Eljárás : 2017/2932(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0680/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0680/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 14/12/2017 - 8.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 279kWORD 50k
11.12.2017
PE614.303v01-00
 
B8-0680/2017

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az afganisztáni helyzetről (2017/2932(RSP))


Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Isabella Adinolfi, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

 


Az Európai Parlament állásfoglalása az afganisztáni helyzetről (2017/2932(RSP))  
B8-0680/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégia elemeiről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2017. július 24-i közös közleményére,

–  tekintettel a Tanácsnak az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2017. október 16-i következtetéseire,

–  tekintettel Afganisztán nemzeti cselekvési tervére az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 1325 (2000) számú határozata kapcsán,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2344 (2017) számú határozatára, amely 2018. március 17-ig hosszabbítja meg az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójának megbízatását,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az afganisztáni helyzetről és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásairól szóló rendszeres jelentéseire,

–  tekintettel a békére és biztonságra vonatkozó együttműködést célzó kabuli folyamatra,

–  tekintettel az EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepcióra,

–  tekintettel az EU szóvivőjének az afganisztáni terrortámadásokról szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferenciára,

–  tekintettel az EU és Afganisztán közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel az EU új afganisztáni különmegbízottjának kinevezésére és az országban tett első látogatására,

–  tekintettel a 2016. júliusi és 2017. júniusi NATO-csúcstalálkozókra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az afganisztáni helyzet – bár némi javulást mutat – továbbra is kritikus, a biztonsági helyzet romlik, egyre nő a felkelések és a terrorizmus jelentette nyomás, és az ország jelentős gazdasági és politikai kihívásokkal néz szembe; mivel ezt az instabilitást tovább súlyosbítja a korrupció, a gyenge jogállamiság és kormányzás, az illegális gazdasági tevékenységek és a folyamatos fegyveres konfliktus;

B.  mivel a humanitárius helyzet továbbra is mélyen aggasztó, és különösen a polgári lakosságot sújtja; mivel az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójának (UNAMA) közelmúltbeli jelentése szerint a halálos áldozatok dokumentált száma 2009 óta a legmagasabbra emelkedett: 2016-ban 11 318 polgári személy vesztette életét, míg 2017. januártól szeptemberig ez a szám már 8019 volt; mivel mind a kormányellenes csoportok, mind pedig a kormánypárti erők felelőssé tehetők ezekért a halálesetekért; mivel a fokozódó konfliktus 2016-ban 600 000, 2017-ben pedig több mint 280 000 embert kényszerített lakóhelye elhagyására, akiknek a többsége 18 évesnél fiatalabb volt;

C.  mivel a biztonsági és humanitárius helyzet a gazdasági kilátások hiányával párosulva felerősítette az irreguláris migrációs áramlatokat, így 2016-ban az afgánok a migránsok második legnagyobb csoportját alkották az EU-ban; mivel az afganisztáni helyzet tovább romlott a több mint egymillió afgán menekült Pakisztánból és Iránból való visszatérésével, és mivel ez még inkább felemészti a kormányzati kapacitásokat és növeli a társadalomra nehezedő nyomást;

D.  mivel a nemzetközi közösség több ízben is megerősítette, hogy szándékában áll továbbra is támogatni Afganisztánt: a 2017. június 29-i NATO-csúcstalálkozón, ahol a szövetségesek és a partnerek megújították kötelezettségvállalásukat egészen 2020 végéig, és több szövetséges bejelentette, hogy megnövelt csapathozzájárulással támogatja a „Resolute Support” missziót, továbbá az EU és Afganisztán kormánya által társelnökölt 2016. októberi, Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferencián, ahol a nemzetközi közösség folyamatos politikai támogatását fejezte ki, és 13,6 milliárd eurót ajánlott fel pénzügyi támogatásként, amelyből 5 milliárd euró az Európai Uniótól és tagállamaitól származott, így az EU egésze Afganisztán legnagyobb fejlesztési együttműködési partnerévé vált; mivel a 2017. februári, EU és Afganisztán közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásban az EU megerősítette Afganisztán fejlesztése iránti elkötelezettségét;

E.  mivel Afganisztánban a biztonsági helyzet még mindig rendkívül kiszámíthatatlan annak következtében, hogy a kormány és a tálibok továbbra is váltakozva gyakorolnak ellenőrzést a terület felett, ami mindkét oldalon halálos áldozatokkal jár; mivel a kormány és a tálibok közötti békefolyamatban nem történt érzékelhető előrelépés;

F.  mivel a tálibok nemrégiben sorozatos támadásokat hajtottak végre Afganisztán-szerte, amelyek során öngyilkos merénylők rendőrségi alakulatokat és kormányzati létesítményeket vettek célba, legalább 74 ember halálát okozva és több százat megsebesítve; mivel a legtöbb polgári áldozatot a válogatás nélkül és jogellenesen használt kombinált, rögtönzött robbanóeszközökkel elkövetett támadások, különösen öngyilkos bombamerényletek követelik;

G.  mivel a Horászáni Iszlám Állam (ISIL-KP) műveletei főként Kelet-Afganisztánra korlátozódnak ugyan, de a csoport számos, országszerte elkövetett nagyobb támadásért vállalta a felelősséget, és megerősítheti jelenlétét Kunár tartományban, valamint sikeresen helyreállíthatja műveleti kapacitásait Nangarhár tartomány egyes területein;

H.  mivel a kormány erőfeszítései ellenére Afganisztán továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa; mivel a korrupció szintje különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági erőknél dolgozó korrupt tisztviselők közvetlenül adnak el fegyvereket a felkelőknek, és a humanitárius ágazattól pénzeszközöket vonnak el, amelyek így nem jutnak el a rászorulókhoz;

I.  mivel az egyik legaggasztóbb tényező továbbra is a folyamatos fegyveráramlás a tálib és más terrorista csoportokhoz, amelyeket ópiumtermesztésből, csempészésből, emberrablásból, nem kormányzati szervezetek zsarolásából, ásványok és antik műkincsek illegális értékesítéséből, valamint az országba belépő külföldi segélyszállítmányok eltérítése révén finanszíroznak;

J.  mivel Afganisztánban az ópiummák-termesztésre használt teljes földterület 2016-ban 10%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva, míg a termesztés 43%-kal növekedett, és az illegális ópiátkereskedelem becsült értéke 2016-ban 3 milliárd USA-dollár volt;

K.  mivel az Afganisztán és Pakisztán közötti kétoldalú kapcsolatok a javuló együttműködés jeleit mutatják azt követően, hogy mindkét ország lépéseket tett a kapcsolatok javítása érdekében, beleértve egy vészhelyzeti kommunikációra szolgáló válságkezelési mechanizmus és egy miniszteri szintű háromoldalú párbeszéd-mechanizmus létrehozását;

L.  mivel az afganisztáni független választási bizottság 2018. július 7-re írta ki a parlamenti és kerületi tanácsi választásokat, és előrelépést tett a választások előkészítése terén;

M.  mivel a Bizottság bejelentette, hogy további 5 millió euró humanitárius támogatást nyújt Afganisztánnak, amellyel együtt az Unió által Afganisztánnak nyújtott humanitárius támogatás teljes összege 2017-ben 30,5 millió euró lesz; mivel 2020-ig az Unió által nyújtott finanszírozás összességében elérheti az évi 300 millió eurót a fejlesztési támogatással együtt;

N.  mivel továbbra is súlyos problémát jelent, hogy mindkét oldalon kiskorú katonákat soroznak és vetnek be: az UNAMA 21 fiú besorozásáról és bevetéséről szerzett bizonyosságot (ebből 15-en a kormányellenes csoportok oldalán harcoltak), továbbá beszámolókat kapott arról, hogy az ISIL-KP akár 50 fiút is besorozhatott, akik vallási és katonai oktatásban részesültek Ghor tartományban;

O.  mivel az USA 2017-ben 2568 támadást hajtott végre Afganisztánban, amelyek a jelentések szerint több tucat polgári személy halálát okozták;

P.  mivel 2017. november 20-án a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) ügyésze engedélyt kért az NBB bíráitól, hogy vizsgálatot indíthasson állítólagosan elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt az Afgán Iszlám Köztársaságban 2003. május 1. óta tartó fegyveres konfliktus kapcsán; mivel az ügyész olyan állítólagos bűncselekmények kivizsgálásához is engedélyt kér, amelyek az afganisztáni fegyveres konfliktushoz kapcsolódnak, kellő összefüggést mutatnak a helyzettel, és amelyeket a Római Statútum más részes államainak területén követtek el 2002 júliusa óta; mivel tekintettel arra, hogy Afganisztán a Római Statútum részes állama, az NBB joghatósággal rendelkezik az afgán területen 2003 májusa óta elkövetett valamennyi állítólagos bűncselekmény ügyében, függetlenül a vádlottak állampolgárságától; mivel a rendelkezésre álló információk észszerű alapot nyújtanak annak feltételezésére, hogy az Afganisztánban harcoló felek háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el;

1.  rámutat, hogy Afganisztán a konfliktus közel 40 éve alatt, az USA és NATO vezette beavatkozás 16 évét követően sem tudta megvalósítani a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést; rámutat, hogy az egyértelmű kihívások ellenére az országnak számos területen sikerült javulást elérnie, beleértve az egészségügyi ellátás minőségét és hozzáférhetőségét, az alapvető oktatást, a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a várható élettartamot;

2.  ismételten kifejezi elkötelezettségét Afganisztán békéjének, stabilitásának és jólétének előmozdítása és fenntartható fejlődésének támogatása iránt, és üdvözli a Tanács által a jövőbeni uniós fellépés pilléreként elfogadott, Afganisztánra vonatkozó uniós stratégiát;

3.  legmélyebb részvétét fejezi ki a közelmúltbeli terrortámadások során elhunyt áldozatok családtagjainak; ismételten kijelenti, hogy a terrorizmus valamennyi formája és megnyilvánulása a nemzetközi béke és biztonság elleni egyik legsúlyosabb fenyegetést jelenti; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ilyen cselekmények elkövetőit, szervezőit, finanszírozóit és szponzorait bíróság elé állítsák, és szorgalmazza, hogy valamennyi állam aktívan működjön együtt Afganisztán kormányával és minden egyéb illetékes hatósággal e tekintetben;

4.  a leghatározottabban elítéli a polgári személyek, a segélyszervezetek munkatársai, az afgán és a nemzetközi erők, a diplomáciai és a konzuli tisztviselők, valamint a nemzetközi közösség egyéb képviselői elleni összes támadást Afganisztánban;

5.  aggodalommal veszi tudomásul a kormánypárti erők légi csapásaiban megsebesült polgári személyek számának jelentős növekedését, és emlékezteti a konfliktusban részt vevő összes felet, hogy összhangban a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti kötelezettségeikkel, ők felelnek a katonai műveletek során a polgári lakosság védelméért; hangsúlyozza, hogy szükség van a nemzetközi emberi jogok és humanitárius jog megsértése miatti elszámoltathatóságra;

6.  tudomásul veszi az Afganisztánnal kapcsolatos új amerikai stratégiát, amely a csapatok növelésére szólít fel; ismételten hangsúlyozza, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása, mivel a békét csak a kormány és a tálibok közötti közvetlen, befogadó, afgán vezetésű, afgán tulajdonú béke- és megbékélési folyamat részét képező tárgyalások útján lehet elérni; megerősíti, hogy támogatja az e célból tett valamennyi kezdeményezést, mint például a békére és biztonságra vonatkozó együttműködést célzó kabuli folyamatot, és sürgeti az EU-t, hogy tartsa fenn magas szintű elkötelezettségét; üdvözli az EU új afganisztáni különmegbízottjának kinevezését és az országban tett első látogatását;

7.  úgy véli, hogy a NATO-csapatoknak szigorúan be kell tartaniuk tanácsadó szerepüket, hogy kivonulhassanak, amint ezt a feltételek lehetővé teszik;

8.  tudatában van annak, hogy a megbékélési folyamathoz szükség van a térség szereplőinek valódi politikai támogatására; felszólítja az összes regionális érdekelt felet, hogy konstruktívan működjenek együtt annak érdekében, hogy előmozdítsák a konfliktusban részt vevő felek közötti tartós rendezést célzó valódi tárgyalási folyamatot, és felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy működjön együtt a partnerekkel és a részes felekkel világszerte és a térségben – különösen Indiában és Pakisztánban – egy ilyen folyamattal kapcsolatos nemzetközi és regionális konszenzus előmozdítására; e tekintetben üdvözli a 2017. október 6-án tartott tizennegyedik India–EU csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatot;

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy feltárják és leállítsák azokat a pénzügyi hálózatokat, amelyeket a tálibok a pénz mozgatására használnak, valamint hogy a finanszírozási forrásokat, a csempészhálózatokat és a műveleteik finanszírozására felhasznált tiltott tevékenységeket megszüntessék; a terrorista csoportok tiltott finanszírozása elleni küzdelem és a csempészési útvonalak lezárása terén felszólít a többoldalú és regionális együttműködés megerősítésére;

10.  felszólítja az afgán kormányt, hogy továbbra is hajtsa végre elfogadott reformmenetrendjét, beleértve a korrupcióellenes törvényeket is, javítsa a fegyverek nyomon követési rendszereit, mozdítsa elő az elszámoltathatóságot és mélyítse el a helyi kormányzati struktúrák szerepét, különösen ott, ahol a törzsi vezetők tanácsai tiszteletben tartják az integritást és az átláthatóságot;

11.  üdvözli a 2018. júliusi választások bejelentését, amelyek fontos szerepet játszhatnak az afganisztáni demokratikus konszolidáció célkitűzésének előmozdításában; felszólítja a választási intézményeket, hogy a választások közvélemény általi támogatása érdekében kapcsolataikat valamennyi érdekelt féllel bővítsék ki; felszólít egy olyan választási reformfolyamatra, amelynek célja hiteles, inkluzív és átlátható választások lefolytatása; felszólít minden pártot, hogy tartózkodjanak a lázító hangvételű retorikától, amely potenciálisan súlyosbíthatja a társadalmi feszültségeket és alááshatja az alkotmány által képviselt törékeny politikai konszenzust; felszólítja az érdekelt feleket, hogy biztosítsák a politikai nézeteltérések békés úton, valamint az ország alkotmányos és demokratikus folyamatainak keretei között történő kifejezését;

12.  hangsúlyozza a nők növekvő szerepét a konfliktusok felszámolásában és a közösségük radikalizálódásának megakadályozásában, valamint hagyományos béketeremtő szerepüket Afganisztánban; üdvözli a nők fokozott képviseletét az afganisztáni Legfelsőbb Béketanácsban, és üdvözli a tanács új stratégiáját, amely elismeri a nők döntő és aktív szerepét; felszólítja az EU-t, hogy továbbra is támogassa Afganisztánt az ENSZ BT 1325 (2000). számú határozatában szereplő nemzeti cselekvési terv és más vonatkozó programok végrehajtása során; felszólít a nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló törvény büntetőjogba történő beépítésére;

13.  megismétli, hogy a fiatalok képezik az ország jövőjét, és rendkívüli aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, hogy a tálibok gyermekeket soroznak be, madraszákban képzik ki és különböző katonai műveletek – többek között rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k) gyártása és elhelyezése – során vetik be őket; emlékezteti valamennyi felet, hogy ha a fegyveres erők 18 év alatti személyzetet háborús övezetbe küld, az az Afganisztánban alkalmazandó nemzetközi jogba ütközik, és a 15 év alatti gyermekek esetében a gyermek jogairól szóló egyezmény fakultatív jegyzőkönyve és a Római Statútum szerint is háborús bűncselekménynek minősül; felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg minden lehetséges intézkedést az ilyen toborzások és a gyermekek felhasználásának megakadályozására, ideértve az ilyen gyakorlatok tiltásához és büntethetővé tételéhez szükséges jogi intézkedések elfogadását, továbbá tegyen meg minden lehetséges intézkedést a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek védelmének és gondozásának biztosítása érdekében; felszólítja a kormányt, hogy a gyermekekkel kapcsolatosan dolgozzon ki és fogadjon el átfogó törvényt, valamint nemzeti gyermekvédelmi cselekvési tervet;

14.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy egy harmadik féllel való tényleges megállapodásról van szó, amely egyértelmű keretet biztosít az Afganisztánba való kitoloncolásra és visszafogadásra irányuló együttműködésre vonatkozóan, az EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepciót egyetértés céljából nem nyújtották be a Parlamentnek, és a Parlamentet az eljárás semelyik szakaszában sem tájékoztatták és konzultációt sem folytattak vele; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa be a Szerződésekben rögzített eljárásokat, és a Parlamentet teljes körűen tájékoztassa, vonja be és folytasson vele konzultációt a közös migrációügyi koncepcióról szóló megállapodásra vonatkozóan; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsák, hogy a bevándorlók, a menedékkérők és a menekültek származási országaival a migráció területén folytatott együttműködés teljes mértékben megfeleljen a nemzetközi és európai emberi jogi és menekültjogok szerinti kötelezettségeiknek, és közvetlenül vagy közvetve se járuljanak hozzá az emberi jogok megsértéséhez;

15.  hangsúlyozza a radikalizálódás elleni küzdelemre, a radikalizálódás megakadályozására, a lefegyverzésre, a leszerelésre és a reintegrációra irányuló kezdeményezések, valamint a helyi közösségek és a civil társadalom mozgósításának fontosságát az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben, és felhívja a NATO-t és az EU-t, hogy támogassák az ilyen kezdeményezéseket; úgy véli, hogy a kisebb helyi projektek fontosak a helyi vallási szereplők bevonására, a szélsőségekkel szembeni helyi üzenetek kidolgozására és a közösségek közötti párbeszéd kialakítására, ezáltal korai szakaszban megakadályozva a radikalizálódást;

16.  hangsúlyozza a kultúra és az oktatás fontosságát a nemzeti kohézió fejlesztése során, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több mint 3,5 millió gyermek – ami az afgán gyermekek egyharmadának felel meg, többségében lánygyermek – nem volt iskolában a tanév kezdetén márciusban; úgy véli, hogy a békeépítés, a konfliktuskezelés és a közvetítés bevezetése az iskolai tantervekben elősegítheti az afgán fiatalok politikai erejének növelését, gyakorlati készségeket biztosítva a konfliktusok forrásának azonosítása, illetve a feszültségek enyhítését és a békés megoldások megtárgyalását célzó módszerek megismerése terén, valamint a következő nemzedék számára lehetőséget biztosítva az erőszakhullámok megállításában;

17.  felszólítja az afgán kormányt, hogy komolyan összpontosítson a jogállamiságra, biztosítsa az igazságosságot, és szervezett stratégiaként kiemelten kezelje a polgárok jogainak védelmét; felszólítja a nemzetközi közösség egészét, hogy támogassa Afganisztánt az igazságszolgáltatási rendszer reformjával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésében, többek között a büntetlenséggel foglalkozó, nemzeti kézben lévő, átmeneti igazságszolgáltatási eljárás kidolgozásával; kéri, hogy az állami és a törzsi viták vitarendezési rendszerei között javítsák a koordinációt; meg van győződve arról, hogy a nagyobb átláthatóság, az elszámoltathatóság és az állampolgárok részvétele a bírósági és jogalkotási folyamatban hasznos lehet egy igazságosabb és átláthatóbb rendszer biztosításában;

18.  meggyőződése, hogy a társadalmi rugalmasság, például az emberi fejlődés rugalmassága, végső soron összekapcsolódik azzal, hogy a rendszer képes-e gazdasági kilátásokat biztosítani a lakosság, és különösen a fiatalok számára; támogatja az afganisztáni nemzeti béke és fejlesztési keret végrehajtását, valamint a magánszektor, a mezőgazdaság és a természeti erőforrások fenntartható kiaknázásának és kezelésének megerősítését;

19.  tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének arra vonatkozó kérelmét, hogy engedélyt kapjon valamennyi afganisztáni fél által 2003 májusa óta állítólag elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására; ilyen engedély birtokában felszólít egy tisztességes, átlátható, objektív és független vizsgálatra annak érdekében, hogy felelősségre vonják az ilyen bűncselekményekért felelős személyeket, függetlenül attól, hogy ki az elkövető, így biztosítva a törvény előtti egyenlőséget, és esetleg megakadályozva, hogy ezek a bűncselekmények újból megtörténjenek;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Afganisztán kormányának és parlamentjének.

 

 

 

Jogi nyilatkozat