J.      mivel az oslói elvi nyilatkozat 1993. évi aláírása óta az adományozói közösség több mint 23 milliárd eurót ruházott már be a béke és a fejlesztés támogatására a megszállt palesztin területeken; mivel az egyenlőtlenség, a munkanélküliség és a szegénység folyamatosan növekedett a palesztinok körében ugyanebben az időszakban;

K.     mivel a megszállt palesztin területekkel való európai uniós együttműködés és az EU által a palesztin népnek juttatott támogatás 2014. májusi értékelése – amelyet az Európai Bizottság megbízásából végeztek – arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi együttműködési modell elérte határait, minthogy az EU számára nincs párhuzamos politikai út az izraeli megszállási és telepekkel kapcsolatos politikák jelentette akadályok, valamint Ciszjordánia és a Gázai övezet politikai megosztottságának felszámolására;

L.     mivel a nemzetközi jog szerint semmilyen harmadik fél, köztük a tagállamok sem ismerhetik el, segíthetik vagy támogathatják a telepeket, továbbá ténylegesen ellenezniük kell azokat;

M.    mivel a korábbi alelnök/főképviselő ígéretet tett arra, hogy 2013 júliusáig az egész EU-ra kiterjedő iránymutatásokat fogalmaz meg az Izrael 1967 előtti határain kívülről származó behozott termékek helyes címkézésére vonatkozóan; mivel 2015. áprilisban az uniós tagállamok egyértelmű többsége egy levélben elkeseredését fejezte ki amiatt, hogy az alelnök/főképviselő többször is elhalasztotta ezen iránymutatások megfogalmazását, és sürgették, hogy tegyen lépéseket; mivel három uniós tagállam – az Egyesült Királyság, Dánia és Belgium – saját önkéntes nemzeti iránymutatásokat adott ki;

1.      sürgeti az EU-t, hogy tegye félre a valójában nem létező, jelenlegi formájában költséges kudarcnak bizonyuló „közel-keleti békefolyamattal” kapcsolatos ábrándjait; új uniós megközelítést kér, amely hitelesen szolgálja mind a palesztin, mind az izraeli nép békéhez és biztonsághoz fűződő érdekeit;

2.      felszólítja az EU-t, hogy hagyja abba az Egyesült Államok vezetése mögé való rejtőzködését, mert az USA bebizonyította, hogy nem áll szándékában a felek egyenlőségén és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló hiteles tárgyalási folyamatot lehetővé tenni;

3.      sürgeti az EU-t, hogy hajtsa végre a befolyással rendelkező szereplőként rá váró feladatokat, és indítson bátor és átfogó, az egész régiót érintő békekezdeményezést, többek között az arab békekezdeményezés alapján; ezzel kapcsolatban tudomásul veszi a nemzetközi támogató csoport létrehozására irányuló, az EU Külügyek Tanácsa által 2015. július 20-án bejelentett terveket; hangsúlyozza, hogy csak olyan kezdeményezéseket támogatna, amelyek a 2014. júliusi tanácsi következtetésekben kinyilatkoztatott paramétereken és a felek azon egyértelmű kötelezettségvállalásán alapszik, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és előfeltételek nélkül, jóhiszeműen vesznek részt ezeken a tárgyalásokon;

4.      ismételten hangsúlyozza, hogy csak erőszakmentes eszközökkel lehet békét elérni az izraeliek és a palesztinok között, a státuszról szóló olyan végleges megállapodással, amely minden további igénynek kölcsönösen véget vet; mindkét oldal részéről elítél minden erőszakos támadást vagy a civilek veszélyeztetését; ismételten hangsúlyozza Izrael biztonsága iránti határozott elkötelezettségét; továbbra is támogatja az erőszakmentes ellenállásnak a palesztin civil társadalom és Mahmúd Abbász palesztin elnök által követett politikáját;

5.      határozottan elítéli az izraeli telepek folyamatos bővítését, mivel azok sértik a nemzetközi jogot, fokozzák a palesztin oldal felháborodását, és aláássák a két állam elvén alapuló megoldás életképességét és megvalósításának esélyeit; felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák le a telepekkel kapcsolatos politikájukat és azt fordítsák a visszájára;

6.      súlyos aggodalmának ad hangot a palesztin természeti erőforrások Izrael általi kiaknázása és a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése miatt, különösen a C. övezetben, ami a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősül; különösen sajnálja, hogy nemrégiben hozott izraeli bírósági ítéletek jóváhagyták beduin közösségek házainak lerombolását és lakhelyelhagyásra kényszerítésüket Ciszjordániában zsidó telepek építése céljából; felhívja az izraeli hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a beduinok jogait, és azonnal szüntessék meg Szúszía és Abu Nuar területén falvak lerombolását, valamint töröljék a kilakoltatási végzéseket;

7.      mély döbbenetét fejezi ki a telepesek által akadálytalanul elkövetett erőszak fokozódó tendenciája miatt, amely a közelmúltban egy 18 éves palesztin kisgyermek meggyilkolásához vezetett egy Dúma palesztin faluban 2015. július 28-án elkövetett gyújtogatás során; üdvözli, hogy ezt a bűncselekményt széles körűen elítélte az izraeli vezetés, még ha nagyrészt nem is ismerte el a telepesek által elkövetett, a több évtizedes büntetlenség és izgatás által elősegített erőszak helyi jellegét;

8.      úgy ítéli meg, hogy az izraeli koalíciós kormány összetétele, valamint programja, amely magában foglalja a telepek bővítésének fokozását, a megszállt területeken elkövetett erőszak további büntetlenségét és a palesztinok lakhelyelhagyásra kényszerítését, a két állam elvén alapuló megoldás fő akadálya, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen lépéseket kell tennie e megoldás életképességének védelmére; felhívja az EU-t, hogy tiltakozzon amiatt, hogy a jelenlegi izraeli kormány nem akar tárgyalásokat folytatni a konfliktus lezárásáról, és nem ösztönzi azt;

9.      felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy teljesítsék az elismerés elutasítására vonatkozó jogi kötelezettségüket, és alkalmazzanak hatékony és átfogó politikát, melynek során az EU különbséget tesz Izrael és telepei között, és amely a nemzetközi jog és az uniós alapelvek szigorú betartásán alapul;

10.    meggyőződése, hogy ez a különbségtételen alapuló politika elengedhetetlen a valódi béketárgyalások felé való elmozdulást segítő pozitív lendület megteremtéséhez; úgy véli, hogy ez a megközelítés hozzájárulna az Izrael telepekkel kapcsolatos politikáját alátámasztó ösztönzők rendszerének módosításához, és kétségbe vonná az izraeli állami és politikai elit megszállással kapcsolatos költség-haszon számításait;

11.    ösztönzi az EU-t, hogy e különbségtételen alapuló politika részeként hozza meg a következő intézkedéseket:

a.   fokozza diplomáciai fellépését a telepesek tevékenységére adott válaszként, és egyértelműen nyilvánítsa ki az izraeli nyilvánosság felé, hogy ez a politika az EU és Izrael közötti kapcsolatok erősségén, széles körén és mélységén, valamint jogi kötelességen alapul;

b.   szigorúan zárja ki a megszállt palesztin területeket az EU és Izrael közötti megállapodások alkalmazása alól;

c.   adjon ki a telepekről származó termékek címkézésére vonatkozó uniós iránymutatásokat, amelyeknek az egész ellátási láncra ki kell terjedniük;

d.   alakítson ki szilárdabb uniós nyomonkövetési és megfelelési mechanizmust a szabadkereskedelemmel kapcsolatban annak megakadályozására, hogy a telepekről származó feldolgozatlan anyagokat tartalmazó izraeli áruk kedvezményes kereskedelmi tarifákban részesülhessenek az EU és Izrael közötti szabadkereskedelmi megállapodás értelmében;

e.   kövesse a Krím félszigetről származó termékek zökkenőmentes és hatékony uniós tilalmának példáját, és zárja ki az izraeli telepekről származó termékeket az uniós belső piacról;

f.    térképezze fel a telepekhez kapcsolódó tevékenységeket folytató európai vállalatokat;

g.   adjon ki az egész EU-ra kiterjedő útmutatást az uniós polgároknak és vállalatoknak, amelyben eltanácsolja őket az olyan vállalatokhoz fűződő gazdasági kapcsolatoktól, amelyek tevékenységei elősegítik vagy fenntartják az illegális telepeket és a nemzetközi jog egyéb megsértéseit a megszállt palesztin területeken, és ösztönözze a meglévő üzleti kapcsolatok megszakítását az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek szellemében;

h.   tegyen konkrét intézkedéseket a telepesekkel szemben, ideértve a kapcsolatok elutasítására irányuló politika és vízumtilalom elfogadását az erőszakos cselekményekben részt vevőkkel szemben;

i.    dolgozzon ki az európai és izraeli gazdasági egységek közötti pénzügyi együttműködésre vonatkozó iránymutatásokat, amelyek biztosítják, hogy az uniós beruházási alapok vagy bankok ne támogassák a telepeken működő vállalatokat vagy alapokat;

j.    tagadja meg az izraeli telepeken kibocsátott jogi dokumentumok, mint például tulajdoni lapok vagy végzettségek elfogadását;

k.   bízza meg a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy készítsenek módszeres értékelést az EU és a tagállamok Izraellel folytatott együttműködéséről, és biztosítsa a különbségtételen alapuló politika következetes alkalmazását;

l.    a társulási megállapodás 2. cikke fényében értékelje újra az EU és Izrael közötti kapcsolatokat;

12.    sürget minden tagállamot, hogy feltétel nélkül ismerjék el a Palesztin Államot az 1967-es határok szerint; szilárd meggyőződése, hogy a Palesztin Állam egész Európa általi elismerése kedvezően befolyásolja majd a békekilátásokat, és ösztönzi azokat az – egyebek mellett az izraeli civil társadalom által tett – erőfeszítéseket, melyek célja, hogy a megvalósuljon a két állam elvén alapuló megoldás;

13.    riasztónak tartja, hogy a C. övezetben fokozódik a humanitárius segítségnyújtás keretében érkező eszközök megsemmisítése, lefoglalása és elkobzása, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy kártérítést és az esetek megismétlődését kizáró garanciákat kérjen az izraeli hatóságoktól, továbbra is eszközöljön beruházásokat a C. övezetben, és nyújtson ott humanitárius és fejlesztési támogatást; e tekintetben tudomásul veszi azt az uniós kezdeményezést, amely strukturált párbeszéd indítására irányul Izraellel a ciszjordániai helyzetről, de sajnálja, hogy nem foglalja magában a telepek kérdését, megismétli, hogy az uniós finanszírozásból épülő infrastruktúra lerombolásáért kapott kártérítésre irányuló kérések jogosak és nem függhetnek a strukturált párbeszéd eredményétől;

14.    kéri a Bizottságot, hogy tegye közzé a 2014-es gázai konfliktus során az izraeli fegyveres erők által megrongált, uniós finanszírozásban részesülő projektek jegyzékét, és kéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az izraeli hatóságokkal szemben a pénzügyi kártérítés érdekében eddig kezdeményezett lépésekről; különösen az uniós költségvetés, Franciaország, Belgium és Svédország által társfinanszírozott, a konfliktus során súlyos károkat szenvedő észak-gázai szennyvízkezelő üzemmel kapcsolatban kér részletes tájékoztatást;

15.    felhívja az Európai Bizottságot, hogy gyökeresen változtassa meg a palesztinoknak nyújtott segélyekkel kapcsolatos stratégiáját annak biztosítása érdekében, hogy az uniós segélyek teljes mértékben figyelembe vegyék a megszállás politikai dimenzióját és hatékonyan támogassák a palesztin önrendelkezést az izraeli megszállás támogatásával és a palesztinok adományozóktól való függésének elősegítésével szemben; e tekintetben hangsúlyozza, hogy döntő fontosságú a palesztinok természeti erőforrásokhoz, különösen a vízhez való hozzáférési jogának támogatása; ösztönzi az EU-t, hogy fokozza a palesztin civil társadalomnak nyújtott támogatását, többek között a kormányzat elszámoltathatósága és a korrupció elleni küzdelem terén;

16.    felszólítja valamennyi felet a 2014. augusztusi tűzszünetben rögzített feltételek tényleges tiszteletben tartására; sürgeti különösen az izraeli hatóságokat, hogy haladéktalanul, feltétel nélkül és teljes mértékben szüntessék meg a Gázai övezet jogellenes blokádját; felhívja az EU-t, hogy tegyen konkrét lépéseket Izrael arra való sürgetésére, hogy megszüntesse a blokádot, különösen azzal, hogy ütemtervet tűz ki; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Izrael továbbra is korlátozza az építőanyagok Gázába való bejutását; felhívja az izraeli kormányt, hogy szüntesse meg a „kettős felhasználású” anyagok önkényes és átláthatatlan listázásának folyamatát, és a kettős felhasználású anyagok jegyzékét hozza összhangba a nemzetközi normákkal, különösen azáltal, hogy a fát, az adalékanyagokat, az acélrudakat és a cementet eltávolítja a jegyzékből;

17.    elítéli a militáns csoportok által a közelmúltban a Gázai övezetből végrehajtott rakétatámadást, mivel ez a cselekmény növeli egy új erőszakhullám kialakulásának veszélyét; minden felet arra sürget, hogy vállaljanak kötelezettséget az erőszakmentességre;

18.    üdvözli, hogy az uniós tagállamok egyhangúlag támogatták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának július 3-i, „Az elszámoltathatóság és az igazság biztosítása a nemzetközi jog valamennyi megsértése esetén a megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben” című határozatát, és felszólítja az EU-t, hogy biztosítsa az ENSZ független vizsgálóbizottságának jelentésében szereplő ajánlások teljes körű végrehajtását, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság megszállt palesztin területekkel kapcsolatos tevékenységének aktív támogatására irányuló ajánlásokat;

19.    ismételten üdvözli, hogy Palesztina megerősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alelnök/főképviselő elutasította még azt is, hogy elismerje ezt a jövőben bármely fél által elkövetendő erőszakért való elszámoltathatóság irányába tett fontos lépést; úgy véli, hogy ez a magatartás kirívóan aláássa az uniós emberi jogi politika és az elszámoltathatóságról és a nemzetközi igazságszolgáltatásról szóló uniós kijelentések hitelességét;

20.    aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az emberi jogokkal foglalkozó izraeli nem kormányzati szervezetek romló helyzete, illetve a jelenlegi kormány azon erősödő kísérletei miatt, hogy elhallgattassa az eltérő és független véleményeket, többek között olyan törvénytervezetek elfogadása révén, amelyek célja, hogy szigorúan korlátozzák a nem kormányzati szervezetek munkáját; felhívja az uniós diplomáciai missziókat, hogy működjenek együtt az izraeli hatóságokkal e sürgető kérdésben, és továbbra is támogassák az emberi jogi aktivistákat az országban;

21.    tudomásul veszi az Izraelben élő palesztinok azon erőfeszítéseit, hogy közös listán induljanak, és jó eredményt érjenek el a legutóbbi törvényhozási választásokon; felhívja az EKSZ-t és az Európai Bizottságot, hogy jelentősen fokozzák az izraeli kisebbségeknek nyújtott támogatásukat, és támogassák őket a politikai, gazdasági és társadalmi részvétel javítására irányuló erőfeszítéseik során;

22.    sajnálatát fejezi ki a folytatódó palesztin megosztottság miatt, és felszólít minden palesztin erőt, hogy folytassák a megbékélésre irányuló erőfeszítéseiket, különösen a régóta esedékes elnökválasztás és törvényhozási választások megtartásával; elítéli az e potenciálisan történelmi jelentőségű folyamat veszélyeztetésére irányuló kísérleteket, és felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a Palesztin Törvényhozó Tanács jelenleg fogva tartott mind a 12 tagját, valamint a többi palesztin politikai foglyot és a vádemelés nélkül előzetes letartóztatásban lévőket; felhívja az EU-t, hogy tegyen konkrét lépéseket a megbékélés előmozdítására és a palesztin egységkormány támogatására;

23.    úgy határoz, hogy jelentést készít az uniós tagállamok és Izrael/Palesztina közötti fegyverkereskedelemről és más biztonsági eszközök kereskedelméről, valamint e kereskedelemnek a közös európai uniós állásponttal való összeegyeztethetőségéről; átfogó ENSZ-fegyverembargót szorgalmaz a régióban minden félre nézve a humanitárius jog és az emberi jogok további megsértéseinek megelőzése érdekében; ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós kutatási keretprogramból ne kapjanak támogatást a pilóta nélküli légi járművek előállításával foglalkozó izraeli vállalatok;

24.    úgy ítéli meg, hogy Tony Blairnek a közel-keleti kvartett megbízottjává történő kinevezése szerencsétlen döntés volt, és megkönnyebbülését fejezi ki amiatt, hogy megbízatása véget ért; tágabb értelemben úgy véli, hogy az EU nyerne azáltal, ha olyan küldötteket jelölne ki, akik bizonyították, hogy ismerik a régiót, politikai befolyásuk van, továbbá feddhetetlen erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek;

25.    emlékeztet azon határozatára, hogy elindítja a „parlamenti képviselők a békéért” kezdeményezést, melynek lényege, hogy európai, izraeli és palesztin parlamenti képviselőket egyesítsen a béketerv előmozdítása és az uniós diplomáciai erőfeszítések kiegészítése céljából;

26.    felháborodásának ad hangot amiatt, hogy az izraeli hatóságok folyamatosan és indokolatlanul akadályozzák, hogy az Európai Parlament hivatalos szervei Gázába látogassanak; figyelmeztet arra, hogy amennyiben 2015. november 1-ig nem lesz javulás, intézkedéseket fog tenni;

27.    úgy dönt, hogy eseti küldöttséget küld Gázába/Palesztinába és Izraelbe a C. övezetben és Gázában lerombolt, az Unió által finanszírozott projektekkel kapcsolatos helyzet, valamint a konfliktus tartós megoldásával kapcsolatos kilátások helyszíni értékelése érdekében;

28.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a kvartettnek, az izraeli kormánynak, a Knesszetnek, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés szerveinek.

Jogi nyilatkozat