Eljárás : 2015/3035(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0050/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0050/2016

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0020

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 322kWORD 133k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0050/2016
14.1.2016
PE575.952v01-00
 
B8-0050/2016

a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által tett nyilatkozatról szóló vitát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az EJT ülésein 2016-ban képviselendő uniós prioritásokról  (2015/3035(RSP))


Andrzej Grzyb, Cristian Dan Preda, Therese Comodini Cachia, Mariya Gabriel, László Tőkés, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta, Fernando Ruas, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Theodoros Zagorakis, Ramón Luis Valcárcel Siso a PPE képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása az EJT ülésein 2016-ban képviselendő uniós prioritásokról (2015/3035(RSP))  
B8-0050/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló Uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az EJT-ről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, ideértve az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről szóló vitákra vonatkozó állásfoglalásait (az eljárási szabályzat 135. cikke szerint),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2014. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az EJT ENSZ Közgyűlésének készített 2015. évi jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2015-ben és 2016-ban az emberi jogokkal, békével és biztonsággal kapcsolatosan több fontos évfordulót ünneplünk: az Egyesült Nemzetek alapításának 70. évfordulója, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 50. évfordulója, az ENSZ Fejlődéshez Fűződő Jogra Vonatkozó Határozatának (1986) a 30. és a Pekingi Nyilatkozat és Akció-platform (1995) 20. évfordulója, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló korszakalkotó határozatának (2000) és a millenniumi fejlesztési célok 15. évfordulója;

B.  mivel minden államnak kötelessége tiszteletben tartani az emberi jogokat fajra, származásra, vallásra, nemre vagy bőrszínre való tekintet nélkül, mivel megerősíti a (polgári, politikai, gazdasági, szociális, illetve kulturális) emberi jogok oszthatatlanságába vetett hitét, melyek egymással összefüggnek és egymásra épülnek, és mivel ezen jogok bármelyikének hiánya hatással van a többire; mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait, és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;

C.  mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve;

D.  mivel az Unió harmadik országokkal kapcsolatos fellépéseire a Lisszaboni Szerződés 21. cikke az irányadó, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, és rendelkezik az emberi méltóságnak, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartásáról;

E.  mivel az emberi jogok tiszteletét minden olyan szabályozási területen érvényesíteni kell, mely a békét és a biztonságot, a fejlesztési együttműködést, a kereskedelmet és beruházást, a humanitárius tevékenységet, a klímaváltozást és a terrorizmus elleni küzdelmet érinti, mivel ezek nem kezelhetők az emberi jogok tiszteletétől elkülönítve;

F.  mivel az ENSZ-tagállamok elfogadták és elkötelezték magukat a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend mellett, amely az emberi jogok és az emberi méltóság egyetemes tiszteletén, a jogállamiságon, az igazságosságon, az egyenlőségen és a megkülönböztetésmentességen alapuló világ létrehozását tűzte ki célul;

G.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmusa és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

H.  mivel az EJT jelenlegi tagjai sorában vannak olyanok, akiknek az emberi jogi intézkedései kétesek, ideértve az ENSZ különleges eljárásaival összhangban történő intézkedéseket, valamint az ENSZ emberi jogi egyezmények alapján létrehozott szervezettekkel szembeni bejelentési követelmények betartását;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

1.  üdvözli Choi Kyong-lim nagykövetnek az EJT 2016-os elnökévé történő kinevezését;

2.  üdvözli az EJT-nek az ENSZ Közgyűlése részére készített éves jelentését 28., 29. és 30. ülésszakáról;

3.  ismételten kifejezi azt az álláspontját, hogy EJT-tagokat olyan országok közül kell választani, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát, továbbá emlékezteti az ENSZ tagországait arra, hogy az EJT-tagnak történő megválasztás során ösztönözzék többek között az emberi jogok terén elért teljesítményen alapuló kritériumokat az egyes államokkal szemben; sürgeti olyan kötelező érvényű eljárások kidolgozását, melyek segítségével ellenőrizhető az EJT-tagság kritériumainak betartása; aggodalmát fejezi ki néhány újonnan megválasztott EJT tagországban tapasztalható emberi jogi helyzet miatt, és kiemeli annak a fontosságát, hogy meg kell védeni az EJT függetlenségét annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan és részrehajlás nélkül gyakorolhassa küldetését;

4.  ismételten támogatását fejezi ki a különleges eljárások és a megbízottak független státusza iránt, amely lehetővé teszi, hogy feladatukat teljes pártatlansággal láthassák el, és sürgeti valamennyi államot, hogy működjenek együtt ezen eljárásokban;

5.  ismételten hangsúlyozza az egyetemes időszakos felülvizsgálat egyetemességének fontosságát, amelynek célja, hogy teljes képet adjon az emberi jogok helyzetéről valamennyi ENSZ-tagállamban, és ismételten kifejezi támogatását a felülvizsgálat e második ciklusának fontosságával kapcsolatosan, amelynek középpontjában az első ciklus során elfogadott ajánlások végrehajtása áll; ismételten felhív azonban az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlások újbóli vizsgálatára a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatának következő szakaszában;

6.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy minél több érdekelt fél, és különösen a civil társadalom is teljes egészében részt vegyen az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatában, továbbá hogy kerülni kell minden ezzel kapcsolatos korlátozást;

7.  felszólítja az Európai Uniót és a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az uniós politikai párbeszédek során meghatározott egyetemes időszakos felülvizsgálati ajánlásokat az érintett országokban, az ajánlások országos és regionális stratégiák révén történő végrehajtása módjainak és eszközeinek feltárása érdekében;

8.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa által a változtatásra indított kezdeményezését, melynek célja, hogy javítsa és megerősítse az ENSZ emberi jogi hivatalainak globális jelenlétét nyolc regionális központ létrehozásával, melyek az emberi jogok tiszteletben tartását kísérik figyelemmel és segítik elő oly módon, hogy a partnerekkel közvetlenül együttműködve alakítják át az emberi jogi mechanizmusok ajánlásait valós változásokká;

Polgári és politikai jogok

9.  aggodalmát fejezi az egyes országokban végrehajtott alkotmányos felülvizsgálatok miatt, melyek célja, hogy módosítsák az elnöki pozíció jogköreinek korlátozását, ami néhány esetben választásokkal kapcsolatos erőszakhoz vezetett; újfent hangsúlyozza, hogy a polgári és politikai jogok, többek között az egyéni és kollektív szólásszabadság, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság tisztelete a demokratikus, toleráns és pluralista társadalom fokmérője;

10.  megismétli, hogy az egyetemes és egyenlő választójogon alapuló rendszeres, szabad és nyílt választások megtartása olyan alapvető jog, melyet minden állampolgár részére biztosítani kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (21. cikk (3) bekezdés) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (25. cikk) szerint; megerősíti, hogy a szólásszabadság és a független és pluralista polgári társadalmat előmozdító élénk környezet meglétére van szükség annak elősegítése érdekében, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartsák;

11.  emlékeztet arra, hogy a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadsága az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában elismert, valamint az ENSZ által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány 18. cikkében biztosított alapvető emberi jog; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány ország még mindig nem tartja be az ENSZ normáit és állami elnyomást alkalmaz, amely magában foglalhatja a fizikai büntetést, a börtönbüntetéseket, a mértéktelen pénzbírságokat és akár a halálbüntetést a vallás és a meggyőződés szabadságának megsértésével; aggodalmát fejezi ki a vallási és világnézeti kisebbségek, köztük keresztény közösségek növekvő üldözése, és a gyülekezeti helyeik elleni jogellenes károkozás miatt; támogatja a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadónak a „vallás nevében” elkövetett erőszakos cselekedetekről szóló jelentését; felszólítja az Európai Uniót, hogy valósítsa meg a vallásközi párbeszédek kezdeményezésére vonatkozó ajánlásait;

12.  üdvözli, hogy az EU elkötelezett a vallás és a meggyőződés szabadságának nemzetközi fórumokon való előmozdítása mellett, többek között a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó megbízatásának támogatása révén; teljes mértékben támogatja azt a gyakorlatot, hogy az EU vezető szerepet vállal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ-közgyűlésben az e témában hozott tematikus határozatok vonatkozásában; konkrét fellépést és intézkedéseket kér a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatások hatékony végrehajtása és javítása érdekében; úgy véli, hogy nemzetközi és regionális fórumokon is fel kell lépni, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet fenntartva – többek között az uniós képviseleteken keresztül – a vallási szervezetekkel és közösségekkel, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkével;

13.  elítéli, hogy számos harmadik országban a kormányerők zaklatják és börtönbe zárják az emberi jogok védőit és az ellenzék tagjait; aggodalmát fejezi ki a tisztességtelen és korlátozó törvényhozás miatt, többek között a külföldi támogatásokat érintő korlátozások miatt, melyek eredményeként a polgári társadalmi tevékenység tere egyre szűkül; felhív minden kormányt arra, hogy tegye lehetővé és támogassa a a tömegtájékoztatás szabadságát, a civil társadalmi szervezeteket és az emberi jogok védelmezőinek tevékenységét, valamint tegye számukra lehetővé, hogy tevékenységüket félelem, elnyomás vagy megfélemlítés nélkül végezhessék;

14.  megismétli a múltban többször is kifejezésre juttatott kifogását a halálbüntetéssel, kínzással, valamint a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmóddal és büntetéssel kapcsolatosan; még egyszer hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság hangsúlyozásához, és megerősíti elkötelezettségét az egyének élethez és emberi méltósághoz fűződő jogához;

15.  üdvözli azt a jelentős előrelépést, amit eddig sikerült elérni, vagyis hogy sok ország felfüggesztette a halálbüntetést, míg más országok törvényhozási intézkedéseket tettek a halálbüntetés eltörlése érdekében; sajnálatát fejezi ki azonban, hogy néhány országban az elmúlt pár évben újra bevezették a kivégzéseket; felhívja azon országokat, melyek eltörölték a halálbüntetést vagy régóta moratóriumot gyakorolnak a halálbüntetésekkel kapcsolatosan, hogy kötelezettségvállalásainak továbbra is tegyenek eleget;

16.  azon a véleményen van, hogy a mai kor digitális technológiája előnyt és kihívást is jelent a magánélethez fűződő jog védelmében, a szólásszabadságnak az interneten keresztül az egész világon történő gyakorlásában, valamint a biztonságban, mivel a mai kor digitális technológiái sokszor szolgálnak a szélsőséges és terrorista propaganda eszközeiként, és gyakran használják őket toborzásra; üdvözli ezzel kapcsolatosan a digitális korban a magánélethez fűződő joggal foglalkozó különleges ENSZ-előadó kinevezését, akinek a feladatai közé tartoznak az embereket az interneten vagy azon kívül érintő megfigyeléssel és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések;

Szociális és gazdasági jogok

17.  elismeri az EJT azon törekvéseit, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatban a különleges eljárásokkal foglalkozó megbízottak kinevezése révén valamennyi emberi jogot egyenlő szintre helyezze és azonos hangsúlyt adjon azoknak ;

18.  mélységes aggodalmát fejezi ki a mélyszegénység növekedése miatt, mely az emberi jogok teljes körű gyakorlását fenyegeti; üdvözli ezzel kapcsolatosan az EJT különleges előadójának mélyszegénységről és emberi jogokról szóló jelentését (A/HRC/29/31), és támogatja a mélyszegénység megszüntetésére vonatkozó javaslatát; fontosnak tartja az egyre növekvő egyenlőtlenségek felszámolását a szegénység elleni általános küzdelem, valamint – az élelmiszerhez, vízhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés megkönnyítésén keresztül – a szociális és gazdasági jogok előmozdítása érdekében;

19.  azon a véleményen van, hogy a korrupció, az adócsalás, a közvagyon kezelésében elkövetett visszaélések és az elszámoltathatóság hiánya az emberi jogok egyenlő gyakorlását fenyegetik, és aláássák az olyan demokratikus folyamatokat, mint a jogállamiság és a tisztességes igazságszolgáltatás; úgy véli, hogy az emberi jogok, különösen a tájékoztatáshoz jog, a szólás- és gyülekezési szabadsághoz, a független igazságszolgáltatáshoz és a közügyekben való demokratikus részvételhez való jogok tiszteletben tartását biztosító intézkedések alapvető fontosságúak a korrupció elleni harcban;

Üzlet és emberi jogok

20.  támogatja az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek hatékony és átfogó megvalósítását mind az Európai Unión belül, mind azon kívül, többek között nemzeti cselekvési tervek kidolgozásán keresztül; kiemeli annak fontosságát, hogy meg kell tenni minden szükséges intézkedést az ENSZ-irányelvek hatékony megvalósításában mutatkozó hiányosságok felszámolása érdekében többek között az igazságszolgáltatás és jogorvoslatok elérhetőségével kapcsolatban;

21.  felszólítja az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy foglalkozzon a földtulajdonjogok azon védelmezőinek kérdésével, akik megtorló intézkedéseket kénytelenek elszenvedni, például fenyegetések, zaklatások, önkényes letartóztatások, támadások és gyilkosság formájában; felszólít arra, hogy az ENSZ mechanizmusai és az Unió emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési terve emberi jogi projektjeik részeként foglalják magukba a földtulajdonjogok védelmezőit;

22.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának kezdeményezését, mellyel erősíteni kívánja az elszámoltathatósági és jogorvoslati projektet, ezzel hozzájárulva a hazai jogszabályi jogorvoslatok igazságos és hatékonyabb rendszeréhez, különösen az üzleti szektorban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések esetében; felhívja a kormányokat, hogy tegyenek eleget feladataiknak és biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint az olyan áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, akiknek gyakorlati és jogi kihívást jelent a jogorvoslatokhoz való hozzáférés nemzeti és nemzetközi szinten;

23.  megjegyzi, hogy az EJT 2014. június 26-i határozatával létrehozott nyílt végű kormányközi munkacsoport, melynek feladata egy jogilag kötelező erejű, nemzetközi dokumentum kidolgozása, amely emberi jogi vonatkozásban szabályozza a transznacionális társaságok és egyéb üzleti vállalkozások tevékenységét, 2015 júliusában tartotta meg első ülését; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy kövessék nyomon a fent említett nemzetközi dokumentumról szóló vitát;

Migráció

24.  riasztónak tartja a II. világháború óta bekövetkezett legkomolyabb migrációs krízist, melyet üldöztetések, fegyveres összecsapások és általánossá vált erőszak miatt az otthonukat elhagyni kényszerülők növekvő száma generált, akik védelmet és jobb életet keresve vágnak neki a veszélyes utazásnak még életük kockáztatása árán is;

25.  felhívja az országokat, hogy a migráció vonatkozásában alkalmazzanak emberi jogi alapokon nyugvó megközelítést, különös figyelmet szentelve a migránsok marginalizált és hátrányos helyzetű csoportjaira, mint például a nőkre és a gyerekekre; felhív minden államot, hogy a nők és lányok ellen elkövetett nemi alapú erőszakot kezeljék, és kiemeli annak a fontosságát, hogy nemi szempontból olyan migrációs politika kerüljön kidolgozásra, amely kielégíti e csoportok különleges igényeit;

26.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi példa nélküli migrációs válságért nemzetközi szinten felelős minden ország, ami a kiváltó okokat és azok legyőzéséhez szükséges eszközöket illeti; felhívja az ENSZ-tagállamokat, hogy vegyenek részt és járuljanak hozzá a migrációs válság eredetének és hatásainak kezeléséhez; emlékeztet arra, hogy minden államnak kötelessége tiszteletben tartani és megvédeni minden egyén emberi jogait a saját joghatóságában, függetlenül azok nemzeti hovatartozásától vagy származásától; emlékeztet arra, hogy a nem uniós államokkal kötött migrációs együttműködési és visszafogadási megállapodás megfelel a nemzetközi jogszabályoknak;

27.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy külső szakpolitikáikban növeljék az emberkereskedelem elleni küzdelem támogatását, külön figyelmet fordítva az áldozatok és főként a kiskorúak védelmére; úgy ítéli meg, hogy az EU-nak erősítenie kellene a harmadik országokkal és egyéb érintett szereplőkkel folytatott együttműködését a bevált gyakorlatok cseréje és a nemzetközi embercsempész-hálózatok felszámolásához való hozzájárulás érdekében; üdvözli a különleges előadó 2015. augusztus 3-i jelentését az emberkereskedelemről, és különösen a nők és gyermekek kereskedeleméről;

28.  felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza a további migrációs nyomást oly módon, hogy megerősíti és továbbfejleszti a megfelelő ügynökségeket, például az EJT-t és a Frontexet;

Az éghajlatváltozás és az emberi jogok

29.  üdvözli az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján létrejött párizsi megállapodást, amelynek hatálya kiterjed az átültetésre, a mérséklésre, a technológiai fejlesztésre és átadásra, valamint a kapacitásépítésre; felhívja az aláíró államokat, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat;

30.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai közeli és esetlegesen visszafordíthatatlan globális fenyegetést jelentenek az emberi jogok teljes körű gyakorlására, és hogy jelentős azon sebezhető csoportokra gyakorolt hatása, akiknek jogi helyzete már így is bizonytalan; aggodalommal jegyzi meg, hogy az éghajlattal kapcsolatos káresemények – mint a tengerszintek emelkedése, valamint az aszályt és áradást okozó szélsőséges éghajlatváltozások – következményei várhatóan további életek elvesztéséhez, még több ember kitelepítéséhez, továbbá víz- és élelmiszerhiányhoz vezetnek;

A nők jogai

31.  üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi, nőkről, békéről és biztonságról szóló 2242. számú határozatát, amely a nőket helyezi a globális kihívások – többek között a növekvő erőszakos szélsőségesség, az éghajlatváltozás, a migráció, a fenntartható fejlődés, a béke és a biztonság – kezelésére irányuló intézkedések középpontjába; egyetért az ENSZ globális tanulmányának az ENSZ nőkről, békéről és biztonságról hozott 1325. számú határozatának megvalósítását érintő eredményeivel, melyek kiemelik a nők vezető szerepének és részvételének fontosságát a konfliktusmegoldásban és a béketeremtésben, valamint azt, hogy részvételük javította a humanitárius segítség minőségét, erősítette a béketeremtő erőfeszítéseket, elősegítette a béketárgyalások lezárását és segítette az erőszakos szélsőségesség elleni harcot;

32.  elkeseredését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az olyan erőszakos szélsőséges csoportok megjelenése óta, mint a Dáis Szíriában és Irakban, valamint a Boko Haram Nyugat-Afrikában a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények új válfaját tapasztaljuk, mivel a szexuális erőszak e szélsőséges csoportok céljának, ideológiájának és bevételi forrásának szerves részévé vált, ami a nemzetközi közösséget egy új kritikus kihívás elé állítja; felhív minden kormányt és ENSZ intézményt, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket az ilyen bűncselekmények elleni harc, és a női méltóság megerősítése mellett, hogy igazságot lehessen szolgáltatni számukra, illetve megkapják a megfelelő kártalanítást és támogatást;

33.  kiemeli a női autonómia biztosításának fontosságát, amely a nők és férfiak között a háttérben húzódó egyenlőtlenségek – melyek összeütközések idején a nőket és lányokat kitett helyzetbe hozzák – kezelése révé érhető el, továbbá felhívja az ENSZ-t és annak minden tagállamát, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nők autonómiájának biztosítására, valamint hatékony részvételük érdekében a konfliktusok megelőzésében és megoldásában, valamint a béketárgyalási és béketeremtő folyamatokban oly módon, hogy növelik számukat a döntéshozatal minden szintjén, többek között a nemzeti, regionális és nemzetközi intézményekben és mechanizmusokban;

A gyermekek jogai

34.  emlékeztet arra, hogy a gyermekek jogairól szóló egyezmény – az 1989-ben elfogadott és a legszélesebb körben elismert nemzetközi emberi jogi egyezmény – gyermekeket megillető jogokat határoz meg, például az élethez, az egészséghez, az oktatáshoz és a játékhoz való jogot, valamint a családi élethez, az erőszakkal és diszkriminációval szembeni védelemhez, és véleményük kinyilvánításához való jogot; felhívja az egyezményt aláíró országokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek;

35.  üdvözli az ENSZ által arra tervezett globális tanulmányt, hogy megfigyelésen, értékelésen és elemzésen keresztül megállapítsák, milyen meglévő nemzetközi jogszabályokat és szabványokat alkalmaznak a gyakorlatban, és hogy felmérjék az államok rendelkezésére álló konkrét lehetőségeket politikájuk és reagálásuk javítására; sürgeti valamennyi államot, hogy támogassák és vegyenek részt aktívan a tanulmányban;

Terrorizmus elleni küzdelem

36.  elismeréssel nyugtázza az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság által készített, a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában útmutatással szolgáló dokumentum megjelenését, amit az a cél vezérel, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben a harmadik országoknak segítséget nyújtó projektek tervezése és végrehajtása során biztosítva legyen az emberi jogok tiszteletben tartása; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása a sikeres terrorellenes politikák alapját képezi, ideértve a digitális megfigyelési technológiák alkalmazását is; kiemeli annak szükségességét, hogy hatékony, a mai kor digitális technológiájára tervezett kommunikációs stratégiák kerüljenek kialakításra, melyekkel szembe lehet szállni a terrorizmussal, a szélsőséges propagandával és toborzási módszerekkel; támogatja az ISIS/Dáis által elkövetett emberi jogi jogsértések megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket;

Demokratizálódás

37.  ajánlja, hogy az Európai Unió többszörözze meg azon demokratizálódási folyamatok még átfogóbb megközelítésének kidolgozására tett erőfeszítéseit, melyeknek csak egy része a szabad, tisztességes választás, így hozzájárulva a demokratikus intézmények erősítéséhez; úgy véli, hogy a bővítés és a szomszédságpolitikák keretében az átmenetre kidolgozott legjobb gyakorlatok megosztását fel kell használni a világ egyéb táján folyó demokratizálódási folyamatok elősegítésére és megszilárdítására;

Az emberi jogok általános érvényesítése az Unióban

38.  felszólítja az Uniót, hogy a Lisszaboni Szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban mozdítsa elő az emberi jogok – többek között a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok – egyetemességét és oszthatatlanságát;

39.  megismétli az EU-nak címzett felszólítását, hogy vezessen be jogokon alapuló megközelítést, és az emberi jogok érvényesítését tegye a kereskedelem, a beruházási politikák, a közszolgáltatások és a fejlesztési együttműködések, valamint közös biztonság- és védelempolitikájának szerves részévé; kiemeli továbbá, hogy az Európai Unió emberi jogi politikájának biztosítania kell azt, hogy belső és külső politikái összhangban legyenek és megfeleljenek az EUSZ szerinti kötelezettségnek;

40.  kiemeli, hogy az Európai Unió fontosnak tartja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendben a békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatban megfogalmazott 16. fenntartható fejlődési célt, amely a belső és a külső intézkedések elsődleges célja kell, hogy legyen, különösen a fejlesztési együttműködések finanszírozása során;

Az Egyetemleges Időszakos Felülvizsgálattal érintett országok

Grúzia

41.  üdvözli Grúzia EJT-tagságát és a Grúziáról készült legutóbbi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelést; tudomásul veszi a jelentőségteljes jogszabályi reformokat, melyek eredményeként némi előrelépés és fejlődés mutatkozik az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szektorban, az ügyészi hivatalban, a bántalmazás elleni harcban, a gyermekek jogaiban, továbbá a magánélet és személyes adatok, valamint az országhatáron belül áttelepített személyek védelmének a terén;

42.  sürgeti a grúz hatóságokat, hogy állítsák meg a bántalmazást, különösen az előző kormány alatt tisztséget betöltő, előzetes letartóztatásban levő és börtönbüntetést töltő személyekkel szemben, mely az igazságszolgáltatás részrehajlásának esetének tekinthető; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bírói rendszert a politikai ellenfelek elleni harc eszközeként használják fel; továbbra is aggodalmát fejezi a szólásszabadság, a média sokszínűsége miatt, valamint amiatt, hogy a megfigyelők nem juthatnak be Abházia elfoglalt területeire és a Csinvali régióba/Dél-Oszétiában, ahol az emberi jogi jogsértések továbbra is széles körben elterjedtek, felhívja továbbá a grúz kormányt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamata során meghatározott ajánlások betartása;

Libanon

43.  elismerését fejezi Libanon felé a nyílt határok és befogadás politikájáért, amit a Palesztinából, Irakból és Szíriából érkező menekültek tekintetében folytat évek óta, kiemeli, hogy a világon ebben az országban a legmagasabb a menekültek egy főre jutó aránya, vagyis hogy minden negyedik ember menekült, felhívja továbbá az Európai Uniót, hogy csoportosítson át több forrást és szorosan működjön együtt a libanoni hatóságokkal annak érdekében, hogy az ország továbbra is meg tudja védeni a menekültek és menedékkérők jogait; e tekintetben aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatosan, hogy bejelentések szerint a szíriai menekültek között igen magas a gyermek- és/vagy kényszerházasságok száma; arra biztatja a libanoni kormányt, hogy fontolja meg a Libanonba történő belépést, az ott tartózkodást és az onnan történő kilépést szabályozó jogszabályok reformját;

44.  támogatja az ENSZ nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni (CEDAW) bizottságának ajánlásait, olyan intézkedések megtételére szólítva fel, amelyek felhívják a női bevándorló háztartásbeliek figyelmét a Libanon által is ratifikált CEDAW-egyezmény szerint őket megillető emberi jogokra; különösen kiemeli annak fontosságát, hogy a „kafala-rendszer” eltörlésre kerüljön, és a női bevándorló háztartásbeliek számára is hatékonyan biztosítva legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, amely magában foglalja annak biztosítását, hogy a helyzetükkel kapcsolatos jogi és közigazgatási eljárások során biztonságban legyenek és legyen hol lakniuk;

Mauritánia

45.  kiemeli, hogy bár a mauritániai kormány tett előrelépéseket a rabszolgaság mindenféle formája és a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat elleni harcot célzó jogszabályi intézkedések terén, a hatékony megvalósítás hiánya miatt ez a gyakorlat továbbra is fennáll; felszólítja a hatóságokat, hogy fogadjanak el rabszolgaság elleni jogszabályokat, kezdeményezzék országszerte a rabszolgatartás minden formájára vonatkozó eddig össze nem gyűjtött adatok módszeres és rendszeres begyűjtését, és végezzenek el egy átfogó, tényeken alapuló tanulmányt a rabszolgatartás történetéről és természetéről annak eltörlése érdekében;

46.  sürgeti a mauritániai hatóságokat, hogy a nemzetközi egyezményeknek és Mauritánia saját nemzeti jogszabályainak megfelelően tegyék lehetővé a szólás és a gyülekezés szabadságát; felszólítja a hatóságokat, hogy engedjék szabadon Biram Dah Abeidt, Bilal Ramdane-t ésDjiby Sow-t, hogy félelem és zaklatás nélkül folytathassák békés kampányukat a rabszolgatartás ellen;

Mianmar (Burma)

47.  üdvözli a 2015. november 8-án tartott, versenyen alapuló választásokat, amelyek fontos mérföldkőnek számítanak az ország demokratikus átalakulásában; örömmel fogadja a mianmari szavazóknak az ország további demokratizálódása mellett letett voksát; továbbra is aggodalommal tölti el azonban, hogy e választások alkotmányi szabályozása a parlamenti képviselői helyek 25%-át továbbra is a katonaság számára tartja fent; elismeri az emberi jogok területén eddig tett előrelépéseket, jelezve, hogy továbbra is számos olyan terület van, amely jelentős aggodalomra ad okot, többek között a kisebbségek jogai, valamint a szólás, egyesülés és békés gyülekezés szabadsága; támogatja Mianmart a demokrácia, a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé tett további politikai lépéseiben;

48.  elítéli a rohingya kisebbséggel szemben gyakorolt hátrányos megkülönböztetést, melyet tovább súlyosbít az a tény, hogy ez a közösség nem rendelkezik jogállással, és hogy egyre nő a nem buddhisták elleni gyűlöletbeszédek száma; felszólítja a hatóságokat, hogy folytassanak le egy átfogó, átlátható és független nyomozást a rohingyákkal szemben elkövetett emberi jogi jogsértések kivizsgálására, és úgy véli, hogy a parlamentben 2015-ben elfogadott négy jogszabály, melyek célja „a faj és vallás védelme”, nemi hovatartozáson alapuló diszkriminatív előírásokat tartalmaznak; megismétli azon kérését, hogy az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala részére engedélyezzék egy képviselet létrehozását az országban; továbbra is fenntartja, hogy az Unió és Mianmar közötti beruházási megállapodások véglegesítését célzó tárgyalásokat megelőzően szükséges egy teljes fenntarthatósági hatástanulmány elvégzése;

Nepál

49.  üdvözli Nepál új alkotmányának 2015. szeptember 20-i hatálybalépését, amely alapot fog biztosítani az ország jövőbeli politikai stabilitása és gazdasági fejlődése számára; reméli, hogy a kisebbségek – többek között a dalitok – politikai képviseletével, valamint az állampolgársági jogszabályokkal kapcsolatos aggodalmakat a közeljövőben megnyugtatóan rendezni tudják;

50.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra sem került sor elszámoltatásra a polgárháború során a szembenálló felek által elkövetett emberi jogi jogsértések tekintetében, a 2014 májusában elfogadott igazságról, kártalanításról és eltűnésről szóló törvény ellenére; sürgeti a nepáli kormányt, hogy csatlakozzon a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez; elítéli a tibeti menekültek alapvető szabadságjogainak korlátozását; sürgeti, hogy India szüntesse meg a nepáli gazdaság nem hivatalos blokádját, mely a 2015 áprilisában bekövetkezett pusztító erejű földrengéssel együtt humanitárius krízist okoz a térségben, és egymillió nepálit legyőzhetetlen szegénységbe taszít;

Omán

51.  elismerését fejezi ki Omán felé a kormányzati Nemzeti Emberi Jogi Bizottság felállításáért, és a meghívásért, amely lehetővé tette, hogy 2014 szeptemberében a békés gyülekezéshez való jog ENSZ-előadója úttörő látogatást tehessen az országba; reményét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy ezek az előremutató lépések azt eredményezik, hogy Omán még nyitottabbá válik az ENSZ emberi jogi képviselővel és a független emberi jogi szervezetekkel szemben;

52.  arra biztatja Ománt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megszűnjön az, amit az ENSZ-előadó úgy írt le, hogy az országot átjárja a félelem és a megfélemlítés, továbbá az előadó azt állapította meg, hogy az egyének „félnek véleményt nyilvánítani, félnek telefonon beszélni, félnek találkozni”; továbbra is aggodalmát fejezi ki a politikai pártok teljes betiltása miatt – és e tekintetben felhívja a kormányt, hogy gondolja át ezt –, , valamint a 2014 augusztusában elfogadott új nemzetiségi törvény kapcsán, amelynek értelmében a károsnak minősített csoportokba belépő polgárokat megfosztják állampolgárságuktól; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy kínáljanak fel műszaki és jogi segítséget Ománnak, hogy biztonságos és megengedő környezetet tudjon kialakítani a civil társadalmi szervezetek részére;

Ruanda

53.  aggodalmát fejezi a ruandai emberi jogi helyzet miatt, mint amilyen például a szólás és az egyesülés szabadságának korlátozása, az ellenzéki politikai pártok és a független polgári társadalmi tevékenységek csökkenő demokratikus tere, valamint a független igazságszolgáltatáshoz szükséges környezet hiánya; felhívja a ruandai kormányt, hogy nyisson demokratikus teret, melyben a társadalom minden szegmense szabadon tevékenykedhet;

54.  aggodalmát fejezi a javasolt alkotmányi változtatások miatt, melyekkel lehetővé kívánják tenni, hogy a jelenlegi elnök harmadszor is indulhasson; felhívja Ruanda kormányát, hogy tartsa be a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta 5. cikkét, amely előírja az aláíró államok számára, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket az alkotmányosság biztosítása érdekében, különös tekintettel a hatalom alkotmányos átruházására, valamint 23. cikkét, amelynek értelmében az alkotmány bármely módosítása sérti a demokratikus kormányváltás elvét;

Venezuela

55.  aggodalmát fejezi az országban tapasztalható szörnyű emberi jogi állapot miatt, mely az elmúlt évek romló gazdasági, politikai és társadalmi légkörének köszönhetően alakult ki; újfent megismétli, hogy a szólásszabadság, a független igazságszolgáltatás és a jogállamiság alapvető feltétele a demokratikus társadalomnak; ezzel kapcsolatosan felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a sajtó szabadságának és a tájékoztatáshoz fűződő jog minden korlátozásával, jogi eljárásaik során tartsák be a nemzetközi jogszabályokat és haladéktalanul engedjék szabadon a politikai rabokat; üdvözli a 2015. december 6-án tartott választások eredményét és az új nemzetgyűlés megalakulását; elítél minden olyan próbálkozást, melynek célja a választási eredmények végrehajtásának megakadályozása, mint például a demokratikusan megválasztott tagok felfüggesztése; felszólítja a megválasztott tagokat, hogy folytassanak építő jellegű párbeszédet annak érdekében, hogy legyőzhessék azokat a gazdasági, politikai, társadalmi és biztonsági kihívásokat, amelyekkel Venezuelának szembe kell néznie;

Fehéroroszország

56.  üdvözli, hogy 2015 augusztusában szabadon bocsátották a többi politikai rabot is, és felhívja a fehérorosz kormányt, hogy a szabadon bocsátott politikai rabokat rehabilitálja, és állítsa vissza teljes egészében polgári és politikai jogaikat; felhívja a figyelmet a 2015-ös elnöki választások során a független nemzetközi megfigyelők által tapasztalt hiányosságokra, és felszólítja Fehéroroszországot, hogy a következő parlamenti választásokat a nemzetközileg elismert előírásoknak megfelelően folytassa le; sürgeti Fehéroroszországot mint az egyetlen olyan európai országot, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést, hogy a halálbüntetés végleges eltörlése felé tett első lépésként csatlakozzon a halálbüntetések végrehajtására vonatkozó globális moratóriumhoz;

o

o  o

57.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés főtitkárának.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0470.

Jogi nyilatkozat