Eljárás : 2017/2951(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0195/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0195/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 26
CRE 18/04/2018 - 26

Szavazatok :

PV 19/04/2018 - 10.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 265kWORD 51k
16.4.2018
PE618.448v01-00
 
B8-0195/2018

a B8-0011/2018. és B8-0012/2018. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságról és az átoltottsági ráta európai csökkenéséről (2017/2951(RSP))


Joëlle Mélin az ENF képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságról és az átoltottsági ráta európai csökkenéséről (2017/2951(RSP))  
B8-0195/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére,

–  tekintettel „A gyermekkori immunizációról: a gyermekkori immunizáció sikerei és kihívásai Európában és a további teendők” című, az uniós tagállamok egészségügyi miniszterei által elfogadott 2011. június 6-i tanácsi következtetésekre(1),

–  tekintettel a védőoltásról mint hatékony közegészségügyi eszközről szóló, 2014. december 1-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című, 2017. június 29-i bizottsági közleményre (COM(2017)0339),

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális védőoltási cselekvési tervére, amelyet az Egészségügyi Világközgyűlés 194 tagállama 2012 májusában hagyott jóvá,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 68.6. számú állásfoglalására, amelyet az Egészségügyi Világközgyűlés 194 tagállama 2015. május 26-án fogadott el,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 2014. szeptember 18-án elfogadott, 2015–2020-as időszakra szóló európai védőoltási cselekvési tervére,

–  tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) az „Immunizációs információs rendszerek az EU-ban és az EGK-ban” című 2017. április 27-i technikai jelentésére,

–  tekintettel az ECDC-nek „Az oltással megelőzhető betegségek és az immunizáció: alapvető kompetenciák” című 2017. június 14-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének keretében tartott magas szintű találkozón (New York, USA) tett, az antimikrobiális rezisztenciáról szóló 2016. szeptember 21-i politikai nyilatkozatra,

–  tekintettel a Világbanknak a „Rezisztens fertőzések: fenyegetés gazdasági jövőnkre” című 2017. márciusi jelentésére,

–  tekintettel a szezonális influenza elleni oltásról szóló 2009. december 22-i tanácsi ajánlásra(2);

–  tekintettel az interkontinentális utazók egyre növekvő számára;

–  tekintettel a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságról és az átoltottsági ráta európai csökkenéséről a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000008/2018 – B8-0011/2018 and O-000009/2018 – B8-0012/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel bizonyos betegségekkel, például a tetanusszal, a gyermekbénulással, a bárányhimlővel és a tuberkulózissal szemben a preventív vakcináció technikája eddig kiváló eredményeket hozott és nem járt jelentős mellékhatásokkal sem európai, sem globális szinten, és nem merültek fel aggodalmak a minimális átoltottsági aránnyal kapcsolatban;

B.  mivel Európában e betegségek rezisztens formái napjainkban kezdenek újra megjelenni, ami közvetlenül és bizonyítottan összefügg a nagy migrációs hullámokkal;

C.  mivel az EU-ban hét év alatt a védőoltás révén megakadályozható betegségben való megbetegedések száma az influenzás eseteket nem számítva 215 000, azaz évente 30 000, tehát az európai népesség 0,0055%-a lett volna, ami a tudományos előny/kockázat arány szempontjából rendkívül alacsony(3),

D.  mivel e betegségek 95%-át – amelyek közül néhány végzetes lehet és védőoltással megelőzhető – Európában lényegében csupán a higiéniai technikák révén felszámolták, például a kanyaró esetében;

E.  mivel a világon még mindig 2,5 millióan halnak meg nem közvetlenül a vakcinázás elégtelensége, hanem a kizárólag nem megfelelő higiéniai viszonyok között terjedő bizonyos betegségek következtében;

F.  mivel a 28 tagállam helyzete 2018. január 1-jén a vakcináció szempontjából rendkívül eltérő volt, és Európában tíz éve fordul elő oltóanyaghiány;

G.  mivel ennek ellenére Európában vagy a világon nem tört ki olyan általános járvány, amely indokolná a védőoltás-pártiak pánikkeltő megnyilatkozásait;

H.  mivel pontosan ezek a megrendezett, pánikkeltő beszédek minősíthetők valódi álhíreknek;

I.  mivel mindezeken felül annak ellenére nem végeztek kísérleteket a többféle törzset tartalmazó polivalens vakcinákkal kapcsolatban, hogy jelenleg több uniós országban folyamatban van a polivalens vakcinák használatának kötelezővé tétele;

J.  mivel nincs közvetlen összefüggés a vakcinák és az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia között; mivel az antimikrobiális rezisztenciát nem pusztán a védőoltások megfelelő alkalmazásával, hanem csak az antibiotikumok globális szintű helyes alkalmazása révén lehet legyőzni;

K.  mivel az emberi jogok európai egyezményének 8. cikke szerint: „1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.”;

1.  kéri az EU külső határainál a migránsok alapos megvizsgálását annak megállapítása érdekében, hogy nem hordoznak-e esetleg rezisztens kórokozókat;

2.  kéri, hogy ugyanezeket a vizsgálatokat minden tagállami határnál is végezzék el;

3.  felszólítja az összes tagállamot, hogy indítsanak nagyszabású kísérletet a polivalens vakcinákra vonatkozóan, mielőtt azokat forgalomba hoznák és jogi úton kötelezővé tennék, hogy hasonlítsák össze ezek előny/kockázat arányát más preventív technikákéval;

4.  felszólít, hogy a lehető legátláthatóbb módon tegyenek közzé minden információt az oltóanyag-előállító laboratóriumokkal rendelkező 24 tagállam által indított és jóváhagyott európai ajánlati felhívásokkal kapcsolatban;

5.  kéri, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos határozatának(4) való megfelelést extrapoláció útján terjesszék ki a kötelező védőoltásokra is;

6.  felszólít arra, hogy a védőoltások rendjének megállapítása maradjon továbbra is a tagállamok hatáskörében;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Egészségügyi Világszervezetnek és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 202., 2011.7.8, 4. o.

(2)

HL L 348., 2009.12.29., 71. o.

(3)

Külkapcsolatok Európai Tanácsa (2015), "Vaccine-Preventable Outbreak Maps" 2015. („A védőoltással megelőzhető betegségek megjelenésének térképe” 2015.)

(4)

EJEB, No. 32647/96. D.R. 94, pp. 91-93.

Utolsó frissítés: 2018. április 18.Jogi nyilatkozat