Eljárás : 2016/2988(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1296/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1296/2016

Viták :

PV 30/11/2016 - 16
CRE 30/11/2016 - 16

Szavazatok :

PV 01/12/2016 - 6.21
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0476

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 272kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1285/2016
23.11.2016
PE593.733v01-00
 
B8-1296/2016

a B8-1812/2016., B8-1813/2016 és B8-1814/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


az olaszországi helyzetről a földrengéseket követően (2016/2988(RSP))


Curzio Maltese, Eleonora Forenza, Barbara Spinelli, Sofia Sakorafa, Marie-Christine Vergiat, Marisa Matias, João Ferreira, João Pimenta Lopes, Miguel Viegas, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou, Kostas Chrysogonos, Patrick Le Hyaric, Lola Sánchez Caldentey, Miguel Urbán Crespo, Estefanía Torres Martínez, Tania González Peñas, Xabier Benito Ziluaga a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az olaszországi helyzetről a földrengéseket követően (2016/2988(RSP))  
B8-1296/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendeletet módosító 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a katasztrófakezeléssel kapcsolatos európai uniós kockázatértékelés továbbfejlesztéséről szóló, 2011. április 11-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a polgári védelmi képességeknek a polgári védelem moduláris megközelítésére épülő európai kölcsönös segítségnyújtási rendszeren keresztüli megerősítéséről szóló, 2008. november 28-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a földrengéseket követően Olaszországban kialakult helyzetre vonatkozó, a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000139/2016 – B8-1812/2016, O-000140/2016 – B8-1813/2016 és O-000141/2016 – B8-1814/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2016. augusztus 24-én Olaszország középső részét érő pusztító földrengést még számos rengés követte a közép-olaszországi régiókban, köztük három nagy rengéssel, október 26-án egy 5,5-ös és egy 6,1-es, október 30-án pedig egy 6,5-ös erősségű földrengéssel;

B.  mivel a rengések és az utórengések az elmúlt hónapokban is folytatódtak Közép-Olaszországban; mivel 1980 óta az október 30-i volt a legerősebb földrengés Olaszországban;

C.  mivel a beszámolók szerint a legutóbbi rengések következtében több mint 400 ember megsérült, és 290-en életüket vesztették;

D.  mivel a pusztító földrengések összeadódva „dominóhatást” okozhatnak, és 100 000 embert kényszeríthetnek lakóhelyük elhagyására;

E.  mivel a legutóbbi rengések városokat romboltak le, súlyosan megrongálták a helyi és regionális infrastruktúrát, történelmi és kulturális műemlékeket döntöttek romba és kárt okoztak a gazdasági tevékenységekben, különösen a kkv-k esetében és a mezőgazdaságban, valamint rontották a turisztikai és vendéglátóipari ágazat lehetőségeit;

F.  mivel az érintett területeken mintegy 130 négyzetkilométernyi térségre kiterjedően keletkeztek olyan elváltozások, amelyek esetében a maximális elmozdulás legalább 70 centiméter, és mivel az előre nem látható hidrogeológiai hatások komoly téli időjárási körülmények között további természeti katasztrófákhoz, például áradásokhoz, földcsuszamlásokhoz és kumulatív károkhoz vezethetnek;

G.  mivel a fenntartható újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket megfelelően koordinálni kell a gazdasági és társadalmi veszteségek pótlása érdekében;

H.  mivel az Európai Unió egyes területei kiszolgáltatottabbak és földrengésveszélyesebbek; mivel ezeken a területeken ismétlődő módon különféle jellegű természeti katasztrófák fordulhatnak elő, amelyek egymást olykor egy évnél rövidebb intervallumban követik, a közelmúltban például Olaszországban, Portugáliában, Görögországban és Cipruson történt ilyen;

I.  mivel a megelőzésnek egyre fontosabb szerepet kell kapnia a katasztrófa-elhárítás folyamatában, és társadalmi szerepének is növekednie kell;

J.  mivel az érvényben lévő katasztrófamegelőző intézkedések nem bizonyultak elegendőnek, és a Parlament korábbi javaslatai még nem kerültek teljes végrehajtásra, ami így gátolta a természeti csapások és ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló, megerősített uniós stratégia végrehajtását;

K.  mivel a természet és az ember előidézte katasztrófák által okozott károk gyakran többnyire megelőzhetők; mivel továbbá az EU politikáinak is következetesen ösztönözniük kell a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy alakítsanak ki, finanszírozzanak és hajtsanak végre a megelőzésre és megőrzésre irányuló hatékonyabb szakpolitikákat;

1.  legmélyebb szolidaritását és együttérzését fejezi ki a földrengések által érintett minden személlyel és családdal, továbbá a katasztrófa-elhárítási erőfeszítésekben részt vevő olasz nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal;

2.  nagyra értékeli a mentőegységek, a polgári védelmi feladatokat ellátók, az önkéntesek, a civil társadalmi szervezetek és a helyi, regionális és nemzeti hatóságok annak érdekében tett fáradhatatlan erőfeszítéseit, hogy életeket mentsenek, és enyhítsék a károkat a katasztrófa sújtotta területeken;

3.  hangsúlyozza az egymást követő földrengések és az utánuk maradt rombolás súlyos gazdasági következményeit;

4.  felhívja a figyelmet a többi tagállam, európai régió és a nemzetközi szereplők szolidaritására, amely vészhelyzetekben nyújtott kölcsönös segítség formájában nyilvánult meg;

5.  hangsúlyozza a földrengés-előrejelző rendszerekhez kapcsolódó problémákat és Délkelet-Európa magas szeizmicitását; aggodalommal jegyzi meg, hogy az elmúlt 15 évben az Európát sújtó pusztító földrengések következtében ezrek veszítették életüket, és több százan váltak hajléktalanná;

6.  aggodalmát fejezi ki, amiért igen sokan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és ki vannak téve a küszöbön álló téli időszak zord időjárási körülményeinek; felszólítja a Bizottságot, hogy ajánljon fel minden szükséges segítséget az olasz hatóságoknak, hogy lehetővé tegye számukra azt, hogy biztosítani tudják az otthonuktól megfosztott emberek számára a megfelelő életkörülményeket;

7.  hangsúlyozza az uniós polgári védelmi mechanizmusnak az európai nemzeti polgári védelmi hatóságok között a válsághelyzetekben történő együttműködés előmozdításában és a rendkívüli események által okozott hatások minimalizálásában betöltött fontos szerepét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék tovább az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválására vonatkozó eljárásokat a mechanizmus közvetlenül a katasztrófát követő gyors és hatékony rendelkezésre bocsátása érdekében;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy lehetővé tegye és biztosítsa az Európai Unió Szolidaritási Alapjából történő gyors és lehető legnagyobb mértékű finanszírozást; kiemeli a regionális és helyi hatóságok szerepét és fokozott felelősségét a források kezelésében és elosztásában, ugyanakkor támogatva a megújult fenntartható gazdasági növekedést és a szociális kohéziót területeiken;

9.  kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a Szolidaritási Alap jelenleg egyetlen katasztrófaesemény által okozott károk hatásain alapuló aktuális számítási módjának kiterjesztését az egyazon régióban ugyanazon éven belül előforduló több természeti katasztrófa által okozott károk kumulatív számítására;

10.  felszólítja a Bizottságot hogy biztosítsa a kohéziós és regionális alapokon belül rendelkezésre álló valamennyi eszköznek a helyreállítási és más szükséges tevékenységek céljából történő hatékony felhasználását az olasz nemzeti és regionális hatóságokkal együttműködve; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap felhasználásának lehetőségét a földrengés által érintett vidéki területek és mezőgazdasági tevékenységek megőrzése céljából;

11.  rámutat, hogy a kohéziós politika elengedhetetlen eszköz a természeti katasztrófák kockázatmegelőzése terén; úgy véli, hogy az említett politika működésének és hatékonyságának javítása érdekében a különböző alapok és eszközök kezelésének rugalmasnak és összehangoltnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy az intézkedések elaprózódásának elkerülése, valamint hatékonyságuk és hozzáadott értékük növelése érdekében a kockázatmegelőzést össze kell kapcsolni a megelőzésre irányuló egyéb politikákkal;

12.  hangsúlyozza, hogy a földrengésveszélynek és hidrogeológiai kockázatoknak leginkább kitett területeken mielőbb tervet kell kidolgozni a megelőzési politikákba történő közberuházásokra és az utólagos földrengésbiztossá tételre; úgy véli, hogy ezeket a költségeket ki kellene zárni az érintett tagállam költségvetésihiány-küszöbének kiszámításából;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a katasztrófák megelőzésével kapcsolatos helyes gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, valamint felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a regionális hatóságok katasztrófakezelési képzésben vegyenek részt;

14.  hangsúlyozza, hogy a megelőzést átfogóan kell megközelíteni, és azt a kiegyensúlyozott területhasználat és a koherens, a természettel összhangban lévő gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében a vonatkozó ágazati politikák részévé kell tenni;

15.  hangsúlyozza a közpénzből történő kutatás és fejlesztés jelentőségét (K+F) a katasztrófák megelőzésében és elhárításában, továbbá felszólít a tagállamok kutatási-fejlesztési intézményei közötti koordináció és együttműködés fokozására, különösen azok esetében, amelyek hasonló kockázatoknak vannak kitéve; felszólít a tagállamok korai figyelmeztető rendszereinek megerősítésére és a korai figyelmeztető rendszerek közötti meglévő kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére; javasolja, hogy a Bizottság kellően vegye figyelembe ezeket a szükségleteket és biztosítson kellő finanszírozást;

16.  hangsúlyozza a tagállamok egészségügyi rendszerei felkészítésének szükségességét a humánerőforrás-struktúra, a helyes gyakorlatok és a kockázattudatosság tekintetében, hogy meg tudjanak birkózni a katasztrófahelyzetekkel;

17.  hangsúlyozza, hogy fontos a katasztrófák kockázatairól és költségeiről szóló átfogó adat- és információgyűjtés és az adatok uniós szintű megosztása összehasonlító tanulmányok készítése és a katasztrófák várható, határokon átnyúló hatásainak meghatározása érdekében, ezáltal lehetővé téve a tagállamok számára a nemzeti polgári képességekre és orvosi erőforrásokra vonatkozó információk egyesítését, valamint hangsúlyozza, hogy új struktúrák kiépítése helyett a meglévőeket, így például a Megfigyelő- és Információs Központot (MIC) használjuk és fejlesszük tovább;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Olaszország kormányának és az érintett területek regionális és helyi önkormányzatainak.

(1)

HL L 70., 2016.3.16., 1. o.

(2)

HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

(3)

HL L 189., 2014.6.27., 143. o.

(4)

HL L 328., 2008.12.6., 28. o.

(5)

HL C 286. E, 2009.11.27., 15. o.

Jogi nyilatkozat