Eljárás : 2015/2935(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1351/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-1351/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 16/12/2015 - 11.12
CRE 16/12/2015 - 11.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0461

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 362kWORD 90k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1351/2015
9.12.2015
PE573.389v01-00
 
B8-1351/2015

a B8-1110/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről (2015/2935(RSP))


Birgit Sippel, Niedermüller Péter, Tanja Fajon, Sylvie Guillaume, Ana Gomes, Iliana Iotova, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Juan Fernando López Aguilar, Soraya Post, Vilija Blinkevičiūtė, Hugues Bayet, Petra Kammerevert, Miltiadis Kyrkos, Andrejs Mamikins, Emilian Pavel, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Elly Schlein, Daniele Viotti, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Nikos Androulakis, Nicola Danti, Patrizia Toia, Miroslav Poche, Nicola Caputo, Demetris Papadakis, Elena Valenciano, Viorica Dăncilă, Costas Mavrides, Momchil Nekov, Isabella De Monte, Flavio Zanonato, Marc Tarabella, Edouard Martin, Eric Andrieu, Victor Boştinaru, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Maria Grapini, Szanyi Tibor, Brando Benifei, Miapetra Kumpula-Natri, Eva Kaili, Julie Ward az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2935(RSP))  
B8-1351/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–  tekintettel az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, 6. és 7. cikkére, valamint az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) azon cikkeire, amelyek az alapvető jogok Unióban való tiszteletben tartására, előmozdítására és védelmére vonatkoznak,

–  tekintettel az Európai Unió 2000. december 7-i alapjogi chartájára, amelyet 2007. december 12-én Strasbourgban hirdettek ki, és amely a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében lépett hatályba,

–  tekintettel a magyar médiatörvényről szóló 2011. március 10-i állásfoglalására(1) és a felülvizsgált magyar Alaptörvényről szóló 2011. július 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Németország, Hollandia, Dánia és Finnország külügyminiszterei által 2013. március 6-án a Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz intézett levélre, amelyben olyan mechanizmus létrehozását kérik, amely elősegíti a tagállamokban az alapvető értékek tiszteletben tartását,

–  tekintettel az alapvető jogok helyzetéről: a magyarországi normákról és gyakorlatokról szóló, 2013. július 3-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről 2014. október 21-én tartott plenáris vitára,

–  tekintettel a Tanácsnak és a Tanács keretében ülésező tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló 2014. december 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az emberi jogok magyarországi helyzetéről 2015. január 22-én rendezett meghallgatásra,

–  tekintettel a magyarországi helyzetről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),

–  tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának magyarországi látogatását követően kiadott, 2015. november 27-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Parlamentben 2015. december 2-án tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán a Bizottság által tett nyilatkozatra,

–  tekintettel a tömeges bevándorlásról szóló, 2015. évi CXL. törvényre,

–  tekintettel a Magyarország államhatárának hatékonyabb védelméről és a tömeges bevándorlás kezeléséről szóló, 2015. évi CXLII. törvényre,

–  tekintettel az Európai Unió vezetőinek szóló üzenetet tartalmazó, 2015. szeptember 22-i 36/2015. számú országgyűlési határozatra,

–  tekintettel a Bizottság által az Alaptörvény negyedik módosítására vonatkozóan készítendő értékelésre,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Magyarországra vonatkozó ellenőrzési eljárás indításáról szóló, 1941. számú határozatára (2013), ennek nyomon követéséről szóló, 2064. számú határozatára (2015) és az újságírók biztonsága és a sajtószabadság európai védelméről szóló, 2035. számú határozatára (2015),

–  tekintettel a magyarországi helyzetről szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre: az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalásának nyomon követése (O-000140/2015 – B8-1110/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (EUSZ 2. cikke);

B.  mivel a megfontolt közkiadásoknak és az EU pénzügyi érdekei védelmének központi helyet kell elfoglalniuk az uniós politikában a polgárok bizalmának növelése érdekében, pénzük megfelelő, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása által;

C.  mivel a jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában, ezért alapvető fontosságú az EUMSZ V. címében meghatározott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása során;

D.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy tilos mindenfajta megkülönböztetés, így a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés;

E.  mivel a menedékhez való jogot biztosítani kell a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezménynek, valamint a hozzá csatolt, 1967. január 31-i jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint összhangban az EUSZ-szal és az EUMSZ-szal;

F.  mivel a magyarországi közelmúltbeli fejlemények aggodalomra adnak okot az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság országbeli helyzetével kapcsolatban, különösen a médiaszabadság és -pluralizmus, az intolerancia és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a bevándorlók, menedékkérők és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, a vallás és meggyőződés vonatkozásában tanúsított egyenlő bánásmód, a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása, a kisebbségekhez tartozó személyek, többek között romák és LMBTI-személyek jogai, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a jogállamiságot aláásó korrupcióra és összeférhetetlenségre vonatkozó, sok nyugtalanító állítás tekintetében;

G.  mivel az Országgyűlés 2015 júliusában és szeptemberében több, különösen a menekültüggyel, a büntető törvénykönyvvel, a büntető eljárásjoggal, a határigazgatással, a rendőrséggel és a honvédelemmel kapcsolatos jogszabály-módosítást is elfogadott; mivel a Bizottság előzetes értékelésében megállapította, hogy az említett módosítások számos súlyos aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethetők-e az uniós joggal, és milyen hatást gyakorolnak a migránsok alapvető jogainak, különösen a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartására; mivel a Bizottság 2015. október 6-án adminisztratív levelet küldött a magyar kormánynak; mivel a magyar kormány 2015. november 4-én válaszolt e levélre;

H.  mivel az Európai Parlamentben 2015. december 2-án tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán tett nyilatkozatában a Bizottság kijelentette, hogy készen áll a rendelkezésére álló összes eszköz alkalmazására – ideértve a jogsértési eljárásokat is – annak érdekében, hogy Magyarország – vagy bármely másik tagállam – teljesítse az uniós jog szerinti kötelezettségeit, és tiszteletben tartsa az Uniónak az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeit; mivel a Bizottság úgy véli, hogy a jogállamisági keret aktiválásának feltételei Magyarország esetében a jelen szakaszban nem teljesülnek;

1.  megismétli a 2015. június 10-i állásfoglalásában a magyarországi helyzetről kifejtett álláspontját;

2.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékeknek egy tagállam által történő súlyos megsértése a 7. cikk szerinti eljárást vonja maga után;

3.  mély aggodalmának ad hangot a migráció, a menekültügy és a határellenőrzés területén a közelmúltban elfogadott jogszabály-módosítások miatt; sajnálattal veszi tudomásul az utóbbi hónapokban hozott gyors intézkedéseket, amelyek rendkívüli módon megnehezítették, sőt lehetetlenné tették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és indokolatlanul kriminalizálták a migránsokat és menedékkérőket; hangsúlyozza aggályait a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával kapcsolatban; ismételten hangsúlyozza aggodalmát a menedékkérők fogva tartásának fokozódó alkalmazása és a migránsokat társadalmi problémákkal és biztonsági kockázatokkal összekapcsoló, idegengyűlölő retorika használata miatt, ami még problematikusabbá teszi az országban maradó, csekély számú migráns integrációját;

4.  úgy véli, hogy a tagállamoknak jogalkotási és igazgatási gyakorlatukban maradéktalanul be kell tartaniuk az uniós jogot, és hogy valamennyi jogszabálynak, beleértve bármely tagállam vagy tagjelölt ország elsődleges jogát, tükröznie kell az alapvető európai értékeket, és meg kell felelnie nekik, nevezetesen a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak;

5.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács nem reagált a magyarországi fejleményekre; sürgeti az Európai Unió Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy vitassák meg a magyarországi helyzetet, és fogadjanak el következtetéseket e tárgyban;

6.  megállapítja, hogy a jogi, politikai és az alkotmánnyal kapcsolatos fejlemények az elmúlt években aggályokat keltettek a magyarországi jogállamiság elveivel, a demokráciával és az alapvető jogokkal kapcsolatban, és ezek a fejlemények együttvéve egyértelműen a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetést jelentenek ebben a tagállamban; úgy véli, hogy Magyarország az EU számára olyan vizsgát jelent, melynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi megsértésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a cselekvés hiányával az EU hozzájárult hasonló fejlemények kialakulásához néhány más tagállamban is, például Lengyelországban, ahol nyugtalanító jelei vannak a jogállamiság magyarországihoz hasonló aláásásának;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyarországi fejlemények ellenére a Bizottság – mint a Szerződések őre – még mindig nem ítéli úgy, hogy a jogállamisági keret aktiválásához szükséges feltételek teljesülnek;

8.  megjegyzi, hogy a Bizottság által a magyar kormány ellen indított kötelezettségszegési eljárások helyes irányba tett lépések; emlékeztet azonban arra, hogy noha a jogsértési eljárások fontos eszközei néhány, a jogállamisággal kapcsolatos problémával szembeni fellépésnek, azonban csupán korlátozott eredményeket értek el, mivel a Bizottság csak akkor indíthat ilyen eljárásokat, ha a jogsértés az uniós jogszabályok egy adott rendelkezése megsértésének minősül, ezért ezek az eljárások nem mindig orvosolhatják hatékonyan az alapvető értékek módszeres megsértését, ahogy arra a Bizottság is rámutatott a jogállamiság Európai Unión belüli megerősítésére szolgáló keretről szóló közleményében;

9.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok magyarországi helyzetének mélyreható ellenőrzési eljárását, értékelendő az EUSZ 2. cikke szerint az Unió alapját képező értékek lehetséges súlyos rendszerszintű megsértését, beleértve a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat aláásó számos intézkedés együttes hatását, és értékelendő a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés kialakulását e tagállamban, amely az EUSZ 7. cikke szerinti súlyos jogsértés egyértelmű kockázatához vezethet;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó, közös és objektív mutatókon alapuló uniós mechanizmust létrehozó javaslatot, amely mechanizmus segítségével ellenőrizni lehet a valamennyi tagállam által aláírt Charta és Szerződések betartását és végrehajtását, valamint, hogy évente készítsen elfogulatlan értékelést az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről valamennyi tagállamban, különbségtétel nélkül és egyenlő alapon, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzet értékelés felhasználásával, valamint, hogy hozzon létre megfelelő kötelező erejű és kiigazítási mechanizmusokat a meglévő joghézagok felszámolása érdekében, amely mechanizmusok a jogállamiság és az alapvető jogok megsértése esetén lehetővé teszik az automatikus és fokozatos választ tagállami szinten;

11.  felhív az erős és független Európai Ügyészség létrehozására az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások és az uniós támogatásokkal való – többek között Magyarországon is előforduló – visszaélések elleni küzdelem érdekében; tudomásul veszi a Bizottság 2015. július 14-i döntését arra vonatkozóan, hogy nyolc uniós finanszírozási programban felfüggeszt több szerződést a magyarországi közbeszerzési eljárásokban alkalmazott túlzottan korlátozó kiválasztási kritériumok miatt; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az összes vizsgálatot és minden meglévő jogalkotási eszköz maradéktalan felhasználását annak érdekében, hogy az uniós jog alapján biztosítsa az uniós támogatások átlátható és megfelelő felhasználását Magyarországon;

12.  örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság 2015. november 30-án nyilvántartásba vette azt az európai polgári kezdeményezést, amely kéri a Bizottságot, hogy alkalmazza az EUSZ 7. cikkét, és terjessze a magyar problémát a Tanács elé; utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy eljárási szabályzata 83. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően készítsen különjelentést Magyarországról, a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre és az EUSZ 2. cikkében említett értékek valamely tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapítására felszólító, indokolással ellátott javaslat elfogadása céljából;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok és a tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

(1)

HL C 199. E, 2012.7.7., 154. o.

(2)

HL C 33. E, 2013.2.5., 17. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0315

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0227

Jogi nyilatkozat