Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0852/2016Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0852/2016
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok közötti, az innovációt támogató szinergiákról

29.6.2016 - (2016/2695(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Ruža Tomašić, Evžen Tošenovský, Angel Dzhambazki az ECR képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0851/2016

Eljárás : 2016/2695(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0852/2016
Előterjesztett szövegek :
B8-0852/2016
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8-0852/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok közötti, az innovációt támogató szinergiákról

(2016/2695(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 4., 162., és 174–178. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)[1],

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

–  tekintettel a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

–  tekintettel a 2014. január 14-i, „Intelligens szakosodás: hálózatépítési kiválóság a jó kohéziós politikáért” című állásfoglalására[8],

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az Unióban” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására[9],

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című 2015. november 26-i állásfoglalására[10],

–  tekintettel a „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, 2014. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2014)0339),

–  tekintettel a „Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című, 2014. július 23-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel az „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok közti szinergiák előmozdítása” című 2014-es iránymutatására,

–  tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0553),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. július 30-i, „Az innovációs szakadék megszüntetése” című véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. november 20-i, „Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések” című véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2014–2020-as finanszírozási időszakban a kohéziós politika a reálgazdaságba való beruházás tekintetében továbbra is az EU rendelkezésére álló, valamennyi régiót lefedő legfőbb eszköz, amely az államháztartási konszolidáció, a szerkezeti reformok és a növekedésbe való beruházás hármas egységét alkotó uniós gazdaságpolitika fő pillére, ugyanakkor az európai szolidaritás kifejeződése is, mivel kiszélesíti a növekedést és a jólétet, és csökkenti a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, amelyeket súlyosbított a gazdasági és pénzügyi válság;

B.  mivel a kohéziós politikát teljes mértékben hozzáigazították az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiához, és annak három eszköze – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap – köré építették, közös stratégiai keretben szélesítve az összhangot a vidékfejlesztési alapokkal, közöttük az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és a tengerügyi és halászati ágazati alapokkal, közöttük az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA);

C.  mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet közös rendelkezéseket határozott meg mind az öt európai strukturális és beruházási alapra (az esb-alapokra) – vonatkozóan, az egyes esb-alapokra és az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó egyedi rendelkezések pedig külön rendeletek tárgyát képezték;

D.  mivel a kohéziós politika jelenlegi reformja korlátozott számban célkitűzéseket és prioritásokat vezetett be, tematikus fókuszt / tematikus koncentrációt teremtve, és egyszersmind bizonyos fokú rugalmasságot és bizonyos jellemzőkhöz való alkalmazkodást téve lehetővé; mivel a reform ezen felül érvényt szerzett a megerősített partnerség elvének, megszilárdította a többszintű kormányzást, pontosan meghatározta a területfejlesztésre vonatkozó megközelítést, és nemcsak az öt alap között fokozta a szinergiákat, hanem más érdemleges forrásokkal (pl. Horizont 2020, PSCI, COSME, LIFE) is, tovább egyszerűsítette a végrehajtási szabályokat, valamint hatékony ellenőrzési és értékelési rendszert, átlátható teljesítménykeretet, a pénzügyi eszközök tekintetében világos szabályokat, egészséges ügyviteli és ellenőrzési rendszert és hatékony pénzügyi igazgatási rendszert biztosított;

E.  mivel a teljesítmény középpontba helyezésének és az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések elérésének megkönnyítése érdekében eredményességi tartalékot vezettek be minden tagállam számára, amely az ERFA (az európai területi együttműködési célkitűzésnek nélkül), az ESZA, a Kohéziós Alap, az EMVA és az ETHA számára elkülönített források 6%-át teszi ki, és a tervek szerint – a 2019-ben végzett eredményességi felülvizsgálat alapján – az elkülönített tartalékból csak olyan programok és prioritások részesülhetnek, amelyek megvalósították a részcéljaikat; mivel szorosabbra vonták a kapcsolatot az uniós kohéziós politika és a gazdasági kormányzás között azzal a kettős céllal, hogy biztosítsák egyrészt az esb-alapok felhasználásának hatékonyságát, másrészt szigorú ellenőrzésnek és értékelésnek köszönhetően a 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika legyen az EU költségvetésében a legalaposabban ellenőrzött politika;

F.  mivel a Bizottság 2014. december 14-én közleményt fogadott el az esb-alapoknak az elkövetkező évtized folyamán az uniós növekedési stratégia, az európai beruházási terv és a bizottsági prioritások céljaira való felhasználhatóságáról, és e közlemény valójában a közös rendelkezésekről szóló rendelet által előírt, az esb-alapokról, valamint azok eddigi végrehajtásáról készítendő jelentésnek felel meg, amely egyúttal tartalmazza a valamennyi tagállammal a partnerségi megállapodások és programok, illetve az egyes országok előtt álló legfontosabb kihívások tekintetében folytatott tárgyalások eredményeit is;

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelettel bevezetett közös stratégiai keret megerősítette a kohéziós politika és egyéb uniós politikák és kezdeményezések (pl. a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a digitális egységes piac, a vidékfejlesztés, az energiaunió) közötti kapcsolatokat, és ezáltal a keret összes eszköze és célkitűzése – közöttük a városfejlesztési menetrend, a területfejlesztési menetrend, a kkv-kba való beruházás, az intelligens növekedési és az intelligens szakosodási stratégiák – hozzájárul az egységes piac megerősítéséhez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához;

2.  hangsúlyozza, hogy a fent említett szinergiák kiépítése nagyon helyesen már a stratégiai tervezés szakaszában történik, és ezért már kezdettől fogva a lehetőségek azonosítására és megteremtésére irányuló stratégiai választásokra és tervezésre van szükség a régiók és a tagállamok részéről, megerősítve például a kiválóságot az intelligens szakosodás területein; rámutat, hogy a Horizont 2020 esetében ez a programok szinergiabarát módon történő végrehajtását jelenti a figyelemfelkeltés, az információnyújtás, a figyelemfelhívó kampányok, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontoknak az európai strukturális és beruházási alapokkal foglalkozó nemzeti és regionális politikai döntéshozókkal és igazgatási hatóságokkal történő lehető legjobb összekapcsolása révén;

3.  hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodási stratégiáknak a nemzeti és regionális irányító hatóságok, valamint más érdekelt felek, például a felsőoktatási intézmények, az ipari szereplők és a szociális partnerek bevonásával, a vállalkozókat felfedező folyamat során történő kidolgozása kötelező azon régiók és tagállamok számára, amelyek ERFA-forrásokat kívánnak a kutatásba és fejlesztésbe fektetni, az intelligens szakosodási stratégiáknak ugyanis egyaránt tartalmazniuk kell alulról felfelé irányuló intézkedéseket (kapacitásépítés, nemzeti/regionális kutatási és innovációs rendszerek), valamint felülről lefelé irányuló intézkedéseket (innováció/piac) a Horizont 2020 keretében, ami viszont a maga részéről serkenti az uniós szintű együttműködést, illetve az élenjárók és a mögöttük következők közötti kapcsolatokat, és az intelligens szakosodási módszertannak a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikát formáló modellé kell válnia;

4.  elégedettségét juttatja kifejezésre amiatt, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban a kohéziós politika a pénzügyi eszközöknek erősebb szerepet juttat, és megjegyzi, hogy ha e pénzügyi eszközöket hatékonyan használják majd fel, akkor jelentősen növelhetik a kevésbé fejlett régiók finanszírozási lehetőségeit;

5.  hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az európai strukturális és beruházási alapok (nemcsak a kohézió, hanem a vidékfejlesztés és a halászat terén is) más-más intézményi szinteken, különböző politikákat követnek, ezért egymást erősíteniük kell, nem utolsósorban a források tekintetében is;

6.  megjegyzi, hogy a beruházások hatásának maximalizálása érdekében tovább kell erősíteni a szinergiákat egyéb szakpolitikákkal és eszközökkel; ezzel összefüggésben emlékeztet a „kiválósághoz vezető út” (S2E) elnevezésű uniós költségvetési kísérleti projektre, amely továbbra is támogatja 13 tagállam régióit az esb-alapok közötti szinergiák fejlesztésében és kiaknázásában; kiemeli a kapcsolódó szakosodási területek azonosításának fontosságát is más régiókban és tagállamokban a velük való összefogás, a több országot átfogó projektlehetőségekre való jobb felkészültség és a nemzetközi szintű összekapcsolódás elérése céljából;

7.  üdvözli a Horizont keretében a közszektoron belüli társulások, illetve a köz- és magánszféra partnerségei céljaira elkülönített költségvetési források lényeges részeinek végrehajtását, miáltal lehetőségek nyílnak a közszektoron belüli társulások igazgatási mechanizmusainak felhasználására a TIS3-mal kialakított szinergiák és programok optimalizálása érdekében az éves munkatervek kialakítása révén;

8.  hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak ki kell egészítenie az esb-alapokat és más uniós programokat – például a Horizont 2020-at – és az Európai Beruházási Bank hagyományos tevékenységeit; hangsúlyozza, hogy a politikák végrehajtásának különböző szintjei közötti átfedések vagy ellentmondások kiküszöbölése érdekében az uniós eszközök között maradéktalan koherenciát és szinergiákat kell biztosítani; emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata során foglalkozni kell ezzel a kihívással, valamennyi rendelkezésre álló forrás hatékony felhasználása és az átfogó stratégiai célok vonatkozásában a várt eredmények elérése érdekében, figyelembe véve, hogy a k+i beruházások mennyiségét, minőségét és hatását a kohéziós politika eszközei és a Horizont 2020 összehangolt használata révén kell növelni;

9.  felhívja a figyelmet a 2015 decemberében az Európai Parlamentben a 7. Európai Innovációs Csúcstalálkozón kezdeményezett európai innovációs megállapodásra, és felszólít a horizontális megközelítésre az uniós innovációs politikai döntéshozatal tekintetében, az ipari, a digitális és regionális politikák közötti szinergiák maximalizására, valamint az innováció számára kedvező feltételek megteremtését célzó közös erőfeszítésekre a jól ismert gyengeségek felszámolása érdekében, a kutatás és a találmányok által létrehozott tudást innovációvá alakítva át, és ezáltal hozzáadott értéket teremtve Európa gazdaságai és polgárai számára;

10.  felhívja a figyelmet a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos előkészítő munkájára egy Európai Innovációs Tanács lehetséges létrehozása érdekében, amely az Európai Unió innovációs kezdeményezéseinek jobb koordinálását célozza (2005. december); megjegyzi, hogy az Európai Innovációs Tanács fő céljául az üzleti értékesítés előtti akadályok felszámolásához történő hozzájárulást és az innovációs szakadék megszüntetését kell kitűzni; hangsúlyozza, hogy az Európai Innovációs Tanácsba be kell vonni minden érintett szereplőt, valamint átlátható, gyors konzultációt és döntéshozatali eljárásokat kell biztosítani, más uniós intézmények munkáját kiegészítve és kerülve az átfedéseket; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenleg a Horizont 2002 költségvetésében rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem szabad tovább csökkenteni, tekintettel arra, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap részeként azok már eleve csökkentésre kerültek;

11.  felszólít a szinergiák eredményességének felmérését célzó nyomon követési rendszer létrehozására a bevált gyakorlatok terjesztésének és a tanulságok levonásának még az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata előtt történő megvalósítása érdekében;

12.  felhívja a figyelmet arra, hogy a biztonság tekintetében kapcsolat áll fenn a Horizont 2020 és az esb-alapok között (az ikt infrastruktúrának az EU-ban mindenütt azonos szinten kell lennie), valamint kiemeli e kapcsolatnak a gyártással összefüggő vonatkozását; üdvözölné az ikt biztonsági infrastruktúrák harmonizálását, így a következő programozási időszakban az esb-alapokra vonatkozó szabályok foglalkozhatnának ezzel a vonatkozással, és hangsúlyozza, hogy e célból elégséges pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani;

13.  kéri a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt a szinergiák végrehajtásáról, tekintettel arra, hogy – a szűkös beruházási források felhasználása tekintetében meglévő potenciáljukra és a jövőbeli, új kihívások kezelését érintő általános kilátásokra vonatkozó hivatkozások kivételével – ez a kérdés hiányzik a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikke szerint elkészített jelentésből, míg az országspecifikus ajánlások részét képezik ezeknek a szinergiáknak;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat