Eljárás : 2015/2935(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1358/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-1358/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 16/12/2015 - 11.12
CRE 16/12/2015 - 11.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0461

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 272kWORD 84k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1351/2015
9.12.2015
PE573.402v01-00
 
B8-1358/2015

a B8-1110/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről: a 2015. június 10-i európai parlamenti állásfoglalás nyomon követése (2015/2935(RSP))


Louis Michel, Sophia in ‘t Veld, Cecilia Wikström, Nathalie Griesbeck, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről: az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalásának nyomon követése (2015/2935(RSP))  
B8-1358/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–  tekintettel az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, 6. és 7. cikkére, valamint az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkeire, amelyek az alapvető jogok EU-ban való tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez kapcsolódnak,

–  tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a magyarországi helyzetről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158);

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának magyarországi látogatását követően kiadott, 2015. november 27-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács jogállamisággal kapcsolatos éves párbeszédére, amelyre először 2015. november 17-én került sor,

–  tekintettel a Parlamentben 2015. december 2-án tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán a Bizottság által tett nyilatkozatra,

–  tekintettel a magyarországi helyzetről szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre: az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalásának nyomon követése (O-000140/2015 – B8-1110/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (EUSZ 2. cikke);

B.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája az EU elsődleges jogának részét képezi, és tilt minden megkülönböztetést, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés;

C.  mivel az Unióhoz való csatlakozással a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az EU-nak a Szerződésekben és a Chartában lefektetett alapvető értékeit; mivel ezért a Bizottság nem hivatkozhat a szubszidiaritás elvére annak indokolásaként, hogy nem reagált arra, hogy egy tagállam megsértette ezeket az értékeket;

D.  mivel a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezménynek, illetve az ahhoz kapcsolódó 1967. január 31-i jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint összhangban az EUSZ-szel és az EUMSZ-szel, biztosítani kell a menedékhez való jogot;

E.  mivel a magyar kormány legutóbbi, különösen pedig az elmúlt 12 hónap során tanúsított kezdeményezései és fellépése jelentősen és rendszerszinten rontotta a jogállamiságot a médiaszabadság és -pluralizmus, az intolerancia és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a bevándorlók, menedékkérők és menekültek jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, a vallás és meggyőződés vonatkozásában tanúsított egyenlő bánásmód, a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása, a kisebbségekhez tartozó személyek, többek között romák és LMBTI-személyek jogai, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a jogállamiságot aláásó korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos vád tekintetében;

F.  mivel a Bizottság nem reagált a Parlament magyarországi helyzetről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalásában megfogalmazott kérésére, hogy kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását;

G.  mivel a Bizottság által annak érdekében elfogadott eszközök, hogy szorosan nyomon kövesse és megerősítse a tagállamok költségvetési és gazdasági koherenciáját ellentétes azzal, hogy nem hajlandó ténylegesen és megfelelően biztosítani, hogy a tagállamok teljes mértékben megfeleljenek az EU alapvető értékeinek; mivel ez a kettős megfelelési megközelítés súlyosan veszélyeztetheti az európai polgárok Unióba vetett bizalmát; mivel az EU indokolt hajthatatlansága a demokrácia tiszteletének, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak az értékeivel kapcsolatban kulcsfontosságú az Unió hitelességének biztosítása szempontjából, belföldön és a nemzetközi színtéren egyaránt;

H.  mivel az Országgyűlés 2015 júliusában és szeptemberében több, különösen a menekültüggyel, a büntető törvénykönyvvel, a büntető eljárásjoggal, a határigazgatással, a rendőrséggel és a honvédelemmel kapcsolatos jogszabály-módosítást is elfogadott; mivel a Bizottság előzetes értékelése számos, a szóban forgó módosítások tárgyával és végrehajtásával kapcsolatos aggályra és kérdésre rávilágított; mivel a Bizottság 2015. október 6-án adminisztratív levelet küldött a magyar kormánynak; mivel a magyar kormány 2015 novemberében válaszolt e levélre;

I.  mivel az Európai Parlamentben 2015. december 2-án tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán tett nyilatkozatában a Bizottság kijelentette, hogy készen áll az összes rendelkezésére álló eszköz alkalmazására, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat, annak érdekében, hogy Magyarország – vagy bármely másik tagállam – teljesítse az uniós jog szerinti kötelezettségeit és tiszteletben tartsa az Unió az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeit; mivel a Bizottság úgy véli, hogy a jogállamiságra vonatkozó keret alkalmazásának feltételei Magyarország esetében jelen szakaszban nem teljesülnek, ahogyan az EUSZ 7. cikke sem;

1.  megismétli a 2015. június 10-i állásfoglalásában a magyarországi helyzetről kifejtett álláspontját;

2.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékeknek egy tagállam által történő súlyos megsértése a 7. cikk szerinti eljárást vonja maga után;

3.  kifogásolja az utóbbi hónapokban sietve elfogadott jogi rendelkezéseket, amelyek rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket; sürgeti a magyar kormányt, hogy térjen vissza a rendes eljárásokhoz és helyezze hatályon kívül a válságkezelési intézkedéseket, mivel a kivételes menekültáradat megszűnt; elítéli a menedékkérők fogva tartásának fokozódó alkalmazását és az idegengyűlölő retorikát, amely a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy terrorizmushoz kapcsolja, többek között a kormány által irányított kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén, amellyel hozzájárul az ellenséges és idegengyűlölő környezethez és csökkenti a szolidaritást;

4.  úgy véli, hogy jogalkotási és igazgatási gyakorlatukban a tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az uniós jogot, és hogy valamennyi jogszabálynak, beleértve bármely tagállam vagy tagjelölt ország elsődleges jogát, tükröznie kell az alapvető európai értékeket és meg kell felelnie azoknak, nevezetesen a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak;

5.  ismét sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács nem reagált a legújabb magyarországi fejleményekre; sürgeti az Európai Unió Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy vitassák meg a magyarországi helyzetet, és fogadjanak el következtetéseket e témában;

6.  megállapítja, hogy e fejlemények aggályokat keltettek a jogállamiság elveivel, a demokráciával és az alapvető jogokkal kapcsolatban az elmúlt évek során Magyarországon, és azok összességükben véve a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek ebben a tagállamban; úgy véli – a Bizottság Parlament előtt tett, 2015. december 2-i nyilatkozatával ellentétben –, hogy a jogállamiságra vonatkozó keret és a 7. cikk (1) bekezdése alkalmazásához szükséges feltételek nem teljesültek teljes mértékben; úgy véli, hogy Magyarország az EU számára olyan vizsgát jelent, melynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi megsértésére; aggodalommal állapítja meg, hogy néhány tagállamban a jogállamiság aláásása tekintetében a magyarországihoz hasonló aggasztó tendenciák mutatkoznak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság továbbra sem mutat politikai hajlandóságot arra, hogy megfelelően kezelje a magyarországi helyzetet, és ez precedenst teremt azon tagállamok tekintetében, amelyek hasonló aggasztó tendenciákat mutatnak a jogállamiság tiszteletben tartását illetően; úgy véli, hogy ez komolya aggályokat vet fel az Unió abbéli képességével kapcsolatban, hogy biztosítani tudja a koppenhágai politikai kritériumok folyamatos tiszteletben tartását egy tagállam uniós csatlakozását követően;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális és technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, a folyamatokat és az intézkedések összevont hatását; úgy véli, hogy a kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat és nem kezelték a helyzetet annak szélesebb összefüggésében; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, amelynek révén értékelni lehet egyrészt, hogy sor került-e az EUSZ 2. cikke szerint az Unió alapját képező értékek lehetséges súlyos rendszerszintű megsértésére, beleértve a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat aláásó számos intézkedés együttes hatását, másrészt az e tagállamban a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés kialakulását, amely az EUSZ 7. cikke szerinti súlyos jogsértés egyértelmű kockázatába torkollhat;

8.  úgy véli, hogy a Bizottság eddig nem hozott a Szerződések őreként rábízott feladatoknak, illetve az Unió közös érdekeinek és értékeinek megfelelő intézkedéseket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mivel nem fontolja meg megfelelően az európai parlamenti képviselők többsége által több alkalommal kifejezett aggályokat, illetve nem válaszol megfelelően ezekre, a Bizottság aláássa az intézmények közötti kölcsönös lojális együttműködés EUSZ 13. cikke szerinti elvét;

9.  üdvözli az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, amelynek keretében felkérik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EUSZ 7. cikkének az EU alapvető értékeinek Magyarország általi állítólagos megsértése miatti alkalmazására; utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy eljárási szabályzata 83. pontjának megfelelően készítsen külön jelentést Magyarországról, a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdés alapján történő fellépésre felszólító, indokolással ellátott javaslat elfogadása céljából;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok és a tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0227.

Jogi nyilatkozat