Eljárás : 2015/2935(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1361/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-1361/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 16/12/2015 - 11.12
CRE 16/12/2015 - 11.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0461

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 351kWORD 81k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1351/2015
9.12.2015
PE573.406v01-00
 
B8-1361/2015

benyújtva a B8-1110/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről: az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalásának nyomon követése (2015/2935(RSP))


Marie-Christine Vergiat, Cornelia Ernst, Malin Björk, Barbara Spinelli, Patrick Le Hyaric, Lola Sánchez Caldentey, Estefanía Torres Martínez, Xabier Benito Ziluaga, Miguel Urbán Crespo, Tania González Peñas, Helmut Scholz a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről: az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalásának nyomon követése (2015/2935(RSP))  
B8-1361/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–  tekintettel az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, 6. és 7. cikkére, valamint az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) azon cikkeire, amelyek az alapvető jogok Unióban való tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez kapcsolódnak,

–  tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a magyarországi helyzetről szóló 2015. június 10-i állásfoglalásaira(1), az „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok” című, 2013. július 13-i állásfoglalására(2), a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, 2012. február 16-i állásfoglalására(3), valamint a magyar médiatörvényről szóló, 2011. március 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az emberi jogok európai egyezményére,

–  tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),

–  tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának magyarországi látogatását követően kiadott, 2015. november 27-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Parlamentben 2015. december 2-án tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán a Bizottság által tett nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, „A magyarországi helyzet: az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalásának nyomon követése” című kérdésre (O-0001402015 – B8-1110/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – egyetemes értékek, és mivel ezeket az értékeket az EUSZ 2. cikke valamennyi tagállam számára közös, európai értékekként rögzíti, amely államok a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség elveit vallják;

B.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés;

C.  mivel a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezménynek, illetve az ahhoz kapcsolódó 1967. január 31-i jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint összhangban az EUSZ-szel és az EUMSZ-szel, biztosítani kell a menedékhez való jogot;

D.  mivel a magyar kormány tevékenységei következtében az évek során jelentősen romlott a helyzet a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok – nevezetesen az Alkotmánybíróság hatásköre és összetétele vonatkozásában –, a választási törvények és az ellenzék által történő kampánytevékenységre vonatkozó korlátozások, a bírói kar és az ügyészség szervezése és működése, a civil társadalmi szervezetek tevékenységeinek akadályozása, az információkhoz való hozzáférés és a média szabadságának, valamint a bevándorlók, menedékkérők és menekültek emberi jogainak korlátozása, továbbá az olyan csoportok, mint a romák, zsidók, az LMBTI személyek, a migránsok, a hajléktalanok és más, szegénységben élő emberek elleni ellenséges cselekmények és gyűlöletbeszéd tekintetében;

E.  mivel a Bizottság nem reagált a Parlamentnek a magyarországi helyzetről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására, melyben felhívta a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét;

F.  mivel a Magyar Országgyűlés 2015. júliusában és szeptemberében több jogszabály-módosítást is elfogadott, amelyek különösen a menekültüggyel, a büntető törvénykönyvvel, a büntető eljárásjoggal, a határigazgatással, a rendőrséggel és a honvédelemmel kapcsolatosak; mivel a Bizottság előzetes értékelése számos, a szóban forgó módosítások tárgyával és végrehajtásával kapcsolatos aggályra és kérdésre rávilágított; mivel a Bizottság 2015. október 6-án adminisztratív levelet küldött a magyar kormánynak; mivel a magyar kormány válaszolt e levélre;

G.  mivel az Európai Parlamentben 2015. december 2-án tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán tett nyilatkozatában a Bizottság kijelentette, hogy készen áll az összes rendelkezésére álló eszköz alkalmazására, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat, annak érdekében, hogy Magyarország – vagy bármely másik tagállam – teljesítse az uniós jog szerinti kötelezettségeit és tiszteletben tartsa az Unió az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeit;

H.  mivel a Bizottság úgy véli, hogy a jogállamiságra vonatkozó keret alkalmazásának feltételei Magyarország esetében jelen szakaszban nem teljesülnek;

1.  megismétli a 2015. június 10-i állásfoglalásában a magyarországi helyzetről kifejtett álláspontját;

2.  kifogásolja az utóbbi hónapokban hozott számos, elsietett intézkedést, amelyek rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és indokolatlanul kriminalizálták a migránsokat és menedékkérőket; elítéli a menedékkérők fogva tartásának fokozódó alkalmazását és az idegengyűlölő retorikát, amely a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá teszi az országban maradó, csekély számú migráns integrációját;

3.  emlékeztet arra, hogy valamennyi tagállam jogszabályainak tükrözniük kell a demokratikus alapelveket, a jogállamiságot és az alapvető jogokat, és azokkal összhangban kell lenniük;

4.  elítéli az alapvető jogok tagállamok általi megsértését és a Tanács ezekkel az aggasztó, nevezetesen Magyarországon előforduló fejleményekkel kapcsolatos válaszának elmaradását; sürgeti a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb vitassák meg a magyarországi helyzetet, és fogadjanak el következtetéseket e témában;

5.  megállapítja, hogy ezek a fejlemények az elmúlt évek során aggályokat keltettek a magyarországi jogállamiság elveivel, a demokráciával és az alapvető jogokkal kapcsolatban, és ezek a fejlemények összességükben véve a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés irányába mutathatnak ebben a tagállamban; úgy véli, hogy Magyarország kombinálja a más tagállamokban elkövetett jogsértéseket, és így az EU számára olyan vizsgát jelent, melynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi megsértésére; aggodalommal állapítja meg, hogy néhány tagállamban, így Lengyelországban, Franciaországban, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban a jogállamiság aláásása tekintetében hasonló tendenciák mutatkoznak;

6.  kifogásolja, hogy a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális és technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat és folyamatokat; úgy véli, hogy a kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat és nem kezelték a helyzetet annak szélesebb összefüggésében; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy a jogállamiság megerősítése érdekében aktiválja az uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását, és ennek során értékelje, hogy sor került-e az EUSZ 2. cikke szerint az Unió alapját képező értékek súlyos, rendszerszintű megsértésére, beleértve a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét súlyosbító számos intézkedés együttes hatását, valamint mérje fel az e tagállamban a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés kialakulását, amely az EUSZ 7. cikke szerinti súlyos jogsértés egyértelmű kockázatává fejlődhet;

7.  elítéli, hogy az Európai Bizottság nem tesz semmit a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében, ugyanakkor eljárásokat indít a tagállamokkal szemben és megszorító intézkedések bevezetésére kényszeríti azokat, ezen intézkedések drámai társadalmi következményei és az alapvető jogokra, az emberi jogokra, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokra gyakorolt hatásai ellenére;

8.  határozottan megismétli az Európai Bizottsághoz a 2013. július 3-i állásfoglalásában intézett ajánlásait, melynek tárgya az alapvető jogok helyzete: a magyarországi normák és gyakorlatok, nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Chartája által létrehozott új emberi jogi architektúra, az EU közelgő csatlakozása az EJEE-hez, az úgynevezett „koppenhágai dilemma” kezelésének sürgős szükségessége, továbbá egy a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos uniós mechanizmus létrehozása volt;

9.  tudomásul veszi az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, felkérve a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EUSZ 7. cikkének az EU alapvető értékeinek Magyarország általi állítólagos megsértése miatti alkalmazására; utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy eljárási szabályzata 83. pontjának megfelelően készítsen külön jelentést Magyarországról, a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdés alapján történő fellépésre felszólító, indokolással ellátott javaslat elfogadása céljából;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok és a tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0227.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0315.

(3)

HL C 249. E, 2013.8.30., 27. o.

(4)

HL C 199. E, 2012.7.7., 154. o.

Jogi nyilatkozat