Eljárás : 2016/2637(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1115/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1115/2016

Viták :

PV 25/10/2016 - 19
CRE 25/10/2016 - 19

Szavazatok :

PV 26/10/2016 - 6.8
CRE 26/10/2016 - 6.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0417

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 280kWORD 50k
17.10.2016
PE589.704v01-00
 
B8-1115/2016

benyújtva a B8-1801/2016. és B8-1802/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a transzzsírsavakról (TFA) (2016/2637(RSP))


Renate Sommer, Daciana Octavia Sârbu, Nikolay Barekov, Anneli Jäätteenmäki, Lynn Boylan, Martin Häusling, Piernicola Pedicini, Mireille D’Ornano a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a transzzsírsavakról (TFA) (2016/2637(RSP))  
B8-1115/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 30. cikke (7) bekezdésére,

–  tekintettel az élelmiszerekben, valamint az uniós lakosság teljes étrendjében található transzzsírokról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2015. december 3-i bizottsági jelentésre (COM(2015)0619),

–  tekintettel a Közös Kutatóközpont „Transzzsírok Európában: hol is állunk? - A tények szintézise: 2003–2013” című jelentésére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2009-ben a transzzsírsavakat illető tápanyagbeviteli ajánlásokról kiadott tudományos szakvéleményre,

–  tekintettel a WHO „A transzzsírok étrendben történő csökkentését célzó politikák hatékonysága: a bizonyítékok szisztematikus áttekintése” című közleményére(2), valamint „A transzzsírok felszámolása Európában” című szakpolitikai összefoglalójára(3) és „A transzzsírsav-bevitel vérlipidekre és lipoproteinekre gyakorolt hatása: szisztematikus felülvizsgálat és metaregresszió-elemzés” című közleményére(4),

–  tekintettel a transzzsírokról a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000105/2016 – B8-1801/2016 és O-000106/2016 – B8-1802/2016),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a transzzsírsavak a telített zsírsavak egy bizonyos típusát képviselik;

B.  mivel transzzsírsavakat a kérődzőkből származó ételekben, például tej- és hústermékben, néhány növényben és növényi eredetű termékben (póréhagyma, borsó, fejes saláta és repceolaj), valamint az iparilag előállított, részben hidrogénezett, tűzhelyen és sütőben sütéshez, valamint feldolgozott élelmiszerek élettartamának növeléséhez használt, hozzáadott hidrogénatomokkal módosított növényi olajokban találhatunk természetes módon;

C.  mivel következésképpen a transzzsírbevitel leginkább az ital- és élelmiszertermékek széles skáláján az ipar által alkalmazott, iparilag előállított, részben hidrogénezett olajok fogyasztásával függ össze (előre csomagolt és a nem előre csomagolt élelmiszerekben is, például az ömlesztve értékesített élelmiszerekben, illetve a vendéglátás és az étkeztetés keretében értékesített élelmiszerekben);

D.  mivel az EFSA 2010-ban arra a következtetésre jutott, hogy a kérődzőkből származó transzzsírsavaknak az iparilag előállított termékekből származó transzzsírsavakhoz hasonló hatásai vannak;

E.  mivel a kérődzőkből származó zsír 3-6% transzzsírsavat tartalmaz;

F.  mivel a kérődzőktől származó, ember általi transzzsírsavfogyasztás általában kevés, és mivel a WHO azt jelzi, hogy ezek a természetes előfordulású transzzsírsavak a viszonylag alacsony bevitelnek köszönhetően valószínűleg nem jelentenek kockázatot az egészségre nézve a jelenlegi valós étrendekben;

G.  mivel ez az állásfoglalás csak az iparilag előállított zsírsavakra vonatkozik;

H.  mivel sok étterem és gyorsétterem transzzsírokat használ az ételek sütéséhez, mert olcsók és többször is használhatók a kereskedelmi olajsütőkben;

I.  mivel egyes ételek elkészítése közben (például kekszek, sütemények, sós rágcsálnivalók vagy bő olajban/zsírban sült élelmiszerek esetében) további transzzsírsavak keletkezhetnek vagy adódhatnak hozzá;

J.  mivel az iparilag előállított, részben hidrogénezett növényi olajok gyakori fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek (minden más hosszú távú tényezőt meghaladva), terméketlenség, endometriózis, epekő, Alzheimer-kór, cukorbetegség, a túlsúly és egyes rákfajták kialakulásának fokozott kockázatát hordozza magában;

K.  mivel az európai hatóságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az elhízás okainak csökkentése érdekében;

L.  mivel a transzzsírsavak nagymértékű fogyasztása növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát (a kalóriamennyiséget véve alapul, bármely másik tápanyagnál jobban), amely betegség óvatos becslések szerint pedig évente 660 ezer ember halálát okozza az EU-ban, illetve az összes elhalálozás kb. 14%-át teszi ki;

M.  mivel az EFSA javaslata szerint „a transzzsírsavak fogyasztásának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie megfelelő étrend kialakítása mellett”(5);

N.  mivel a WHO ennél is konkrétabban azt javasolja, hogy a transzzsírsavbevitel kevesebb legyen a napi energiafogyasztás 1%-ánál(6);

O.  mivel az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2015 júniusában arra a következtetésre jutott, hogy a részben hidrogénezett olajokat emberi táplálékkészítés céljából „általában nem tekintik biztonságosnak”;

P.  mivel az uniós szintű adatok korlátozott rendelkezésre állása ellenére egy 9 uniós ország adatait összegyűjtő friss tanulmány arról számol be, hogy a népesség átlagos napi TFA-bevitele a napi energiafogyasztás 1%-a alatt van, de a tagállamok egyes specifikus szubpopulációiban magasabb a beviteli arány(7);

Q.  mivel a legfrissebb rendelkezésre álló adatok elemzése megerősíti, hogy a transzzsírsavak mennyiségének bizonyos ételekben történő csökkentése ellenére bizonyos uniós élelmiszerpiacokon még mindig számos olyan étel van, amely nagy mennyiségű transzzsírsavat tartalmaz, azaz 100 gramm zsírban több, mint 2 grammot (például 100 gramm kekszben, pattogatott kukoricában, valamint a pékárukhoz hasonló, előre nem becsomagolt ételekben 40-50 grammot);

R.  mivel nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy az élelmiszerekben található transzzsírsavtartalom korlátozását célzó szakpolitikák a teljes zsírtartalom növelése nélkül csökkentik a transzzsírsavszintet; mivel az ilyen szakpolitikák megvalósíthatók, elérhetők és nagy valószínűséggel pozitív hatást gyakorolnak a közegészségre;

S.  mivel az a tény, hogy az EU-ban sajnos csak minden harmadik fogyasztó rendelkezik ismeretekkel a transzzsírsavakról, azt jelzi, hogy a címkézésre vonatkozó intézkedések nem vezettek eredményre, és hogy az oktatási rendszer és médiakampányok révén fel kell lépni a tudatosság növelése érdekében;

T.  mivel az uniós jog nem szabályozza az élelmiszerek transzzsírsavtartalmát, illetve nem követeli meg az élelmiszerek felcímkézését;

U.  mivel Ausztria, Dánia, Lettország és Magyarország rendelkezik az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának csökkentésére vonatkozó jogi szabályozással, a többi uniós tagállam többsége pedig önkéntes intézkedéseket választott (például önszabályozás, étrendi ajánlások vagy bizonyos hagyományos termékek összetételére vonatkozó kritériumok);

V.  mivel bizonyított, hogy sikeres volt az ipari transzzsírsavtartalom jogi korlátozásának 2003-as dániai bevezetése, amely az olajokban és zsírokban található transzzsírsavtartalomra 2%-os nemzeti határértéket szabott ki, jelentősen csökkentve a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozások számát(8);

W.  mivel a fogyasztók számára az egyetlen támpont a transzzsírsavat tartalmazó termékek azonosítására az, ha ellenőrzik, hogy az előre becsomagolt ételek összetevőinek listája tartalmaz-e részben hidrogénezett olajokat; mivel a jelenlegi uniós szabályok értelmében a fogyasztókat megtévesztheti a (többek között transzzsírsavat tartalmazó,) részben hidrogénezett olajok és a transzzsírsavat nem, csak kizárólag telített zsírsavakat tartalmazó, teljesen hidrogénezett olajok közötti különbségtétel, ahogyan az 1169/2011/EU rendelet megköveteli, hogy ez az információ szerepeljen az előre becsomagolt ételek összetevőinek listáján;

X.  mivel a legújabb tanulmányok azt bizonyítják, hogy a magasabb társadalmi és gazdasági helyzetű emberek egészségesebben étkeznek, mint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági helyzetűek, a két csoport közti szakadék pedig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének megfelelően egyre nő;

Y.  mivel a transzzsírsavakat különösen olcsóbb ételekben használják, és mivel az alacsonyabb jövedelmű emberek jobban ki vannak téve a magasabb transzzsírsavtartalmú olcsóbb élelmiszerek kockázatának, egyre nagyobb az egészségi egyenlőtlenség esélye is;

Z.  mivel az ipari transzzsírsav bevitelének csökkentése érdekében megfelelő határozatokat kellene hozni uniós szinten;

AA.  mivel egészségügyi szervezetek, fogyasztói csoportok, egészségügyi szakemberek egyesületei és élelmiszeripari vállalatok sürgették(9) az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan jogalkotási javaslatot, amely a dán hatóságok által meghatározott szinthez (vagyis 100 g zsírban 2 g transzzsírsav) hasonló mértékben korlátozza az élelmiszerekben található ipari transzzsírsavak mennyiségét;

1.  emlékeztet arra, hogy a transzzsírsav problémája prioritás a Parlament számára, és megismétli a transzzsírsav emberi egészségre gyakorolt veszélyeivel kapcsolatos aggodalmát;

2.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok már bejelentette, hogy az élelmiszergyártóknak az Egyesült Államok belföldi piacán a 2018 közepétől forgalmazandó termékekből el kell távolítaniuk a részlegesen hidrogénezett olajokat, tekintettel arra a 2015. évi következtetésre, hogy a transzzsírsavakat általában nem ismerik el biztonságosként;

3.  emlékeztet, hogy a transzzsírsavak korlátozása bizonyítottan gyors és jelentős egészségügyi előnyökkel jár; ezzel összefüggésben kiemeli Dánia sikerét, ahol 2003-ban 2%-os nemzeti határértéket vezettek be az olajokban és zsírokban található transzzsírsavtartalomra vonatkozóan;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós népesség nagy (és különösen a legkiszolgáltatottabb) része nem rendelkezik elegendő információval a transzzsírsavak káros voltáról és emberi egészségre gyakorolt hatásairól, ez pedig meggátolhatja őket abban, hogy tudatos vásárlási döntéseket hozzanak;

5.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kiszolgáltatott csoportok – köztük az alacsonyabb végzettségű, valamint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági státusszal bíró polgárok és a gyermekek hajlamosabbak magas transzzsírsavtartalommal rendelkező ételeket fogyasztani;

6.  elismeri, hogy a transzzsírsavak csökkentését célzó összes létező stratégia láthatólag az ételekben található transzzsírsavszint jelentős csökkentésével jár, és sajnálja, hogy nincs a transzzsírsavakra vonatkozó összehangolt uniós megközelítés;

7.  úgy véli, hogy az intézkedéseket ezért nem kizárólag nemzeti szinten kellene végrehajtani, valamint hogy uniós intézkedések szükségesek a népesség transzzsírsavbevitelének jelentős csökkentése érdekében;

8.  rámutat arra, hogy a WHO szerint(10) a transzzsírokra vonatkozó címkézési politika a hatékony végrehajtás szemszögéből nézve a legköltségesebb megoldás lesz, míg azokban az országokban, ahol a transzzsírsavakra vonatkozó tilalmat vezettek be, a pénzügyi hatás minimális volt, tekintettel az alacsony végrehajtási és ellenőrzési költségekre;

9.  úgy véli, hogy a transzzsírsavak egészségre gyakorolt káros hatását illetően a fogyasztói tájékozatlanság miatt a termékek kötelező felcímkézése fontos, de elégtelen eszköz a kötelező határértékek bevezetéséhez viszonyítva a transzzsírbevitel európai polgárok körében történő csökkentésére törekedve;

10.  e tekintetben rámutat továbbá, hogy a transzzsírsavak címkézésére vonatkozó stratégia csak bizonyos élelmiszereket érint, és nem vonatkozik a csomagolatlan vagy az éttermekben felszolgált élelmiszerekre;

11.  kéri a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy a népesség valamennyi csoportjának csökkenjen a transzzsírsavbevitele, minél előbb határozzon meg törvényes európai uniós határértéket az ipari transzzsírsavak tekintetében;

12.  kéri, hogy két éven belül tegyenek egy ilyen javaslatot;

13.  kéri, hogy ezt a javaslatot kísérje a kötelező határérték miatt elvégzendő ipari újratervezés költségeire vonatkozó hatásvizsgálat, és e költségek lehetséges ellentételezését hárítsák a fogyasztókra;

14.  e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság bejelentését, hogy alapos hatásvizsgálatot fog végezni a határértékek különböző lehetőségeire vonatkozó költségek és előnyök értékelése érdekében, és kéri a Bizottságot, hogy különösen vegye figyelembe a kkv-kra gyakorolt hatást;

15.  felhívja az élelmiszeripart, hogy biztosítson elsőbbséget az olyan alternatív megoldásoknak, amelyek megfelelnek az egészségügyi előírásoknak: jobb minőségű olajok használata, a zsírok módosítására irányuló új eljárások, vagy a transzzsírsavakat helyettesítő összetevők kombinációja (rostok, cellulóz, keményítők, fehérje-keverékek stb.);

16.  kéri továbbá a Bizottságot, hogy a népesség táplálkozással kapcsolatos ismereteinek bővítése érdekében működjön együtt a tagállamokkal, bátorítsa a fogyasztókat és tegye lehetővé számukra, hogy az egészség szempontjából kedvezőbb döntéseket hozzanak, valamint ösztönözze az ipart termékei egészséges megreformálására;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(2)

Bull World Health Organ 2013; 91:262–269H.

(3)

http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/288442/Eliminating-trans-fats-in-Europe-A-policy-brief.pdf?ua=1

(4)

http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/246109/1/9789241510608-eng.pdf

(5)

EFSA-közlöny: 2010;8(3):1461.

(6)

http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/42665/1/WHO_TRS_916.pdf?ua=1 pg89, WHO/FAO technical report series 916

(7)

Mouratidou et al. Trans Fatty acids in Europe: where do we stand? (Mouratidou és mások:„Transzzsírok Európában: hol is állunk?”) JRC Science and Policy Reports (a Közös Kutatóközpont tudományos és szakpolitikai jelentései) 2014 doi:10.2788/1070.

(8)

Brandon J. és mások: „Dánia mesterségesen előállított transzzsírokra és szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó szakpolitikája” Am J Prev Med 2015 (nyomtatásban kapható)

(9)

http://www.beuc.eu/publications/open_letter_industrially_produced_tfas_freeeu.pdf

(10)

A transzzsírok vége Európában. Szakpolitikai tájékoztató, 6. o. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/288442/Eliminating-trans-fats-in-Europe-A-policy-brief.pdf

Jogi nyilatkozat