ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a jövőbeli légi közlekedési csomagról

4.11.2015 - (2015/2933(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Daniela Aiuto, Peter Lundgren, Rosa D’Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

B8‑1149/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a jövőbeli légi közlekedési csomagról

(2015/2933(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a légi közlekedési ágazattal kapcsolatos állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–  tekintettel a Bizottság által benyújtandó soron következő jogalkotási csomagra (a „légi közlekedési csomag”),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a légi utasok száma az EU-ban 2014-ben 849,4 millió fő volt, ami 4,4%-os növekedést jelent 2013-hez képest;

B.  mivel a járatok száma Európában a 2011 és 2013 közötti csökkenést követően 2014-ben 1,7%-kal nőtt, és 2021-ig várhatóan éves átlagosan 2,5%-kal fog növekedni;

C.  mivel a gazdasági válság hatása az iparágra még mindig jelentős, és az Eurocontrol által közzétett 2014. évi teljesítményértékelő jelentés szerint 2014-ben európai szinten közel három millióval kevesebb járat indult, mint ahogy azt eredetileg a 2008-ban kezdődött gazdasági válság előtt becsülték;

D.  mivel az európai érkezési pontosság 84,0%-ról 83,7%-ra csökkent 2014-ben, főként a repülőtéri fordulóidők romlása miatt;

E.  mivel 2014-ben és 2015-ben két súlyos repülőgép-szerencsétlenség is történt, nevezetesen az MH17-es járat és a Germanwings járat tragikus elvesztése;

F.  mivel tovább kell javítani a biztonsági adatokat az adatok minősége és teljessége tekintetében, és mivel a nem minősített repülőesemények aránya még mindig elfogadhatatlanul magas;

G.  mivel 2014-ben a légi forgalom áramlása terén sok váratlan változás és eltolódás történt;

H.  mivel a légitársaságok működési költségei közt az üzemanyag és az olaj a legmeghatározóbb költségtényezők;

I.  mivel a Számvevőszék 21/2014 sz. különjelentése rámutatott, hogy az EU által finanszírozott repülőtéri beruházások ár-érték aránya alacsony volt, valamint hogy túl sok (sokszor egymáshoz nagyon közel fekvő) repülőtér részesült finanszírozásban, és sok esetben az EU által finanszírozott infrastruktúrák túlméretezettek voltak;

1.  hangsúlyozza, hogy a biztonság továbbra is az egyik legfontosabb szempont az egyre összetettebb légi közlekedési rendszer fejlődésében, és hogy a tagállamoknak, a hatóságoknak és a szolgáltatóknak javítaniuk kell teljesítményüket és az együttműködést;

2.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az ágazat fenntarthatóságát a versenyképesség fokozása és a környezeti hatásokat csökkentő, illetve a szolgáltatások hatékonyságát növelő innovatív új technológiák révén;

3.  hangsúlyozza a légi közlekedési ágazatban az innováció szükségességét, figyelembe véve és támogatva az innovációt a légiforgalmi szolgáltatás (automatizált légiforgalmi irányítás (ATC), szabad útvonalak), a távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS), az alternatív üzemanyagok, a repülőgépek és motorok tervezése (nagyobb hatékonyság, kevesebb zaj), a repülőtér-védelem (érintés nélküli megoldások, egyszeri védelmi ellenőrzés) és a digitalizáció, valamint a multimodális megoldások (számítógépes földi kiszolgálási szolgáltatások) terén; hangsúlyozza továbbá, hogy támogatni kell a globális környezetvédelmi megoldásokat, mint például egy globális piaci alapú fellépést nemzetközi légi közlekedésből származó CO₂-kibocsátás csökkentésére és a regionális rendszerek, mint például a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) összehangolását, a környezetbarátabbá tételt, a csatlakozó járatok kiválasztásának maguk az utasok által történő intézését (self-connection) és az integrált jegyrendszert;

4.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok feladata biztosítani a manuális jelentéstétel kiegészítéseképp az automatikus biztonsági adatok nyomon követésének gyorsítását és alkalmazását;

5.  kiemeli, hogy a forgalmat és a légitársaságok és az irányító hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat jobban racionalizálni kell annak érdekében, hogy csökkenjen a hulladék és az erőforrások nem, vagy nem teljes körű felhasználása, továbbá hogy csökkenjenek a fogyasztók költségei;

6.  üdvözli a léginavigációs szolgálatok (ANS) tekintetében, hogy az elmúlt négy évben nem történt léginavigációs szolgálatokkal összefüggő halálos kimenetelű baleset, és csak egy olyan baleset történt 2013-ban, amelyben ilyen szolgálat szerepet játszott, azonban emlékeztet arra, hogy még mindig szükség van a biztonsági adatok minőségének és teljességének további javítására;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nem minősített vagy nem tisztázott repülőesemények aránya még mindig magas (több mint 30%), és kéri a kielemzés javítását a biztonsági teljesítmény tekintetében felmerült hibák megértése és a jövőre szóló tanulságok levonása érdekében;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a hatáskörök megosztását az EASA, az Eurocontrol és a nemzeti felügyeleti hatóságok között a légiforgalmi irányítással kapcsolatos feladatok és felelősségek egyértelmű elhatárolásának biztosítása érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy az európai vállalatok és repülőterek az elmúlt években veszítettek versenyképességükből más globális versenytársakkal szemben, és hogy védeni kell a tagállamok légi közlekedési piacait, meg kell őrizni a vállalatok tulajdonjogát és el kell kerülni a tisztességtelen versenyt és a harmadik országok illegális állami támogatásait Európában;

10.  kiemeli, hogy erősíteni kell az európai és világszintű összeköttetések meglévő csomópontjait és ezzel egyidejűleg ki kell alakítani egy megfelelő helyi összeköttetéseket biztosító hálózatot, összekapcsolva a regionális repülőtereket más közlekedési módokkal annak érdekében, hogy megkönnyítsék az utasok és az áruk mozgását nagyobb távolságokra, azokon a területeken is, amelyek most nehezen elérhetők;

11.  hangsúlyozza, hogy még mindig jelentős erőfeszítésekre van szükség a munkakörülmények és a munkavállalók képzése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a szociális dömping a légi közlekedési ágazatban továbbra is súlyos problémát jelent;

12.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európa egyre növekvő veszélynek van kitéve a terrorizmus és az Európa határai közelében zajló háborúk jelentette különböző fenyegetések következtében, és hatékony intézkedéseket kér az európai utasok biztonságának garantálása érdekében;

13.  üdvözli a légi közlekedési ágazatban a távirányítású légijármű-rendszerek rekreációs, kutatási, idegenforgalmi és szakmai célú felhasználását;

14.  sajnálatát fejezi ki az uniós pénzeszközök pazarlása miatt, amelyre a Számvevőszék 21/2014. számú különjelentésében rámutatott, és egy független ellenőrzést biztosító mechanizmust kér a légi közlekedési ágazatra fordított uniós finanszírozáshoz kapcsolódó szabálytalan kiadásokért felelős személyek azonosítása és megbüntetése céljából;

15.  hangsúlyozza, hogy a légiforgalmi irányítással (ATC) összefüggő adatok és információk kezelése tekintetében minden európai hatóságnak bármely harmadik országtól függetlenül kell eljárnia;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.