Eljárás : 2016/2584(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0449/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0449/2016

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0122

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 295kWORD 107k
6.4.2016
PE579.886v01-00
 
B8-0449/2016

a B8‑000119/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a Zika-vírus okozta járványról (2016/2584(RSP))


Giovanni La Via, Annie Schreijer-Pierik, Matthias Groote, José Inácio Faria, Kateřina Konečná, Martin Häusling, Piernicola Pedicini a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
MÓDOSÍTÁSOK

European Parliament resolution on the Zika virus outbreak (2016/2584(RSP))  
B8‑0449/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016. február 1-jei közleményére, amelyben nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek minősítette a Zika-vírus okozta járványt,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1082/2013/EU határozatára a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről(1),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a szigeti fekvés sajátos feltételei kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000030/2016 – B8-000119/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2016. február 1-jén a WHO a Zika-vírus kitörését nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek (PHEIC) nyilvánította;

B.  mivel a Zika-vírus egy olyan újonnan terjedő, szúnyogok által terjesztett vírus, amelyet először 1947-ben, az ugandai Zika erdőségben azonosítottak a rhesusmajmokban a sárgaláz nyomon követésére szolgáló megfigyelő hálózat révén;

C.  mivel a Zika-vírus okozta megbetegedés szórványosan két európai régió – Martinique és Francia Guyana – területén, valamint Afrikában, az amerikai kontinensen, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben jelentkezett, és mivel a fertőzést kimutatták Európában is, különösen a tengerentúli területeken (Guadeloupe és Saint-Martin szigetén);

D.  mivel a Zika-vírus először 2007-ben az addig ismert endemikus határain kívül is megjelent, és a Mikronéziai Szövetségi Államokban – Yap szigetén – járványt okozott, majd 2013–2014-ben Francia Polinéziában kiterjedt járványhoz vezetett, ezt követően pedig Óceánia több országában, többek között Új-Kaledóniában és a Cook-szigeteken is elterjedt; mivel a közvélekedés szerint a Zika-vírus csak enyhe emberi megbetegedést okozhatott, a Francia Polinéziában tapasztalt járvány azonban rávilágított, hogy a vírus esetlegesen neurológiai ártalmakat is maga után vonhat (például Guillain-Barré szindrómát és agyhártyagyulladást);

E.  mivel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint „a fertőzések többsége (körülbelül 80%-a) tünetmentes”;

F.  mivel a Zika-vírus legkiterjedtebben Brazíliában, annak is az észak-keleti részén jelentkezett;

G.  mivel 2015 novemberében a brazil egészségügyi minisztérium közegészségügyi szükséghelyzetet hirdetett a Pernambuco államban 2015-ben kisfejűséggel született gyermekek számának szokatlan növekedése miatt; mivel jelentős emelkedés elsősorban a kisfejűség legsúlyosabb formái tekintetében mutatkozik, bár egyes beszámolók szerint a megbetegedés enyhébb formái kivételesen nagy arányban jelentkeztek már pár évvel a Zika-vírus 2015. évi kitörése előtt;

H.  mivel a szúnyogok életciklusa az éghajlat, az élőhelyek és a biológiai sokféleség függvénye, és mivel a szúnyogok elterjedését elősegítik olyan emberi eredetű tényezők, mint az éghajlatváltozás, az ember által kialakított vízi élőhelyek, az erdőirtás, az urbanizáció, a szennyvízkezelés hiánya, a települési hulladékok, a konfliktusok és az utazás;

I.  mivel a Zika-vírus kitörése rávilágított az érintett országokban fennálló egyenlőtlenségekre, tekintettel többek között a közegészségügyi rendszerekre és az életkörülményekre, aránytalanul sújtva a társadalom legszegényebb tagjait, akik gyakran a nyílt vízforrások közelében élnek és nincsenek megfelelően felkészülve a betegség megelőzésére és leküzdésére; mivel a nők még mindig a világ szegénységben élő népességének nagyobb részét teszik ki, és helyzetük különösen sorsdöntő, mivel a háztartásokban elsősorban ők a felelősek az élelmezésért, a tiszta vízért, a higiéniáért és a kisfejűséggel kapcsolatos tünetektől szenvedő gyermekek neveléséért, ami szükségessé teheti további pénzügyi források bevonását, különösen ha helyben nem áll rendelkezésre megfelelő vagy megfizethető támogató háttér;

J.  mivel több európai országban kimutattak olyan fertőzéses eseteket, amelyeket a behurcolt Zika-vírus okozott; mivel 2016. február 11-én egy szlovéniai várandós nővel kapcsolatban az ECDC bejelentett egy kisfejűséggel kapcsolatos esetet, mikor is a Zika-vírus okozta fertőzés a várandós nő brazíliai tartózkodásának ideje alatt alakult ki;

K.  mivel 2016. február 9-ig a Zika-vírussal kapcsolatban az európai kontinensen nem jelentettek autochton megbetegedést, ellenben az európai legkülső régiókban néhány esetben erre sor került;

L.  mivel a vírus megjelenését a kisfejűség esetei és más idegrendszeri rendellenességek (ideértve a Guillain-Barré szindróma eseteit is) előfordulásának helyszíneihez kötik; mivel 2016. február 1-jén a WHO bejelentette, hogy nagy valószínűség szerint ok-okozati összefüggés áll fenn a terhesség alatt történt Zika-vírusos fertőzés és a kisfejűség között, bár ez még tudományos bizonyításra vár;

M.  mivel a várandós nők Zika-vírusos fertőzése és a kisfejűség eseteinek nagy száma közötti, a Zika-vírus kitörését követő összefüggés – melynek következtében a csecsemők rendellenesen kis fejjel és legtöbbször az agy fejlődésének késedelmével születnek – jelenleg vizsgálat tárgya, és ez a kapcsolat a WHO szerint egyre megalapozottabb; mivel ez a bizonytalanság, valamint a továbbfertőződés mechanizmusaival kapcsolatos bizonytalanság a nők és serdülő lányok, különösen pedig a terhes nők és családjaik számára rendkívül nehéz helyzetet eredményez, különös tekintettel egészségükre és a háztartásukra hosszú távon kiható következményekre, és mivel e bizonytalanságra hivatkozva a válság megoldása érdekében semmiképpen nem szabad késlekedni a sürgető döntésekkel és intézkedésekkel;

N.  mivel a kisfejűségnek számos oka lehetséges, de ez az ok gyakran ismeretlen marad, és mivel – a kisfejűséget gyógyító specifikus kezelési eljárások hiányában – szükség van arra, hogy multidiszciplináris csoportok mérjék fel a kisfejűségben szenvedő csecsemők és gyermekek állapotát, illetve gondozzák őket, sor kerüljön korai beavatkozásra stimulációs és játékos programok felhasználásával, ami kedvező hatással lehet fejlődésükre, továbbá szintén kiemelkedően fontos a családi tanácsadás és a szülőknek nyújtott támogatás;

O.  mivel a kisfejűség brazíliai előfordulásainak helye argentin és brazil kutatók szerint a piriproxifen lárvaölő szerhez kapcsolódik, amelyet 2014-ben juttattak be az ivóvízhálózatba Brazília érintett területein; mivel e lehetséges összefüggésre válaszul – az egészségügyi minisztérium tanácsa ellenére és az elővigyázatosság elvével összhangban – Rio Grande do Sul állam (Dél-Brazília) helyi kormányzata 2016. február 13-ától kezdődően felfüggesztette annak használatát;

P.  mivel a 2015. október óta bejelentett 4 783 kisfejűségi eset közül több mint 700-at kizártak ezek közül;

Q.  mivel azon 404 csecsemő közül, akiknek esetében megállapították a kisfejűséget, csak 17-nél adott pozitív eredményt a Zika-vírus előfordulását kimutató teszt;

R.  mivel 2013 óta a Zika-vírus megjelenése valósággá vált az európai tengerentúli területeken;

S.  mivel fennáll annak veszélye, hogy a 2016. nyári időszakban helyi kórokozó-átvivők telepednek meg Európában;

T.  mivel jelenleg nem áll rendelkezésre célzott kezelési eljárás vagy oltóanyag, de mivel az indiai Bharat Biotech vállalat 2016. február 3-án bejelentette, hogy „két vakcina áll fejlesztés alatt, melyek közül az egyik rekombináns vakcina, a másik pedig olyan inaktivált vakcina, amely a klinikai vizsgálatokat megelőző állatkísérleti fázisban van”;

U.  mivel néhány esetben azt jelentették, hogy a Zika-vírus átadása szexuális úton történt;

V.  mivel egyes jelentések szerint a Zika-vírus vérátömlesztés révén is terjedt;

W.  mivel fennáll a valós veszélye annak, hogy a Zika-vírus okozta fertőzés fertőzést hordozó utasok révén, illetve a világkereskedelem következtében átlépi az országhatárokat;

1.  megállapítja, hogy a Zika-vírus az embereket elsősorban az Aedes nemzetséghez tartozó szúnyogok, elsősorban a trópusi területeken élő Aedes aegypti csípése révén fertőzi meg, és hogy ugyanez a szúnyog viszi át a dengue-lázat, a Chikungunya-lázat és a sárgalázat is;

2.  megállapítja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) értékelése szerint – mivel sem kezelési eljárás, sem oltóanyag nem áll rendelkezésre, és mivel a Zika-vírust terjesztő szúnyogok beltérben és kültéren is csípnek, különösen a nappali időszakban – a megelőzés alapját jelenleg olyan személyes védelmi intézkedések képezik, mint permethrinnel kezelt hosszú ujjú ing és hosszú szárú nadrág viselése (különösen azokban az órákban, amikor a Zika-vírust hordozó szúnyogok a legaktívabbak), elfüggönyözött vagy légkondicionált helyiségekben való alvás és pihenés, illetve moszkitóhálók alkalmazása;

3.  hangsúlyozza a legmegfelelőbb kiterjedésű kommunikációs tervek kialakításának fontosságát a lakosság tudatosságának növelése, valamint a szúnyogcsípések elkerülését szolgáló megfelelő magatartásra való ösztönzés érdekében;

4.  üdvözli, hogy az ECDC jelenleg nyomon követi a helyzet alakulását; felkéri az ECDC-t, hogy rendszeresen frissítse kockázatértékeléseit és a legfrissebb járványügyi információkat; úgy véli, hogy az ECDC-nek a trópusi fertőző betegségekkel foglalkozó szakértői bizottságot kell létrehoznia az EU-ban bevezetendő intézkedések hatékony összehangolása és nyomon követése érdekében;

5.  üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy 10 millió eurót mozgósít a Zika-vírussal összefüggő kutatásokra, és javasolja, hogy egész Latin-Amerikában összpontosítsanak a súlyos veleszületett agyi rendellenességek eseteire és ezek Zika-vírus okozta fertőzésekkel való feltehető kapcsolatára; kérdésesnek tartja azonban, hogy ez az összeg arányban áll azzal a kiterjedt tudományos feladattal, amelynek célja a Zika-vírusos megbetegedések, illetve a kapcsolódó idegrendszeri szövődmények megértéséhez való hozzájárulás, továbbá a betegség kezeléséhez szükséges diagnosztikai vizsgálatok és eljárások kifejlesztése;

6.  megjegyzi, hogy a Zika-vírus – amely 28 országban jelentkezett – az egész életre kiható következményekkel járhat, különösen a fiatal és szegény nők esetében, akiknek nagy többsége a szóban forgó országok legkevésbé fejlett régióiban él; hangsúlyozza, hogy – figyelembe véve a betegség várható további elterjedését – a nemzetközi közösségnek sürgősen át kell ültetnie a gyakorlatba az elmúlt évi ebolajárvány tanulságait;

7.  hangsúlyozza, hogy a vírus elterjedésének megakadályozása érdekében a kutatási erőfeszítéseknek elsősorban a megelőző intézkedésekre és a kezelési eljárásokra kell összpontosítaniuk; felszólít arra, hogy a Zika-vírussal kapcsolatos kutatás három tengely körül szerveződjék: vizsgálni kell az erősen feltételezhető összefüggést a Zika-vírus és a veleszületett agyi rendellenességek között, kezelési eljárásokat és oltóanyagokat kell kifejleszteni, továbbá gyors és hatékony diagnosztikai vizsgálatokat kell kidolgozni;

8.  hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség a kisfejűség és a piriproxifen lárvaölő szer közötti esetleges kapcsolat vonatkozásában, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs olyan tudományos bizonyíték, amely kizárná ezt a kapcsolatot;

9.  hangsúlyozza, hogy a kutatás nem hagyhatja figyelmen kívül a kisfejűség más lehetséges és kiegészítő okait;

10.  kiemeli a „Horizont 2020” program és a 7. keretprogram keretében a malária és az elhanyagolt fertőző betegségek – amelyek magukban foglalják a Zika-vírust is – oltóanyagainak kifejlesztésére végzett kutatások céljaira rendelkezésre álló további finanszírozási lehetőségeket;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy amennyiben uniós közpénzeket fordítanak kutatásra, az adott kutatás eredményei legyenek szellemi tulajdonjogoktól mentesek, és az ennek során kifejlesztett termékek garantáltan elérhető áron legyenek hozzáférhetők a betegek számára;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot konkrét intézkedésekre azokban az európai régiókban, ahol a Zika-vírus már elterjedt annak érdekében, hogy felszámolják a vírust átvivő valamennyi lehetséges vektort ezekben a régiókban, támogassák a már megfertőződött személyeket, különösen a várandós nőket, és megelőzzék a fertőzés szélesebb körű elterjedését ezekben a régiókban és az európai kontinensen;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a vírus európai terjedésének megelőzése és annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat és a harmadik országokat a járvány elleni küzdelemben a járvány által súlyosabban érintett térségekben (főként a karibi térségben, valamint a Közép- és Dél-Amerikában); úgy véli, hogy egy ilyen tervnek magában kell foglalnia a mechanikus akadályok, például hálók (a szúnyogcsípések elkerülése érdekében) és az óvszerek (a nemi úton való terjedés megelőzésére) célzott és megfelelő mennyiségben történő ingyenes szétosztását; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a Zika-vírus okozta fertőzésnek epidemiológiai hátterük miatt kitett polgárokat célzó kezelési protokollt, amelynek célja, hogy eredményesen megtörje a fertőzés nemi érintkezés és vér útján való terjedésének láncolatát;

14.  hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítés szükségességét a finanszírozásról folytatott vita és a laboratóriumi igények becslése során, tekintettel a korai klinikai vizsgálatokból gyakran kizárt várandós nők számára biztonságos, hatásos, megfizethető és megvalósítható vakcinák tesztelésének és kifejlesztésének összetett voltára; sürgeti a pénzügyi támogatókat, hogy továbbra is legyenek realisták a vakcinák kifejlesztésének várható költségeivel kapcsolatban, többek között az uniós kutatási finanszírozás odaítélésekor is, és helyezzék előtérbe a lányok és a nők biztonságát;

15.  rámutat arra, hogy a Zika-vírus felszínre hozta az érintett országok gyengeségeit mind a közegészségügyi rendszer reagálása – különösen az alapellátás szintjén –, mind a nőket és lányokat megillető reproduktív egészségügyi szolgáltatások és jogok biztosítása terén – különös tekintettel a terhesség során és azt követően nyújtott tájékoztatásra és gondozásra, valamint a terhességmegelőzésre és terhességmegszakításra –, miközben ezen országok kormányzati tisztviselői azt tanácsolták a nőknek, hogy halasszák el a gyermekvállalást addig, amíg több információ áll rendelkezésre a Zika-vírusról;

16.  elismeri a feltételezett Zika-fertőzések igazolására szolgáló laboratóriumi kapacitás megerősítésének szükségességét az EU/EGT területén az egyéb arbovirális fertőzések (például a dengue-láz és a Chikungunya-láz) és a Zika-vírus okozta fertőzések megkülönböztetése érdekében; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hangolják össze a Zika-vírusra vonatkozó kutatásokat végző laboratóriumok munkáját, és mozdítsák elő hasonló laboratóriumok létrehozását azokban a tagállamokban, ahol még nincsenek ilyenek;

17.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot olyan stratégiákra, amelyek elősegítik a vakcinagyártók, a betegségmegelőzési és járványvédelmi központok, valamint más nemzeti és állami közegészségügyi ügynökségek és egészségügyi szolgáltatók összekapcsolását az adatok és az elemzések cseréjének előmozdítása érdekében;

18.  hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy felhívják a szülészek, gyermekorvosok és neurológusok figyelmét arra, hogy ki kell vizsgálni a Zika-fertőzés lehetőségét azon betegek esetében, akik 2014 óta Brazíliába és más érintett országokba utaztak, valamint akik a központi idegrendszer veleszületett rendellenességeiben, kisfejűségben és Guillain-Barré szindrómában szenvednek;

19.  felhívja az Uniót, hogy támogassa az érintett országokat az egészségügyi alapellátáshoz, ezen belül a terhesgondozáshoz és a gyermekágyi ellátáshoz, valamint a Zika-vírusra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokhoz való egyetemes hozzáférés elérésében, és felhívja az Uniót, hogy támogassa az érintett országok kormányait abban, hogy átfogó szexuális és reproduktív tájékoztatási és egészségügyi ellátási csomagot – ezen belül családtervezési lehetőségeket – biztosítsanak, különös hangsúlyt fektetve a minőségi fogamzásgátló módszerek széles köréhez való hozzáférésre valamennyi nő és kamaszlány számára, valamint a biztonságos abortuszhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy fellépjenek a nem biztonságos abortuszok számának a járvány kezdete óta tapasztalható növekedése ellen, és ezzel összefüggésben megkezdődjön a szükséges párbeszéd a partnerországokkal a fogamzásgátlásról és a nők és lányok jogairól;

20.  rámutat arra, hogy eddig (2016. február 10.) 25 EU/EGT-ország, az Egyesült Államok és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tanácsolta a várandós és gyermekvállalásra készülő nőknek, hogy halasszák el utazásukat a Zika-vírussal érintett országokba;

21.  mivel jelenleg nem létezik a Zika-fertőzés ellen védő kórmegelőzés, kezelés vagy oltás, és tekintettel a helyi vírushordozók általi terjesztés kialakulásának kockázatára Európában a 2016. évi nyári szezon során, felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el a rovarirtó szerek azonnali elemzését emberi egészség, valamint a fertőzés szúnyogok általi terjesztése elleni hatékonyság szempontjából; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy koordinálja a nemzeti hatóságok által idén nyáron megvalósítandó megelőzési iránymutatásokat;

22.  elismeri, hogy nyilvánosságra hozták a jelenleg Zika-vírussal fertőzött térségekből visszatért terhes nőkre vonatkozó vizsgálati algoritmust; rámutat azonban, hogy az egészségügyi hatóságok még nem kezelték a Zika-vírus spermában való elhúzódó kimutatásának kérdését, valamint a Zika-vírus nemi érintkezés útján történő dokumentált terjedését, ami következményekkel járhat a fertőzéssel érintett térségekből visszatérő férfi utasok számára; úgy véli, hogy a tünetmentes fertőzések gyakoriságát figyelembe véve e terjedési mód jelentőségével kapcsolatos meggyőző bizonyítékok elérhetővé válásáig a férfi utazóknak javasolni kell az óvszer használatát a fertőzéssel érintett térségekből való visszatérést követően;

23.  a WHO európai országokban történő megelőzésre vonatkozó ajánlásait követve kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentős mértékben fokozzák az invazív szúnyogfajok nyomon követését, és erősítsék a szúnyogállományok visszaszorítását a szaporodóhelyek (például tócsák) megszüntetésével és a rovarirtó szerek járvány kitörése esetében tervezett permetezésével, és fokozzák a fertőzött országokból érkező rakományok, szállítójárművek, repülőgépkabinok és utasterek fertőtlenítésének mértékét;

24.  kéri, hogy az EU és a tagállamok nagykövetségei nyújtsanak tájékoztatást és támogatást az érintett területeken élő vagy oda utazó uniós polgároknak;

25.  felhívja az uniós és a harmadik országbeli légitársaságokat, hogy végezzenek megfelelő és alapos rovarirtást az érintett térségekből érkező légi járműveken;

26  felhívja az Uniót, hogy Zika-vírus elleni stratégiájának kidolgozása érdekében konzultáljon a nyomon követés, a szenzibilizáció, a megelőzés és/vagy az Aedes nemzetségbe tartozó szúnyogok elleni küzdelem terén szakértelemmel rendelkező tagállamokkal és harmadik országokkal (nemzeti, regionális és helyi kormányzatokkal), például Madeira regionális kormányával és Funchal önkormányzatával, amelyeknek több mint 10 éves tapasztalatuk van ezzel a kérdéssel kapcsolatban, továbbá a francia legkülső régiókkal és tengerentúli területekkel, amelyek sokéves tapasztalattal rendelkeznek a kórokozó-átvivők által terjesztett újonnan megjelenő betegségekkel és konkrétan a Zika-vírussal kapcsolatban;

27.  rámutat arra, hogy e járvány elleni fellépés során uniós és nemzetközi szintű összehangolt megközelítésre van szükség; ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Orvosi Hadtest felállítását, és véleménye szerint ez lényeges szerepet kap az orvosi és közegészségügyi csapatok és felszerelések mozgósításában, ha szükség esetén fel kell venni a küzdelmet a Zika-vírussal szemben; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő egy horizontális uniós világegészségügyi stratégiát, amelynek célja, hogy megvalósítsa az új fenntartható fejlesztési keretet és annak céljait;

28.  felkéri a Bizottságot, hogy más partnerekkel együttműködve kövesse nyomon a Zika-vírus terjedését a fejlődő országokban is, és az érintett országokkal együttműködésben építsen be az egészségügyi kapacitásokkal, az egészségügyi személyzet képzésével, a járványügyi felügyelettel, a közösségi oktatással és mozgósítással, valamint a szúnyogállományok ellenőrzés alatt tartásával összefüggő megfelelő válaszlépéseket a meglévő országspecifikus fejlesztési programokba;

29.  hangsúlyozza, hogy bármiféle javaslatnak a Zika-vírus hatásai mellett e hatások más okaira is vonatkozó, széles körű járványügyi tanulmányokon kell alapulnia;

30.  felhívja a tagállamokat, hogy hívják fel a klinikusok és az utazás-egészségügyi klinikák figyelmét a Zika-járvány alakulására, valamint az érintett térségek hatóságai által a vírushordozók visszaszorítására tervezett intézkedésekre, hogy a Zika-fertőzést figyelembe vehessék az érintett térségek lakosaira és az onnan érkező utazókra vonatkozó differenciáldiagnózisaikban, és előkészíthessék a feltételezhetően Zika-vírussal fertőzött személyek elkülönítését az autochton terjedés megelőzése érdekében; felhívja a nemzeti egészségügyi hatóságokat, hogy az ECDC koordinálásával szervezzenek tájékoztatási kampányt az európai polgárok tájékoztatása és megnyugtatása, valamint a szükségtelen riadalom elkerülése érdekében;

31.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az autochton terjedés megelőzése érdekében fokozzák éberségüket a Zika-fertőzés importált eseteinek korai észlelése tekintetében az Unióban – beleértve az az EU tengerentúli országait és területeit, valamint legkülső régióit is – különösen azokban az esetekben, ahol vírushordozó is jelen van; elismeri továbbá, hogy fennáll a Zika-vírus behozatalának a fertőzés autochton terjedésével járó kockázata az Aedes nemzetségbe tartozó szúnyogokkal ellepett mérsékelt éghajlatú térségekbe (többek között Észak-Amerikába és Európába), noha ez a kockázat valószínűleg alacsony és szezonális jellegű ;

32.  hangsúlyozza a széles körű egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés fontosságát Zika-vírus okozta betegségek elleni küzdelemben;

33.  támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést nemzetközi normákkal ellentétes módon korlátozó jogszabályok és politikák hatályon kívül helyezésére irányuló felhívásait(3), és megismétli, hogy kész biztosítani a közegészségügyi válaszlépések emberi jogokkal összhangban történő megvalósítását, különösen az egészségügyi és az egészséghez kapcsolódó jogokkal összefüggésben;

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek.

 

(1)

HL L 293., 2013.11.5., 1. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(3)

http://www.un.org/apps/news/story.asp?NewsID=53173#.VswcHE32aUk

Jogi nyilatkozat