Eljárás : 2015/3034(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0060/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0060/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 21/01/2016 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 258kWORD 74k
14.1.2016
PE575.962v01-00
 
B8-0060/2016

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazásáról (2015/3034(RSP))


Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazásáról (2015/3034(RSP))  
B8-0060/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiájára,

–  tekintettel a 2015–2020-as időszakra vonatkozó megújított uniós belső biztonsági stratégiáról szóló, 2015. június 16-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 42. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikkére és az annak végrehajtására vonatkozó részletes szabályoknak a 2014/415/EU tanácsi határozatban való meghatározására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2015. november 13-án, pénteken éjszaka csaknem egyidejű támadásokra került sor Párizsban, amelyek 130 ember halálát okozták, és további 368 ember megsebesült;

B.  mivel a Dáis terrorista csoport felelősséget vállalt ezekért a támadásokért, és figyelmeztetett arra, hogy a jövőben több ilyen fog történni;

C.  mivel a Lisszaboni Szerződés bevezette az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdését („a kölcsönös védelmi záradék”) és az EUMSZ 222. cikkét („a szolidaritási klauzula”) a tagállamok biztonsági aggályainak kezelése céljából;

D.  mivel hét évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően még mindig nincsenek végrehajtási rendelkezések a 42. cikk (7) bekezdése szerinti kölcsönös védelmi záradék életbe léptetésére;

E.  mivel a parlament két házának 2015. november 16-i, hétfői versailles-i együttes ülésén Hollande elnök kijelentette, hogy „Franciaország háborúban áll”, és meglepetésre az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazását kérte;

F.  mivel az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése kimondja, hogy a „tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak”; mivel a történelem során ez volt az első alkalom az e záradékra való hivatkozásra;

G.  mivel a Külügyek Tanácsa 2015. november 17-i ülésén az uniós védelmi miniszterek egyhangú és teljes körű támogatásukról biztosították Franciaországot, valamint jelezték készségüket a szükséges segítségnyújtás biztosítására;

H.  mivel azzal, hogy az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazását kérte az EUMSZ 222. cikke (az EU szolidaritási klauzulája) helyett, a francia elnök a tisztán kormányközi megoldást (az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése) részesítette előnyben az uniós intézmények nagyobb mértékű bevonása (az EUMSZ 222. cikke) helyett;

I.  mivel az EU területén végrehajtott legutóbbi terrortámadások nyilvánvalóvá tették az információcsere hiányát, valamint az európai titkosszolgálatok közötti együttműködés és tevékenységük összehangolása terén tapasztalható súlyos hiányosságokat;

J.  mivel az EU-nak még mindig nincsenek következetes és hatékony stratégiái a radikalizálódás kiváltó okai, mint például a különösen a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, a tudatlanság és az EU-n belüli és kívüli társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez; megjegyzi, hogy a radikalizálódás kiváltó okainak figyelmen kívül hagyása mellett hiányzik a következetesség az EU azon országokkal szembeni külpolitikája terén is, amelyek túlságosan elnézőek a szélsőséges iszlám csoportokkal, bűntársaikkal és adományozóikkal szemben;

K.  mivel a szélsőséges erőszakra adott válasznak célzottnak, arányosnak és jogszerűnek kell lennie a tényleges hatékonyság érdekében, és mivel következésképpen minden fellépésnek maradéktalanul meg kell felelnie az ENSZ Alapokmányának, az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a nemzetközi jognak;

1.  a leghatározottabban elítéli a Dáis által elkövetett rettentő terrortámadásokat; a legmélyebb együttérzését, szolidaritását és részvétét fejezi ki a terrortámadások minden áldozatának és családjaiknak;

2.  tudomásul veszi Franciaországnak az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazására irányuló kérését, e cikk katonai jellegét és tisztán kormányközi vonatkozásait;

3.  úgy véli, hogy a támadások rendkívül súlyos mértéke ellenére, és annak alapján, hogy a Dáist egyáltalán nem hajlandó elismerni szuverén államként, a párizsi merényletek nem tekinthetők az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének hatálya alá tartozó katonai támadásnak;

4.  üdvözli, hogy az uniós védelmi miniszterek egyhangúlag Franciaország támogatása mellett döntöttek a 2015. november 13-i párizsi merényletek után; úgy véli azonban, hogy az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazása az EUMSZ 222. cikkében foglalt szolidaritási klauzula helyett, amely kifejezetten „terrortámadásokra” vonatkozik, elszalasztott lehetőséget jelent, mivel igénybevétele az uniós intézmények mozgósítása révén hozzájárult volna az uniós szintű koordináció és információcsere növeléséhez;

5.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem szükségessé teszi mindenekelőtt az erőszakhoz és radikalizálódáshoz vezető kiváltó okok elleni küzdelmet, ezért a társadalmi kohézió, a befogadás, a párbeszéd, a tolerancia és a különböző kultúrák és vallások közötti megértés fejlesztését célzó politikákat, valamint az EU harmadik országokkal folytatott külkapcsolati politikái terén nagyobb következetességet és koherenciát követel meg;

6.  megismétli azon meggyőződését, hogy csak az iraki, szíriai, jemeni és líbiai válság politikai megoldása lehetetleníthetné el valóban a szélsőséges csoportok tevékenységét, míg a katonai beavatkozások gyakran súlyosbíthatják a helyzetet, és megerősíthetik a radikalizálódási folyamatokat;

7.  sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák az információcserét és az operatív együttműködést a hírszerzés terén a nemzeti adatbázisok összekapcsolása révén, teljes mértékben kihasználva a már meglévő kereteket, például az Europol biztonságos információs és hírszerzési platformját (SIENA), és az Europol egyéb platformjainak és szolgáltatásainak a lehető legnagyobb mértékű igénybevétele révén;

8.  felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy javasoljon a Tanácsnak gyakorlati intézkedéseket és iránymutatásokat, amelyek meghatározzák a kölcsönös védelmi záradék alkalmazására irányuló intézkedéseket az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban, tisztázva különösen a „katonai támadás” kifejezés fogalmát, az EUMSZ 222. cikke szerinti szolidaritási klauzula helyett való alkalmazásának körülményeit és az uniós intézmények szerepét;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az ENSZ főtitkárának.

Jogi nyilatkozat