Eljárás : 2018/2849(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0387/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0387/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 13/09/2018 - 10.9

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0351

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 263kWORD 50k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0384/2018
11.9.2018
PE624.096v01-00
 
B8-0387/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


Khan al-Ahmar és más beduin falvak lerombolásának veszélyéről (2018/2849(RSP))


Elena Valenciano, Soraya Post, Arne Lietz, Knut Fleckenstein, Pier Antonio Panzeri, Eugen Freund, Linda McAvan az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Khan al-Ahmar és más beduin falvak lerombolásának veszélyéről (2018/2849(RSP))  
B8-0387/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az izraeli–palesztin konfliktusról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő), Federica Mogherini által tett, a Khan al-Ahmar tervezett lerombolásával kapcsolatos legújabb fejleményekről szóló, 2018. szeptember 7-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az 1949-es IV. Genfi Egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2018. szeptember 5-én az Izraeli Legfelsőbb Bíróság elutasította a megszállt Ciszjordánia „C” területén található, palesztinok által lakott Khan al-Ahmar beduin falu lakosainak petícióit, ami lehetővé teszi, hogy az izraeli hatóságok 2018. szeptember 12-én megkezdjék az említett közösség ellen kiadott bontási parancsok végrehajtását;

B.  mivel Khan al-Ahmar építési engedély nélkül épült egy olyan időszakban, amikor Izrael megszálló hatalomként rendkívül megszorító építésügyi szabályozást alkalmazott a megszállt Ciszjordánia „C” területének palesztin lakosaival szemben; mivel e szabályok a palesztinok számára szinte lehetetlenné tesznek a területen bármiféle jogszerű építési tevékenységet, ami az izraeli telepeseknek kedvez;

C.  mivel Izrael Állam úgy tekinti, hogy Khan al-Ahmar beduin lakosságának a Dzsahalin nyugati részén kijelölt körzetbe (Abu Disz) való áttelepítése jogosultság és nem kötelezettség, és írásban közölte, hogy mit fog biztosítani az említett körzetbe átköltöző családoknak, kilátásba helyezve Jerikótól keletre egy második áttelepítési körzet kialakítását; mivel az érintett beduin családok visszautasították ezt az ajánlatot;

D.  mivel Khan al-Ahmar lakosainak akaratuk elleni, erőszakos áttelepítése a 4. Genfi Egyezmény értelmében a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű és súlyos megsértése lenne; mivel az 1967 óta megszállás alatt álló palesztin terület kapcsán az emberi jogok helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Michael Lynk szerint egy védett közösség erőszakos áttelepítése az 1998-as Római Statútum alapján háborús bűncselekménynek minősülhet;

E.  mivel Khan al-Ahmar a megszállt Ciszjordánia E1-es folyosóövezetében fekszik; mivel ebben a térségben létfontosságú a status quo fenntartása a kétállami megoldás életképessége, a jövőben pedig egy területileg összefüggő és életképes palesztin állam létrehozása érdekében;

F.  mivel 2018. szeptember 7-i nyilatkozatában Federica Mogherini alelnök/főképviselő megismételte az EU izraeli hatóságokhoz intézett azon felszólítását, hogy vizsgálják felül a Khan al-Ahmar lerombolásával kapcsolatos döntésüket;

G.  mivel 2018. szeptember 5-én az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátora, Nyikolaj Mladenov felszólította Izraelt, hogy szüntesse be a palesztin tulajdonú ingatlanok lerombolását és a ciszjordániai beduin közösségek áttelepítésére irányuló törekvéseit; mivel arra is figyelmeztetett, hogy a bontási műveletek veszélyeztetik a kétállami megoldás kilátásait, és ellentétesek a nemzetközi joggal;

H.  mivel Khan al-Ahmaron kívül számos más, a megszállt Ciszjordániában – mind a Negev-sivatagban, mind pedig a „C” területen – található beduin falu lakosait fenyegeti a lerombolás és kilakoltatás állandó veszélye a jelenlegi izraeli kormány e közösségekkel szembeni politikája miatt;

I.  mivel, bár a Negev-sivatagban élő beduin közösségek fejlesztésével és letelepedésével foglalkozó izraeli hatóság tevékenységei némi pozitív eredménnyel jártak az izraeli beduin lakosság életkörülményeit illetően, nézeteltéréseket és feszültségeket is előidéztek az elmúlt években;

J.  mivel Khan al-Ahmar lerombolása és kiürítése újabb súlyos üzenet lenne Izrael palesztin állampolgárai részére, tovább rontva a már eleve feszült helyzeten, amelyet a nemzetállami törvény Knesszet általi, nemrégiben történt elfogadása eredményezett;

1.  határozottan tiltakozik Khan al-Ahmar tervezett lerombolása ellen; felszólítja Izrael kormányát, hogy tartózkodjon a falu lerombolásától és lakosainak más területre történő erőszakos áttelepítésétől;

2.  támogatja Federica Mogherini alelnök/főképviselő Khan al-Ahmar védelmében tett nyilatkozatát és az izraeli hatóságokhoz intézett felszólítását; méltatja több uniós tagállam az irányban tett erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák Khan al-Ahmar lerombolását;

3.  hangsúlyozza, hogy Khan al-Ahmar lerombolása és lakosságának erőszakos áttelepítése a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése lenne, amelyért az izraeli kormánynak a nemzetközi jogrend értelmében, illetve a nemzetközi közösség előtt felelősséget kellene vállalnia;

4.  nyomatékosan kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy amennyiben Khan al-Ahmar lerombolására és kiürítésére sor kerülne, akkor követeljen teljes kártérítést Izraeltől az uniós finanszírozású infrastruktúrák megsemmisítéséért, és alaposan vizsgálja meg, hogy e cselekmény összeegyeztethető-e az EU és Izrael közötti társulási megállapodással, illetve az EU-nak meg kellene-e indítania a megállapodás 2. cikke szerinti eljárást;

5.  felszólítja az izraeli kormányt, hogy azonnal vessen véget politikájának, amelynek részeként lerombolással és kilakoltatással fenyegeti a megszállt Ciszjordániában található Negev-sivatagban és „C” területen, például Szuszijában és más falvakban élő beduin közösségeket;

6.  emlékezteti Izraelt, hogy megszálló hatalomként kötelezettségei vannak az 1967 óta a megszállása alatt élő palesztin lakossággal szemben, összhangban a IV. Genfi Egyezménnyel; hangsúlyozza, hogy e kötelezettségek elmulasztása a nemzetközi humanitárius jog értelmében súlyos bűncselekménynek minősül;

7.  megismétli határozott támogatását a kétállami megoldás iránt, amelynek része egy biztonságos izraeli állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes palesztin állam, amelyek fővárosa egyaránt Jeruzsálem, és amelyek békében és biztonságban élnek egymás mellett az 1967-es határok mentén, az önrendelkezési jog alapján és teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetközi jogot; elítél minden olyan egyoldalú döntést vagy cselekményt, amely veszélyeztetheti e megoldás kilátásait;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátorának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének és a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

 

 

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 13.Jogi nyilatkozat