Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0456/2017Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0456/2017
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról

30.6.2017 - (2017/2699(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,
az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,

Rosa D’Amato, Laura Agea, Marco Valli, Isabella Adinolfi, Dario Tamburrano, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2017/2699(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0456/2017
Előterjesztett szövegek :
B8-0456/2017
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8‑0456/2017

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról

(2017/2699(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra[1], különösen annak IV. mellékletére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra a jogalkotás minőségének javításáról[2],

–  tekintettel az EU 2017-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló 2016. december 13-i együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére, amely kiegészítő információkat nyújt ezen állásfoglaláshoz a parlamenti bizottságok szempontjából, és amelyet a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie 2018. évi munkaprogramjának kidolgozásakor és elfogadásakor,

–  tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel az EU továbbra is megalapítása óta a legsúlyosabb gazdasági, szociális és politikai válsággal néz szembe;

B.  mivel a tagállamok recesszióval, deflációval és munkanélküliséggel küzdenek;

C.  mivel az uniós intézmények által javasolt megoldások tovább súlyosbítják a gazdasági, demokratikus és szociális válságot az EU-ban;

D.  mivel a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmilag fenntartható, jól fizető, minőségi munkahelyek létrehozása lehetnének az uniós költségvetés fő prioritásai, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett;

E.  mivel a minden polgárt érintő megszorítások idején nem csupán kötelesség az unió adminisztratív költségeinek csökkentése, hanem a következő többéves pénzügyi keretet illetően szükséges azon programok megszüntetése, amelyek nem mutattak fel semmilyen hozzáadott értéket;

F.  mivel az uniós költségvetést érintő hibák és csalások aránya továbbra is magas, és nem mutat jelentős csökkenést, és a kifizetéseket 22 egymást követő évben lényeges hibaszint jellemezte a felügyeleti és kontrollrendszerek részleges hatékonysága miatt;

G.  mivel az európai polgári kezdeményezés távolról sem hatékony eszköz, amely nem került teljes körűen végrehajtásra, és működésének szabályai se nem egyértelműek, se nem átláthatóak, ahogy a Törvényszéknek a „STOP TTIP” polgári kezdeményezésre vonatkozó nemrég született döntése is mutatja;

H.  mivel a Tanács Jogi Szolgálatának a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatra vonatkozó 2017. január 11-i 5151/17. sz. véleménye szerint az intézmények nem köthetnek intézményközi megállapodást olyan kérdések szabályozása érdekében, amelyeket illetően a Szerződések kifejezett anyagi jogalapot adva, jogalkotási hatáskörrel ruházták fel az intézményeket, továbbá az intézményközi megállapodások kizárólag a részt vevő intézményekre nézve kötelezőek, harmadik felek számára nem keletkeztetnek kötelezettségeket;

I.  mivel a korrupció és a „fehérgalléros” bűncselekmények elleni küzdelem során alapvető fontosságú azon személyek védelme, akik jelentik vagy nyilvánosságra hozzák a közintézményekben vagy vállalatoknál zajló csalárd tevékenységeket vagy bűncselekményeket;

J.  mivel a Bizottság nemrég készült tanulmányai kimutatták, hogy a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[3] (a környezeti felelősségről szóló irányelv) a tagállamok egymástól nagyon eltérő módon hajtották végre, és továbbra is maradnak problémák az irányelv alkalmazását illetően nagyobb katasztrófák, illetve a felelős gazdasági szereplők fizetésképtelenségének esetén;

K.  mivel bizonyos légszennyező anyagokra vonatkozóan az uniós határértékek kevésbé szigorúak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasoltaknál;

L.  mivel az Európa legnagyobb legális és illegális hulladéklerakóit magába foglaló területnek, a „tüzek földjének” (Nápoly) és az ILVA tarantói ipari területének közelében élő polgárok a karcinogén kockázat rendkívül magas szintjének vannak kitéve;

M.  mivel a Bizottság maga jelentette ki, hogy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló 1988. december 21-i 89/105/EGK tanácsi irányelv[4] már nem tükrözi a gyógyszerekre vonatkozó tagállami ármegállapítási és ártámogatási eljárások megnövekedett komplexitását;

N.  mivel a Bizottság továbbra is engedélyezi a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok forgalmazását, noha a tagállamok álláspontja a kérdésben nem egyöntetű;

O.  mivel a jelenlegi jogalkotási keretben megújulónak tekintett energiaforrások közül nem mindegyik rendelkezik jobb környezeti, egészségügyi és társadalmi hatással, mint az ekvivalens fosszilis energiaforrások;

P.  mivel több erőfeszítés szükséges az inkluzív digitális társadalom eléréséhez, amely képes megragadni a digitalizáció lehetőségeit és megválaszolni annak kihívásait a polgárok és a vállalkozás szempontjából egyaránt;

Q.  mivel az ipari gyártás digitalizációja segít növelni gazdaságaink ellenálló képességét, energia- és erőforrás-hatékonyságát, valamint innovatív képességének fenntarthatóságát; mivel az Unió számos olyan kihívással néz szembe, amelyeket a kereskedelem, a globalizáció és a műszaki innováció támasztanak;

R.  mivel az Európai Unió Bíróságának a 2016. december 21-i 2/15 sz. vélemény iránti eljárásban hozott ítélete[5] egyértelműen meghatározza az Unió kompetenciáit a kereskedelmi tárgyalások során;

S.  mivel nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a petíciós jogra, amely a részvételi demokrácia sarokköve, amelyben minden állampolgárnak jogosultnak kellene lennie arra, hogy közvetlen szerepet játsszon az Unió demokratikus életében; mivel a valódi demokratikus és részvételen alapuló kormányzásnak biztosítania kell az alapvető jogok hatékony védelmét, a teljes átláthatóságot és a polgárok közvetlen bevonását a döntéshozatali folyamatokba;

T.  mivel a petíciók benyújtói általában az alapvető jogok védelme, illetve társadalmaink jelenlegi és jövőbeli jóléte mellett elkötelezett polgárok; mivel a petíciók feldolgozása nagy fontossággal bír a tekintetben, hogy milyen vélemény alakul ki a polgárokban az uniós intézményekről, illetve érvényesül-e az uniós jogban lefektetett petíciós jog;

U.  mivel a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása érdekében az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek az átláthatóság és demokrácia legnagyobb szintjét megvalósítva kell végezniük munkájukat;

V.  mivel gondoskodni kell arról, hogy az európai vállalkozások a tagállamok és/vagy azok polgárainak tulajdonában és tényleges ellenőrzése alatt maradjanak;

W.  mivel a helyi repterek számos gazdasági nehézséggel küzdenek, és szükséges a megfelelő utazási összeköttetések biztosítása minden európai polgár számára, különösen a legkülső régiók távoli és elszigetelt területeinek megközelítése és elhagyása viszonylatában;

X.  mivel a kabotázsra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása számos nehézséggel jár, ami súlyosbítja a szociális dömping jelenségét a tagállamokban; mivel szükséges a tisztességes verseny biztosítása a közúti árufuvarozási piacon, megvédve a munkavállalók jogait;

Y  mivel a legnagyobb platformok közül egyesek elenyészően csekély mennyiségű adót fizetnek Európában a nyereségükhöz képest;

Z.  mivel a tagállamonként nagy mértékben eltérő vámellenőrzési eljárások jelenlegi széttagoltsága, valamint az eltérő szankciók jelentős piaci aránytalanságokhoz vezetnek a gazdasági szereplők számára, és a legkönnyebb belépési pont felé terelik a kereskedelmi forgalmat;

AA.  mivel 2016. október 25-én a Parlament nagy többséggel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló állásfoglalást[6] fogadott el, amelyben számos lépésre hívja fel a Bizottságot, ám amelyek tekintetében még mindig várja a Bizottság visszajelzését a nyomon követésről; mivel 2017. április 11-én az eredeti jelentés előadója szóbeli választ igénylő kérdést intézett a Bizottsághoz az Emberi Jogi Albizottság ülésének során annak tisztázása érdekében, hogy a Bizottság a nyomon követésről esetleg értesítette-e már a Parlamentet, ám nem kapott kielégítő választ; mivel ugyanezen a napon feltette ugyanezt a kérdést Mimica biztosnak a Fejlesztési Bizottsággal (DEVE) folytatott strukturált párbeszéd keretében, ám ez alkalommal sem kapott kielégítő választ;

Legfontosabb prioritások

1.  hangsúlyozza, hogy az egységes valuta aszimmetrikus és romboló hatást gyakorol a gyengébb gazdaságokra, amelyek kénytelenek a belső leértékelés jelentette fájdalmas kiigazításra, egy olyan valuta eredményeképpen, amely a gazdaságaikhoz képest felülértékelt, miközben az euróövezet erősebb tagállamainak multinacionális vállalatai kihasználhatják az abból adódó tisztességtelen versenyelőnyt, hogy a többi euróövezeti tagállambeli versenytársaikhoz viszonyítva a valuta alulértékelt, ami egyenlőtlenségekhez és makrogazdasági egyensúlyhiányhoz vezet az EU-ban;

2.  felhívja a tagállamokat, hogy demokratikus módon döntsenek a költségvetési paktum nemzeti jogba történő átültetéséről, a megszorító intézkedések által a reálgazdaságra gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében;

3.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok számára sürgősen vissza kell állítani a fellépéseikre vonatkozó pénzügyi felelősséget, hogy teljes mértékben felhasználhassák a monetáris és fiskális szakpolitikai eszközöket a gazdasági fellendülés hatékony támogatása és az alapvető gazdasági döntések demokratikus és politikai legitimitásának biztosítása érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell tervezni a monetáris unió rendezett felbontását, és haladéktalanul biztosítani kell a demokratikus mechanizmusokat az egyes országok euróövezetből való önkéntes kilépéséhez;

5.  sürgeti, hogy a felek adjanak új lendületet a banki ágazat strukturális reformjáról folytatott tárgyalásoknak, amely reform a beruházási és kereskedelmi tevékenységek egyértelmű és kötelező elkülönítésére épül, ami alapvető fontosságú a betétesek és megtakarítók védelme, a rendszerszintű kockázat kialakulásának megakadályozása és a pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából;

6.  hangsúlyozza, hogy az egyidejűleg jelentkező különböző válságok megfelelő és hatékony megoldása érdekében véget kell vetni a megszorító intézkedéseknek, és helyre kell állítani a tagállamok felelősségét pénzügyi kérdésekben; kéri a jelenlegi programok átfogó felülvizsgálatát azon programok megszüntetése érdekében, amelyek nem nyújtanak valódi hozzáadott értéket; rámutat, hogy egyes esetekben a szubszidiaritás elvével összhangban a programok támogatása és végrehajtása eredményesebb nemzeti szinten;

7.  hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás nem használható fel ellentmondásos vagy felesleges projektek finanszírozására;

8.  ismételten hangsúlyozza, hogy jobban kell az adófizetők pénzével gazdálkodni; hangsúlyozza, hogy fontos az uniós igazgatási költségek lefaragása, különösen tartós válság idején; lényeges, súlyozott csökkentéseket kér a pénzpazarlás kiküszöbölése, valamint annak érdekében, hogy a jogalkotási munka befolyásolása nélkül érjenek el megtakarításokat;

9.  az uniós költségvetés szigorúbb vizsgálatát és ellenőrzését kéri; megismétli azon kérését, hogy két éven belül elérjék azt, hogy a Számvevőszék pozitív megbízhatósági nyilatkozatot (DAS) állítson ki; sajnálatát fejezi ki az uniós költségvetést érintő hibák és csalások aránya miatt, különös tekintettel a közbeszerzésre, és kitart amellett, hogy nagy szükség van a korrupció és a szervezett bűnözés ellen transznacionális szinten folytatott küzdelemre; hangsúlyozza az uniós kiadások átláthatósága fokozásának fontosságát, valamint felszólít az európai alapok kiadásaira vonatkozó összes információ közzétételére és elérhetővé tételére;

10.  sürgeti, hogy tegyenek lépéseket a szegénység és az egyenlőtlenségek megszüntetésére; ismételten felhív az egyenlőtlenségekre és a gazdasági fellendülést gátló következményeikre vonatkozó további értékelés végrehajtására;

11.  elítél minden olyan uniós jogszabályt, amely felesleges adminisztratív terheket ró a munkahelyteremtés és növekedés jelentős forrásainak tekintett kkv-kra, és amely további bürokratikus akadályokat görget eléjük; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a kkv-k támogatását, a megfelelő szociális védelem biztosítása mellett;

12.  felhív arra, hogy javítsák a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát, és vegyék fontolóra a hiányosságok kezelésének megfelelő módjait, továbbá a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv felülvizsgálatának keretében haladéktalanul nyújtsák be a harmadik modulcsomagot, tudományos és műszaki adatok alapján írjanak elő határértékeket a reprodukciót károsító anyagok tekintetében, valamint a megfelelő parlamenti ellenőrzés biztosítása érdekében végezzenek hatásvizsgálatot;

13.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a polgárok mindennapi életük során élvezhessék a jogaikból fakadó előnyöket, a jogalkotást úgy kell kialakítani, hogy következetesen és hatékonyan küzdjön a bizonytalanság, a munkanélküliség, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, a megkülönböztetés és a szegénység ellen, így biztosítva a legmagasabb szintű társadalmi igazságosságot; felszólít arra, hogy valamennyi uniós szintű döntéshozatali folyamat teljes mértékben átlátható, pártatlan és független legyen;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban, kellő időben gondoskodjon a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70/EK irányelv által előírt rendelkezések megfelelő végrehajtásáról annak érdekében, hogy teljes mértékben és hatékonyan biztosítsa a munkavállalók jogainak jogi védelmét és megfelelően kezeljen minden visszaélést, megkülönböztetést, hiányosságot és szabályozási kiskaput;

15.  ellenzi a makrogazdasági feltételrendszert és kiemeli, hogy az európai strukturális és beruházási alapoknak (esb-alapok) a gazdasági kormányzási követelményeknek való meg nem felelés miatti felfüggesztése az uniós régiók kettős büntetése, ellentétes a gazdasági és társadalmi fellendülést célzó erőfeszítésekkel, ezért azokat el kell törölni, tekintettel arra is, hogy a jelenlegi rendeletben foglalt szankciók megzavarhatják a program szinten megvalósuló pénzügyi tervezést, de a gyakorlatban akár projektek leállítását is eredményezhetik;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a beruházási záradékot, lehetővé téve az esb-alapokból társfinanszírozásban részesített regionális és nemzeti beruházási költségek kizárását azon költségek közül amelyeket a nemzeti államadósság európai szemeszter keretében történő kiszámolásakor figyelembe kell venni;

17.  ellenez minden olyan uniós programot, amely a strukturális reformok támogatására irányul, különösen ha az esb-alapokból finanszírozásban részesül;

18.  kéri, hogy az esb-alapokkal kapcsolatos bármilyen további javaslatot minél hamarabb nyújtsanak be, hogy elegendő idő jusson a parlamenti ellenőrzésre;

19.  úgy véli, hogy nem halasztható tovább az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet módosítására vonatkozó javaslat benyújtása, mivel ez az eszköz sürgősen reformra szorul;

20.  úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendeletet időben felül kell vizsgálni ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezéshez szükséges eljárások és feltételek érthetőségének, egyszerűségének, könnyű alkalmazhatóságának és arányosságának biztosítására irányuló hatékony megoldások ajánlásával megszüntessük hiányosságait;

21.  felszólít egy kötelező átláthatósági nyilvántartás létrehozására, mivel a Szerződések és Tanács Jogi Szolgálatának véleménye szerint az erre vonatkozóan javasolt intézményközi megállapodás hatása csak korlátozott lenne, és nem tudna kötelezettségeket róni harmadik felekre, függetlenül attól, hogy azok egyéb intézmények, tagállamok vagy személyek;

22.  hangsúlyozza, hogy az EU demokratikus működésének nagymértékű javítása érdekében intézkedéseket kell elfogadni, amelyek minden polgár számára biztosítják a demokratikus életben való részvétel jogát, ahogy azt az Európai Bíróság Törvényszéke által nemrégiben, 2017. május 10-én a „STOP TTIP” európai polgári kezdeményezésről szóló ügyben hozott ítélet[7] is megerősíti;

23.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szigorúbb intézkedéseket kell hozni a visszaélést bejelentő személyek védelmére, hogy ezen személyek, és kiváltképp családjaik számára megfelelő védelmet biztosítsanak a megtorlással szemben;

24.  aggodalmát fejezi ki a környezeti felelősségről szóló irányelv (2004/35/EK) végrehajtása miatt, amely nem fedi le az emberekre és a természetes környezetre káros veszélyek valamennyi típusát;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza milyen lépéseket szándékozik tenni a digitális egységes piac kapcsán; kiemeli, hogy elő kell mozdítani a tisztességes versenyt ezen a piacon annak biztosítására, hogy a multinacionális vállalatok ne élhessenek vissza hatalmukkal;

26.  kiemeli, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet[8] a lehető legszélesebb körű hozzáférés elvére épül; meggyőződése, hogy a teljes átláthatóságnak és az uniós intézmények dokumentumaihoz való teljes körű hozzáférésnek kell lennie a főszabálynak ahhoz, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek demokratikus jogaikkal; sajnálatosnak tartja, hogy az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata megakadt; véleménye szerint minden további késlekedés nélkül előre kell lépni az ügyben, mivel a rendelet már nem tükrözi a jelenlegi jogi helyzetet és az intézményközi gyakorlatot;

27.  mély aggodalmát fejezi ki az európai transznacionális vállalkozások fejlődő országokban folytatott működésükhöz kapcsolódó emberi jogi visszaélésekre vonatkozó felelősségvállalásának hiánya miatt; megjegyzi, hogy ez a szóban forgó visszaélések áldozatai védelmének, igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való hozzáférésének hiányát eredményezheti;

28.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló állásfoglalásában[9] a Bizottsághoz intézett számos felhívás kapcsán a Bizottság nem tett nyomon követő lépéseket, és sajnálatosnak tartja az e területen az utóbbi nyolc hónap során tapasztalt tétlenségét; sürgeti, hogy tegyen átfogó nyomon követő lépéseket;

29.  aggodalommal állapítja meg, hogy a ruházati ágazat globális ellátási lánca fenntarthatóságának előmozdítására irányuló meglévő önkéntes kezdeményezések nem tudták hatékonyan kezelni az ágazat emberi jogi és munkajogi kérdéseit;

30.  úgy véli, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) nem felel meg a céloknak és sürgősen felülvizsgálatra szorul;

31.  rámutat a légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási értékek szigorúbb koncentrációs értékekhez való hozzáigazításának szükségességéről szóló WHO-jelentésre;

32.  elítéli, és felszólít azon uniós szakpolitikák felülvizsgálatára, amelyek az európai bioüzemanyag-igény nyomán kialakult erdőirtás kiváltó okai;

33.  felhív az európai piacon lévő nanoanyagok különböző típusaira, felhasználási módjaira és piaci térnyerése szintjére vonatkozó nyilvános jegyzék létrehozására a Parlament 2009. április 24-i állásfoglalásával[10] összhangban, valamint a REACH-rendelet[11] (1907/2006/EK) szerinti nanoanyagok figyelembe vételére;

34.  felhívja az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy végezzen vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a „tüzek földjének” és az ILVA tarantói ipartelepének megtisztítására szánt európai pénzeszközöket a jogszabályoknak megfelelően költötték el; felhív továbbá egy belső ellenőrzés végrehajtására annak kiderítésére, hogy a finanszírozott projektek elérték-e a várt eredményeket;

35.  felhív az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések nagyobb átláthatóságának megvalósítására, a 89/105/EGK tanácsi irányelv[12] felváltása érdekében, a célból, hogy valamennyi tagállamban biztosítsák a gyógyszerek árának és ártámogatásának megállapítására használt eljárások eredményes ellenőrzését és teljes átláthatóságát;

36.  felhív a Lyme-kórral kérdésével foglalkozó átfogó szakpolitikai keret kialakítására, az egyes tagállamok különféle sajátos kihívásainak és szakpolitikáinak figyelembevételével;

37.  hangsúlyozza az adatbázisok interoperábilitása biztosításának kiemelt fontosságát a terrorizmus és általánosságban a bűnözés leküzdésében; felhív a meglévő információs rendszerek előnyeinek maximalizálására annak biztosítására, hogy a tagállamok együttműködnek a terrorizmus és a súlyos bűnözés leküzdésében;

38.  emlékeztet rá, hogy a tagállamoknak át kell ültetniük és végre kell hajtaniuk a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem terén nemzetközi szinten rendelkezésre álló eszközöket;

39.  rámutat a folyamatban lévő súlyos migrációs válságra, amely Európa valamennyi tagállamát érinti; úgy véli, hogy különösen Görögországot és Olaszországot aránytalan mértékben érinti ez a válság; felhív a jobb nemzetközi együttműködésre a helyzet enyhítésének elősegítése céljából;

40.  hangsúlyozza, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap keretében teljesített kifizetések tekintetében ellenőrzésre és nagyobb átláthatóság biztosítására, valamint az EU és Törökország közötti megállapodás keretében Törökországnak nyújtott uniós finanszírozás felhasználásának és a harmadik országokkal kötött valamennyi úgynevezett migrációs paktumnak a szigorú nyomon követésére és rendszeres értékelésére van szükség;

41.  úgy véli, hogy Olaszország kapcsán alapvető fontosságú a geotermikus energiát hasznosító kapcsolt energiatermelő létesítmények azon konkrét eseteinek rendezése, ahol a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátások magasabbak az azonos teljesítményű gáztüzelésű erőművek kibocsátásainál, és ahol az egyéb rendkívül káros szennyezőanyagok – többek között hidrogén-szulfid, arzén és higany – kibocsátásai magasabbak az azonos teljesítményű széntüzelésű erőművek kibocsátásainál; felkéri a Bizottságot, hogy ebben az összefüggésben dolgozzon ki konkrét megoldásokat a geotermikus erőművek kibocsátási előírásainak meghatározására, és a geotermikus energia megújuló energiaforrásként való besorolására vonatkozó relatív fenntarthatósági kritériumok kidolgozására, és mindeközben minimalizálja a környezetre és az emberi egészségre kifejtett hatásokat Olaszországban;

42.  megerősíti, hogy a digitális átállási lehetőségeket mindenekelőtt a polgárokat szolgáló előnyökre kell váltani, és további erőfeszítésekre van szükség az egyes régiók között digitális téren és az internetkapcsolat tekintetében fennálló szakadékok megszüntetésére, a vezeték nélküli hozzáférés javítására és a digitális jártasság előmozdítására; sürgeti e tekintetben, hogy fokozzák az 5G-technológiákra irányuló kutatást és ezen technológiák megvalósítását, miközben előmozdítják a végfelhasználók és az vállalkozásfejlesztés előnyeit szolgáló tényleges versenyt;

43.  prioritásnak tekinti az olyan vállalkozásbarát környezet kialakítását, amely segíti az induló innovatív vállalkozásokat, valamint a kis-, közép- és mikrovállalkozásokat a fejlődésben, valamint az innovációs és digitális lehetőségek teljes körű kiaknázásában; felszólít e célból arra, hogy ezen szereplők számára biztosítson egyedi, megfelelő és könnyen hozzáférhető támogatást a vonatkozó uniós eszközök révén;

44.  úgy véli, hogy szükséges a piacvédelmi eszközök kiegyensúlyozott, hatékony, méltányos, átlátható és arányos reformja az európai termelők, importőrök és fogyasztók védelme érdekében;

45.  sürgeti a viszonosságra vonatkozó intézkedést a kereskedelmi gyakorlatokat illetően, a tárgyalások előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalással, és felszólít, hogy találjanak eredményes megoldásokat arra, hogyan lehet szabályozni az európai kereskedelmi partnerekkel a közbeszerzési piacokat és a beruházásokat; e tekintetben hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a nemzetközi közbeszerzési eszközökről szóló rendeletre irányuló javaslatot (COM(2012)0124), és mechanizmust kell indítani a stratégiai ágazatokbeli külföldi beruházások átvilágítására, a civil társadalom közvetlen bevonásával; megismétli, hogy egyensúlyt kell teremteni annak érdekében, hogy elkerüljük a protekcionizmust, de ugyanakkor megerősítsük a viszonosságot;

46.  felszólít a közvetlen külföldi befektetések alakulásának jobb figyelemmel kísérésére, különösen azon befektetések esetében, amelyek stratégiai vagy csúcstechnológiai európai eszközökre és társaságokra irányulnak, annak érdekében, hogy közös alapot találjunk a különböző nemzeti gyakorlatok végrehajtására, az információcserére és a jobb koordinációra, hogy elkerüljük a tisztességtelen versenyt vagy a nemzetbiztonság vagy a nemzetközi biztonság tekintetében stratégiai jelentőségű társaságok és vállalkozások felvásárlásának torz megközelítését;

47.  megismétli mély sajnálatát amiatt, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásokat valószínűleg a jelenlegi megbízatás módosítása nélkül fogják folytatni; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Unió Bíróságának a 2/15. sz. vélemény iránti eljárásban hozott, legutóbbi határozatát, valamint hogy valamennyi megállapodást tartsa fenn vegyes megállapodásként, annak érdekében, hogy elkerülje a beruházási fejezetekre vonatkozó külön megbízatásokat és a nemzetközi beruházási bíróság belefoglalását bármely szabadkereskedelmi tárgyalásba;

48.  a helyi és regionális mezőgazdasági termékek és borok védelme érdekében kéri, hogy terjesszék ki a Kínával tárgyalt földrajzi jelzések jegyzékét; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) a földrajzi jelzések nem mezőgazdasági jegyzékének meghatározása és elismerése érdekében, amellyel ki kell egészíteni a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokat;

49.  ismételten kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokba belefoglalnak egy adatáramlásról szóló fejezetet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyaránt garantálni kell a fogyasztók magánélethez való jogát, valamint létre kell hozni tisztességes digitális platformokat, amelyek célja az európai kis- és középvállalkozások fejlesztésének és kereskedelmi tevékenységeinek fellendítése; megjegyzi, hogy egy, a digitális kereskedelmi stratégiára vonatkozó kiegyensúlyozott javaslat eszköz lehet a tisztességtelen gyakorlatok és a kiberterrorizmus csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy felvegyük a küzdelmet a jogellenes és hamisított termékek internetes kereskedelme ellen;

50.  ismételten hangsúlyozza a fehérjenövények vetésforgóbeli fontosságát és értékét, azok hatását a talaj termőképességére, a csökkentett mértékű tápanyag-felhasználásra és a gyomosodástól való védelemre, valamint a mikroelemekre; hangsúlyozza, hogy célzott stratégia révén növelni kell az Európai Unióban a termelékenységet és a fehérjetartalmat;

51.  felhív arra, hogy az ágazat fenntarthatóságának biztosítása érdekében adjanak több támogatást a méhészeknek, valamint az ágazatban dolgozó fiatal mezőgazdasági termelőknek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a piacon egyre több a hamisított termék, amelyek csak kis arányban tartalmaznak mézet;

52.  emlékeztet annak fontosságára, hogy folytatni kell a vitát a klónozásról szóló rendeletről, amelyet a Parlament nagy többséggel jóváhagyott; kiemeli, hogy a globalizált gazdaságban meg kell védeni a fogyasztókat és a termelőket, valamint hogy garantálni kell az Unió partnereivel folytatott tisztességes versenyt;

53.  kéri a Bizottságot, hogy olyan kereskedelmi politikát folytasson, amely kiviteli lehetőségeket biztosít az európai termelők számára; felszólítja a Bizottságot, hogy a Mercosurral jelenleg folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások keretében biztosítson megfelelő támogatást a legérzékenyebb mezőgazdasági termékek termelői számára;

54.  megismétli, hogy a jövőbeli közös agrárpolitikában (KAP) tovább kell javítani a kockázatkezelést annak érdekében, hogy az ne csak az éghajlatváltozással kapcsolatos, hanem a piaci és a biológiai védelmi kockázatokkal is foglalkozzon;

55.  elítéli azokat az uniós szakpolitikákat, amelyek káros hatással voltak az állatjólétre; rámutat az olyan példákra, mint a REACH program, amely a világ egyik legnagyobb állatkísérleti rendszerét hozta létre; rámutat továbbá a káros uniós szabályokra, amelyek engedélyezik az élőállat-exportot, ami ahhoz vezethet, hogy Európán keresztül akár nyolc órán át vagy még hosszabb ideig rossz körülmények között szállíthatnak állatokat; felszólít e szakpolitikák és e jogszabály gyökeres felülvizsgálatára;

56.  úgy véli, hogy az európai polgároknak az Európai Parlament részére benyújtott petíciókban kifejezett véleménye alapvető fontosságú, és az uniós jogalkotóknak prioritásként kell figyelembe vennie azt; emlékeztet, hogy a demokrácia elve a tagállamok egyik alapvető értéke, valamint hogy bármely olyan jogi aktust, amely az Európai Unió jogrendjét módosítani kívánja, inkluzív és közösségi vitában kell megvitatni a jobb kormányzás keretében, amely képes garantálni a teljes körű átláthatóságot és valamennyi polgár közvetlen részvételét;

57.  elismeri, hogy a petíciók rendkívül fontos információforrást jelentenek nem csupán az uniós jog tagállamokbeli megsértését és alkalmazásának hiányosságait illetően, hanem a polgárok alapvető jogai esetleges megsértését illetően is; kiemeli, hogy a petíciók megfelelő kezelését a polgárok alapvető jogai megfelelő védelmével kapcsolatos, jobb reagálási és problémamegoldási képességnek kell kísérnie;

58.  szorgalmazza, hogy kellő időben tegyék közzé az összes olyan tisztviselő nevét, akik „forgóajtó-ügyben” érintettek, valamint hogy biztosítsák az ezzel kapcsolatos információk teljes átláthatóságát; szilárd meggyőződése, hogy az összes európai intézménynek és ügynökségnek követnie kell ezt a lépést; felhív a proaktív közzétételre és a teljes körű átláthatóságra a korábbi biztosok hivatali idejüket követően betöltött állásait, valamint minden ezzel kapcsolatos információt illetően; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság korábbi elnökét, Barroso urat a Goldman Sachs International tanácsadójának és nem-ügyvezető elnökének nevezték ki; hangsúlyozza, hogy a Barroso-ügy a Bizottság hitelessége és pénzügyi magánérdekektől való függetlensége tekintetében növelte a polgárok Bizottsággal szembeni bizalmatlanságát;

59.  hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen gyakorlatokra és az állami támogatásra vonatkozó jelenlegi jogszabályok nem is hatékonyak és nem is eredményesek; ezért felhív a fennálló szabályozás további felülvizsgálatára; tudomásul veszi az 1008/2008/EK rendeletre[13] vonatkozó értelmező iránymutatásokat, hangsúlyozva, hogy az uniós vállalkozásokban a harmadik országok és állampolgáraik tekintetében meg kell tartani a 49%-os felső korlátot, így biztosítva a tagállamok és állampolgáraik általi tulajdonlást és tényleges ellenőrzést;

60.  felhív, hogy nyújtsanak több támogatást a regionális repülőterek gazdasági, pénzügyi és működési fenntarthatóságára, megfelelő és átlátható eljárások révén, tiszteletben tartva az összes légitársaság közötti tisztességes versenyt, azonos és nyitott lehetőségeket biztosítva valamennyi társaság számára;

61.  tudomásul veszi a Bizottság által elfogadott mobilitási jogszabálycsomagot; úgy véli, hogy alaposabban fel kell tárni a szabálytalan kabotázs kezelésére szolgáló legjobb megoldásokat, figyelembe véve, hogy eredményes ellenőrzéseket lehetne végezni korszerű eszközök, például globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) használatával, amelyekkel nyomon lehet követni a kereskedelmi célú nehézgépjárműveket;

62.  hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a közúti közlekedési ágazatra alkalmazandó társadalombiztosítási szabályokat, azzal a céllal, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsünk a közúti fuvarozásban dolgozó munkavállalók szociális védelme és a közúti fuvarozók azon szabadsága között, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújthassanak;

63.  felhív a járművezetők minimálbérére vonatkozó németországi és franciaországi nemzeti jogszabályok alkalmazásának értékelésére és pontosítására;

64.  határozottan úgy véli, hogy a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló, 2014. április 14-i tanácsi határozatot[14] haladéktalanul el kell fogadni;

65.  felhív az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedések elfogadására, hogy valamennyi uniós intézmény honlapja esetében teljes körűen alkalmazzák a webes hozzáférési szabványokat, valamint hogy a hivatalos ügyintézés során biztosítsanak információkat jelnyelveken, Braille-írással, augmentatív és alternatív kommunikációval, valamint más, a fogyatékossággal élő személyekkel való kommunikációt segítő, hozzáférhető eszközökkel, módokkal és formátumokkal, ideértve a könnyen olvasható szövegeket is; hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak előrelépést kell tennie a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat[15] elfogadása tekintetében;

66.  úgy véli, hogy nagyobb mértékű támogatást kellene nyújtani a kulturális és a kreatív ágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások számára; megjegyzi, hogy az ezen vállalkozások által tapasztalt problémákat tovább fokozták az uniós megszorító politikák; sajnálja, hogy az Európai Unió által eddig elfogadott intézkedések nem tudták elérni azt a célt, hogy jelentősen javítsák a kulturális és kreatív ágazat körülményeit, és úgy véli, hogy a jelenlegi uniós pénzügyi mechanizmusok még mindig nem kezelik eredményesen az ágazat igényeit;

67.  határozott meggyőződése, hogy az uniós megszorító politikák vezettek az oktatási és kulturális ágazat helyzetének folyamatos romlásához; kiemeli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) rendkívül káros az oktatási ágazat számára;

68.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem hajtják végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit; emlékeztet rá, hogy az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) 46. cikkének (1) bekezdése értelmében a magas szerződő felek a jogállamiság keretében feltétel nélkül, ünnepélyesen és kötelező jelleggel vállalják, hogy „magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden olyan ügyben, amelyben félként szerepelnek”; sajnálja a Bíróság egyes ítéleteinek végrehajtása tekintetében tapasztalt késedelmet, és bizonyos esetekben a politikai akarat hiányát;

69.  felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket, és biztosítsák, hogy ne sértsék meg a polgári és politikai jogokat; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy azokban az országokban, ahol figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat, a polgári és politikai szabadságokat, valamint a demokrácia elvét, támogassák ezeket az értékeket;

°

°  °

70.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat