Eljárás : 2017/2951(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0188/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0188/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 26
CRE 18/04/2018 - 26

Szavazatok :

PV 19/04/2018 - 10.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0188

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 292kWORD 57k
13.4.2018
PE618.440v01-00
 
B8-0188/2018

a B8-0011/2018. és B8-0012/2018. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságról és az átoltottsági ráta európai csökkenéséről (2017/2951(RSP))


Renate Sommer, Elena Gentile, Bolesław G. Piecha, Gesine Meissner, Kateřina Konečná, Marco Affronte, Mireille D’Ornano a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságról és az átoltottsági ráta európai csökkenéséről (2017/2951(RSP))  
B8-0188/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére,

–  tekintettel „A gyermekkori immunizációról: a gyermekkori immunizáció sikerei és kihívásai Európában és a további teendők” című, az uniós tagállamok egészségügyi miniszterei által elfogadott 2011. június 6-i tanácsi következtetésekre(1),

–  tekintettel a védőoltásról mint hatékony közegészségügyi eszközről szóló, 2014. december 1-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című 2017. június 29-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális védőoltási cselekvési tervére, amelyet az Egészségügyi Világközgyűlés 194 tagállama 2012 májusában hagyott jóvá,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 68.6. számú állásfoglalására, amelyet az Egészségügyi Világközgyűlés 194 tagállama 2015. május 26-án fogadott el,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 2014. szeptember 18-án elfogadott, 2015–2020-as időszakra szóló európai védőoltási cselekvési tervére,

–  tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) az „Immunizációs információs rendszerek az EU-ban és az EGK-ban” című 2017. április 27-i technikai jelentésére,

–  tekintettel az ECDC-nek „Az oltással megelőzhető betegségek és az immunizáció: alapvető kompetenciák” című 2017. június 14-i technikai jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének keretében tartott magas szintű találkozón (New York, USA) tett, az antimikrobiális rezisztenciáról szóló 2016. szeptember 21-i politikai nyilatkozatra,

–  tekintettel a Világbanknak a „Rezisztens fertőzések: fenyegetés gazdasági jövőnkre” című 2017. márciusi jelentésére,

–  tekintettel a szezonális influenza elleni oltásról szóló 2009. december 22-i tanácsi ajánlásra(2);

–  tekintettel az interkontinentális utazók egyre magasabb számára;

–  tekintettel a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságról és az átoltottsági ráta európai csökkenéséről a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000008/2018 – B8-0011/2018 and O-000009/2018 – B8-0012/2018),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2010 decemberében a világ egészségügyi vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy biztosítják életmentő védőoltások feltárását, kifejlesztését és elsősorban a legszegényebb országokba történő globális célba juttatását, a következő 10 évet (2011–2020) a „védőoltások évtizedének” nyilvánítva;

B.  mivel egy gyermekeknek szánt teljes oltási csomag még a legalacsonyabb világpiaci árakon számolva is 68-szorosára nőtt 2001 és 2014 között; mivel ez az áremelés indokolatlan és összeegyeztethetetlen azzal a fenntartható fejlesztési céllal, amely az egészséges élet és jólét biztosítására irányul mindenki számára, minden életkorban;

C.  mivel az Unióban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén jelentős eltérések mutatkoznak az országok között az ajánlott oltások és az egészségügyi szolgáltatások megszervezése tekintetében;

D.  mivel az EU valamennyi tagállama jóváhagyta az Egészségügyi Világszervezet 2015–2020-as időszakra szóló európai védőoltási cselekvési tervét;

E.  mivel a magas átoltottsági ráta ösztönzése megvédi a polgárokat attól, hogy oltással megelőzhető olyan betegségeket kapjanak el, amelyek az alacsony átoltottsági és immunizációs rátájú országokban pandémiás jelleget öltöttek;

F.  mivel a Vaccine Confidence Project (a védőoltásokba vetett bizalmat figyelemmel kísérő projekt) globális felmérése szerint az európai régió viszonyul a legnegatívabban a védőoltások jelentőségéhez, valamint biztonságosságához és hatékonyságához, ami a védőoltásokkal szembeni legmagasabb fokú bizalmatlanságot eredményezi a népesség körében(3);

G.  mivel az a tény, hogy Európában csökkent az átoltottsági ráta, azt eredményezte, hogy számos európai országban jelentősen emelkedett a kanyarójárványok és azzal kapcsolatos elhalálozások száma;

H.  megfontolandó, hogy az egységes egészségügyi megközelítés alapján számos tagállam a mezőgazdasági és háziállatok oltását fontos szakpolitikai intézkedésnek tekinti, mind a határon átterjedő járványos állatbetegségek megelőzésében, mind a további fertőzéskockázat csökkentésében, és bevezették azt, többek között a Coxiella burnetii nevű fertőzés és más bakteriális és vírusos megbetegedések ellen, melyeknél közegészségügyi kockázat lehetősége is fennáll;

I.  mivel a 2008–2015 közötti időszakban – az influenzát figyelmen kívül hagyva – 215 000 védőoltással megelőzhető megbetegedés fordult elő Európában(4);

1.  elismeri, hogy a védőoltások potenciális szerepet játszhatnak az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben, amely szerep további vizsgálatot igényel;

2.  elismeri, hogy a vakcinák potenciális szerepet játszhatnak az antibiotikumok iránti igény csökkentésében, hozzájárulva ezáltal az antimikrobiális rezisztencia terjedésének korlátozásához, amely szerep további vizsgálatot igényel; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a túlzott és helytelen antibiotikum-használat, valamint az antibiotikumoknak való nem szándékolt kitettség csökkentésének továbbra is a legfőbb prioritások között kell szerepelnie;

3.  megállapítja, hogy a vakcinázás a becslések szerint évente mintegy 2,5 millió halálesetet akadályoz meg világszerte, valamint csökkenti a betegségekkel kapcsolatos specifikus kezelések, többek között az antimikrobiális kezelések költségeit;

4.  üdvözli, hogy a védőoltások széles körű bevezetése Európában jelentős mértékben hozzájárult számos fertőző betegség felszámolásához vagy csökkenéséhez; mindazonáltal aggodalmát fejezi ki a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság aggasztó jelensége, valamint amiatt, hogy a nemzeti ajánlások nincsenek tekintettel a népesség elöregedésére, és felhív a védőoltások előállításának átláthatóbbá tételére és az európai polgárok megnyugtatására irányuló intézkedések hozatalára;

5.  rámutat arra, hogy az oltóanyagokat a WHO általi előminősítés és az Európai Gyógyszerügynökség általi jóváhagyás előtt vizsgálatok különböző szakaszai során szigorú tesztelésnek vetik alá, és rendszeresen felülvizsgálják őket; rámutat arra, hogy a kutatóknak nyilatkozniuk kell minden összeférhetetlenségről;

6.  javasolja, hogy az értékelő testületekből zárják ki azokat a kutatókat, akiknél összeférhetetlenség áll fenn; kéri, hogy oldják fel az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) értékelő testületében folytatott megbeszélések titkosságát; javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra a testület következtetéseit megalapozó tudományos és klinikai adatokat, melyek névtelenségét előzetesen biztosítani kell;

7.  emlékeztet, hogy az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében megállapítja, hogy az oltással való immunizáció költséghatékony közegészségügyi beavatkozás az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben(5);

8.  üdvözli a Bizottság tevékeny szerepvállalását a vakcinázás területén, valamint a vakcinázási kezdeményezés belefoglalását a Bizottság 2018. évi munkaprogramjába; üdvözli a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló tanácsi ajánlással kapcsolatos menetrend közzétételét;

9.  kifejezi támogatását azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság az antimikrobás rezisztencia leküzdését célzó cselekvési tervében bejelentette, hogy ösztönözőket fog teremteni a diagnosztikai módszerek, az antimikrobiális szerek alternatívái és a vakcinák szélesebb körű elterjedéséhez(6);

10.  üdvözli az EU egészségügyi programja által társfinanszírozott, hamarosan elinduló együttes fellépést, amelynek célja az átoltottság növelése;

11.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erősítsék meg az átoltottság jogszabályi alapját; rámutat, hogy a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai védőoltási cselekvési terv 1. célkitűzése szerint a megfelelő jogszabályi keret bevezetése és végrehajtása elengedhetetlen a nemzeti prioritások meghatározásához és érdemi lépések tételéhez az immunizáció iránti tartós elkötelezettség felé;

12.  határozottan támogatja a közös közbeszerzési megállapodást, amely keretet nyújt a tagállamok és a Bizottság számára a vakcinák közös beszerzésére, ezáltal összpontosítva a tagállamok vásárlóerejét, és biztosítva, hogy a pandémia elleni és egyéb védőoltások megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a védőoltásokhoz való hozzáférést garantálni lehessen és valamennyi részt vevő tagállam egyenlő bánásmódban részesüljön;

13.  üdvözli a tényt, hogy 24 tagállam aláírta a közös közbeszerzési megállapodást, ami azt jelenti, hogy a megállapodás 508,2 millió uniós polgárból 447,8 milliót érint; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem írták alá a megállapodást, hogy ezt tegyék meg annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás az EU valamennyi polgárára vonatkozzon;

14.  emlékeztet az átláthatóság fontosságára a közvélemény gyógyszerekbe vetett bizalmának kiépítésében és fenntartásában;

15.  emlékeztet a klinikai vizsgálatokról szóló rendelet(7) fontosságára az új védőoltásokra irányuló kutatások ösztönzése és elősegítése, valamint a klinikai vizsgálatok eredményeire vonatkozó átláthatóság biztosítása tekintetében; felhívja a Bizottságot és az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy további késedelem nélkül hajtsák végre a klinikai vizsgálatokról szóló rendeletet, különösen az európai portál és adatbázis létrehozása révén, amelynek megvalósítása két évet meghaladó, jelentős késedelmet mutat; valamennyi érintett felet felszólít továbbá annak biztosítására, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Londonból történő jelenlegi áthelyezési folyamata ne okozzon további zavarokat vagy késedelmeket az ügynökség munkájában;

16.  felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az összes egészségügyi dolgozó kellő mértékben be legyen oltva; felszólítja a Bizottságot, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatban foglalkozzon az egészségügyi dolgozók átoltottsági rátájával;

17.  úgy véli, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló európai bizottsági kezdeményezés, amelyet várhatóan 2018 második negyedévében terjesztenek majd elő, és amelynek célja a tagállamoknak a vakcinázási programok végrehajtásában való támogatása, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság csökkentése, a vakcinaellátás erősítése, az átoltottság általános növelése, helyes lépést jelent; felhívja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyék figyelembe az Európai Parlament álláspontját a ajánlások megfogalmazása során;

18.  aggodalommal állapítja meg, hogy a védőoltások jelenlegi helyzetére vonatkozó járványügyi adatok a tagállamokban jelentős hiányosságokat mutatnak a védőoltások elfogadottsága és a megfelelő védelem biztosításához szükséges átoltottsági arányok tekintetében; a tagállamokban ebből kifolyólag kialakuló számos egészségügyi következmény miatt aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a védőoltások késleltetésének vagy megtagadásának növekvő mértéke és széles körű előfordulása aggasztó méreteket öltött; kéri a tagállamokat, hogy arra való tekintettel, hogy a védőoltás hasznos megelőzési eszköz, biztosítsák, hogy az átoltottságot a kisgyermekkoron túlmenően is kiterjesszék, és hogy az élethosszig tartó védőoltások szemléletével összhangban ebbe minden népességcsoport beletartozhasson;

19.  hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság védőoltásokkal szembeni bizalmának csökkenése világszerte aggodalomra ad okot, és komoly kihívást jelent a közegészségügyi szakértők számára; megállapítja, hogy Európa számos országában elkerülhető kanyarójárványok törtek ki, ami a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságra vezethető vissza; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az átoltottság növelésére irányuló nemzeti oltási erőfeszítések támogatását;

20.  hangsúlyozza, hogy a védőoltások és segédanyagaik értékelési folyamatának nagyobb átláthatósága, valamint a védőoltások esetleges mellékhatásairól végzett független kutatási programok finanszírozása hozzájárulhatna a védőoltásokba vetett bizalom helyreállításához;

21.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az adatgyűjtési infrastruktúrát a fertőző betegségek terjedési mintázatainak, valamint a védőoltások valós hatásának nyomon követése érdekében, ezáltal támogatva az immunizációs programok végrehajtását;

22.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző tagállamokban jelentős eltérések mutatkoznak az ajánlott, beadott és/vagy kötelezően előírt védőoltások terén; aggódik, hogy az átoltottsági arány különbözősége növeli a tagállamok közötti egészségi egyenlőtlenséget és aláássa a megelőzhető betegségek csökkentésére és felszámolására irányuló erőfeszítéseket;

23.  elítéli a védőoltásokkal kapcsolatos megbízhatatlan, félrevezető és megalapozatlan információk médiavitákkal, szenzációhajhászással és az alacsony színvonalú újságírással súlyosbított terjesztését; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket az ilyen félrevezető információk terjesztése ellen, és dolgozzanak ki további figyelemfelhívó és tájékoztató kampányokat a védőoltásokba vetett bizalom helyreállítása, valamint az ismeretterjesztés és a párbeszéd bővítése érdekében, különösen a szülők részére, többek között alakítsanak ki egy európai platformot az átoltottság növelése, illetve a félrevezető információk térnyerésének megakadályozása érdekében;

24.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a polgárokat inkluzív, tényszerű és tudományos alapú információkkal lássák el; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a civil társadalom, a helyi szintű mozgalmak, a tudományos szféra, a média és a nemzeti egészségügyi hatóságok érdekelt feleivel folytatott párbeszédet a védőoltásokkal kapcsolatos megbízhatatlan, félrevezető és tudományosan nem megalapozott információk leküzdése érdekében;

25.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállamban korlátozott a kifejezetten védőoltásokra elkülönített költségvetés, valamint néhány életmentő védőoltás magas árai, illetve jelentős mértékű árkülönbségei miatt, amely tovább súlyosbíthatja a meglévő egészségi egyenlőtlenségeket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre a gyógyszerekhez való hozzájutás javításának uniós lehetőségeiről szóló, 2017. március 2-i állásfoglalásában(8) előírt intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy a védőoltás hosszú távon az egészségügyi rendszerek legköltséghatékonyabb közegészségügyi fellépéseinek egyike;

26.  aggódik, hogy az oltóanyagok magas ára aránytalanul sújtja az alacsony és közepes jövedelmű országokat, többek között azokat, amelyek elveszítik az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI) adományozói támogatását, amelyben korábban részesültek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a vakcinákhoz való hozzáférést ezekben az országokban;

27.  üdvözli a humán papillomavírussal (HPV) összefüggő betegségek és rákos megbetegedések elleni küzdelem területén elért biztató eredményeket, amelyek a HPV vírus elleni vakcinázási programoknak köszönhetők; felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább ezeket a programokat, és vizsgálják meg annak módjait, miként lehetne fokozni az átoltottsági arányokat és megelőzni a többi daganatfajta kialakulását például azáltal, hogy a fiúkat is bevonják a vakcinázási programokba;

28.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú az EU-ba belépő migránsok és a menekültek számára oltási szűrést és oltási szolgáltatásokat biztosítani; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy térképezzék fel, milyen konkrét oltási intézkedéseket hajtanak végre az EU-ba belépő migránsok és a menekültek számára, és a feltárt hiányosságokat kellő hatékonysággal kezeljék;

29.  aggodalmát fejezi ki az oltóanyaghiány esetei miatt, valamint felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megoldásokat az oltóanyagok kínálatának és rendelkezésre állásának növelése érdekében, ideértve az oltóanyagok felhalmozására irányuló intézkedéseket is;

30.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsanak elő tudatosító kampányokat a védőoltást beadó egészségügyi szakemberek körében, és hívják fel figyelmüket arra az erkölcsi és etikai kötelességükre, hogy védeniük kell a közegészségügyet azáltal, hogy elegendő tájékoztatást nyújtanak a páciensek (vagy törvényes gyámjuk) számára az ajánlott védőoltásokról annak érdekében, hogy a páciensek tájékozott döntést tudjanak hozni;

31.  emlékeztet az egészségügyi szakemberek alapvető szerepére a védőoltások nyilvánosság általi elfogadása terén, valamint arra, hogy következetesen az ő ajánlásaikat említik a védőoltások beadásának elsődleges okaként(9);

32.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki teljes körű, átfogó uniós cselekvési tervet, amelyben foglalkoznak a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság társadalmi problémájával, elsődleges fontosságú közegészségügyi intézkedésként megerősítik a tagállamok immunizációval kapcsolatos kötelezettségvállalásait, beleértve a prioritással bíró és régióspecifikus intézkedéseket, valamint figyelembe veszik a különböző körülményeket és konkrét kihívásokat, amelyekkel a tagállamok szembesülnek;

33.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egész Unióban egy harmonizáltabb és jobban összehangolt oltási ütemterv kialakítását, a bevált gyakorlatok megosztását, annak feltérképezését a tagállamokkal együtt, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az oltóanyagok biztonságának és hatékonyságának nyomon követését szolgáló uniós platform létrehozására, az egyenlő lefedettség biztosítását az Unió egészében, az egészségi egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a vakcinázási programokba és a védőoltásokba vetett bizalom növelését; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be az oltással kapcsolatos, célzott kezdeményezéseket, például „az influenza elleni védőoltás európai napját”, amely lehetővé tenné, hogy a Tanács szezonális influenzával kapcsolatos ajánlásaiban megállapított 75%-os átoltottsági céllal összhangban minden évben vakcinázási kampányt indítsanak;

34.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egységes egészségügyi megközelítés keretében dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket – pénzügyi és politikai ösztönzési eszközökre alapozva – az emberek, és ahol szükséges, az állatok átoltottságának növelése érdekében, ezzel költséghatékonyabb módon küzdve a fertőző betegségek és az antibiotikum-rezisztencia ellen többek között a jövőbeli, 2020 utáni közös agrárpolitika keretében;

35.  felhívja a tagállamokat, hogy kellő időben szolgáltassanak adatokat a védőoltásokról és a védőoltással megelőzhető betegségekről a Bizottságnak, az ECDC-nek és a WHO-nak;

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Egészségügyi Világszervezetnek és a tagállamok kormányainak.

 

(1)

HL C 202., 2011.7.8., 4. o.

(2)

HL L 348., 2009.12.29., 71. o.

(3)

Larson, Heidi J. et al. (2016), ‘The State of Vaccine Confidence 2016: Global Insights Through a 67-Country Survey’ („A védőoltásokba vetett bizalom helyzete 2016-ban: globális betekintés egy 67 országban végzett felmérésen keresztül”), EBioMedicine; 12. kötet, 2016, pp. 295–301. o.

(4)

Külkapcsolatok Európai Tanácsa (2015), "Vaccine-Preventable Outbreak Maps" 2015. („A védőoltással megelőzhető betegségek megjelenésének térképe” 2015.)

(5)

Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében, 10. o.

(6)

Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében, 12. o.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 158., 2014.5.27., 1. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0061.

(9)

Leask J., Kinnersley P., Jackson C., Cheater F., Bedford H., Rowles G., ‘Communicating with parents about vaccination: a framework for health professionals’ (Kommunikáció a szülőkkel a védőoltásokról: egészségügyi szakembereknek szóló keret), BMC Pediatrics, 2012, 12. kötet, 12–154. o.

Utolsó frissítés: 2018. április 18.Jogi nyilatkozat