Eljárás : 2016/2959(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1226/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1226/2016

Viták :

PV 21/11/2016 - 14
CRE 21/11/2016 - 14

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0439

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 279kWORD 50k
16.11.2016
PE593.655v01-00
 
B8-1226/2016

benyújtva a B8-001810/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a Bázel III megállapodás véglegesítéséről (2016/2959(RSP))


Roberto Gualtieri a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bázel III megállapodás véglegesítéséről (2016/2959(RSP))  
B8-1226/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a G20-csúcstalálkozók válságot követő következtetéseire,

–  tekintettel a G20-ak pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek 2016. február 27-i közleményére,

–  tekintettel a G20-ak pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek 2016. április 14–15-i közleményére,

–  tekintettel a G20-ak pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek 2016. július 23–24-i közleményére,

–  tekintettel a G20-ak vezetőinek 2016. szeptember 4–5-i közleményére,

–  tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) jelentéseire a G20-ak vezetőinek az elfogadott reformmenetrend végrehajtásáról, és különösen a BCBS által „A válságot követő reformok lezárása: frissítés” címmel a G20-ak vezetőinek készített 2015. novemberi jelentésre(1),

–  tekintettel a BCBS „Revisions to the Basel III leverage ratio framework” (A Bázel III tőkeáttételi arányra vonatkozó keretének felülvizsgálata) című 2016. áprilisi, a „Reducing variation in credit risk-weighted assets – constraints on the use of internal model approaches” (A hitelkockázattal súlyozott eszközöket illetően felmerülő eltérések csökkentése – a belső modellen alapuló módszerek használatának korlátai) című 2016. március 24-i és a „Revisions to the Standardised Approach for credit risk” (A sztenderd hitelkockázati módszer felülvizsgálatai) című 2015. december 10-i konzultációs anyagára,

–  tekintettel a BCBS „Regulatory treatment of accounting provisions” (A számviteli szabályok szabályozási kezelése) című 2016. októberi vitaanyagára és konzultációs anyagára,

–  tekintettel a BCBS „TLAC holdings - Amendments to the Basel III standard on the definition of capital” (A teljes veszteségviselési képesség (TLAC) eszközei – A tőke meghatározásáról szóló Bázel III szabvány módosításai) című 2016. októberi szabványára(2),

–  tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) „EU Shadow Banking Monitor” című 2016. júliusi kiadványára,

–  tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) által elvégzett stressztesztek eredményeire, melyeket 2016. július 29-én tettek közzé,

–  tekintettel a Tanács 2016. július 12-i következtetéseire a válságot követő bázeli reformok véglegesítéséről(3),

–  tekintettel az IMF 2016-os jelentésére a globális pénzügyi stabilitásról,

–  tekintettel a bankunióról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló 2016. március 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel 2016. január 19-i állásfoglalására a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út(5),

–  tekintettel 2016. április 12-i állásfoglalására az EU szerepéről a nemzetközi pénzügyi, monetáris és szabályozó intézményekben és testületekben(6),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság „Az Európai Unió szerepe a nemzetközi gazdasági fórumokon – 5. tanulmány: A BCBS” című tanulmányára,

–  tekintettel a BCBS főtitkárával, Bill Coen úrral, az SSM felügyelőbizottságának elnökével, Danièle Nouy asszonnyal, az EBH elnökével, Andrea Enria úrral és az Európai Bizottság alelnökével, Valdis Dombrovskis úrral a Bázel III/IV véglegesítéséről folytatott eszmecserére,

–  tekintettel a Bizottság nyilatkozatára a sztenderd hitelkockázati módszer Bázeli Bizottság általi felülvizsgálatairól és a Katainen alelnökkel folytatott 2016. július 6-i eszmecserére,

–  tekintettel a Bázel III megállapodás véglegesítéséről a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000136/2016 – B8-1810/2016),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a pénzügyi stabilitás megőrzésének előfeltétele egy rugalmas és jól feltőkésített bankrendszer, amely megfelelően tudja hitelezni a reálgazdaságot az egész ciklus során és támogatni tudja a gazdasági növekedést;

B.  mivel a G20-ak vezetői a pénzügyi válságot követően megállapodtak egy, a nemzetközi bankok szabályozási előírásait, köztük a prudenciális követelményeket is szigorító átfogó reformmenetrendben;

C.  mivel a BCBS nemzetközileg elfogadott minimumszabályokat dolgoz ki a nagy, nemzetközileg aktív bankok prudenciális követelményeire vonatkozóan; mivel a BCBS nyomon követi és áttekinti e globális szabványok végrehajtását és arról jelentést készít a G20-aknak; mivel iránymutatása fontos eszköz a világszerte alkalmazott szabályozások fragmentálódásának megakadályozására;

D.  mivel az Európai Unió a tőkekövetelmény-rendelet (CCR) és a tőkekövetelmény-irányelv (CRD IV) keretében végrehajtotta a nemzetközileg elfogadott szabályokat, jóllehet azokat az EU valódi finanszírozási igényeihez alakította, például a kkv-ket támogató tényező kapcsán és lehetővé téve némi rugalmasságot; mivel az EU-ban úgy döntöttek, hogy e szabályoknak minden bankra vonatkozniuk kell, nem csak a legnagyobb, nemzetközileg aktív bankokra, miközben néhány Európán kívüli országban azok némelyikét csak a legnagyobb bankokra alkalmazzák; mivel fontos a nemzetközileg egyforma feltételek felé történő előrelépés; mivel a bázeli keret elfogadott módosításainak végrehajtása érdekében a Bizottságnak el kell készítenie a CRR/CRD IV felülvizsgálatáról szóló jogalkotási javaslatot;

E.  mivel a bankok prudenciális követelményei kapcsolódnak más szabályozási előírásokhoz, például a teljes veszteségviselési képességhez (TLAC) és a származékos eszközök kötelező központi klíringjéhez, illetve kiegészítik azokat; mivel az uniós bankszektorra vonatkozó szabályozási keret jelentősen javult az elmúlt években, különösen a bankunió létrehozása révén;

F.  mivel a pénzügyi stabilitás és növekedés szilárd kerete átfogó és kiegyensúlyozott kell legyen, hogy dinamikus felügyeleti gyakorlatokat tartalmazhasson és ne csak a főként kvantitatív aspektusokra vonatkozó statikus szabályozásra összpontosítson;

G.  mivel az adatok szerint a múltban túl nagy volt a kockázati súlyok és a stratégiai kockázatmodellezés változékonysága a bankokra vonatkozó tőkekövetelmények és a nemzeti felügyeletek belső modellek értékelésével kapcsolatos nehézségeinek csökkentése érdekében, ami hozzájárult a pénzügyi válsághoz;

H.  mivel a különféle banki üzleti modellekre vonatkozó prudenciális követelmények végrehajtása jelentősen eltérhet egymástól a hatály és az összetettség vonatkozásában, ami az egységes megközelítést hatékonytalanná és aránytalanul terhessé teszi különösen a kisebb, hazai piacra összpontosító, kevésbé bonyolult és kevéssé összekapcsolódó bankok, illetve szabályozóik és felügyeleteik számára; ezért megfelelő mértékű arányosságra és rugalmasságra van szükség;

I.  mivel a BCBS most foglalkozik a bankokra vonatkozó prudenciális keret további módosításával a hitelkockázat és az operatív kockázat kezelése érdekében; mivel e reformok a hitelkockázatra vonatkozó standardizált megközelítés kockázatérzékenységének és szilárdságának növelésére, a belső modelleken alapuló megközelítések további korlátozásaira, valamint a tőkeáttételi arány kialakításának és egy standardizált megközelítéseken alapuló esetleges tőkeküszöbnek a véglegesítésére összpontosítanak;

J.  mivel az egyesült államokbeli pénzintézetek többsége a standardizált megközelítést használja a hitelkockázat értékelésére, miközben az EU-ban a nagy és közepes bankok belső modelleket használnak;

K.  mivel a standardizált megközelítés megfelelő felülvizsgálata és az arányosság elvének tiszteletben tartása a fő tényezők abból a szempontból, hogy a BCBS-standardok azoknál a kis bankoknál is működjenek, amelyek leginkább használják azt;

L.  mivel a G20-ak jelezték, hogy a jelenlegi felülvizsgálat során nem nőhetnek jelentősen az általános tőkekövetelmények, és ezt az álláspontot a tagállamok is megismételték a 2016. júliusi ECOFIN Tanács ülése során;

M.  mivel a szabályozók rendszerszintű stresszteszteket végeznek az európai bankoknál és e tesztek eredményeit nyilvánosságra hozzák;

N.  mivel egyes nem uniós joghatóságok, például Japán aggodalmuknak adtak hangot a tőke növelésére irányuló egyre nagyobb nyomás és az új szabályoknak való megfelelés érdekében végzett tevékenységek magasabb költségei miatt;

O.  mivel a BSBC döntései nem bírnak jogilag kötelező erővel, és azokat rendes jogalkotási eljárás révén át kell ültetni ahhoz, hogy hatályosak legyenek az EU-ban; mivel nem minden illetékes nemzeti hatóság van képviselve a BCBS-ben, azonban az EKB és az SSM teljes jogú tagként, a Bizottság és az EBH pedig megfigyelőként vesz részt munkájában;

1.  hangsúlyozza a bankok prudenciális szabályozására vonatkozó szilárd globális előírások és elvek fontosságát, és üdvözli a BCBS ezzel kapcsolatos munkáját a válságot követően;

2.  hangsúlyozza, hogy a bankokat jól fel kell tőkésíteni, hogy támogatni lehessen a reálgazdaságot, csökkenjen a rendszerszintű kockázat és elkerülhető legyen a válság során tapasztalt hatalmas mentőcsomagok megismétlődése; hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében az árnyékbanki ágazat megfelelő szabályozására van szükség;

3.  rámutat, hogy más joghatóságoktól eltérően az európai gazdaságban a bankok kulcsszerepet játszanak annak finanszírozásában, és valószínűleg továbbra is a háztartások és a vállalkozások, különösen a kkv-k fő finanszírozási forrásai maradnak; hangsúlyozza, hogy az uniós jogi szabályozás mindig igyekezett figyelembe venni ezt (például a kkv-kra vonatkozó támogatási együttható révén) és a továbbiakban is így kell tennie (például meghosszabbítva és kibővítve a támogatási együtthatót); elismeri azonban, hogy fontos az európai gazdasági finanszírozási formáinak diverzifikálása, és üdvözli ennek kapcsán a tőkepiaci unió keretében folyó munkát;

4.  megjegyzi, hogy a Bázel III keret véglegesítése érdekében a BCBS által jelenleg végzett munka célja az egyszerűsítés, az összehasonlíthatóság és a kockázattal súlyozott tőkekövetelmények konvergenciájának erősítése a kockázattal súlyozott értékpapírok túlzott eltéréseinek kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy ugyanazokra a kockázatokra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak; hangsúlyozza, hogy a BCBS határozatai legitimitásának és elismerésének fokozása érdekében nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség; üdvözli, hogy a BCBS főtitkára megjelent az ECON bizottságban és ösztönzi a további párbeszédet;

5.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi felülvizsgálat során tiszteletben kell tartani a jegybankelnökök és felügyeleti vezetők csoportja által meghatározott elvet, miszerint nem növelik jelentősen az általános tőkekövetelményeket, ugyanakkor erősítik az európai bankok általános pénzügyi pozícióját;

6.  hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálat egy második ugyanolyan fontos elve a globális szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása, csökkentve – és nem elmélyítve – a joghatóságok és a banki modellek közti különbségeket, az uniós banki modell indokolatlan penalizálása nélkül;

7.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a BCBS friss tervezeteinek előzetes elemzése arra utal, hogy a reformcsomag a jelenlegi szakaszában nem áll összhangban a fenti két elvvel; felszólítja a BCBS-t, hogy vizsgálja felül javaslatait ebből a szempontból és felhívja az EKB-t és az SSM-et, hogy az új szabályok véglegesítése és ellenőrzése során biztosítsa ezen elvek tiszteletben tartását;

8.  hangsúlyozza, hogy ilyen megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament társjogalkotóként konzisztensen hajtsa végre az új szabályt;

9.  emlékeztet az arányosság elvének fontosságára, melyet nem csak a szabályozott intézmények mérete kapcsán kell értékelni, hanem az egyes érdekcsoportok szabályozásának költségei és hasznai közti tisztességes egyensúlyként is figyelembe kell venni;

10.  párbeszédre és a bevált gyakorlatok megosztására szólít fel a szabályozók között az uniós és nemzetközi szinten biztosítandó arányosság elve alkalmazásának vonatkozásában;

11.  felhívja a BCBS-t, hogy a szabályok bizottság által elfogadását megelőzően gondosan és átfogóan értékelje az új reformok kvalitatív és kvantitatív hatásait, figyelembe véve azoknak a különféle joghatóságokra és banki modellekre gyakorolt következményeit; úgy véli, hogy az értékelés során figyelembe kell venni a bizottság által korábban javasolt reformterveket is; felhívja a BCBS-t, hogy amennyiben az elemzés során kiegyensúlyozatlanságra derül fény, tegye meg a szükséges kiigazításokat;

12.  emlékeztet a szabályozás kockázatalapú megközelítésének fontosságára, ugyanazokra a kockázatokra vonatkozóan ugyanazokkal a szabályokkal, és hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a szabályozási arbitrázs lehetőségét és a kockázattal súlyozott értékpapírok túlzott különbözőségét; felhívja a BCBS-t, hogy őrizze meg a prudenciális szabályozás kockázatérzékenységét, biztosítva, hogy a standardizált megközelítés felülvizsgálata és a belső minősítésen alapuló módszer (IRBA) alkalmazása során kiküszöbölhető legyen a szabályozói arbitrázs és megfelelően figyelembe vegyék a finanszírozás különféle formáinak, például az ingatlanhitelezés, az infrastruktúra-finanszírozás és a speciális hitelezés jellemzőit, elkerülve a reálgazdaságra gyakorolt aránytalan következményeket; aggodalmának ad hangot ezzel kapcsolatban az eredményküszöbök javasolt bevezetése által a reálgazdaságra gyakorolt esetleges hatások miatt;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy gondosan és átfogóan értékelje a közelmúltbeli és az új reformok kvalitatív és kvantitatív hatásait többek között az európai reálgazdaság finanszírozására és az olyan tervezett európai jogalkotási projektekre, mint a tőkepiaci unió; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a pénzügyi szolgáltatásokról szóló rendelet 2016 végén esedékes első értékelése során készülő értékelések megállapításait; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a BCBS új javaslatai és azok végrehajtása ne álljon ellentétben e kezdeményezésekkel; hangsúlyozza, hogy az értékelés nem veszélyeztetheti az eddig elért jogalkotási eredményeket és hogy az nem tekinthető deregulációra való felhívásnak;

14.  kéri, hogy a származékos termékek kötelező központi klíringjének előírását teljes mértékben vegyék figyelembe a tőkeáttételi arány megállapítása során, hogy ezzel is ösztönözzék a központi klíring gyakorlatát;

15.  emlékeztet, hogy megfelelően figyelembe kell venni az európai banki modellek jellegzetességeit, a piacokat, amelyeken működnek, az intézmények eltérő méretét és a különböző kockázati profilokat úgy a hatásértékelés, mint a szabályok kalibrálása során, hogy meg lehessen őrizni az európai banki ágazat diverzitását és tiszteletben lehessen tartani az arányosságot; felhívja a Bizottságot, hogy mindezen elveket vegye figyelembe a végrehajtás körének meghatározása és a BCBS javaslatainak uniós jogszabályokba való átültetése során;

16.  hangsúlyozza az európai és nemzeti bankfelügyeletek fontos szerepét a felügyeleti konvergencia biztosításában az EU-ban, tekintettel az arányosság elvére és a szabályok különféle banki modelleknek való megfelelésére; hangsúlyozza a felügyelt intézmények helyzetére vonatkozó megbízható és összehasonlítható információk jelentőségét, ami lehetővé teszi e munka hatékony és megbízható elvégzését; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a belső modellek alkalmazására vonatkozó jogot; felhívja az SSM-et és az EBH-t, hogy folytassák felügyeleti tevékenységüket, biztosítva a belső modellek konzisztens alkalmazását és hogy megfelelően figyelembe tudják venni a bankok üzleti modelljeinek kockázatát, erősíteni tudják a konvergenciáját a hibák kezelési módjában és adott esetben módosításokat javasolhassanak;

17.  emlékeztet, hogy a bankokra vonatkozó prudenciális követelmények interakcióban állnak más fontos banki szabályokkal, például a TLAC-szabály bevezetésével az EU-ban és annak a BRRD keretében a MREL-lel való harmonizálásával, valamint az IFRS 9 számviteli szabvány alkalmazásával a közeljövőben, továbbá a bankunió keretével; hangsúlyozza ezért, hogy a prudenciális szabályozás reformjáról folyó gondolkodás során figyelembe kell venni ezeket a különféle tényezőket, valamint egyedi és kombinált hatásukat;

18.  emlékeztet, hogy az elmúlt években számos nagy uniós bank osztalékot fizetett részvényeseinek, miközben jelentősen alultőkésítettek maradtak és nem tisztították meg következetes módon mérlegeiket;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy tekintse prioritásnak a kevéssé kockázatos banki modellekre vonatkozó „kis bankok szabályozási csomagjával” (small banking box) kapcsolatos munkát, és terjessze ki e munkát annak értékelésére is, hogy a jövőben megvalósítható-e egy olyan szabályozási keret, amely kevésbé bonyolult, megfelelő és arányos prudenciális szabályokat ír elő a különféle banki modellek vonatkozásában;

20.  hangsúlyozza a Bizottság, az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság szerepének jelentőségét a BCBS munkájában való részvételben és a BCBS-ben folytatott viták fejleményeiről való átlátható és átfogó beszámolásban; felszólít e szerep láthatóbbá tételére az ECOFIN ülésein és a Parlament ECON bizottsága előtti fokozottabb elszámoltathatóságra, továbbá arra, hogy az EU képviselői rendszeresen számoljanak be a vitákról;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1)

http://www.bis.org/bcbs/publ/d344.pdf.

(2)

https://www.bis.org/bcbs/publ/d387.htm.

(3)

http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/07/12-conclusions-banking-reform/.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0093.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0006.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0108.

Jogi nyilatkozat