ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről 2020 után
28.5.2018 - (2018/2718(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Pavel Telička, Gesine Meissner, Izaskun Bilbao Barandica az ALDE képviselőcsoport nevében
Ismail Ertug, Inés Ayala Sender az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0242/2018
B8-0246/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről 2020 után
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[1] és annak a 2017. június 20-i (EU, Euratom) 2017/1123 tanácsi rendelet[2] általi későbbi módosítására,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra,
– tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló, 2017. június 28-i vitaanyagára (COM(2017)0358),
– tekintettel az Európai Unió pénzügyeinek jövőjére vonatkozó vitaanyagról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a Bizottságnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0604) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0299),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás módosítására irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0606),
– tekintettel a Párizsi Megállapodás Parlament általi, 2016. október 4-i és Tanács általi, 2016. október 5-i megerősítésére,
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására[5],
– tekintettel a Régiók Bizottságának a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. június 15-i véleményére[6],
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) félidős értékeléséről szóló, 2018. február 14-i jelentésére (COM(2018)0066),
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és helyreállítása az Unióban még mindig meglehetősen töredezett, és óriási kihívást jelent a lehetőségek és a finanszírozás tekintetében, de alapvető fontosságú mind a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség, mind az Unión belüli társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében;
B. mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) központilag irányított közös finanszírozási program, amelynek célja egy nagy teljesítményű, fenntartható és összekapcsolt transzeurópai hálózat (TEN) kialakításának előmozdítása a közlekedés, az energiaellátás és a digitális szolgáltatások terén;
C. mivel a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) korai kiépítése jelentősen hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU elérje az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési céljait, valamint az európai gazdaság széntelenítéséhez; mivel a törzshálózatot 2030-ig, az átfogó hálózatot pedig 2050-ig ki kell építeni;
D. mivel minden tizedik európai a szélesebb értelemben vett közlekedési ágazatban dolgozik, és mivel a közlekedési infrastruktúrába való beruházás új munkahelyek teremtéséhez fog vezetni, hiszen a becslések szerint a TEN-T törzshálózatba befektetett minden egymilliárd euró akár 20 000 új munkahelyet is teremthet;
E. mivel a CEF a határokon átnyúló összeköttetések előmozdítására, multimodális és városi csomópontok létrehozására, a piaci hiányosságok kezelésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére összpontosít; mivel a CEF biztosította olyan projektek megvalósulását, amelyeket egyébként nem lehetett volna végrehajtani, ezáltal egyértelmű uniós hozzáadott értéket nyújtott a határokon átnyúló együttműködés és koordináció megkönnyítése terén;
F. mivel a közlekedési ágazat képviselte a CEF 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetésének legnagyobb részét; mivel a közlekedési ágazat része az összes tagállam rendelkezésére álló általános keretből és a kohéziós tagállamok rendelkezésére álló és közvetlenül a Kohéziós Alapból átutalt kohéziós keretből állt;
G. mivel a CEF az egyik legsikeresebb uniós program, hiszen a pályázati felhívások nagyrészt túljegyzésre kerültek; mivel 2017 végéig a CEF közlekedési része már 21,3 milliárd eurós támogatást nyújtott TEN-T projektekhez, összesen 41,6 milliárd euró összegű beruházást bevonva; mivel 2018 folyamán további támogatási megállapodások kerülnek aláírásra a CEF-ből nyújtott támogatásokat magánfinanszírozással ötvöző pályázati felhívás keretében, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA); mivel az említett pályázati felhívás eredeti 1 milliárd eurós költségvetése 2017 novemberében 350 millió euróval megemelkedett az „Innováció és új technológiák” kiemelt kezdeményezés támogatására az alternatív tüzelőanyagokkal kapcsolatos cselekvési terv céljaival összhangban;
H. mivel a „ha nem használod fel, elveszíted” elv bevezetése jelentősen hozzájárult a CEF sikeréhez; mivel azonban a végre nem hajtott projektekhez biztosított költségvetés behajtását fel kell gyorsítani;
I. mivel a CEF célja a közlekedési infrastruktúrába és az innovációba történő beruházások felgyorsítása és finanszírozás bevonása mind az állami, mind a magánszektorból, a jogbiztonság növelése és a technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartása mellett;
J. mivel a Bizottság várhatóan 2018 júniusában teszi közzé az európai stratégiai beruházásról, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) frissítéséről szóló jogalkotási javaslatait;
1. hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúrába történő beruházás a hosszú távú növekedésbe, a versenyképességbe és a munkahelyteremtésbe való beruházást jelent; ezért hangsúlyozza a CEF program stratégiai fontosságát a belső piac integrációja, az intelligens mobilitás és az EU azon lehetősége tekintetében, hogy kézzelfogható hozzáadott értéket nyújtson a polgároknak e program révén;
2. kiemeli a 2014–2020-as időszakra szóló CEF program magas uniós hozzáadott érték teremtése terén elért sikerét határokon átnyúló, átjárható és multimodális dimenzióval rendelkező összeköttetési projektek és valamennyi közlekedési mód, így a tengeri közlekedés esetében is az összeköttetést növelő projektek támogatása, a hiányzó összeköttetéseket áthidaló projektek előnyben részesítése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése révén egy mindenki számára hozzáférhető egységes európai közlekedési térség és egy innovatív közlekedési ágazat megteremtése céljából;
3. tudomásul veszi, hogy a TEN-T hálózatba történő uniós beruházásokban rejlő összes előnyt és lehetőséget csak a törzshálózat és az átfogó hálózat befejezése után lehet kiaknázni; ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy ezek legkésőbb 2030-ra és 2050-re elkészüljenek, az egész folyamat során betartva a 21. századi normákat;
4. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban a CEF program folytassa a jelenlegi programot még szélesebb körű és nagyratörőbb célkitűzésekkel a politikai célok és a pénzügyi források tekintetében; hangsúlyozza, hogy a digitális, innovatív és fenntartható közlekedési projektekbe való beruházásokat fel kell gyorsítani egy zöldebb, valóban integrált, korszerű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságosabb és hatékony közlekedési rendszer felé való elmozdulás érdekében;
5. elismeri, hogy a CEF beavatkozása döntő fontosságú volt a legtöbb projekt elindításában; hangsúlyozza, hogy a CEF a köz- és magánberuházások jelentős katalizátorának bizonyult; úgy véli azonban, hogy további lépéseket kell tenni a benne rejlő minden lehetőség kihasználása érdekében;
6. úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a 2014–2020-as időszak alapos felülvizsgálatára és a CEF és egyéb pénzügyi programok és eszközök, mint például a Horizont 2020, az esb-alapok és az ESBA közötti összetett kapcsolat következményeire, és különösen a CEF és az ESBA között megfigyelhető helyettesítő hatásra építve a Bizottságnak tovább kell erősítenie és biztosítania kell a CEF és egyéb programok, mint például a Horizont Európa és az InvestEU Alap egymást kiegészítő jellegét a program egyértelmű céljainak fenntartása és előmozdítása, az átfedések elkerülése és a költségvetési források optimalizálása érdekében;
7. hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlannak tartaná a következő CEF egyéb programok javára való csökkentését, ahogy az a 2014–2020-as időszakra szóló CEF esetében az ESBA és az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) javára történt;
sürgeti a Bizottságot, hogy őrizze meg a CEF pénzügyi lehetőségeinek sértetlenségét;
8. elismeri a jelenlegi CEF program keretében indított vegyes pályázati felhívás első eredményeinek biztató sikerét; ezért erőteljesen ösztönzi a Bizottságot, hogy a jövőben ismételje meg ezeket a pályázati felhívásokat és folytassa egy megerősített CEF alkalmazását támogatások formájában, amelyeket uniós és nem uniós pénzügyi eszközökkel kell ötvözni; kéri a Bizottságot, hogy találjon módot arra is, hogy hatékonyabban ösztönözze a magán-társbefektetők részvételét, és a tagállamokat, hogy töröljék el e folyamat jogi és közigazgatási akadályait;
9. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is bátorítsa a projektek és a költségek támogathatósága tekintetében merev költségvetési keret miatt jelenleg korlátozott szinergiák kialakítását projektszinten a három ág között;
10. elismeri az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) kulcsfontosságú szerepét a CEF sikerében, mivel közvetlen irányításával biztosította a közös eljárásokat a három ág számára, a pénzeszközök gyors felosztását, a nagyon gondos költségvetési végrehajtást és a pénzügyi lehetőségek optimalizálását azáltal, hogy az el nem költött pénzt átirányította új fellépésekhez;
11. támogatja a „ha nem használod fel, elveszíted” elv alkalmazását a CEF közvetlen irányításában; ugyanakkor a CEF hatékonyságának növelése érdekében ragaszkodik a kötelezettségvállalási előirányzatok újrahasznosítási lehetőségének fenntartásához azokban az esetekben, amikor a projektek nem a tervek szerint teljesítenek;
12. elismeri a projektek benyújtásának bonyolultságát, főleg a nagy közlekedési infrastruktúrák esetében, valamint a technikai segítségnyújtás jelentőségét, például a CEF program támogatási intézkedése révén, különösen a kohéziós tagállamok számára a kiforrott és magas színvonalú projektek támogathatóságának előmozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson ilyen segítséget, és gondolja át az értékelési kritériumokat a projektek hozzáadott értékének egyértelműbb azonosítása érdekében; továbbá kéri a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a közigazgatási követelmények jelentős egyszerűsítésére ne csak a kis összegű támogatások esetében, és igazítsa ki a kisebb összegű projektekkel pályázók számára nyújtott technikai segítséget;
13. üdvözli, hogy a 2014–2020-as programban 11,3 milliárd euró átcsoportosításra került a Kohéziós Alapból a CEF közlekedési pillérének kohéziós keretéhez, és kiemeli a kohéziós pályázati felhívások kiugró sikerét;
14. tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy 42 265 millió eurót különít el a CEF számára a 2021–2027-es időszakra; sajnálja azonban, hogy változatlan árakon számítva a CEF közlekedési ága számára elkülönített összeg 11,384 millió euró, míg a Kohéziós Alap hozzájárulása 10 000 millió euró, ami 12, illetve 13%-os csökkenést jelent; megjegyzi, és elfogadhatatlannak tartja, hogy csak a közlekedési pillérre elkülönített pénzeszközök csökkentek; hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazat előtt a belső piacon álló kihívások és a CEF sikere ellentmond a közlekedési keretösszeg csökkentésének, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a javasolt összeget;
15. úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakában növelni kell a CEF program pénzügyi lehetőségeit annak érdekében, hogy fenntartsuk magas fokú hitelességét és vonzóképességét a beruházók számára; hangsúlyozza, hogy a közlekedés számára biztosított költségvetés elégtelensége veszélyeztetné a TEN-T hálózat kiépítését, és hogy ez valójában leértékelné a közpénzekből már megvalósult beruházásokat; továbbá hangsúlyozza, hogy a kohéziós keret kulcsfontosságú a törzshálózat részeinek befejezéséhez a kohéziós tagállamokban, és így az EU területi kohéziója szempontjából is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Kohéziós Alap részesedését a CEF közvetlen irányítása alatt a következő többéves pénzügyi keretben;
16. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is legyenek elkötelezettek a CEF közlekedéssel kapcsolatos fő politikai céljai mellett, melyek a következők: 2030-ra a TEN-T törzshálózat teljes kiépítése, beleértve a SESAR, a tengeri gyorsforgalmi utak és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) üzembe helyezését és a tiszta, versenyképes, innovatív és összekapcsolt mobilitásra való átállást (ezen belül az alternatív üzemanyagok töltőállomás-infrastruktúrája gerinchálózatát 2025-ig); a teljes TEN-T hálózat 2050-ig történő megvalósítása felé való előrehaladás; ebben a tekintetben utal a multimodális és a határokon átnyúló összeköttetésekre való összpontosítás fontosságára;
17. kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg egyedi, külön erre a célra szolgáló, a határokon átnyúló eszközök létrehozását az átfogó prioritások, mint például az ERTMS megfelelő végrehajtásának felgyorsítására és biztosítására;
18. felkéri az európai koordinátorokat, hogy a 2014–2020-as időszak végén végezzék el a befejezett vagy előrehaladott állapotban lévő projektek, azok gyakorlati eredményei és az adott folyosókon fennmaradó szűk keresztmetszetek alapos értékelését, és kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pályázati felhívások kiemelt céljai tükrözzék ezt az értékelést, ami lehetséges még akkor is, ha ezek a projektek hosszú távúak;
19. sajnálja és elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a CEF félidős értékelésének középpontjában az elköltött összeg és a támogatott projektek száma állt, a CEF által finanszírozott legtöbb projekt nagyon is kézzelfogható jellege ellenére; kiemeli, hogy a program sikerét nem csak az elkülönített pénzösszeg garantálja, és hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a projektek gyakorlati eredményeire, és sürgeti a Bizottságot, hogy igazítsa ki értékelési módszertanát; úgy véli, hogy a CEF-et az egyik legsikeresebb uniós programként lehetne népszerűsíteni, ha jobban elmagyaráznák és reklámoznák, és felhívja a Bizottságot, hogy gondolja át a programmal kapcsolatos kommunikációs módszereit;
20. elfogadja, hogy a közlekedési ágazatnak teljes mértékben ki kell használnia a digitális és innovatív technológiák kínálta lehetőségeket, és elismeri, hogy az új innovatív közlekedési infrastruktúra mindig vonzóbb a befektetők, különösen a magánszektorbeli befektetők számára; rámutat azonban arra, hogy a meglévő infrastruktúra marad az uniós hálózat gerince; ezért felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a jelenlegi infrastruktúra magas innovációs törekvésekkel történő felújításának vagy korszerűsítésének vonzerejét;
21. üdvözli a „Cselekvési terv a katonai mobilitásról: Az EU lépéseket tesz a védelmi unió felé” című dokumentumban mind az infrastruktúra javítása, mind a szinergiák lehetővé tétele tekintetében felvázolt célokat; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a CEF-et a kettős felhasználású polgári-védelmi infrastruktúra fejlesztésének támogatására a TEN-T hálózat mentén;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.
- [1] HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
- [2] HL L 163., 2017.6.24., 1 o.
- [3] HL C 101, 2018.3.16., 64. o.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0401.
- [5] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.
- [6] HL C 17., 2017.1.18., 20. o.