Eljárás : 2018/2869(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0481/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0481/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.12
CRE 25/10/2018 - 13.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0428

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 356kWORD 54k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0481/2018
17.10.2018
PE624.172v01-00
 
B8-0481/2018

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában (2018/2869(RSP))


Róża Gräfin von Thun und Hohenstein a PPE képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában (2018/2869(RSP))  
B8-0481/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményének 14. cikkére és a hozzá csatolt 12. számú jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre(1) (faji megkülönböztetés elleni irányelv);

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra(3),

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak az újnácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni fellépésről szóló 2014. szeptember 30-i határozatára,

–  tekintettel az EU félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyvére,

–  tekintettel az illegális online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezeken az értékeken valamennyi tagállam osztozik;

B.  mivel a fasiszta és szélsőséges jobboldali mozgalmak elleni határozott fellépés hiányában Európában lehetővé vált az idegengyűlölet jelenleg tapasztalható megerősödése;

C.  mivel a nyíltan újfasiszta, újnáci, fajgyűlölő és idegengyűlölő csoportok és pártok a társadalomban gyűlöletet és erőszakot szítanak a „feltételezett ellenségek” ellen;

D.  mivel Sir Julian King biztonságért felelős biztos egy 2017. március 22-én – a 2016. évi brüsszeli támadásokra emlékező rendezvényen – elmondott beszédében rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon(6);

E.  mivel az újfasiszta és újnáci szervezetek számos formában jelennek meg, ahogyan ezt a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2018. évi jelentés (TESAT) bemutatja; mivel az újfasiszta és újnáci szervezetek többsége bizonyos embereket és csoportokat elutasít; mivel ezek a szervezetek gyakran folyamodnak agresszív nyelvezethez kisebbségi csoportokkal szemben, és törekszenek eljárásukat a szólásszabadság elvére való hivatkozással igazolni;

F.  mivel a gyűlöletbeszéd online terjedése gyakran vezet az erőszak fellobbanásához, ideértve az újfasiszta csoportokat is;

G.  mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a nyilatkozatban semmi „nem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”;

H.  mivel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény 4. cikke kijelenti, hogy a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik;

I.  mivel a fasizmus népszerűsítését több tagállamban tiltják a nemzeti jogszabályok;

J.  mivel a 2018. évi TESAT-ban az Europol megállapította, hogy a jobboldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények kapcsán letartóztatott személyek száma 2017-ben csaknem megkétszereződött; mivel azt is említi, hogy a jobboldali szélsőségesek körében általánosan elterjedt a fajgyűlölő magatartás, a tekintélyelvűség, az idegengyűlölet és a bevándorlás ellenzése;

K.  mivel az EU Alapjogi Ügynökségének egyik legutóbbi, a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó nyilvántartási és adatgyűjtési uniós gyakorlatról szóló jelentése szerint szükség van a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó részletes és – legalább motivációk és bűncselekménytípusok szerint – lebontott adatok begyűjtésére a jelenségre adott rendőrségi válasz hatékonyságának értékelése, valamint hatékony és célzott szakpolitikák kidolgozása céljából;

L.  mivel egyre gyakrabban válnak jobboldali szélsőséges csoportok céltáblájává a politikusok is, akiket árulónak vagy éppen naivnak és „nemtörődömnek” látnak(7);

M.  mivel sok tagállamban a futballhuligánok is részét képezik a jobboldali szélsőséges tájképnek, bár ideológiai színvonal és más szervezetekhez való kapcsolódásaik folytán különböznek is(8);

1.  határozottan elítéli és sajnálkozását fejezi ki az újfasiszta és újnáci szervezetek által végrehajtott terrorista támadások, gyilkosságok, erőszakos fizikai támadások és menetek miatt, amelyekre számos tagállamban sor került;

2.  mélyen aggasztja a fasizmus, a fajgyűlölet, az idegengyűlölet és az intolerancia más formáinak növekvő elfogadottsága Európában, és kifejezi értetlenségét afölött, hogy beszámolók szerint egyes tagállamokban összejátszás figyelhető meg egyfelől politikai vezetők, politikai pártok és bűnüldöző szervek, másfelől újfasiszták és újnácik között;

3.  aggasztja a bizonyos meghatározott kisebbségek – fekete bőrű európaiak/afrikai származásúak, zsidók, muzulmánok, romák, harmadik országok állampolgárai, LMBTI személyek és fogyatékkal élők – ellenében megnyilvánuló újfasiszta erőszak;

4.  határozottan elítéli az újfasiszta csoportok által politikusok és politikai pártok tagjai ellen a jelentések szerint egyes tagállamokban elkövetett valamennyi erőszakos támadást;

5.  mélyen aggasztja, hogy egyes tagállamokban az újfasiszta és újnáci csoportok büntetlenül tevékenykedhetnek, és hangsúlyozza, hogy ez a büntetlenség – az állam által e csoportok erőszakos fellépésére adott nem megfelelő válaszokkal együtt – egyik oka annak, hogy egyes szélsőjobboldali szervezetek riasztó mértékben folyamodnak egyre inkább erőszakhoz;

6.  elismeri, hogy aggasztóan növekszik az újfasiszta és újnáci csoportok jelenléte a közösségi médiában és az interneten, amelyet az egész Európai Unióban szervezkedésre és a szélsőséges propaganda terjesztésére használnak;

7.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a közösségi médiát üzemeltető vállalatokat, hogy szegüljenek szembe a fajgyűlölet, a fasizmus és az idegengyűlölet internetes terjedésével, együttműködve az érintett civil társadalmi szervezetekkel nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy egyértelműen ítéljék el és büntessék a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, valamint a politikusok és a hivatalos személyek bűnbaknak kikiáltását minden szinten és minden médiatípusban, mivel azok közvetlenül banalizálják és erősítik a gyűlöletet és az erőszakot a társadalomban;

9.  sajnálja, hogy egyes tagállamokban a nyilvános műsorszórás egyetlen párt propagandájává silányult, aminek eredménykeéppen az ellenzék és a kisebbségi csoportok gyakran kiszorulnak a társadalomból és ami ráadásul erőszakra ad ösztönzést;

10.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy írják alá és ratifikálják az emberi jogok európai egyezményéhez fűzött 12. számú jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy polgáraik szabadságjogait megvédjék a megkülönböztetés bármely formájával szemben;

11.  felhívja a tagállamokat, hogy megfelelően alkalmazzák és érvényesítsék a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározatot;

12.  sajnálja, hogy csupán 15 tagállam közli a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat a különféle előítéletes motivációk szerinti bontásban(9);

13.  felhívja a tagállamokat, hogy tervezzenek és biztosítsanak megfelelő támogatást a fajgyűlöletből vagy idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények, illetve a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy a rendőrségi erőkön belül hozzanak létre külön egységeket a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre;

15.  felhív maradéktalan és jól ütemezett együttműködésre a bűnüldöző szervek, a felderítő szolgálatok, az igazságügyi és civil társadalmi szervezetek között a fasizmus, a fajgyűlölet, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdelem során;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a megelőzésre az oktatás, a figyelemfelkeltés és a legjobb gyakorlatok cseréje révén, beleértve a radikalizálódással foglalkozó információs hálózatot is;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az Európa Tanácsnak az újnácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni küzdelemről szóló ajánlásait;

18.  felhívja a tagállamokat, a nemzeti sportszövetségeket és futballklubokat, hogy lépjenek fel a fajgyűlölet, a fasizmus és az idegengyűlölet jelenségével szemben a futballstadionokban és a futballkultúrában, elítélve és megbüntetve a felelősöket, valamint előmozdítva a pozitív nevelési tevékenységeket a fiatal futballrajongók körében, együttműködve az iskolákkal és az érintett civil társadalmi szervezetekkel;

19.  hangsúlyozza, hogy a történelem ismerete az egyik előfeltétele annak, hogy a jövőben megelőzzük az említett bűncselekmények megtörténtét, és fontos szerepet játszik az ifjabb nemzedékek felnevelésében; rámutat, hogy a náci bűntettek lekicsinylése az első lépés az akkori eszmék felélesztése felé;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy ítéljék el és küzdjenek a holokauszt tagadásának minden formája ellen, beleértve a nácik és a velük együttműködők által elkövetett bűnök elbagatellizálását és minimalizálását; rámutat, hogy a holokauszt igazságát nem szabad a politikai és a médiában elhangzó beszédekben elbagatellizálni;

21.  felhív a múlt fasiszta bűneit elutasító emlékezet közös kultúrájának megteremtésére; mélyen aggasztja, hogy az ifjabb nemzedékek Európában és másutt egyre kevésbé érzik érintettnek magukat a fasizmus története által, és ily módon fennáll a kockázat, hogy közömbösen viszonyulnak az új fenyegetésekhez;

22.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a tömegkultúra közvetítésével mozdítsák elő a társadalmunk sokszínűségével és közös történelmünk ismeretével kapcsolatos nevelést, ideértve a második világháború során elkövetett szörnyűségeket – így a holokausztot – és az áldozatok sok éven át tartó rendszeres dehumanizálását;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(2)

HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(3)

HL L 328., 2008.12.6., 55. o.

(4)

HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(5)

HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(6)

https://www.euractiv.com/section/politics/news/commissioner-warns-of-growing-menace-of-right-wing-terrorism-in-eu/

(7)

https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/networks/radicalisation_awareness_network/about-ran/ran-p-and-p/docs/ran_p-p_right_wing_extremism_on_rise_prague_12-13_12_2017_en.pdf

(8)

https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/networks/radicalisation_awareness_network/ran-papers/docs/ran_pol_police_prevention_and_countering_of_far-right_and_far-left_extremism_rome_12-13_april_2018_en.pdf

(9)

http://fra.europa.eu/en/publication/2018/hate-crime-recording

Utolsó frissítés: 2018. október 22.Jogi nyilatkozat