ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a migrációs válságról és a humanitárius helyzetről Venezuelában és határain
2.7.2018 - (2018/2770(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Javier Couso Permuy, Paloma López Bermejo, Ángela Vallina, Nikolaos Chountis, Maria Lidia Senra Rodríguez, Eleonora Forenza, João Ferreira, João Pimenta Lopes, Miguel Viegas a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
B8-0321/2018
Az Európai Parlament állásfoglalási indítványa a migrációs válságról és a humanitárius helyzetről Venezuelában és határain
Az Európai Parlament,
– tekintettel az ENSZ 1945-ös Alapokmánya I. fejezete 1. cikkének (2) bekezdésére, amelynek kifejezett célja, hogy „a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson”,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkére és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkére, melyek értelmében „minden népnek joga van az önrendelkezésre”, és „amely jog alapján szabadon meghatározhatják politikai rendszerüket és szabadon biztosíthatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket”,
– tekintettel a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC), valamint az Európai Unió állam- és kormányfőinek 2013. január 27-i csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozatra, amelyben az aláírók ismételten megerősítették az ENSZ Alapokmányában foglalt valamennyi cél és alapelv, illetve amelletti elkötelezettségüket, hogy támogatnak minden, az államok szuverén egyenlőségének fenntartására irányuló erőfeszítést, és tiszteletben tartják ezen államok területi integritását és politikai függetlenségét,
– tekintettel a latin-amerikai és karibi békeövezetről szóló kiáltványra, melyet a korábbi CELAC-csúcstalálkozókon fogadtak el,
– tekintettel a be nem avatkozásnak az ENSZ Alapokmányában rögzített alapelvére,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi szerződésre,
– tekintettel a G7-ek vezetőinek 2018. május 23-i, Venezueláról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa Venezueláról szóló korábbi következtetéseire,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Venezueláról szóló korábbi nyilatkozataira,
– tekintettel a Venezueláról szóló korábbi európai parlamenti állásfoglalásokra,
– tekintettel az Elnökök Értekezletének azon 2018. június 7-i határozatára, hogy eseti küldöttséget indít a kolumbiai Cúcuta és a brazíliai Boa Vista városok meglátogatására,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormánya több alkalommal is elítélte a külső beavatkozást, az országban folytatott destabilizációs és félretájékoztató kampányokat, a közvélemény manipulációját, valamint az ellenzék bizonyos frakciói által az ország szuverenitása, függetlensége, békéje és demokratikus stabilitása, és a venezuelai nép ellen gerjesztett erőszakot;
B. mivel a Venezuelai Bolivári Köztársaságnak a szuverenitását és békéjét illetően külső és belső fenyegetésekkel kell szembenéznie, akkor, amikor az ország rendkívüli gazdasági hadviseléssel is szembesül, amely az utóbbi időben az áremelések, a csempészáruk és az árufelhalmozások következményeként egyre fokozódik; mivel ez a rendkívüli helyzet társadalmi, gazdasági, politikai, természeti és környezetvédelmi problémákat okoz;
C. mivel 2014 decemberében az Egyesült Államok volt elnöke, Barack Obama bejelentette, hogy az Egyesült Államok Szenátusa megszavazta a Venezuela népével és a venezuelai bolivári kormánnyal szembeni, 2019-ig tartó, egyoldalú és területen kívüli szankciókat kivető törvényt; mivel mind a 33 latin-amerikai és karibi nemzet elítélte és elutasította az Egyesült Államok által Venezuelával szemben egyoldalúan kivetett szankciókat, és mivel az EU–CELAC 2015. június 10–11-i második csúcstalálkozóján elfogadott brüsszeli nyilatkozatban az EU állam- és kormányfői tudomásul vették, hogy a CELAC elutasította az Egyesült Államok által a Venezuelai Bolivári Köztársasággal szemben kivetett szankciókat; mivel a venezuelai kormány erre válaszul bejelentett egy intézkedéscsomagot a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerződésnek megfelelően;
D. mivel 2015. március 8-án az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama aláírta a 13692. számú elnöki rendeletet, amely szerint a Venezuelai Bolivári Köztársaság „szokatlan és rendkívüli fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára”; mivel ez az elnöki rendelet lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy nemzeti vészhelyzeti erőforrásokat használjon fel a fenyegetés kezelésére, például hogy az országgal szemben szankciókat szabjon ki;
E. mivel Donald Trump amerikai elnök ugyanazt a stratégiát folytatja, mint elődje, ami egyértelműen látható az általa kiadott különböző elnöki rendeletekből, például a 2017. augusztus 24-i, a 2018. március 19-i és a 2018. május 21-i elnöki rendeletből;
F. mivel ezek az elnöki rendeletek további szankciókat vetettek ki Venezuelára és Venezuela tekintetében egyes további tranzakciókat tiltottak be, mindezt azért, hogy reagáljanak a 2015. március 8-i 13692. számú elnöki rendeletben kinyilvánított „nemzeti vészhelyzetre”;
G. mivel a Kurt Tidd admirális, az Egyesült Államok déli parancsnokságának vezetője által 2017. április 6-án és 2018. február 15-én tett nyilatkozatok a regionális közös biztonság elve értelmében Venezuelával szembeni agressziót vetítenek előre; mivel e nyilatkozatok célja az volt, hogy bizonytalanságot és instabilitást eredményezzenek az országban, és ez része a régió haladó kormányai elleni intervencionista stratégiának;
H. mivel Venezuela folyamatban lévő destabilizálásának továbbra is egyik eleme a kormányellenes szervezetek és politikai pártok több mint 12 éve tartó, több millió dolláros támogatása olyan egyesült államokbeli ügynökségek részéről, mint a USAID és a National Endowment for Democracy; mivel Obama volt amerikai elnök engedélyezte, hogy a külügyminisztériumon keresztül egy 5,5 millió dolláros különalapból finanszírozzanak venezuelai kormányellenes csoportokat;
J. mivel az Amerikai Államok Szervezete (OAS), és különösen a szervezet főtitkára politikai fellépését továbbra is arra összpontosítja, hogy beavatkozzon a venezuelai belső helyzetbe, és mindenáron legitimálja a Demokratikus Charta aktiválását, hogy lehetőséget biztosítson az országban történő külső beavatkozásra;
K. mivel az OAS XLVIII. Közgyűlését a rendezvényt megelőzően – Mike Pence amerikai alelnök által kérteknek megfelelően – Venezuela OAS-beli felfüggesztésének fenyegetése fémjelezte; mivel végül az Egyesült Államoknak csak egy állásfoglalást sikerült elérnie, melyet a Venezuela OAS-beli felfüggesztéséhez szükséges 24 országból 19 támogatott, 11 tartózkodott és 4 pedig az ellen szavazott, hogy az állásfoglalásról név szerinti szavazást tartsanak;
L. mivel Venezuela úgy döntött, hogy kilép az OAS-ból; mivel Venezuela OAS-ból való hivatalos kilépésének időpontjáig már csak 11 hónap van hátra; mivel az Egyesült Államok célja Venezuela OAS-tagságának felfüggesztése, hogy a nemzetközi jogon kívül tovább tudja fokozni a Venezuela elleni egyoldalú intézkedéseit, míg az USA szövetségesei szorosabbra veszik az ország körüli ostromgyűrűt;
M. mivel jogellenesen megakadályozták, hogy Venezuela betöltse a Mercosur soros elnökségét, azzal a céllal, hogy elszigeteljék az országot és kizárják a szervezetből; mivel jelenleg tárgyalások folynak az Európai Unió és a Mercosur között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról;
N. mivel a nemzetközi jogot nyilvánvalóan megszegve a régió néhány kormánya – az úgynevezett „Lima-csoport” – hajtja végre ezt a Venezuela destabilizálására, elszigetelésére és nyomásgyakorlásra irányuló stratégiát;
O. mivel az Európai Unió számos nyilatkozatot tett és álláspontot fogadott el a venezuelai ellenzék kisebbségi frakciói által védett álláspontokkal összhangban, azzal az egyértelmű céllal, hogy beavatkozzon és befolyásolja a venezuelai belső helyzetet;
P. mivel 2017. november 13-án a Külügyek Tanácsa következtetéseket fogadott el Venezueláról, és célzott szankciókról állapodott meg; mivel 2018. január 22-én a Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy hét hivatalos tisztséget betöltő személlyel szemben korlátozó intézkedéseket rendel el; mivel 2018. május 28-án a Külügyek Tanácsa következtetéseiben megállapodott abban, hogy haladéktalanul fel fog lépni, és további célzott és visszafordítható korlátozó intézkedéseket vezet be Venezuelával szemben; mivel 2018. június 25-én a Külügyek Tanácsa következtetéseiben új, további szankciókat fogadott el Venezuelával szemben, további 11 hivatalos tisztséget betöltő személyt helyezve korlátozó intézkedések alá;
Q. mivel a főbb nemzetközi médiavállalatok egyoldalúan tálalják a venezuelai helyzetet; mivel manipulálják az információkat, valamint pletykákat és álhíreket terjesztenek Venezueláról egyszerűen azért, hogy indokolják a beavatkozást az országban;
R. mivel Venezuelában az elmúlt 20 év folyamán 24 választásra került sor;
S. mivel a legutóbbi nemzetgyűlési választások óta az ellenzék bizonyos részei szerepet játszottak az ország destabilizálásában, erre használva fel a jogalkotási hatáskört;
T. mivel az ellenzék bizonyos részei úgy határoztak, hogy nem vesznek részt a venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlési és az elnöki választásokban;
U. mivel 2018. május 20-án elnökválasztást tartottak Venezuelában, amelyen több mint 8 millió venezuelai állampolgár szavazott; mivel több mint 200 nemzetközi megfigyelő vett részt a választásokon; mivel különböző ellenzéki jelöltek vettek részt a választási folyamatban; mivel Nicolás Madurót ismét Venezuela elnökévé választották;
V. mivel az Egyesült Államok, az EU és a régió egyes kormányai már az elnökválasztás előtt kifogásolták a választási folyamatot és továbbra sem hajlandók elismerni az eredményt;
W. mivel a venezuelai kormány és elnöke több alkalommal is felkérte az ellenzék valamennyi frakcióját arra, hogy vegyenek részt a párbeszédben, amelyet az ország békéjének megteremtése érdekében továbbra is szorgalmaz;
X. mivel a külső hatalmak – például az Egyesült Államok, az EU, az OAS, a G7 és a Lima-csoport – által támogatott egyes ellenzéki frakciók továbbra is destabilizálják az országot;
Z. mivel az Egyesült Államok, az EU, az OAS és a Lima-csoport felelős a Venezuelával szembeni gazdasági ostromért, amely drámaian érinti a venezuelai népet;
AA. mivel az USA, az EU, az OAS és a Lima-csoport által támogatott úgynevezett „humanitárius segély” csak ürügy és kifogás az országon belüli külső beavatkozás legitimálására;
1. határozottan elítéli a folyamatos külső beavatkozást és a Venezuelai Bolivári Köztársaságot célzó politikai, gazdasági és társadalmi destabilizáló intézkedéseket;
2. kifogásolja, hogy az EU – különösen Venezuela esetében – politikai célból, hiteltelen módon használja fel céljai érdekében az emberi jogokat;
3. hangsúlyozza, hogy a Venezuelai Bolivári Köztársaság szuverenitása elleni beavatkozó stratégiák folyamatos alkalmazása semmilyen módon nem segíti elő a párbeszéd és béke lehetőségének megteremtését;
4. megismétli, hogy a venezuelai népnek joga van ahhoz, hogy szuverén és békés módon, külső beavatkozás vagy nyomás nélkül döntsön jövőjéről;
5. ismét hangsúlyozza, hogy a nemzetközi joggal összhangban tiszteletben kell tartani az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét;
6. elítéli az állítólagos „venezuelai humanitárius válsággal” kapcsolatos vádakat, melyeket azok terjesztenek, akiknek célja a külső beavatkozás erősítése és a beavatkozásnak kedvező kampány alátámasztása;
7. mélységesen sajnálja az Elnökök Értekezletének azon 2018. június 7-i határozatát, hogy eseti küldöttséget indít a kolumbiai Cúcuta és a brazíliai Boa Vista városok meglátogatására;
8. mélységes sajnálattal vesz tudomásul minden, az OAS, az EU, az USA vagy bármely ország által egy másik ország belügyeibe való külső beavatkozást; emlékeztet arra, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre, politikai rendszere szabad meghatározására, illetve gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése szabad biztosítására, és felszólít e jog tiszteletben tartására;
9. elítéli a destabilizálási kampány antidemokratikus és felforgató céljait; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok imperialista érdekeitől vezérelve biztosítani kívánja a venezuelai kőolajforrásokhoz való hozzáférését, valamint hogy az USA politikai célja az ALBA (Bolivarista Szövetség Amerikánk Népeiért) szövetséghez tartozó országok fejlődésének akadályozása;
10. elítéli az Egyesült Államok és az EU azon döntését, hogy fenntartja a szankciókat Venezuelával szemben; felszólít e szankciók azonnali feloldására;
11. határozottan elutasítja az EU bármely arra irányuló törekvését, hogy további szankciókat és egyéb intézkedéseket alkalmazzon Venezuela és népe ellen;
12. hangsúlyozza, hogy a harmadik országokkal folytatott párbeszéd semmiképpen sem vezethet a népek önrendelkezési jogával kapcsolatos korlátozások bevezetéséhez;
13. helyteleníti az OAS-on belüli friss fejleményeket, melyek jelzik, hogy a szervezet továbbra sem demokratikus, illetve hogy beavatkozásával mindenkor Latin-Amerika népeinek szuverén akarata ellen lép fel;
14. sajnálattal állapítja meg, hogy a nemzetközi média többsége részt vesz a rémhírek terjesztésében és az álhírek bevetésében azzal a céllal, hogy aláássa a venezuelai kormány legitimációját és az erőszak légkörét terjessze; emlékeztet arra, hogy az információ szabadsága alapvető emberi jog, és felhívja a nemzetközi médiát, hogy viselkedjék felelősségteljesen és méltányosan, pontosan és kiegyensúlyozottan tudósítson a tényekről, mivel jelenleg nem így jár el;
15. elismeri, hogy Venezuela komoly gazdasági válsággal néz szembe; elismeri ugyanakkor, hogy e gazdasági válságot javarészt külső beavatkozás idézte elő, részben az országra kirótt szankciók, részben az olajár esése, valamint egy összehangolt belső gazdasági destabilizációs stratégia formájában, melyet az országban lévő ellenzék bizonyos rétegei és olyan főbb gazdasági szereplők irányítanak, akik ellenőrzik az áruk – különösen az élelmiszerek és a gyógyszerek – gyártását és elosztását; rámutat, hogy ez a belső stratégia vezetett az áruhiányhoz, melyet tovább súlyosbítottak az ún. „bachaqueros” összehangolt csoportos akciói, melyek célja, hogy a raktárak feltöltése pillanatában kiürítsék a boltokat és így megemelt áron adják el az árut a feketepiacon vagy hamisításra küldjék, amely helyzet hozzájárul az országban uralkodó magas inflációs szint kialakulásához; emlékeztet arra, hogy e stratégiák a gazdaságban legnagyobb címletű, 100 bolívaros bankjegy piacról való szisztematikus kivonásával párhuzamosan történtek, és például Kolumbiában és Paraguayban szó szerint több tonnányi 100 bolívaros bankjegyet találtak meg; emlékeztet arra, hogy a gazdaság elleni komoly támadás dacára Venezuela tartja a külső adósságával kapcsolatban tett nemzetközi kötelezettségvállalásait és továbbra is költségvetésének jelentős hányadát fordítja szociális fejlesztésre, mely az éves költségvetés több mint 70%-át teszi ki;
16. megállapítja, hogy a venezuelai intézmények tiszteletben tartják az alkotmányt, szemben a nemzetgyűlés és egyes ellenzéki frakciók által tanúsított folyamatos tiszteletlen és ellenséges hozzáállással;
17. elfogadja a latin-amerikai és karibi békeövezetről szóló kiáltványban foglalt alapelveket és sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben e kiáltványt a CELAC-országokkal ápolt kapcsolataiban, beleértve azt a kötelezettségvállalást is, hogy nem avatkozik be sem közvetetten, sem közvetlenül egyetlen másik ország belügyeibe sem és tiszteletben tartják nemzeti szuverenitásukat, valamint a népek egyenlő jogait és önrendelkezéshez való jogukat;
18. üdvözli a társadalmi befogadást célzó politikák végrehajtását Venezuelában, melyek a társadalmi felelősségvállalásra és az igazságosságra, az egyenlőségre, a szolidaritásra és az emberi jogokra alapulnak, és amelyek hozzájárultak az egyenlőtlenség csökkentéséhez az országban, különös tekintettel a szociális fejlesztési intézkedésekre és a szegénység csökkentése vagy az oktatás terén elért jelentős haladásra, beleértve az írástudatlanág felszámolását 2005-ben és a felsőoktatásban tanuló hallgatók számának növekedésére;
19. emlékeztet Venezuelának a latin-amerikai népek javát szolgáló együttműködési és integrációs folyamat létrehozásában és megerősítésében játszott szerepére; hangsúlyozza, hogy jelentős előrelépés történt a latin-amerikai embereknek kedvező regionális integráció és együttműködés terén; üdvözli az ALBA jelentős eredményeit az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a kölcsönösen előnyös együttműködés területén;
20. elismeri, hogy az ALBA tagországai tisztában vannak a venezuelai kormány által az emberi jogok, az igazság és a béke védelme és megvalósulása érdekében tett komoly erőfeszítésekkel, amelyeket a Venezuela elleni nemzetközi beavatkozás terveinek megakadályozására tesz, amely nem csak testvérnemzetük, hanem az egész régió stabilitását fenyegeti;
21. üdvözli a közelmúltbeli venezuelai elnökválasztásokat és tiszteletben tartja azok eredményeit;
22. elítél minden olyan intézkedést, amely megkérdőjelezi a venezuelai választások vitathatatlan legitimitását, és felszólítja az EU tagállamait, hogy a be nem avatkozás elveivel összhangban felelősségteljes álláspontot képviseljenek azzal, hogy tiszteletben tartják a Venezuelai Bolivári Köztársaság függetlenségét és szuverenitását, illetve a venezuelai népnek a választásokon kifejezésre juttatott akaratát;
23. támogatja a Nicolás Maduro elnök és kormánya által szorgalmazott és a különböző nemzetközi szervezetek és szereplők által támogatott, párbeszédre vonatkozó kezdeményezést, valamint azt, hogy e párbeszéd kiemelt témája valamennyi állampolgár jóléte, valamint az intézményi kapcsolatok, a béke, az igazságosság, az igazság, a gazdaság erősítése, a jogállamiság védelme, a demokrácia és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása;
24. megerősíti, hogy szolidáris a venezuelai néppel, valamint a bolivári folyamat és az elmúlt években elért szociális vívmányok védelme érdekében vívott harcukkal;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának, a Mercosur Parlamentnek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek és a latin-amerikai regionális szervezeteknek, beleértve az Unasurt, az ALBA-t és a CELAC-ot.