Eljárás : 2016/2935(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1163/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1163/2016

Viták :

PV 26/10/2016 - 15

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0423

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 282kWORD 87k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1162/2016
24.10.2016
PE593.589v01-00
 
B8-1163/2016

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az újságírók helyzetéről Törökországban (2016/2935(RSP))


Elena Valenciano, Pier Antonio Panzeri, Clara Eugenia Aguilera García, Nikos Androulakis, Zigmantas Balčytis, Hugues Bayet, Brando Benifei, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Andrea Cozzolino, Miriam Dalli, Viorica Dăncilă, Isabella De Monte, Tanja Fajon, Jonás Fernández, Monika Flašíková Beňová, Doru-Claudian Frunzulică, Enrico Gasbarra, Michela Giuffrida, Theresa Griffin, Sergio Gutiérrez Prieto, Cătălin Sorin Ivan, Liisa Jaakonsaari, Eva Kaili, Cécile Kashetu Kyenge, Javi López, Krystyna Łybacka, Vladimír Maňka, Louis-Joseph Manscour, Costas Mavrides, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Victor Negrescu, Momchil Nekov, Demetris Papadakis, Emilian Pavel, Vincent Peillon, Pina Picierno, Tonino Picula, Kati Piri, Miroslav Poche, Liliana Rodrigues, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Daciana Octavia Sârbu, Siôn Simon, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Paul Tang, Claudia Țapardel, Marc Tarabella, Julie Ward, Carlos Zorrinho, Miltiadis Kyrkos az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az újságírók helyzetéről Törökországban (2016/2935(RSP))  
B8-1163/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Törökországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen „A véleménynyilvánítás szabadságának törökországi helyzete: újságírók és médiavezetők közelmúltbeli letartóztatása és a sajtóval szembeni rendszeres nyomásgyakorlás” című, 2015. január 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Tanács Törökországról szóló 2016. július 18-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosa által tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2016. július 16-i közös nyilatkozatára a törökországi helyzetről,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2016. július 21-i közös nyilatkozatára a szükségállapot kihirdetéséről Törökországban,

–  tekintettel a 2016. szeptember 9-én az EU és Törökország között tartott magas szintű politikai párbeszédre,

–  tekintettel arra, hogy a jogállamiság – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – tiszteletben tartása a csatlakozási folyamat középpontjában áll,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2016. július 15-én törvényellenes kísérlet történt a választott kormány megdöntésére Törökországban, és ennek folyamán több, mint 250 ember életét veszítette, és több, mint 2 100 ember sebesüléseket szenvedett;

B.  mivel a 2016. július 15-i sikertelen államcsínyt követően a török rendőrség letartóztatott 99, ezt megelőzően semmilyen bűncselekménnyel nem vádolt újságírót és írót, és ezzel legalább 130-ra emelkedett azon médiadolgozók száma, akiket 2016 október 20-ig feltehetően a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlásával összefüggésben helyeztek vád alá és tartóztattak le; mivel a 2016. július 15-e után letartóztatott újságírók közül 64-et szabadon bocsátottak;

C.   mivel a fogva tartott újságírók között volt Asli Erdogan ismert regényíró, az Özgür Gündem című, jelenleg már bezárt kurd napilap igazgatótanácsának tagja és cikkírója, Mehmet Altan tudós és újságíró, valamint testvére, Ahmet Altan író, a Taraf című hetilap volt szerkesztője;

D.  mivel a szabad, sokszínű és független média minden demokratikus társadalom lényeges alkotórésze; mivel a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság nélkül nem létezhet aktív és elkötelezett polgárság;

E.  mivel a szükségállapot kihirdetését követően kibocsátott dekrétum rendelkezései értelmében a letartóztatott újságíróktól a fogva tartásuk első öt napja folyamán megtagadták az ügyvédi védelmet, a rendőrségi fogva tartás ideje alatt az ügyvéd megválasztásának jogát, valamint az ügyfél és az ügyvéd közötti kapcsolat bizalmasságát, és korlátozásokat vezettek be látogatók fogadása tekintetében is; mivel egyes újságírókkal szemben még szigorúbb korlátozásokat alkalmaztak;

F.  mivel számos újságíró a börtönben állítólag bántalmazás, fenyegetés, sértések és támadások áldozata lett; mivel súlyos állítások szerint az Özgür Gündem című bezárt napilap felelős szerkesztőit, Bilir Kaya és Inan Kizilkaya újságírókat a börtönben megkínozták;

G.  mivel a hatóságok a szükségállapot első két és fél hónapjában mintegy 150 médiaorgánumot és kiadót bezártak, aminek következtében több mint 2 300 újságíró elvesztette munkáját;

H.  mivel a sikertelen államcsínyt követően újságírókkal szemben célzott közigazgatási szankciókat alkalmaztak, többek között elkobozták útleveleiket, utazási korlátozásokat vezettek be a speciális „szürke” útlevelek tulajdonosaival szemben, újságíró igazolványukat bevonták, valamint vádemelés nélkül ideiglenes letartóztatás alá helyezték őket; mivel a szükségállapotra hivatkozva felfüggesztettek minden fellebbezési lehetőséget e határozatokkal szemben;

I.  mivel a sikertelen államcsínyt követően újságírók családtagjait – akik személyesen nem is álltak vizsgálat alatt – ugyancsak letartóztattak és velük szemben közigazgatási szankciókat foganatosítottak, többek között elkobozták útlevelüket;

J.  mivel a sikertelen államcsínyt követően külföldi újságírókat letartóztattak és kiutasítottak Törökországból;

K.  mivel a sikertelen államcsínyt követően több, mint 150 médiaorgánumot zártak be, többek között 46 napilapot, 29 televíziós csatornát, 31 rádióállomást, 3 hírügynökséget, 16 folyóiratot és 28 könyvkiadót; mivel a bezárt médiaorgánumok között van a Zarok TV, amely kurd nyelven gyermekeknek közvetített rajzfilmeket;

L.  mivel a vezető ellenzéki rádióállomások és televíziós csatornák – közöttük az IMC TV, a Hayatin Sesi TV és az Özgür Radyo – a közelmúltban rendőrségi rajtaütésekkel végrehajtott erőszakos bezárása, valamint újságíróik letartóztatása súlyos veszélybe sodorta a média szabadságát és a szabad véleménynyilvánítást Törökországban, a pluralizmust a teljes megszűnés kockázata fenyegeti, az öncenzúra pedig erőteljesen nő;

M.  mivel a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos rangsorában Törökország 180 ország között a 151. helyen áll; mivel a sajtó- és médiaszabadságot figyelő Freedom House besorolása szerint Törökország olyan országnak minősül, ahol sajtószabadság nincs, és az internet szabadsága is csupán részleges;

N.  mivel a jogállamiság és az alapvető jogok, közöttük a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartása az uniós értékek magját képezi, amelyek mellett Törökország az EU-tagságra való jelentkezésével és az ahhoz kapcsolódó tárgyalásokkal, valamint az Európa Tanács teljes jogú tagjaként hivatalosan elkötelezte magát;

1.  határozottan elítéli a 2016. július 15-i törökországi puccskísérletet; támogatja Törökország törvényes intézményeit; sajnálatát fejezi ki az áldozatok magas száma miatt, és szolidaritását fejezi ki az áldozatokkal és családtagjaikkal;

2.  hangsúlyozza, hogy a török kormány joga és kötelessége a 2016. július 15-i szörnyű puccskísérlet kivizsgálása és valamennyi felelős bíróság elé állítása; elítéli azonban a törökországi újságírókkal, írókkal és a média képviselőivel szemben alkalmazott súlyos erőszakot, amelynek többek között Nazli Ilicak, Sahin Alpay, Asli Erdogan, Murat Aksoy, Ahmet Altan és Mehmet Altan közismert újságírók is áldozatul estek anélkül, hogy bizonyíték volna bűncselekményben való személyes közreműködésükre;

3.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy az újságírók helyzete és a médiaszabadság az utóbbi néhány évben rosszabbra fordult, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szükségállapot kihirdetését követően a médiaszabadság helyzete még tovább romlott Törökországban;

4.  felhívja a török hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes bebörtönzött újságírót, akinek bűncselekményekben való részvétele érdemleges módon nem bizonyítható; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni újságírók fogva tartását az általuk írt cikkek tartalma vagy állítólagos szervezkedés alapján, még azokban az esetekben is, amikor vádat emelnek ellenük, és biztosítani kell, hogy a bírósági tárgyalás előtti fogva tartás mindig kivétel maradjon;

5.  emlékeztet arra, hogy a szabad és sokszínű sajtó a demokrácia elengedhetetlen eleme; emlékezteti a török hatóságokat, hogy a médiával és az újságírókkal a lehető leggondosabban kell eljárni, valamint hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság a demokratikus és nyílt társadalom működésének továbbra is központi elemét képezik; arra buzdítja a török kormányt, hogy adjon ki világos útmutatást a rendőrség és az ügyészek számára a médiaszabadság jelentőségéről, és biztosítsa, hogy újságírókkal vagy hírügynökségekkel szemben indított minden bűnügyi nyomozás lefolytatásának alapját törvénysértés egyértelmű bizonyítéka képezze, megfeleljen a közérdek tesztjének, és ne sértse a véleménynyilvánítás szabadságát;

6.  emlékezteti a török hatóságokat, hogy a sürgősségi rendeletek nem szolgálhatnak ürügyként az emberi jogok súlyos megsértésének megkönnyítésére, az eltérő vélemények elhallgattatására és médiaorgánumok bezárására; emlékeztet arra, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és az emberi jogok európai egyezményében foglalt elvek értelmében tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az emberi jogokat, amelyek közé tartozik az élethez való jog, a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, az ártatlanság vélelme, a jogbiztonság, a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma, a bűncselekmények egyedi jellege, a jogszerű eljárás, a bíróságok függetlensége, az széleskörű és átlátható tájékoztatás a vádlottak ellen felhozott állításokkal kapcsolatban, valamint a terhelő bizonyítékokhoz való maradéktalan hozzáférés;

7.  felhívja a török hatóságokat, hogy szüntessék meg az újságírókkal szemben alkalmazott közigazgatási szankciókat, többek között útlevelük és újságíróigazolványuk bevonását, a speciális „szürke” útlevelek tulajdonosaival szemben bevezetett utazási korlátozásokat és egyéb önkényes korlátozásokat, például a vádemelés nélkül ideiglenes letartóztatásokat;

8.  felhívja a török hatóságokat, tartózkodjanak attól, hogy a gyanúsított újságírók családtagjait is potenciális gyanúsítottként kezeljék, és ne alkalmazzanak e családtagokkal szemben sem közigazgatási, sem más szankciókat;

9.  felhívja a török hatóságokat, hogy gondoskodjanak a gyanúsítottakkal szemben alkalmazott erőszak, fenyegetés vagy bántalmazás lehetőségének kizárásáról, és a megerősített tényállású esetekben folytassanak hiteles nyomozást; felhívja a török kormányt, hogy vizsgálja ki a bebörtönzött újságírók, különösen az Özgür Gündem című bezárt napilap felelős szerkesztői, Bilir Kaya és Inan Kizilkaya megkínzására vonatkozó állításokat;

10.  komoly aggodalmát fejezi ki a több, mint150 médiaorgánum, közöttük az IMC TV, valamint a gyermekeknek kurd nyelven rajzfilmeket sugárzó Zarok TV bezárása miatt; felszólít e médiaorgánumok újbóli megnyitására, függetlenségük helyreállítására és elbocsátott munkatársaik visszavételére; felhívja a török hatóságokat, vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy a büntető törvénykönyv rendelkezéseit csalárd módon felhasználva vezetőtestületeket neveznek ki magánkézben levő médiaorgánumok élére, zavaró módon beavatkoznak független hírszervezetek tevékenységeibe – például szerkesztőségi döntésekbe, újságírók és szerkesztők elbocsátásába –, továbbá nyomás és megfélemlítés alá helyezik a kritikát gyakorló hírcsatornákat és újságírókat;

11.  nyomatékosan felhívja Törökországot, hogy oszlassa el a feszült politikai légkört, amely a médiában és az interneten a szólásszabadságot megkurtító környezetet hoz létre;

12.  hangsúlyozza, hogy Törökországot a terrorizmus valós veszélye fenyegeti; ugyanakkor ismételten kifejezésre juttatja, hogy a tág meghatározásokon alapuló török terroristaellenes jogszabályokat nem szabad a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat gyakorló újságírók megbüntetésére felhasználni;

13.  sürgeti, hogy Törökország dolgozzon ki olyan reformokat, amelyek biztosítják a fékek és ellensúlyok megfelelő rendszerét, maradéktalanul garantálva a szabadság, többek között a gondolatszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság, valamint a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását;

14.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében fokozott figyelmet kell fordítani a független médiára, és kéri az EU küldöttségét, hogy szorosan kísérje nyomon valamennyi újságíró és író küszöbön álló perét;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Törökország elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0014.

Jogi nyilatkozat