Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0147/2017Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0147/2017

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pozíciólimitek árualapú származtatott termékekre való alkalmazását meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. december 1-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2016)4362)

8.2.2017 - (2016/3017(DEA))

az eljárási szabályzat 105. cikkének (4) bekezdése alapján

Fabio De Masi, Rina Ronja Kari, Marisa Matias, Paloma López Bermejo, Merja Kyllönen, Sabine Lösing, Tania González Peñas, Miguel Urbán Crespo, Lola Sánchez Caldentey, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2016/3017(DEA)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0147/2017
Előterjesztett szövegek :
B8-0147/2017
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8-0147/2017

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pozíciólimitek árualapú származtatott termékekre való alkalmazását meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. december 1-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2016)4362)

(2016/3017(DEA))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pozíciólimitek árualapú származtatott termékekre való alkalmazását meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. december 1-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2016)4362),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 57. cikke (3) és (12) bekezdésére[1],

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által 2015. szeptember 28-án kiadott szabályozástechnikai standardtervezetekre,

–  tekintettel az előadója, valamint Gazdasági és Monetáris Bizottságának elnöke által 2015. november 27-én Hill biztosnak küldött levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (4) bekezdése,

A.  mivel a pénzügyi piacok a 2007–2008-as pénzügyi válságot megelőző deregulációja jelentős mértékben hozzájárult a valamennyi típusú pénzügyi eszközzel – többek között az árualapú származtatott ügyletekkel – való spekulációhoz;

B.  mivel egyértelmű összefüggés áll fenn az áruk pénzpiaci bevonása és az árutőzsdei árak között, különösen az élelmiszerek esetében; mivel a pénzügyi szereplők hajlamosak arra, hogy az árutőzsdei árakat elmozdítsák a piaci tényezők által indokolt szintekről, ami károsan hat mind a termelőkre, mind a fogyasztókra, és különösen a legszegényebb rétegekre nézve;

C.  mivel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (MiFID II) a pozíciólimitek új, összehangolt rendszerét vezeti be az árualapú származtatott ügyletekre annak érdekében, hogy csökkenjen az árualapú származtatott ügyletekkel való túlzott spekuláció;

D.  mivel a 2014/65/EU irányelv 57. cikke előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok pozíciólimiteket állapítsanak meg és alkalmazzanak az egy adott személy által bármely időpontban a kereskedési helyszíneken és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) szerződésekben forgalmazott árualapú származtatott ügyletekre tartható pozíció nagyságára vonatkozóan annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a piaci visszaéléseket, és meg lehessen teremteni a rendezett árazás és kiegyenlítés feltételeit, ideértve a piactorzító pozíciók megelőzését is;

E.  mivel a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA), hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, és a Bizottságot ruházza fel azzal a jogkörrel, hogy kidolgozza ezeket a standardtervezeteket azon számítás módszertanának meghatározása érdekében, amelyeket az illetékes hatóságoknak alkalmazniuk kell a havi azonnali pozíciólimitek és az egyéb, természetben és készpénzben kiegyenlített, árualapú származtatott termékekre vonatkozó, az érintett származtatott termék jellemzőin alapuló havi pozíciólimitek megállapítására;

F.  mivel az ESMA az idevonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetet (RTS 21.) 2015. szeptember 28-án adta ki;

G.  mivel e szabályozástechnikai standardtervezet célja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok számára módszert biztosítson a pozíciólimitek kiszámítása vonatkozólag azzal a céllal, hogy a kereskedési helyszíneken és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) szerződésekben forgalmazott származtatott ügyletekre tartható pozíció nagyságára vonatkozóan összehangolt rendszert alakítson ki;

H.  mivel az Európai Parlament MiFID II-tárgyalócsoportja mind írásban, mind szóban komoly aggodalmát fejezte ki az ESMA javaslata kapcsán a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON bizottság) előtt;

I.  mivel e kritikák némelyikére válaszul a Bizottság bizonyos módosításokkal 2016. december 1-jén elfogadta az ESMA által 2015. szeptember 28-án javasolt szabályozástechnikai standardtervezeteket;

J.  mivel a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 57. cikkének (3) bekezdése azt írja elő az ESMA számára, hogy a szabályozástechnikai standardtervezetk kidolgozása során figyelembe kell vennie a releváns piacokon tapasztalható volatilitást, ideértve a behelyettesítő származtatott ügyleteket és azok alapjául szolgáló árupiacokat is;

K.  mivel a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardtervezetek értelmében az illetékes hatóságok számára még mindig nem kötelező, hogy a limitek csökkentésekor figyelembe vegyék a volatilitást, amelyet csak akkor kell figyelembe venniük, ha túlzottan volatilis helyzet lép fel; mivel a „túlzott volatilitás” fogalmának meghatározása nem egyértelmű;

L.  mivel a Bizottság az ESMA korábbi javaslatához képest lejjebb vitte a pozíciók alaplimitjét, ám csak néhány igen korlátozott számú, élelmiszerekkel kapcsolatos ügylet esetén, és csak az ügyleti (spot) hónapra;

M.  mivel az illetékes nemzeti hatóság továbbra is saját belátása szerint alakítja az alaplimitet 2,5% és 35% között; mivel a származtatott ügyletek többi hónapja nincs szabályozva;

N.  mivel a nem ügyleti hónapok pozíciólimitjei még mindig a keresleten, és nem a rendelkezésre álló kínálaton alapulnak, ahogyan pedig azt az Európai Parlament kérte annak biztosítása érdekében, hogy a piaci árak jobban összhangban legyenek az alapul szolgáló árukkal;

O.  mivel a legérzékenyebb és a magas likviditású élelmiszerügyletek esetében a 20%-os alapérték nem felel meg a 2014/65/EU irányelvben meghatározott, a piaci visszaélések megelőzésére és a rendezett árazási és kiegyenlítési rendszerek kialakításának támogatására irányuló célkitűzéssel;

P.  mivel a fent említettek jelzik, hogy az illetékes hatóságok mérlegelési jogköre továbbra is igen széles marad, ami potenciálisan veszélybe sodorja a pozíciólimitek kapcsán a MiFID II. 1. szintjén elfogadott teljes rendszert;

1.  kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely tekintettel van a fenti aggályokra, és mindenekelőtt figyelembe veszi a következő ajánlásokat:

  a) a legérzékenyebb és magas likviditású élelmiszerügyletek esetén a pozíciók alaplimitjének maximalizálása 15%-ban,

b) a csökkentett limit alá tartozó ügyletek körének bővítése, hogy ide tartozzanak legalább az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek árára közvetett hatással lévő áruk,

  c) a volatilitás fogalmának újbóli meghatározása, hogy az kötelező paraméter legyen a pozíciólimitek meghatározásához használt módszerekben;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.