Eljárás : 2015/2981(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1395/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-1395/2015

Viták :

PV 17/12/2015 - 2
CRE 17/12/2015 - 2

Szavazatok :

PV 17/12/2015 - 9.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0473

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 264kWORD 72k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1394/2015
14.12.2015
PE574.465v01-00
 
B8-1395/2015

a B8-1112/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a szabadalmakról és növényfajta-oltalmakról (2015/2981(RSP))


Paolo De Castro, Evelyn Regner, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Eric Andrieu, Viorica Dăncilă, Nicola Caputo, Mary Honeyball, Marc Tarabella, Enrico Gasbarra, Michela Giuffrida, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Tibor Szanyi, Ricardo Serrão Santos, Juan Fernando López Aguilar, Doru-Claudian Frunzulică, Paul Brannen, Maria Noichl, Liisa Jaakonsaari, Christel Schaldemose az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról (2015/2981(RSP))  
B8-1395/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,

–  tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,

–  tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának a G2/12. sz. (a paradicsomról szóló), valamint a G2/13. sz. (a brokkoliról szóló) ügyben 2015. március 25-én hozott határozatára,

–  tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási rendeletére, különösen annak 26. cikkére, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,

–  tekintettel az új növényfajták oltalmáról szóló, 1961. december 1-jei, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: „az 1991-es UPOV-egyezmény”),

–  tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre(3) (a továbbiakban: „2100/94/EK rendelet”), különösen annak 15. cikke c) és d) pontjára,

–  tekintettel az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló 2013. február 19-i tanácsi megállapodásra(4) (a továbbiakban az egységes szabadalmi bíróságot létrehozó megállapodás), különösen annak 27. cikke c) pontjára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a globális élelmezésbiztonság garantálása, az éghajlatváltozás kezelése és a növénynemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat szolgáló több lehetőség biztosítása érdekében a biológiai növényi anyagokhoz, köztük a növényi jellemzőkhöz való hozzáférés elengedhetetlen a növekedés és az innováció fellendítéséhez, valamint az új fajták kifejlesztéséhez;

B.   mivel a szellemitulajdon-jogok fontosak az új növényi termékek kifejlesztését előmozdító gazdasági ösztönzők megőrzése, valamint a versenyképesség biztosítása szempontjából;

C.  mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmaztathatóságból;

D.  mivel a 98/44EK irányelv a biotechnológiai újításokról, különösen a géntechnológiáról rendelkezik; mivel azonban ahogy az irányelv (52) és (53) preambulumbekezdése kimondja, hogy a jogalkotónak nem állt szándékában az irányelv hatálya alá tartozó, lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságáról rendelkezni;

E.  mivel jelenleg számos, elsősorban biológiai növényi termékeket érintő bejelentés vár az ESZH határozatára, és mivel mielőbb szükséges a 98/44EK irányelv és különösen 4. cikke hatályának és értelmezésének tisztázása;

F.  mivel a növényfajta-oltalmi jogok az új növényfajták oltalmáról szóló egyezményen (UPOV-egyezmény) alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;

G.  mivel a 98/44/EK irányelv a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontjából, valamint a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjából következően burkoltan elismeri a szabadalmi oltalom alá tartozó anyagok kísérleti célú felhasználásának jogát;

H.  mivel a növényfajta-oltalom alóli, az Egységes Szabadalmi Bíróságot létrehozó megállapodás 27. cikkének c) pontjában foglalt mentesség csak az egységes szabadalmi rendszer keretében megadott szabadalmakra alkalmazandó, és nem alkalmazható automatikusan az EU-n belüli nemzeti szabadalmakra, és mivel mindennek következtében a szabadalom hatálya alá tartozó biológiai anyagokkal folytatott nemesítés lehetősége nem lesz összehangolt;

1.  aggodalmának ad hangot az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának G2/12. számú (a paradicsomokról szóló) és G2/13. számú (a brokkoliról szóló) legutóbbi határozata miatt, amelynek következtében nőhet az olyan természetes tulajdonságokra vonatkozóan az ESZH által megadott szabadalmak száma, amelyeket lényegében biológiai eljárásokkal, például keresztezéssel és szelekcióval új növényfajtákba vezetnek át;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy pontosítsa a 98/44/EK irányelv és különösen 4. cikke, 12. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja hatályát és értelmezését annak érdekében, hogy jogilag egyértelmű legyen a lényegében biológiai eljárásokkal létrehozott termékek szabadalmaztathatóságának tiltása, illetve a szabadalom hatálya alá tartozó biológiai anyaggal történő nemesítés lehetőségének engedélyezése;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságával kapcsolatos pontosításról tájékoztassa az ESZH-t, hogy azt az értelmezés kiegészítő eszközeként lehessen használni;

4.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament 2012. május 10-i, a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a géntechnológia területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.

(1)

HL C 261. E, 2013.9.10., 31. o.

(2)

HL L 213., 1998.7.30., 13. o.

(3)

HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(4)

HL C 175., 2013.6.20., 1. o.

Jogi nyilatkozat