Eljárás : 2018/2718(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0243/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0243/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 31/05/2018 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 265kWORD 52k
28.5.2018
PE621.627v01-00
 
B8-0243/2018

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről 2020 után (2018/2718(RSP))


Michael Cramer, Reinhard Bütikofer a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről 2020 után (2018/2718(RSP))  
B8-0243/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás Európai Parlament általi, 2016. október 4-i és Tanács általi, 2016. október 5-i megerősítésére,

–  tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. június 15-i véleményére(4),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Bizottság 2017. június 28-i, az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagára (COM(2017)0358),

–  tekintettel az Európai Unió pénzügyeinek jövőjére vonatkozó vitaanyagról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás módosítására irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0606),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) a közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra közös, központilag irányított finanszírozási programjaként hozták létre az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia, valamint az EU energia- és éghajlat-politika terén megvalósítandó „20–20–20” célkitűzéseinek részeként;

B.  mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jelentős részét teszi ki a közlekedési és energetikai projektek uniós finanszírozásának, és jelentős mértékben hozzájárul az európai gazdaság dekarbonizációjához, előmozdítva ezáltal a Párizsi Megállapodás szerinti kibocsátás-csökkentési célok teljesítését;

C.  mivel a megfelelő ágazati iránymutatások alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a kiemelkedő európai hozzáadott értékkel rendelkező projektekre összpontosítva a transzeurópai hálózatok (TEN) fejlesztését kell támogatnia a belső piac kohéziójának és a globális piacon az uniós versenyképesség javítása céljából, egyúttal orvosolva a piaci hiányosságokat;

D.  mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által társfinanszírozott projektfajták illeszkednek az EU azon ambíciójához, hogy javítsa az uniós közlekedési infrastruktúra hálózatépítő integrációját, ami a hálózati összekapcsoltság javítása, az interoperabilitás fejlesztése és az intermodalitás támogatása révén valósítható meg, mivel ezek fenntarthatóbb közlekedési módok – például a vasút és a tisztább vízi közlekedés – irányába történő elmozdulást eredményeznek a digitális egységes piac összefüggésében, megerősítve az EU globális versenyképességét;

E.  mivel a Bizottság a várakozások szerint 2018 májusában és júniusában teszi közzé az európai stratégiai beruházásról, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz frissítéséről szóló jogalkotási javaslatait;

1.  hangsúlyozza, hogy az EU közlekedési infrastruktúrába történő beruházásának elsősorban és leginkább a projektminőségen kell alapulnia, szem előtt tartva az éghajlat és a környezet szempontjából a fenntarthatóságot, a biztonságot és a helyi érdekeket, hogy az EU kézzelfogható hozzáadott értéket biztosítson a polgárok számára; kiemeli, hogy a hangsúlyt azokra az infrastrukturális projektekre kell fektetni, melyek hozzájárulnak a külső költségek minimalizálásához a biztonság, a környezet és az éghajlat terén;

2.  üdvözli az ágazatközi szinergiák bevezetését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben; várakozása szerint a jövőbeli ágazati szakpolitikai iránymutatásokat és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt rugalmasabbá teszik, hogy megkönnyítsék a szinergiákat, és jobban figyelembe tudják venni az új technológiai fejlesztéseket és prioritásokat – például a digitalizációt –, miközben kezelik az olyan közös társadalmi kihívásokat, mint a kiberbiztonság, felgyorsítják a dekarbonizációt, előmozdítják a megújuló energia használatát a fenntartható elektronikus közlekedési módok tekintetében, és fokozzák a vasúti infrastruktúra további villamosítását;

3.  véleménye szerint a közlekedési ágazatban elsőbbséget kell biztosítani azoknak a projekteknek, melyek határokon átnyúló kapcsolatokat hoznak létre vagy javítanak, és korábban leszerelt vagy elhagyott, hiányzó regionális vasútvonalakat hoznak újból létre vagy egészítenek ki, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz konkrét és hatékonyabb módon járulhasson hozzá rövid távon az egységes európai vasúti közlekedési térség megvalósításához;

4.  kiemeli, hogy erősebben kell összpontosítani az olyan intelligens horizontális projektekre, mint például az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), a folyami információs szolgáltatások (RIS), az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), a tengeri gyorsforgalmi utak (MoS) elképzelésén belül a rövid távú tengeri fuvarozás (SSS), valamint a vasúti teherszállítás tekintetében a zajoknak a zaj forrásánál történő csökkentése; hangsúlyozza, hogy mielőbb és többet kell beruházni a meglévő infrastruktúra karbantartásába;

5.  hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi és közlekedési ágazat mindenki számára előnyös helyzetet teremthet azáltal, hogy az infrastruktúra társfinanszírozása és jelzőtáblákkal való ellátása, valamint promóciós intézkedések révén az EuroVelo hálózatot integrálja a transzeurópai vasúti hálózatba;

6.  felszólítja a Bizottságot annak szem előtt tartására, hogy a TEN-hálózatok az uniós szakpolitikai prioritások között meghatározott módon történő kiteljesítéséhez a polgárok jobb részvételére, nagyobb átláthatóságra és a közlekedési projektek időzítésének és finanszírozásának folyamatos nyomon követésére lesz szükség, különösen az olyan nagyprojektek esetében, ahol a beruházás összege meghaladja az 1 milliárd eurót, amely beruházás egy része a projektek sikeres megvalósítása érdekében az uniós polgárok folyamatos támogatásától függ; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a korrupció lehetséges eseteinek, amikor nagyprojektekre nagy pénzösszegeket fordítanak;

7.  hangsúlyozza, hogy megfelelő támogatást kell biztosítani a nagysebességű, szélessávú hálózatok beindításának, a cél ugyanis a 100%-os hálózati összekapcsoltság elérése és a digitális szakadékok felszámolása; emlékeztet arra, hogy az összeköttetés hiánya és a kapcsolatok sebessége közötti jelentős eltérések jelentős tényezői az ismereti és részvételi szakadéknak, ami árt a belső piacnak és nagyobb mértékű széttöredezettséget hoz létre;

8.  annak biztosítására sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből az energetikai átálláshoz szükséges villamosenergia-infrastruktúrára rendelkezésre álló finanszírozás összhangban álljon a „Tiszta energia minden európainak” csomaggal, a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokkal és a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel, nevezetesen a hálózatok intelligenssé és digitálissá tételével, a 2030-as összeköttetési célkitűzések megvalósításával (a peremterületi tagállamokban is), az összekapcsolt offshore hálózatok fejlesztésével, az ellátásbiztonság biztosításával az energiahatékonyság, a felhasználóoldali válasz, a megújuló energia és a hálózatok valamennyi tagállam közötti összehangolása révén; kiemeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jelentős, de még kiaknázatlan potenciálját a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátással járó európai gazdaság felé vezető utat felgyorsító átmeneti hálózatok szempontjából;

9.  tudomásul veszi a Bizottság katonai mobilitásról szóló javaslatait; emlékeztet az EU-nak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 43. cikkének (1) bekezdése szerinti katonai feladataira, és hangsúlyozza, hogy az államok közötti korlátlan katonai felszerelés- és személyzetmozgást megkövetelő kollektív területvédelem megszervezése a NATO, nem pedig az EU feladata; véleménye szerint nem indokolt, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2010 utáni uniós költségvetési forrásaiból akár 6,5 milliárd eurót ruházzanak be katonai mobilitásba; úgy véli, hogy a már most is szűkös uniós költségvetési forrásokat polgári uniós feladatokra és célkitűzésekre kell fordítani; felszólítja a tagállamokat és a NATO-t, hogy dolgozzanak ki terveket az államok közötti katonai mobilitás kérdésének kezelésére; emlékeztet, hogy az Unió közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) még mindig nem rendelkezik megfelelő eszközökkel az EUSZ szerinti légi és tengeri műveletekhez; sürgeti a Bizottság alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az európai fegyveres erők mobilitását és interoperabilitását azzal, hogy uniós katonai műveleteket, például békefenntartást és stabilizációt végeznek;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

 

 

(1)

HL L 348., 2013.12.20., 1. o.

(2)

HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

(4)

HL C 17., 2017.1.18., 20. o.

(5)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0401.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 18.Jogi nyilatkozat