Eljárás : 2015/2791(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0255/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0255/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 25/02/2016 - 7.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0061

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 214kWORD 118k
17.2.2016
PE576.619v01-00
 
B8-0255/2016

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitásáról (2015/2791(RSP))


Bernd Lange, Marielle de Sarnez a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitásáról (2015/2791(RSP))  
B8-0255/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások 2015. október 13-i megnyitására,

–  tekintettel a Cecilia Malmström biztos által az EU és Tunézia közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitása alkalmával 2015. október 13-án, Tuniszban tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel a 2015-ös Nobel-békedíjnak a tunéziai civil társadalmat képviselő tunéziai nemzeti párbeszéd kvartettjének történő, 2015. október 9-i odaítélésére,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsának Tunéziával kapcsolatos, 2015. július 20-i következtetéseire(1),

–  tekintettel az EU–Tunézia Társulási Tanács 2015. március 17-i, a kiemelt partnerséget az európai szomszédságpolitika keretében megvalósító EU–Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására vonatkozó 1/2015. számú ajánlására(2),

–  tekintettel a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2014. május 15-i 534/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra, valamint a pénzügyi támogatás első részletének 2015. április 26-i rendelkezésre bocsátására(3),

–  tekintettel az Ecorys által a kereskedelem fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásáról készített elemzésekre, melyek alátámasztják az Európai Unió és Tunézia közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat(4),

–  tekintettel az euromediterrán szabadkereskedelmi térségről készült fenntarthatósági hatásvizsgálatra, a SIA-EMFTA projekt zárójelentésére és a 2007. szeptemberi konzultációs tervezetre, amelyet a Manchesteri Egyetem Fejlesztéspolitikai és Menedzsment Intézetének Hatásvizsgálati Kutatóközpontja végzett el(5),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán társulási megállapodásra(6),

–  tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i közös közleményére,

–  tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű politikára és a déli szomszédság országaira vonatkozó korábbi állásfoglalásaira, különösen 2012. május 10-i, „Kereskedelem a változásért: az EU dél-mediterrán országokra vonatkozó kereskedelmi és befektetési stratégiája az arab tavasz forradalmai után” című állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3., 207. és 218. cikkére,

A.  mivel az Európai Unió és Tunézia között nagyon szorosak a kapcsolatok és messzire nyúlnak vissza, mivel az Európai Unió Tunézia első számú kereskedelmi partnere, és Tunézia az Európai Unió harmincnegyedik kereskedelmi partnere;

B.  mivel a két partner közötti kereskedelmi együttműködésről szóló első megállapodás 1969-ben született, és mivel Tunézia volt az első olyan ország a Földközi-tenger déli partján, amely 1995-ben társulási megállapodást írt alá az Európai Unióval;

C.  mivel 2015. október 13-án az Európai Unió és Tunézia tárgyalásokat kezdett egy ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodásról az Unió tagállamai által 2011. december 14-én egyhangúlag elfogadott megbízatás alapján, és mivel ennek első körére 2015. október 19. és 22. között került sor;

D.  mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott előzetes tárgyalások négy évig tartottak az Európai Unió és Tunézia között, és mivel Tunézia nemzeti bizottságot állított fel prioritásainak meghatározására;

E.  mivel az EU és Tunézia közti kereskedelmi kapcsolatok ambiciózus kereskedelmi partnerség megkötésével történő elmélyítése várhatóan növekedési és közeledési perspektívákat nyit majd mind Tunézia, mind az Európai Unió gazdasága számára; mivel a partnerség várhatóan hozzájárul majd Tunézia politikai és demokratikus stabilizációjához;

F.  mivel a kereskedelmi partnerség az Európai Unió és Tunézia szomszédsági kapcsolatainak szélesebb keretébe illeszkedik, amelyet az 1995-ös mediterrán társulási megállapodás szabályoz, amely előírja egy szabadkereskedelmi térség létrehozását, és rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra vonatkozóan; mivel az EU–Tunézia Társulási Tanács 2015. március 17-én új, a kiemelt partnerséget előmozdító cselekvési tervet fogadott el a gazdasági integráció magas fokának elérése céljából; mivel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának elő kell mozdítania az Unió és Tunézia közös értékeit és érdekeit, a szolidáris gazdasági és társadalmi fejlődést és a munkahelyteremtést a fiatalok számára, valamit gazdasági stabilizációt kell eredményeznie;

G.  mivel Tunézia az arab tavasz néven ismert események bölcsőjeként az egyetlen közel-keleti és észak-afrikai ország, ahol demokratikus és politikai átalakulási folyamatot valósítottak meg, és mivel ennek következtében az ország az egész régió számára példát mutat;

H.  mivel a politikai stabilitás és a gazdasági fejlődés együtt jár, és mivel e kereskedelmi megállapodás célja az kell legyen, hogy valódi perspektívákat kínáljon a tunéziai és az európai gazdaságnak;

I.  mivel e tárgyalásokkal párhuzamosan az Európai Uniónak folytatnia és fokoznia kell a Tunéziának nyújtott támogatását, és megfelelő és célszerű pénzügyi és technikai segítségnyújtást kell biztosítania számára a tárgyalások, majd a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása során, olyan valódi partnerség kialakítása révén, amelynek keretében a Földközi-tenger mindkét partján élő lakosok érdekeit figyelembe lehet venni;

J.  mivel mind Tunéziának, mind az Európai Uniónak érdeke a Tunézia és a vele szomszédos országok közti „dél–dél” regionális integráció folyamatának előmozdítása és megerősítése, többek között az agadiri megállapodás révén; és mivel az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásoknak ki kell egészíteniük ezeket az erőfeszítéseket;

K.  mivel a tunéziai demokratikus átmenet példaként szolgál a régió többi országa számára; mivel 2014. január 26-án az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta Tunézia új alkotmányát; és mivel ez az alkotmány példaértékű a jogok és szabadságok védelme tekintetében; mivel 2014. december 21-én szabad, plurális és átlátható választások nyomán Bedzsi Kaid esz-Szebszi urat választották meg a Tunéziai Köztársaság elnökének;

L.  mivel a tunéziai civil társadalom dinamizmusa és képzettségi szintje révén jelentős szerepet játszik az ország demokratikus átmenetében; mivel a civil társadalmat a továbbiakban is szorosan be kell vonni a politikai vitákba, többek között a folyamatba levő tárgyalásokba;

M.  mivel a Nobel-békedíjnak a tunéziai nemzeti párbeszéd kvartettjének történő odaítélése elismerése a demokrácia megszilárdításáért tett erőfeszítéseknek, és az ezen az úton történő továbbhaladásra ösztönöz; mivel alapvető fontosságú, hogy példaértékű megállapodás szülessen a civil társadalom által megfogalmazott aggályok eloszlatása érdekében;

A tunéziai gazdasági, politikai és társadalmi helyzet

1.  határozottan elítéli a Tunéziában az elmúlt hónapokban elkövetett terrorista támadásokat, amelyek nagyon sok áldozatot követeltek; úgy véli, hogy Tunézia igen magas szintű terrorfenyegetettségnek van kitéve, és emlékeztet, hogy a 2015. november 24-én az elnöki őrség busza ellen elkövetett merénylet, a 2015. június 26-án Szúszában elkövetett merényletek, valamint a március 18-án a Bardo múzeumban elkövetett merénylet alaposan lerombolta a turisztikai kilátásokat 2015 nyarára, holott az idegenforgalom és a kapcsolódó ágazatok az ország bruttó nemzeti termékének 15%-át adják; teljes mértékű szolidaritásáról biztosítja Tunéziát, és megerősíti, hogy támogatja a tunéziai hatóságokat a terrorizmus ellen az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartva folytatott küzdelmükben;

2.  megállapítja, hogy a tunéziai gazdaság jelentős nehézségekkel néz szembe, hogy a GDP növekedése 2014-ben 2,3% volt, hogy a munkanélküliség 2015-ben az aktív népesség 15%-át sújtja, a felsőfokú diplomával rendelkezők 28,6%-a munkanélküli és hogy a fiatal tunéziaiak körében nő a munkanélküliség;

3.  megállapítja, hogy nyilvánvaló demográfiai és gazdasági egyenlőtlenség áll fenn az Európai Unió és Tunézia között, és hogy ez a tárgyalásokat illetően aszimmetrikus és progresszív stratégiát tesz indokolttá;

4.  emlékeztet arra, hogy Tunéziában jelentősek a regionális egyenlőtlenségek a főváros, Tunisz és az ország többi régiója között, továbbá jelentős fejlettségbeli eltérések vannak a partvidék és az ország központi részei között, különösen a munkanélküliségi ráták, valamint az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében, és hogy ezek a különbségek az éghajlatváltozás következtében tovább mélyülhetnek;

5.  emlékeztet arra, hogy Tunéziában eltérések tapasztalhatók a kereskedelmi megállapodásban érintett különböző ágazatokon belüli foglalkoztatás terén, és ha ezeket nem számolják fel, az túlzott foglalkoztatáshoz vezethet a mezőgazdaságban, és közben más, a tunéziai gazdaság diverzifikáltsága szempontjából fontos ágazatok – mint a feldolgozóipar vagy a bányászat – eltűnhetnek;

6.  megjegyzi, hogy a régióban a tunéziai demokratikus átmenet folyamata a legelőrehaladottabb, és hogy az ország egyedülálló politikai és gazdasági fejlődési utat választott a Földközi-tenger déli partjának országai között, és arra kéri a Bizottságot, hogy ezt teljes mértékben vegye figyelembe a tárgyalások során; úgy véli, hogy az Európai Uniónak meg kell tennie minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy támogassa Tunéziát a stabil és pluralista társadalom felé történő demokratikus átmenetben;

7.  megállapítja, hogy Tunéziát igen instabil regionális környezet sújtja, különösen a líbiai konfliktus, valamint az alkalmanként Algériában előforduló erőszakos cselekmények miatt, amely országok Tunéziával határosak;

8.  megállapítja, hogy Tunézia több mint 1,8 millió líbiai menekültet fogadott be, és hogy ez a szám a tunéziai népesség 16%-ának felel meg;

Az Európai Unió és Tunézia közötti kereskedelmi megállapodás sikerének feltételei

9.  üdvözli, hogy 2015 őszén megindultak a tárgyalások egy, az Európai Unió és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése céljából, a Tanács által az „arab tavasz” másnapján, 2011-ben elfogadott megbízatás alapján; megjegyzi, hogy 2011 óta Tunézia az új alkotmány 2014. január 26-i kihirdetésével, valamint a 2014. október 26-án, illetve 2014. november 23-án tartott parlamenti és elnöki választásokkal megszilárdította a demokratikus átalakulást;

10.  úgy véli, hogy e megállapodás túlmutat az egyszerű kereskedelmi dimenzión, és hogy célkitűzésének mindenképpen a Tunézia stabilitásához és demokráciájának megerősítéséhez való hozzájárulásnak és gazdaságának újbóli dinamikussá tételének kell lennie azáltal, hogy kedvező hatást gyakorol mind a fogyasztói árakra, mind a foglalkoztatásra, a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók bérére, valamint az egyenlőtlenségek csökkentésére; kéri, hogy a megállapodás még a megkötés előtt tartalmazza e lényeges kihívásokra adott válaszokat;

11.  arra ösztönzi a tárgyalókat, hogy progresszív és aszimmetrikus, a két fél közötti jelentős gazdasági különbségeket figyelembe vevő megállapodást kössenek, továbbá tegyenek bizonyságot rugalmasságukról, reakciókészségükről, innovatív képességükről, az átláthatóságról és alkalmazkodó képességükről, szem előtt tartva, hogy e mindkét fél számára előnyös megállapodásnak a tunéziai és európai gazdaságot és társadalmat kell szolgálnia, nyilvánvalóan tiszteletben tartva ezek sajátosságait, érzékenységét, valamint a kulturális és társadalmi-gazdasági környezetet;

12.  üdvözli, hogy a tunéziai kormány ötéves gazdasági reformtervet (2015-2020) mutatott be, amelynek célja a munkanélküliségi ráta és az országon belüli regionális különbségek csökkentése, valamint a gazdaság diverzifikálása; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak összhangban kell lennie e terv céljaival;

13.  emlékeztet arra, hogy ez az első ilyen léptékű kereskedelmi tárgyalás Tunézia számára és emiatt fontos, hogy a tunéziai gazdasági ágazatok megnyitása progresszív, fokozatos és aszimmetrikus legyen, és hogy gondoskodjanak átmeneti időszakokról, különösen az érzékeny ágazatok vonatkozásában azáltal, hogy a felek által érzékenynek ítélt egyes termékeket kizárják a tárgyalásokból;

14.  fontosnak véli, hogy Tunézia jelentős pénzügyi és technikai támogatásban és a kereskedelmi tárgyaláshoz nyújtott segítségben részesüljön az Európai Unió részéről a szabadkereskedelmi megállapodás különböző rendelkezéseinek megfelelő végrehajtása érdekében; kéri, hogy a pénzügyi támogatás odaítélése átlátható legyen, hogy az ténylegesen a címzettek javát szolgálja;

15.  üdvözli, hogy az Európai Beruházási Bank számos tunéziai projekthez nyújtott támogatást; hangsúlyozza, hogy ez a támogatás hozzájárul Tunézia gazdaságának diverzifikálásához, valamint a munkahelyteremtéshez, különösen a fiatalok számára;

16.  üdvözli, hogy az Európai Unió Tunéziát a Földközi-tenger déli partjának országaira vonatkozó szomszédságpolitikájának egyik kiemelt országává tette, hogy 300 millió eurós kölcsön formájában makrofinanszírozási támogatást biztosított Tunézia számára a gazdasági reformok végrehajtására;

17.  arra kéri ugyanakkor az Európai Uniót, valamint a tagállamait, az EBB-t és az EBRD-t, hogy továbbra is álljanak ki Tunézia mellett és fokozzák támogatási és segélyprogramjaikat, többek között rendkívüli autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetésével és a fizetési mérleg egyensúlyhiánya esetére a kölcsönök esetleges újratárgyalásával, hogy végigkísérjék Tunéziát demokratizálódási folyamata megszilárdítása során; üdvözli, hogy egyes tagállamok „Tunézia átalakítására irányuló partnerségeket” alakítottak ki; felszólítja az Európai Uniót, hogy folytassa az alapvető orvosi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló programját;

18.  felkéri az Európai Uniót, hogy vegye figyelembe Tunézia egyedi helyzetét a tárgyalások során, nevezetesen a törékeny demokratikus átmenet, illetve az Unió és Tunézia közötti gazdasági fejlettségi különbségek tekintetében, mindig szem előtt tartva, hogy a legjobb megoldások azok, amelyek mindkét fél előnyére válnak;

19.  kéri a Bizottságot, hogy ügyeljen arra, hogy a tárgyalások mielőbb konkrét előnyökkel járjanak az európai és a tunéziai gazdaság, valamint az összes érintett szereplő, többek között a kkv-k és a mikrovállalkozások számára is a kulcsfontosságú ágazatok tekintetében;

20.  hangsúlyozza, hogy ennek a megállapodásnak hozzá kell járulnia a ma főként a mezőgazdaságra alapuló tunéziai gazdaság fejlődéséhez és diverzifikálásához, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkenéséhez és konkrét előnyökkel kell járnia valamennyi tunéziai és európai ember számára;

21.  üdvözli, hogy Tunézia fontos szociális és gazdasági reformokat vezetett be, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a reformok a tárgyalások időtartama alatt is folytatódjanak, hogy az ország a lehető legnagyobb mértékben élvezhesse a megállapodás előnyeit;

22.  úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzá kell járulnia az Európai Unió és Tunézia közti gazdasági együttműködés elmélyüléséhez, amely a társulási megállapodásnak megfelelően az ipari termékekre vonatkozó vámtételek eltörlésével máris igencsak előrehaladott; ezért az „Európai Unió és Tunézia közötti gazdasági partnerség” új megnevezést javasolja;

23.  arra ösztönzi a Bizottságot és a tunéziai kormányt, hogy vezessenek be egyértelmű és pontos folyamatot a tunéziai és európai civil szervezeteknek a tárgyalások teljes folyamatába való bevonására, és tegyenek tanúbizonyságot innovációs képességükről; üdvözli, hogy a tunéziai civil társadalmat bevonták a tárgyalások első fordulójába,
és kéri, hogy a konzultációk legyenek nyíltak, átláthatóak és foglalják magukban a tunéziai civil társadalom sokféle alkotóelemét, építve
a más hasonló tárgyalások során kialakított bevált gyakorlatokra;

24.  ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a Kereskedelmi és Kézművesipari Minisztérium egy honlapot hozott létre a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás közzétételére, valamint a tárgyalófelek azon szándékát, hogy a végleges szöveget háromnyelvű változatban közzéteszik; úgy véli, hogy a tunéziai civil társadalmat egy, a hatásvizsgálatok felülvizsgálatával foglalkozó bizottság révén szintén be lehetne vonni a tárgyalásokba;

25.  sürgeti a Tanácsot, hogy hozza nyilvánosságra a tagállamok által 2011. december 14-én egyhangúlag elfogadott tárgyalási megbízatást;

26.  kéri, hogy a tárgyalások teljes ideje alatt biztosítsák a rendszeres párbeszédet a tunéziai és az európai parlamenti képviselők között; e tekintetben üdvözli a Tunéziával foglalkozó parlamenti vegyes bizottság létrehozását, amely központi szerepet játszva lehetővé teszi majd az európai és a tunéziai parlamenti képviselők számára, hogy rendszeresen találkozzanak egymással, és hatékonyan nyomon tudják követni a szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat;

27.  reméli, hogy ez a párbeszéd lehetővé teszi mindkét fél elvárásainak és aggodalmainak jobb értékelését és ezáltal a megállapodás feltételeinek javítását;

28.  emlékeztet arra, hogy az Unió a Mediterrán Térségért konkrét projektek kialakítását támogatja a régióban, és ilyen értelemben szakvéleményt adhat a megállapodásról folytatott tárgyalások során;

29.  kéri, hogy mindkét fél, többek között az Európai Parlament tunéziai szakemberek bevonásával, végezzen szigorú és átlátható ágazati hatástanulmányokat és értékeléseket a megállapodás különböző területekre, többek között a szolgáltatásokra, a közbeszerzésekre, a kkv-k versenyképességére, a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, a környezetre vagy bármely más prioritást élvező ágazatra gyakorolt hatásairól; tudomásul veszi Tunézia kérését, hogy kezdettől fogva vonjanak be tunéziai szakértőket, hogy Tunéziában is biztosítsák a hatásvizsgálati adatok hitelességét;

30.  kéri, hogy az említett ágazati hatástanulmányokat és értékeléseket az Európai Unió finanszírozza, és hogy azokat több tunéziai civil társadalmi szervezet kérésének megfelelően adott esetben előzze meg az 1995-ös társulási megállapodás társadalmi-gazdasági hatásainak utólagos értékelése;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb állapítsa meg a megállapodás vegyes vagy kizárólagos jellegét, továbbá kéri, hogy a tárgyalások megindulásától kezdve vonják be a tagállamok nemzeti parlamentjeit is a vitába;

32.  hangsúlyozza, hogy a Földközi-tenger medencéjének környezeti feltételeit, különösen a mezőgazdasági tevékenységeket érintő vízhiányt figyelembe kell venni a tárgyalások során, és egy fenntartható gazdasági modellt kell előmozdítani a környezetvédelem terén és a természeti erőforrások kezelése során;

33.  hangsúlyozza, hogy a Tunéziával folytatott kereskedelmi tárgyalások az euromediterrán kereskedelmi kapcsolatok tágabb keretébe illeszkednek; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kereskedelmi minisztereinek tizedik konferenciáját, amelyet 2013 óta határozatlan időre elhalasztottak, a közeljövőben meg kell tartani annak érdekében, hogy megvizsgálják a régió előtt álló kereskedelmi kihívásokat és az elkövetkező évekre meghatározandó munkaprioritásokat;

A tárgyalás ágazati perspektívája

34.  arra szólít fel, hogy a megállapodás kezelje kellő jelentőséggel a szolgáltató ágazatot, amely jelentős növekedési potenciállal bír a tunéziai gazdaság számára és stratégiai beruházásokat vonzhat; úgy véli, annak fényében, hogy ez az első ilyen nagyságrendű kereskedelmi tárgyalás Tunéziával, a szolgáltatásokról szóló fejezetnek egyértelműen meg kell határoznia azokat a szektorokat, ahol a felek kötelezettségeket vállalnak a piacra jutás vagy a nemzeti elbánás tekintetében;

35.  emlékeztet arra, hogy a közszféra alapvető fontosságú Tunézia számára, és a képzett tunéziai munkaerő többsége ott koncentrálódik;

36.  emlékeztet, hogy Tunéziában számos dinamikus induló innovatív vállalkozás, mikrovállalkozás és kkv van a csúcstechnológiák területén, és kéri, hogy a megállapodás támogassa fejlődési és nemzetközivé válási kapacitásaikat; tudomásul veszi Tunézia arra vonatkozó kérését, hogy a megállapodásba az e-kereskedelemre vonatkozó ambiciózus és kiegyensúlyozott rendelkezéseket foglaljanak bele;

37.  felhívja mindkét felet, hogy közös kezdeményezésekkel is ösztönözzék a foglalkoztatás növelését, amely a tunéziai gazdasági fellendülés és politikai stabilitás alapvető feltétele;

38.  véleménye szerint a megállapodásnak előnyösnek kell lennie a tunéziai kistermelők és kisvállalkozók számára, akik a tunéziai gazdaság nélkülözhetetlen részét képezik; ösztönzi, hogy alakítsanak ki rendszeres párbeszédet a vállalkozók, a szakmai szervezetek és a képzéssel foglalkozó szervezetek között, amely többek között lehetővé teszi a helyes gyakorlatok előmozdítását és az egyes szereplők nehézségeinek és elvárásainak jobb megértését;

39.  úgy véli, hogy a versenyről szóló fejezetre vonatkozó tárgyalás során elővigyázatosan, fokozatossággal és rugalmasan kell eljárni, tekintettel a tunéziai gazdaság fejlesztéséhez nyújtott állami támogatások stratégiai jellegére;

40.  emlékeztet a kétoldalú kereskedelmi kamarák létrehozásának fontosságára, amelyek olyan állandó fórumok lennének, amelyek lehetővé teszik a különböző szereplők számára, hogy partnerségeket alakítsanak ki egymással és fejlesszék gazdasági és kereskedelmi tevékenységeiket;

41.  kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok megszerzését a „Move IV” típusú, a személyek mozgását szükségessé tevő szolgáltatások gyakorlása céljából korlátozott időtartamra, szerződésben és a nemzeti jogban meghatározott pontos feltételek alapján; hangsúlyozza, hogy a megállapodás egyik rendelkezése sem akadályozhatja az EU-t és tagállamait abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak a természetes személyek területükre való belépésének és területükön való ideiglenes tartózkodásának szabályozására, beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyek szükségesek a természetes személyek határokon átlépő szabályos mozgásának biztosításához, mint például többek között a beutazási feltételek;

42.  reményei szerint a megállapodás tartósan hozzájárul a hosszú távú beruházásoknak kedvező és azokat ösztönző klíma kialakulásához az olyan kulcsfontosságú, dinamikus és nagy többletértékű gazdasági ágazatok vonatozásában, mint az idegenforgalom, az energia, ideértve a megújuló energiaforrásokat is, a csúcstechnológiai szolgáltatások, a digitális gazdaság és az adatcsere; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Unió és Tunézia közötti külföldi beruházások megkönnyítése érdekében foglaljon bele a megállapodásba egy fejezetet a beruházásokról, valamint gyorsítsa fel az euromediterrán beruházások és kereskedelmi kapcsolatok elősegítésére szolgáló mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi majd a megfelelő információk és adatok összegyűjtését, megerősíti a kereskedelmi partnerségeket és különösen Tunézia számára előnyös lesz;

43.  kijelenti továbbá, hogy a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a közbeszerzésekre vonatkozóan, miközben megfontoltan kell tárgyalni mind az európai, mind a tunéziai piac nyitottságának mértékéről, továbbá figyelembe kell venni a tunéziai gazdaság szerkezetét és sajátos viszonyait;

44.  becslése szerint mind az Európai Unió, mind Tunézia csak nyerhet a mezőgazdasági piacaikhoz való kölcsönös hozzáféréssel, és úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzá kell járulnia a vámtarifák csökkentéséhez, a nem vámjellegű akadályok felszámolásához és az exporteljárások javításához;

45.  megjegyzi, hogy Tunézia a biogazdálkodás fejlesztésére fektette a hangsúlyt, és hogy e megállapodás révén biztosítani kell az ilyen tunéziai gazdaságokból származó termékek számára az új piacokhoz való hozzáférést;

46.  reményei szerint a megállapodás nem érinti hátrányosan egyik fél gazdaságát sem; kéri az Uniót és Tunéziát, hogy vegye figyelembe azt, hogy a Földközi-tenger mindkét partján vannak érzékeny mezőgazdasági szektorok, melyek hiánytalan jegyzékéről a tárgyalások során meg kell egyezni, feltüntetve az átmeneti időszakokat és a vonatkozó kvótákat, valamint szükség esetén azt, hogy nem tartoznak a tárgyalás hatálya alá;

47.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a növény- és állategészségügyre vonatkozó magas színvonalú és kiemelkedő minőségű követelmények bevezetéséről tárgyaljon, valamint a Tunéziában fennálló állategészségügyi problémák, illetve a húsok, zöldségek és gyümölcsök ellenőrzésének megoldásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyedi technikai segítségnyújtási rendelkezéseket, amelyek segítenek a tunéziai termelőknek, hogy megfeleljenek a szigorúbb uniós állat- és növény-egészségügyi előírásoknak;

48.  véleménye szerint a megállapodásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés terén, különösen a szociális normák tekintetében kiváló minőségű normákat határozzanak meg;

49.  reméli, hogy a tunéziai kormány és az európai uniós intézmények megfelelő rendelkezéseket hoznak a tunéziai termékek eredetének és származásának világos meghatározása, valamint nyomon követhetősége érdekében, hogy növeljék az átláthatóságot a termelők, a közvetítők és a fogyasztók számára;

50.  azt szeretné, ha a megállapodásban szerepelne egy ambiciózus fejezet a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó ágazatokról, többek között a földrajzi jelzések elismeréséről és megerősített védelméről, ami biztosítaná az Európai Unió és Tunézia földrajzi jelzéseinek teljes körű elismerését, az érintett termékek nyomon követhetőségét és a termelők szakmai ismereteinek védelmét;

51.  felkéri a Bizottságot, hogy a földrajzi jelzések védelmét kifejezetten e megállapodás összefüggésében terjessze ki a nem mezőgazdasági termékekre is, mivel ezeket Tunézia a maga részéről elismeri;

52.  szeretné, ha a megállapodás lehetővé tenné a tunéziai ipar számára a modernizációt és azt, hogy erősítse a szakértelmet annak érdekében, hogy az előállított termékek szélesebb ellátási láncát fedjék le, és így magasabb szintű kompetenciákra alapozzanak, és helyben a jobban képzett személyzetet foglalkoztassák;

53.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a megállapodásba építsen be egy ambiciózus fejezetet az energiáról és a nyersanyagokról, ami fokozott kutatást és együttműködést tesz lehetővé a villamos energia, a gáz, a szélenergia, a napenergia és a többi megújuló energiaforrás ágazatában;

54.  azt kívánja, hogy a megállapodás révén erősödjön az európai és tunéziai egyetemek, kutatóközpontok és képzési intézmények közötti tudományos együttműködés a kutatás, az innováció és az új technológiák alkalmazása tekintetében és tágabb értelemben a kultúra és az oktatás szolgálatában, továbbá hogy ezek a kezdeményezések járuljanak hozzá a tunéziai munkaerőpiac támogatásához is;

55.  üdvözli, hogy Tunéziát sikerült integrálni a „Horizont 2020” európai kutatási programba, és kéri a Bizottságot és a tunéziai kormányt, hogy a megállapodásba foglaljon bele egy ambiciózus fejezetet a fenntartható fejlődésről, amely előmozdítja a magas szintű szociális és munkaügyi normákat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiben szereplő rendelkezéseknek és a vonatkozó multilaterális megállapodásokban foglalt környezetvédelmi előírásoknak megfelelően;

56.  emlékeztet arra, hogy Tunézia az ILO összes megállapodását ratifikálta, de egy független ellenőrző szerv szerint fokoznia kell erőfeszítéseit a magas szintű munkaügyi normák előmozdítása érdekében; reményei szerint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás segítséget nyújt Tunéziának ahhoz, hogy nagyobb védelmet biztosító szociális és munkaügyi normákat dolgozzon ki, különösen a szakszervezeti jog tiszteletben tartásával kapcsolatban; a tunéziai demokratikus átmenet és a terrorfenyegetettség összefüggésében azt várja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodástól, hogy ösztönzőleg hasson a jogállamiság és az alapvető szabadságok, különösen az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága megerősítésére;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy a megállapodás szövegébe foglaljon bele egy emberi jogi záradékot, amely alapján az emberi jogok másik szerződő fél általi megsértése esetén az EU egyoldalúan felfüggesztheti a megállapodás végrehajtását;

58.  kéri, hogy a kettős adóelkerülés megakadályozása érdekében a felek az Európai Bizottságnak a jó adóügyi kormányzásra irányuló programja alapján vegyék fontolóra egy, a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradék bevezetését;

59.  üdvözli a 2014. március 3-án létrehozott mobilitási partnerség elmélyítése iránti közös érdeket, és szeretné, ha kidolgoznának egy vízumkönnyítésről szóló megállapodást és egy visszafogadási egyezményt;

60.  a megállapodásban érintett egy vagy több kereskedelmi ágazatot sújtó tényleges vagy potenciális károk tekintetében felhívja az európai uniós intézményeket, hogy hozzanak megfelelő kompenzációs intézkedéseket;

61.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Az Európai Unió Tanácsának következtetései, 11076/15 RELEX 626, 2015.7.20.

(2)

HL L 151., 2015.6.18., 25. o.

(3)

HL L 151., 2014.5.21., 9. o.

(4)

http://www.trade-sia.com/tunisia/the-study/?lang=fr.

(5)

http://www.sia-trade.org/emfta.

(6)

HL L 97., 1998.3.30., 2. o.

(7)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0201.

Jogi nyilatkozat