Eljárás : 2016/2998(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0346/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0346/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 18/05/2017 - 11.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0226

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 271kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0345/2017
15.5.2017
PE603.771v01-00
 
B8-0346/2017

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a közel-keleti helyzet két állam elvén alapuló megoldásáról (2016/2998(RSP))


Victor Boştinaru, Elena Valenciano, Maria Arena, Brando Benifei, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Javi López, Pier Antonio Panzeri, Gilles Pargneaux, Soraya Post, Edouard Martin az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a közel-keleti helyzet két állam elvén alapuló megoldásáról (2016/2998(RSP))  
B8-0346/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló, különösen a 2012. december 10-i, 2013. december 16-i, 2014. május 12-i, 2016. január 18-i és 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének és az ENSZ Biztonsági Tanácsának idevágó határozataira, különösen az ENSZ-közgyűlés 2012. november 29-i 67/19 sz. határozatára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1980. augusztus 20-i 478 (1980) sz. és 2016. december 23-i 2334 (2016) sz. határozatára,

–  tekintettel a közel-keleti kvartett 2016. július 1-jei nyilatkozatára,

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. évi negyedik genfi egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a közel-keleti béke elérése továbbra is a nemzetközi közösség legfontosabb prioritásai közé tartozik, és nélkülözhetetlen eleme a regionális és világszintű stabilitásnak és biztonságnak;

B.  mivel az Európai Parlament ismételten erőteljes támogatását fejezte ki az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldásával kapcsolatban;

C.  mivel a közel-keleti kvartett 2016. júliusi jelentése a béke iránti reményeket súlyosan aláásó tendenciákként a következőket határozta meg: a folytatódó erőszak, polgári személyek elleni terrorista támadások és erőszakra uszítás; a telepek építésének és bővítésének folytatódó politikája, földterületek kizárólagos izraeli használatra való kijelölése és a palesztin fejlesztés megtagadása; az illegális fegyverek elterjedése és a militáns tevékenység; a továbbra is hiányzó palesztin egység; és a Gázai övezet szörnyű humanitárius helyzete;

D.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2334 (2016) sz. határozatában újra megerősítette, hogy az 1967 óta megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben az izraeli telepek létrehozása jogi szempontból nem bír létjogosultsággal, és a nemzetközi jog kirívó megsértését jelenti, valamint a kétállami megoldás megvalósításának fő akadálya; megismételte azon kérését, hogy Izrael haladéktalanul és teljesen szüntessen meg a telepekkel kapcsolatos minden tevékenységet, és minden államot felszólított arra, hogy ügyleteik során tegyenek különbséget Izrael Állam területe és az 1967 óta megszállt területek között; mivel az ENSZ-közgyűlés 67/19 sz. határozata Palesztina számára „tagsággal nem rendelkező megfigyelő állam” státuszt adott az ENSZ-ben;

E.  mivel a Külügyek Tanácsa ismételten kifejezte azon kötelezettségvállalását, hogy biztosítja, hogy az Európai Unió és Izrael közötti minden megállapodás visszavonhatatlanul és kifejezetten kimondja, hogy nem alkalmazható az Izrael által 1967-ben elfoglalt területekre, és azt is, hogy az Európai Unió példa nélkül álló politikai, gazdasági és biztonsági támogatási csomagot bocsát mindkét fél rendelkezésére a jogállással kapcsolatos végleges megállapodás esetére;

F.  mivel a Bizottság 2013-ban előterjesztette az EU által finanszírozott vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában az izraeli szervezetek és azoknak az Izrael által 1967 júniusa óta elfoglalt területeken folytatott tevékenységének 2014. évtől kezdődő támogathatóságáról szóló iránymutatásokat(1), míg 2015-ben értelmező közleményt tett közzé az Izrael által 1967 júniusa óta megszállt területekről származó áruk eredetmegjelöléséről(2); mivel a Ciszjordániában, többek között Kelet-Jeruzsálemben élő izraeli telepesek között európai uniós kettős állampolgárok is;

G.  mivel a Knesszet által 2017. február 6-án elfogadott úgynevezett szabályozási törvény mintegy 4000 olyan házat legalizált visszamenőleg, amelyet telepesek építettek magántulajdonban lévő ciszjordániai palesztin területeken;

1.  megismétli, hogy erőteljesen támogatja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldását – egy biztonságos és elismert határokon belüli Izrael Állammal és egy szuverén, határos és életképes palesztin állammal, amelyek békében, biztonságban és kölcsönös elismerésben élnek egymás mellett az 1967-es határok mentén, kölcsönösen elfogadott földcserékkel, és Jeruzsálemmel mint mindkét állam fővárosával – mint az izraeliek és palesztinok közötti tartós béke elérésének egyetlen módját; elítél a kétállami megoldás legitimitását kétségbe vonó minden nyilatkozatot;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió izraeli–palesztin konfliktussal és a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos politikái és intézkedései keretében a kétállami megoldás életképességének védelmét és megőrzését kell azonnali elsődleges célnak tekinteni; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2334 (2016) sz. határozatát, amely e tekintetben kulcsfontosságú hivatkozási alap; üdvözli Mahmúd Abbász palesztin elnöknek a közelmúltban az Egyesült Államokban tett látogatása során kifejtett azon kötelezettségvállalását, hogy együttműködik a béke megteremtésében;

3.  megismétli a ciszjordániai, többek között kelet-jeruzsálemi, a nemzetközi jog szerint illegális izraeli telepek építésének és bővítésének azonnali és teljes megszüntetésére irányuló felhívását, mert ezek a telepek aláássák a kétállami megoldást és a békére irányuló erőfeszítések fő akadályát jelentik; felszólít a palesztin otthonok lerombolásának, a palesztin családok lakhelyelhagyásra kényszerítésének és e területeken a palesztin tulajdon ugyanilyen hatással járó elkobzásának befejezésére; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy ezeket az ügyeket tartsa kiemelt helyen az EU és Izrael közötti kétoldalú kapcsolatok napirendjén; tudomásul veszi az izraeli kormány nemrégiben tett bejelentését a telepekkel kapcsolatos politikája felülvizsgálatáról;

4.  felszólít a helyszínen a valós helyzet megváltoztatására irányuló izraeli politikák azonnali beszüntetésére, amelyek célja a kelet-jeruzsálemi palesztin lakosság elleni hátrányos megkülönböztetés, és ezáltal a Jeruzsálemmel mint két állam fővárosával kapcsolatos elképzelések ellehetetlenítése; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közösség soha nem ismerte el Kelet-Jeruzsálem Izrael általi annektálását; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió többször is kijelentette, hogy nem fogja elismerni az 1967 előtti határok semmilyen olyan megváltoztatását – többek között Jeruzsálemmel kapcsolatban sem –, amelyről a felek nem állapodnak meg;

5.  hangsúlyozza az izraeli palesztin arab közösség létfontosságú szerepét az izraeliek és palesztinok közötti tartós béke megvalósításában, továbbá a békefolyamatba való bevonásának és ahhoz való hozzájárulásának jelentőségét; egyenlő jogokat kér az izraeli palesztin arab állampolgároknak, ami alapvető előfeltétele annak, hogy ezt a szerepet be tudják tölteni; e tekintetben mély aggodalmát fejezi ki az új állampolgársági törvényre irányuló javaslat miatt, amelyet jelenleg tárgyalnak a Knesszetben; a palesztin arab közösség fokozott bevonását kéri az EU és Izrael közötti kétoldalú együttműködési programokba;

6.  ismételten hangsúlyozza, hogy csak erőszakmentes eszközökkel lehet a békét elérni az izraeliek és a palesztinok között, a státuszról szóló olyan végleges megállapodással, amely minden további igénynek kölcsönösen véget vet; elítél minden erőszakos és terrorista cselekményt, amely polgári személyek ellen irányul vagy őket veszélyezteti, továbbá minden provokációt és uszítást is; mindkét felet felszólítja arra, hogy kerüljenek el, akadályozzanak meg és ítéljenek el minden ilyen cselekményt, és az elkövetőket állítsák igazságszolgáltatás elé, valamint tegyenek aktív lépéseket a nyugalom előmozdítására, az önuralom ösztönzésére és kerüljenek el minden olyan cselekedetet, amely szíthatná a feszültséget a helyszínen;

7.  ismét felszólít a palesztin megbékélésre, amely a kétállami megoldás alapvető alkotórésze, nemzeti egységkormány létrehozásával, amelyet elismer a nemzetközi közösség, valamint a Palesztin Hatóság kormányzati funkcióinak újrafelvételére a Gázai övezetben; megismétli a Gázai övezet blokádjának megszüntetésére és a terület sürgős újjáépítésére és rehabilitációjára irányuló felhívását;

8.  továbbra is meggyőződése, hogy az izraeliek és palesztinok közötti tartós békét csak átfogó regionális összefüggésben lehet megvalósítani a nemzetközi közösség támogatásával; továbbra is támogatja az arab békekezdeményezést és az alelnök/főképviselő közel-keleti kvartett keretében tett törekvéseit; üdvözli a közel-keleti kvartett 2016. júliusi jelentését, és kéri az abban foglalt ajánlások végrehajtását; nagyra értékeli és támogatja a Norvégia által elnökölt ad-hoc összekötő bizottság munkáját, amely jelentős hozzájárulást jelent a palesztin állam és gazdaság felépítéséhez;

9.  európai uniós békekezdeményezést kér az izraeli–palesztin konfliktus megoldásához, amelynek célja kézzelfogható eredmények elérése egy kitűzött időkereten belül a kétállami megoldás keretében, egy nemzetközi nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmussal; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni más nemzetközi szereplőkkel e tekintetben, különösen a közel-keleti kvartett keretében; a meglévő európai uniós vonzó hatás és eszközök hatékony felhasználását kéri a két féllel folytatott kapcsolatok során a békére irányuló erőfeszítések elősegítése érdekében, mivel az összehangolt uniós fellépés eredményeket hozhat;

10.  a kétállami megoldás és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2334 (2016) sz. határozata szellemében kéri az Izrael Állam területe és a megszállt palesztin területek (Ciszjordánia, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet) közötti különbségtétel elvének teljes körű alkalmazását az Európai Unió Izraellel és Palesztinával folytatott kétoldalú kapcsolataiban, többek között az Európai Bizottság megfelelő iránymutatásainak és értelmező közleményének minden tagállam által történő végrehajtását;

11.  üdvözli a Külügyek Tanácsa többször is megismételt nyilatkozatát egy példa nélkül álló, a jogállással kapcsolatos végleges megállapodás esetén mindkét fél rendelkezésére bocsátandó európai politikai, gazdasági és biztonsági támogatási csomaggal kapcsolatban;

12.  európai uniós támogatást és védelmet kér azon civil társadalmi szereplők, többek között emberi jogi szervezetek számára, amelyek hozzájárulnak a békére irányuló erőfeszítésekhez és a bizalomépítéshez az izraeliek és a palesztinok között mindkét oldalon, és üdvözli a civil társadalom hozzájárulását a békefolyamathoz innovatív új ötletek és kezdeményezések révén;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek, az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, a Knesszetnek, Izrael elnökének és kormányának, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak és a Palesztin Hatóságnak, valamint az Arab Államok Ligája főtitkárának.

(1)

HL C 205., 2013.7.19., 9. o.

(2)

HL C 375., 2015.11.12., 4. o.

Jogi nyilatkozat