Eljárás : 2016/2988(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1289/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1289/2016

Viták :

PV 30/11/2016 - 16
CRE 30/11/2016 - 16

Szavazatok :

PV 01/12/2016 - 6.21
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0476

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 268kWORD 55k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1285/2016
23.11.2016
PE593.723v01-00
 
B8-1289/2016

a B8-1812/2016., a B8-1813/2016. és a B8-1814/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


az olaszországi helyzetről a földrengéseket követően (2016/2988(RSP))


Rosa D’Amato, Laura Agea, Isabella Adinolfi, Daniela Aiuto, Fabio Massimo Castaldo, Piernicola Pedicini az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az olaszországi helyzetről a földrengéseket követően (2016/2988(RSP))  
B8-1289/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 212. cikkére,

–  tekintettel az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(2), valamint az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló 2014. évi jelentésére (COM(2015)0502),

–  tekintettel a földrengések regionális hatásáról szóló, 2007. november 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2016. augusztus 24-én Olaszország középső részét érő pusztító földrengést még számos rengés követte a közép-olaszországi régiókban, köztük három nagy rengéssel, október 26-án egy 5,5-ös és egy 6,1-es, október 30-án pedig egy 6,5-ös erősségű földrengéssel;

B.  mivel több mint három évtizede nem sújtotta az országot olyan heves földrengés, mint az október 30-i legutóbbi, amely egész városokat tett a föld színével egyenlővé, kétségbeesésbe taszítva az érintett területek sok lakosát és különböző közvetett károkat idézve elő a környező területeken;

C.  mivel a beszámolók szerint a legutóbbi rengések következtében több mint 400 ember megsérült, és 290-en életüket vesztették;

D.  mivel a pusztító földrengések összeadódva „dominóhatást” okozhatnak, és 100 000 embert kényszeríthetnek lakóhelye elhagyására;

E.  mivel a legutóbbi rengések városokat romboltak le, súlyosan megrongálták a helyi és regionális infrastruktúrát, történelmi és kulturális műemlékeket döntöttek romba és kárt okoztak a gazdasági tevékenységekben, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági és turisztikai ágazatnak, különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében;

F.  mivel az érintett területeken mintegy 130 négyzetkilométernyi térségre kiterjedően keletkeztek olyan elváltozások, amelyek esetében a maximális elmozdulás legalább 70 centiméter;

G.  mivel a fenntartható újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket megfelelően koordinálni kell a gazdasági és társadalmi veszteségek pótlása érdekében, és mivel külön figyelmet kell fordítani a felbecsülhetetlen értékű olasz kulturális örökségnek, előmozdítva a történelmi épületek és helyszínek védelmét célzó nemzetközi és európai projekteket;

H.  mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) a 2012/2002/EK rendelet hozta létre a 2002 nyarán Közép-Európát sújtó rendkívüli árvizekre adott válaszul;

I.  mivel az EUSZA révén, melyet nem az EU költségvetéséből finanszíroznak, évente (2011-es árakon) legfeljebb 500 millió euró bocsátható rendelkezésre, amely kiegészíti az érintett tagállam(ok) vészhelyzeti fellépésekre fordított állami kiadásait;

J.  mivel az EUSZA 2014-es reformja lehetővé tette a tagállamok számára, hogy előzetes kifizetéseket kérjenek, melyek odaítéléséről a Bizottság dönt, ha van elegendő rendelkezésre álló forrás; mivel azonban az előleg összege nem haladhatja meg a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás előzetes teljes összegének 10%-át, és legfeljebb 30 millió euró lehet;

K.  mivel a katasztrófa által sújtott tagállamnak a katasztrófa által okozott első károk bekövetkezését követően legfeljebb 12 héten belül be kell nyújtania a Bizottsághoz az EUSZA-ból történő támogatás iránti kérelmét; mivel a kedvezményezett állam felel a támogatás felhasználásáért és elköltésének ellenőrzéséért, azonban a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket végezhet az EUSZA-ból finanszírozott fellépések vonatkozásában;

L.  mivel kiderült, hogy Olaszországban több ezer épületet építettek fel úgy, hogy azok nem felelnek meg az 1974. évi nemzeti földrengésvédelmi jogszabályban előírt normáknak, melyek értelmében az épületeket úgy kell megépíteni vagy felújítani, hogy azok ellenálljanak a földrengésnek; mivel ráadásul az azóta épített házak felét újonnan építették, és mivel a normák időközben megváltoztak, a becslések szerint a földrengéseknek kitett területeken a létező ingatlanállomány mintegy 70%-a nem földrengésbiztos;

M.  mivel az olasz polgári védelmi szolgálatok szerint Olaszországban 3 millióan élnek „erősen földrengésveszélyes” területeken, míg a tágabb, „földrengésveszélyes” terület sokkal nagyobb, itt közel 20 millióan élnek;

1.  legmélyebb szolidaritását és együttérzését fejezi ki a földrengések által érintett minden személlyel és családdal, továbbá a katasztrófa-elhárítási erőfeszítésekben részt vevő olasz nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal;

2.  hangsúlyozza, hogy a küszöbön álló tél keménynek ígérkezik, ami az otthonukat elhagyni kényszerült tömegek legfőbb gondját jelenti, ezt tehát gyorsan és hatékonyan meg kell oldani, megfelelő életkörülményeket biztosítva a hajléktalanná vált emberek számára;

3.  nagyra értékeli a mentőegységek, a polgári védelmi feladatokat ellátók, az önkéntesek és a civil társadalmi szervezetek annak érdekében tett fáradhatatlan erőfeszítéseit, hogy életeket mentsenek, és enyhítsék a károkat a katasztrófa sújtotta területeken;

4.  aggodalmát fejezi ki a küszöbön álló téli időszak zord időjárási körülményeinek kitett, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő tömegek miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy ajánljon fel minden szükséges segítséget az olasz hatóságoknak, hogy lehetővé tegye számukra azt, hogy biztosítani tudják az otthonuktól megfosztott emberek számára a megfelelő életkörülményeket;

5.  elismeri a Földközi-tengeri térség egyedi jellegét, és felszólítja a tagállamokat, hogy a károk megelőzése, a válságok kezelése és a katasztrófák hatásának minimálisra csökkentése érdekében indítsanak kutatást a Horizont 2020 keretében végzett fellépésekkel közösen;

6.  hangsúlyozza a nemzetközi bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát, amely gyakorlatok célja a közvetlen megelőző fellépések ösztönzése, ilyen például az építmények földrengésbiztossá tétele annak érdekében, hogy azonnali hatállyal csökkenjen a veszélyeztetett épületek és infrastruktúrák földrengéskockázata az erősen földrengésveszélyes területeken, valamint a közvetett fellépések ösztönzése, konkrétan a helyi szeizmikus veszélyek és a városi rendszerek földrengéssel szembeni ellenálló képessége ismeretének javítása;

7.  tudomásul veszi az olasz kormány kérelmét az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nyújtandó támogatás iránt, és kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg azt, és gondoskodjon támogatásról, hogy segítse a katasztrófa-elhárítási erőfeszítésekben részt vevő olasz nemzeti és regionális hatóságokat;

8.  e tekintetben sajnálja, hogy az EUSZA-t az uniós költségvetésen kívül finanszírozzák, legfeljebb 500 millió euró összegben (2011-es árakon), mivel így a legutóbbi, 2014-es reform által elért némi javulás ellenére az eszköz még mindig nem elég szilárd és rugalmas a szolidaritás biztosításához és ahhoz, hogy megfelelő és gyors segítséget nyújtson a jelentős természeti katasztrófa sújtotta embereknek;

9.  úgy véli, hogy az EUSZA-ról szóló rendelet szükséges javításai magukban foglalhatnának a nemzeti katasztrófavédelemre, konkrét cselekvési terv bevezetésére és a sürgősségi szerződésekre irányuló megállapodásokra vonatkozó kötelező, aktualizált tervre irányuló kérést; kiemeli a GDP-n kívül egyéb olyan új mutatók alkalmazásának jelentőségét a természeti katasztrófák támogathatóságának határértéke megállapításának tekintetében, mint amilyen például a humán fejlettségi mutató vagy a társadalmi fejlődés regionális indexe;

10.  hangsúlyozza a tagállamok által természeti katasztrófákra adott válaszul végrehajtott közbeszerzési eljárások fontosságát annak céljából, hogy azonosítsák és terjesszék a bevált gyakorlatokat és a tanulságokat a vészhelyzetek esetén kötött szerződések tekintetében;

11.  sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a fenntartható újjáépítési és földrengésbiztos beruházásokat, például azokat, melyeket az esb-alapokból társfinanszíroznak és az 5. tematikus célkitűzéshez („Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása”) tartoznak, a stabilitási és növekedési paktum keretében kizárják a nemzeti államháztartási hiány számításából;

12.  hangsúlyozza az uniós polgári védelmi mechanizmusnak az európai nemzeti polgári védelmi hatóságok között a válsághelyzetekben történő együttműködés előmozdításában és a rendkívüli események által okozott hatások minimalizálásában betöltött fontos szerepét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék tovább az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválására vonatkozó eljárásokat annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan rendelkezésre tudják azokat bocsátani közvetlenül a katasztrófát követően;

13.  felszólítja a Bizottságot hogy biztosítsa a kohéziós és regionális alapokon belül rendelkezésre álló valamennyi eszköznek a helyreállítási és más szükséges tevékenységek céljából történő hatékony felhasználását az olasz nemzeti és regionális hatóságokkal együttműködve; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak a földrengés által érintett vidéki területek és mezőgazdasági tevékenységek fenntartása céljából történő felhasználási lehetőségét;

14.  felszólítja az olasz kormányt és a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az olasz nemzeti és regionális operatív programok módosításait, amelyek célja, hogy megfelelőbben kezeljék az 5. tematikus célkitűzéssel („Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása”) kapcsolatos kérdéseket, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 30. cikkében foglaltaknak megfelelően;

15.  tudomásul veszi az uniós Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatásának az olasz kormány kérésére történő aktiválását, melynek célja, hogy műholdas kárértékelést biztosítson az érintett területek vonatkozásában; ösztönzi a nemzetközi kutatóközpontok közti együttműködést és üdvözli megelőzés és kockázatkezelés céljából a szintetikus apertúrájú radar (SAR) használatát, amely éjjel és nappal, akár felhőkön keresztül is képes értékelni és mérni a centiméteres nagyságrendű földmozgásokat;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Olaszország kormányának és az érintett területek regionális és helyi önkormányzatainak.

(1)

HL L 70., 2016.3.16., 1. o.

(2)

HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(3)

HL L 189., 2014.6.27., 143. o.

(4)

HL C 282. E, 2008.11.6., 269. o.

Jogi nyilatkozat