Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0482/2018Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0482/2018
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában

17.10.2018 - (2018/2869(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Soraya Post az S&D képviselőcsoport nevében
Ana Miranda, Ernest Urtasun, Bodil Valero, Terry Reintke, Ska Keller, Molly Scott Cato, Jordi Solé, Josep-Maria Terricabras a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Eleonora Forenza, Merja Kyllönen, Patrick Le Hyaric, Marie-Pierre Vieu, Marie-Christine Vergiat, Miguel Urbán Crespo, Tania González Peñas, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez, Lola Sánchez Caldentey, Marina Albiol Guzmán, Cornelia Ernst, Sabine Lösing, Kateřina Konečná, Jiří Maštálka, Neoklis Sylikiotis, Takis Hadjigeorgiou, Martin Schirdewan, Stefan Eck, Malin Björk, Ángela Vallina, Marisa Matias, Paloma López Bermejo, Stelios Kouloglou, Dimitrios Papadimoulis a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0481/2018

Eljárás : 2018/2869(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0482/2018
Előterjesztett szövegek :
B8-0482/2018
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8-0482/2018

Az Európai Parlament állásfoglalása az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában

(2018/2869(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az igazság, az igazságosság és a kártérítés előmozdításával, valamint a meg nem ismétlődés garanciáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2014. augusztus 27-i jelentésére,

–  tekintettel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2017. május 9-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2016. december 19-i, „A nácizmus, a neonácizmus, valamint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáinak szításához hozzájáruló egyéb gyakorlatok dicsőítése elleni küzdelem” című 71/179. sz. határozatára,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre[1] (faji megkülönböztetés elleni irányelv),

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra[2],

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

–  tekintettel az EU félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyvére,

–  tekintettel az illegális online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az ENSZ Charta rögzíti az összes tagállamra vonatkozó közös értékeket és elveket; mivel az újfasizmus szembemegy ezen értékekkel és elvekkel;

B.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezeken az értékeken valamennyi tagállam osztozik;

C.  mivel a fasiszta és szélsőjobboldali mozgalmak elleni határozott fellépés hiányában Európában lehetővé vált az idegengyűlölet jelenleg tapasztalható megerősödése;

D.  mivel a nyíltan újfasiszta, neonáci, rasszista és idegengyűlölő csoportok és pártok a társadalomban gyűlöletet és erőszakot szítanak a „feltételezett ellenségek” ellen;

E.  mivel – ahogy az Europol jelentésében[5] is szerepel – Sir Julian King biztonságért felelős biztos egy 2017. március 22-én – a 2016. évi brüsszeli támadásokra emlékező rendezvényen – elmondott beszédében rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon, kitérve különösen az Anders Breivik által Norvégiában elkövetett mészárlásra, a brit parlamenti képviselő, Jo Cox meggyilkolására, valamint Európa-szerte a menekültközpontokat és mecseteket ért támadásokra, hogy hangsúlyozza, a biztonságra olyan veszélyek is leselkednek, amelyeket nem jeleznek kellőképpen;

F.  mivel az újfasiszta és neonáci szervezetek számos formában megnyilvánulnak; mivel az újfasiszta és neonáci szervezetek többsége a szólásszabadság elvére hivatkozik; mivel a szólásszabadsághoz fűződő jog nem abszolút;

G.  mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a nyilatkozatban semmi „nem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”;

H.  mivel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény 4. cikke kijelenti, hogy a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik;

I.  mivel az Europol jelentésében megállapította, hogy a jobboldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények kapcsán letartóztatott személyek száma 2017-ben csaknem megkétszereződött[6];

J.  mivel 2011. július 22-én a norvégiai merényletek során 77 ember életét vesztette, 151 pedig megsérült;

K.  mivel 2016. június 16-án az egyesült királyságbeli Birstallban brutális kegyetlenséggel meggyilkolták Jo Cox brit parlamenti képviselőt, és mivel az elkövető egy szélsőjobb nézeteket valló személy volt, akit 2016. november 23-án bűnösnek találtak és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték;

L.  mivel három magyar aktivistát életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, miután 2008-ban és 2009-ben hat roma személyt – köztük egy kisgyermeket – meggyilkoltak és számos egyéb romát megsebesítettek;

M.  mivel a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű német szervezet tagjai 2000 és 2006 között meggyilkoltak kilenc török és görög származású bevándorlót, valamint egy német rendőrnőt; mivel a német Bundestag egyik parlamenti bizottsága számos olyan esetet tárt fel, amelyben a biztonsági szolgálatok eltitkolták a csoporttal kapcsolatos információikat, ami azt eredményezte, hogy a csoport tevékenységét éveken keresztül nem sikerült felszámolni;

N.  mivel a Bundesamt für Verfassungsschutz (BfV) német belföldi hírszerző ügynökség „2017. évi jelentés az alkotmány védelméről (tények és tendenciák)” című jelentés szerint Németországban 2017-ben 1054 szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekményt követtek el;

O.  mivel az Egyesült Királyság 2017-ben összesen öt, szélsőjobb nézeteket valló személynek tulajdonítható meghiúsított, sikertelen vagy befejezett terrortámadásról tett jelentést az Europolnak[7];

P.  mivel Görögországban még jelenleg is zajlik az Arany Hajnal nevű neonáci párt elleni per, melyet bűnszervezetként való működéssel, valamint egyéb bűncselekmények, például gyilkossági kísérletek mellett Pavlosz Fiszasz meggyilkolásával vádolnak;

Q.  mivel Görögországban egyre több a szociális központok, aktivisták, parlamenti képviselők, menekültek, migránsok és ügyvédek – például a Fiszasz-család ügyvédje – elleni szélsőjobbos indíttatású támadások; mivel a rasszista erőszakot vizsgáló hálózat (Racist Violence Recording Network, RVRN) 2017-ben áldozatokkal folytatott interjúkon keresztül 102 olyan erőszakos cselekedetet dokumentált, melyeket menekültek, bevándorlók, az LMBTQI-közösség tagjai, valamint az őket védők ellen követtek el[8];

R.  mivel 2018. szeptember 21-én Zak Kosztopulosz LMBTQI-aktivistát brutálisan meggyilkolták Athén központjában; mivel a vádlottak egyike állítólag szélsőjobboldali erőkkel áll kapcsolatban; mivel a Közrendügyi Minisztérium és a görög rendőrség fegyelmi vizsgálatot rendelet el több rendőr ellen, miután egy új videofelvétel nyomán egy mozdulatlanul a földön fekvő, sebesült férfi ellen elkövetett erőszakos cselekményekre derült fény; mivel több médiaorgánum diszkriminatív és sértő hangnemben beszélt az áldozatról a halála után, és szélsőjobboldali csoportok homofób és erőszakos jelmondatokkal tüntettek halálának helyén[9];

S.  mivel egy olasz férfit 12 év börtönbüntetésre ítéltek amiatt, hogy hat afrikai migránsra lőtt rá, megsebesítve őket egy faji indíttatású támadásban a közép-olaszországi Macerata városában;

T.  mivel 2018. augusztus 3-án olaszországi rasszizmusellenes csoportok figyelmeztettek a bevándorlók elleni támadások elharapózására, miután két hónapon belül 12 lövöldözést, két gyilkosságot és 33 fizikai támadást rögzítettek[10];

U.  mivel 2018. szeptember 21-én az újfasiszta CasaPound párt militánsai egy, az olaszországi Bariban szervezett antifasiszta és rasszizmusellenes tüntetés után rátámadtak aktivisták egy csoportjára, többek között Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőre és asszisztensére, Antonio Perillóra, akik súlyos sérüléseket szenvedtek el;

V.  mivel egy szélsőjobboldali „éberségi” csoport Chemnitzben 2018. szeptember közepén rendbontásért letartóztatott hét tagját nemrégiben a magát Revolution Chemnitznek nevező terrorszervezet alapításával vádolták meg; mivel a szövetségi államügyészet szerint a nyomozók a csoport belső kommunikációjának áttekintése nyomán módosították a vádban szereplő megjelölést bűnszervezetről terrorszervezetre;

W.  mivel 2018-ban szélsőjobboldali csoportok egy sor támadást hajtottak végre Franciaországban, például március 16-án egy független gimnáziumban, április 3-án a montpellier-i jogi karon, április 7-én a párizsi Tolbiac egyetemen, április 22-én annak megakadályozására, hogy migránsok az Alpokon át Franciaországba jussanak, valamint október 5-én az SOS Méditerranée nem kormányzati kutató-mentő szervezet ellen;

X.  mivel Franciaországban 2017. december 7-én a Generation Identitaire mozgalom öt tagját ítélték el faji és vallási gyűlöletre uszítás miatt[11]; mivel 2018. június 24-én a szélsőjobboldali Action des Forces Opérationnelles (AFO) csoport 10 tagját tartóztatták le a muszlim közösség tagjai elleni támadássorozat kiterveléséért[12]; mivel 2018. szeptember 14-én két korábbi szkinhedet találtak bűnösnek Clément Méric, egy júniusban elhunyt fiatal diák és antifasiszta aktivista meggyilkolásában;

Y.  mivel a francia hírszerző szolgálat aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erők és bűnüldöző szervek egyre több tagja csatlakozik erőszakos szélsőjobboldali csoportokhoz[13];

Z.  mivel szélsőjobboldali csoportokhoz, például az Action Française-hez köthető személyek a 2017. évi elnökválasztás idején több francia politikus és mecset ellen terrortámadást terveztek; mivel több kérelmet nyújtottak be az Action Française helyiségeinek bezárására; mivel a csoport tagjainak többsége először a Front Nationalhoz csatlakozott[14];

AA.  mivel Spanyolországban jelenleg a Hogar Social Madrid neonáci szervezet 12 tagja ellen folyik vizsgálat gyűlöletre uszítás miatt; mivel a Falange, az Alanza Nacional és a Democracia Nacional fasiszta csoportok egyes tagjait letartóztatták, és a spanyol Legfelsőbb Bíróság elítélte őket a madridi Blanquerna Kulturális központ ellen a 2013. évi katalán nemzeti ünnepségek idején elkövetett támadás miatt; mivel 2016-ban az SOS Racismo rasszizmusellenes nem kormányzati szervezet 309 idegengyűlölet által motivált erőszakos cselekményt dokumentált[15]; mivel e szervezet elnöke az esetek jelentése után halálos fenyegetéseket kapott, és elítélte, hogy e bűncselekmények bejelentésére nincsenek hatékony mechanizmusok;

AB.  mivel a Francisco Franco Alapítvány, egy diktatúrát és az általa elkövetett bűncselekményeket és a Franco családot dicsőítő szervezet 19 személyt vádol több olyan bűncselekménnyel, amely 13 éves börtönbüntetést vonhat maga után egy békés és jelképes akció végrehajtásáért, amelynek során a Pazo de Meirás udvarházon két hatalmas feliratot helyeztek el, felszólítva a közhatóságokat arra, hogy járjanak közben az ingatlan galiciaiak javára való visszakövetelése érdekében;

AC.  mivel a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom (NMR) Skandinávia-szerte rendszeresen szervez gyűléseket, amelyeken jelmondatokat skandálnak, és a szervezet zöld-fehér zászlóit lengetik; mivel az NMR több tagját ítélték el polgári személyek és rendőrök elleni erőszakos támadások miatt; mivel az NMR egyik tagját azért ítélték el, mert erőszakos támadást intézett az RFSL, a Svéd Szövetség a Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek és Queerek Jogaiért által szervezett eurovíziós ünnepség ellen; mivel az NMR tagjai Almedalenben rátámadtak három, szivárványlobogót vivő nőre;

AD.  mivel Svédországban megszaporodtak a szélsőjobboldali csoportok és egyének által elkövetett erőszakos támadások; mivel a menekültek befogadóállomásai elleni számos gyújtogatásos támadás a svéd kormányt arra késztette, hogy a menekültek elszállásolására elkülönített épületek helyét titokban tartsa;

AE.  mivel az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) egy 2018. május 15-én kiadott jelentésben aggasztónak találta a szélsőjobboldal és az újfasizmus horvátországi térnyerését[16];

AF.  mivel jelenleg nyíltan rasszista, idegengyűlölő és intoleráns politikai pártok is képviseltetik magukat az Európai Parlamentben, amelyek gyűlöletet szítanak a Parlament különböző ülésein és a Parlamenten kívül;

AG.  mivel Rigában minden év március 16-án ezrek gyűlnek össze a Lett Légió napján a Waffen-SS-ben szolgáló lettek előtt tisztelegve;

AH.  mivel a közösségi hálózatokon közzétett, egy szlovén fegyveres milíciáról készült videó a közelmúltban Andrej Šiško korábbi elnökjelölt és az Egyesült Szlovénia szélsőjobboldali mozgalom vezetőjének letartóztatásához vezetett, mivel egyértelműen felismerhető a videóban szereplő csapatok vezetőjeként.

AI.  mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017. június 21-i beszédében a náci kollaboráns Horthy Miklóst „kivételes államférfiként” méltatta;

AJ.  mivel az olasz Lega Nord párt beperelte Cécile Kyenge európai parlamenti képviselőt azért, mert a pártot rasszistának nevezte;

AK.  mivel Bulgária miniszterelnök-helyettesét, Valeri Szimeonovot 2017. október 25-én egy bolgár regionális bíróság a romák elleni gyűlöletbeszéd miatt elítélte egy, Kremena Budinova és Ognyan Iszaev bolgár újságírók által indított polgári perben;

AL.  mivel az ukrán parlament szóvivője, Andrij Parubij 2018. szeptember 4-én a televízióban kijelentette, hogy Adolf Hitler „a közvetlen demokráciát gyakorló, nagyszerű ember volt”; mivel 2018 eleje óta a C14 és más ukrán szélsőjobboldali csoportok, például az azovi zászlóaljhoz csatlakozott Nemzeti Milícia, a Jobb Szektor, a Karpatszka Szics és mások többször is roma csoportokat, valamint antifasiszta tüntetéseket, városi tanácsi üléseket, egy, az Amnesty International által szervezett rendezvényt, LMBTQI-eseményeket és környezetvédelmi aktivistákat támadtak meg; mivel az ukrán ifjúsági és sportminisztérium finanszírozást nyújt a C14 neonáci csoportnak az országon belüli „nemzeti hazafias oktatási projektek” támogatására; mivel az Amnesty International figyelmeztetett, hogy „Ukrajna a radikális csoportok által elkövetett, kontrollálatlan erőszak és azok teljes büntetlensége miatt káoszba süllyed. Ilyen körülmények között gyakorlatilag senki sem érezheti magát biztonságban az országban.”[17];

1.  határozottan elítéli és sajnálkozását fejezi ki az újfasiszta és neonáci szervezetek által végrehajtott terrorista támadások, gyilkosságok, erőszakos fizikai támadások és menetek miatt, amelyekre számos tagállamban sor került;

2.  mélységes aggodalmának ad hangot a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formáinak növekvő elfogadottsága miatt Európában, és kifejezi értetlenségét afölött, hogy beszámolók szerint egyes tagállamokban összejátszás figyelhető meg egyfelől politikai vezetők, politikai pártok és bűnüldöző szervek, másfelől újfasiszták és neonácik között;

3.  emlékeztet az európai nácizmus és a fasizmus borzalmas következményeire;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az újfasisztáknak odaítélt valamennyi hivatalos kitüntetés visszavonását;

5.  különös aggodalmának ad hangot bizonyos meghatározott kisebbségek – fekete bőrű európaiak/afrikai származásúak, zsidók, muzulmánok, romák, harmadik országok állampolgárai, LMBTQI személyek és fogyatékossággal élő személyek, hajléktalanok és feministák – ellenében megnyilvánuló újfasiszta erőszak miatt;

6.  mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az újfasiszta pártok és mozgalmak a „nemi ideológia” fogalmat használják, amelynek célja a feminista mozgalom elleni erőszak és gyűlölet szítása, ugyanakkor félreértés keltése a feminizmus valódi jelentésével kapcsolatban, amely az egyenlőségen és a jogokon alapul;

7.  hangsúlyozza, hogy az európai újfasiszta csoportok által elkövetett erőszak antidemokratikus intézkedések bővülésével, a jogok korlátozásával, a társadalmi mozgalmak, szakszervezetek, valamint haladó és demokratikus erők fellépéseinek és küzdelmének üldözésével és büntetendőségével társul;

8.  emlékeztet arra, hogy a fasiszta ideológia és az intolerancia mindig a demokrácia elleni támadáshoz kapcsolódik;

9.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban az újfasiszta és neonáci csoportok büntetlenül tevékenykedhetnek, és hangsúlyozza, hogy ez a büntetlenség az egyik oka annak, hogy egyes szélsőjobboldali szervezetek riasztó mértékben folyamodnak egyre inkább erőszakhoz;

10.  úgy véli, hogy az újfasiszta ideológia és csoportok térnyerésének kiváltó okai többek között a munkavállalók és az emberek társadalmi-gazdasági helyzetét negatívan befolyásoló politikák és a társadalmi egyenlőtlenségek bővülése, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben nem tartása, a rasszista és idegengyűlölő eszmék hivatalos politikára való átterjedése, különösen az Unióban;

11.  úgy ítéli meg, hogy a demokrácia, a tolerancia, a kultúra és a szolidaritás képezi a békés egymás mellett élés és az európai országok és népek közötti baráti kapcsolatok megerősítésének alapját;

12.  elismeri, hogy az újfasiszta és neonáci csoportok az egész Európai Unióban aggasztó mértékben használják a közösségi médiát és az internetet szervezkedésre és stratégiaépítésre;

13.  határozottan elítéli, hogy a CasaPound fasiszta osztagok megtámadták Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt, asszisztensét, Antonio Perillót és másokat, akik 2018. szeptember 21-én részt vettek az olaszországi Bariban rendezett antifasiszta és rasszizmusellenes tüntetésen;

14.  követeli, hogy a görög rendőrség teljes körű vizsgálatot folytasson le Zak Kosztopulosz meggyilkolásával és bántalmazásával kapcsolatban, hogy valamennyi felelőst bíróság elé állítsanak, akár polgári személyek, akár rendőrök; nyomatékosan felszólítja a görög hatóságokat, hogy haladéktalanul hozzanak meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a rendőrök mindenkor tiszteletben tartsák a jogot;

15.  üdvözli azt a finnországi bírósági ítéletet, amely betiltja az Északi Ellenállási Mozgalmat;

16.  üdvözli, hogy a német Bundesrat arra kérte a Német Legfelsőbb Bíróságot, hogy tiltsa meg a szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt finanszírozását;

17.  üdvözli a spanyol Kongresszus azon határozatát, hogy elfogadja azt az indítványt, hogy Francisco Franco földi maradványait eltávolítsák az Elesettek Völgyeként ismert háborús emlékműnél lévő sírjából, amely szélsőjobboldaliak zarándokhelyévé vált; felhívja a spanyol hatóságokat, hogy ténylegesen távolítsanak el minden meglévő, a katonai felkelést, a polgárháborút és a francói diktatúrát dicsőítő jelképet és emlékművet, és kéri, hogy azokat, amelyek nem távolíthatók el, helyezzék megfelelő összefüggésbe és értelmezzék újra annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a tudatosságnöveléshez és a múltra való emlékezéshez;

18.  felhívja a tagállamokat, hogy határozottan ítéljék el és büntessék a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, valamint a politikusok és a hivatalos személyek bűnbaknak kikiáltását minden szinten és minden médiatípusban, mivel azok közvetlenül banalizálják és erősítik a gyűlöletet és az erőszakot a társadalomban;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése, elítélése és leküzdése érdekében;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki és tegyék büntetőeljárás tárgyává a gyűlölet-bűncselekményeket, és osszák meg egymással a gyűlölet-bűncselekmények feltárásával és kivizsgálásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, ideértve azon bűncselekményeket is, amelyek indítékai konkrétan az idegengyűlölet különböző formái;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy irányozzanak elő és biztosítsanak megfelelő jogi, pszichológiai és anyagi támogatást a rasszista, gyűlölet- és idegengyűlölő bűncselekmények áldozatai számára, és biztosítsák valamennyi tanú védelmét az elkövetőkkel szemben, legyenek azok akár polgári személyek, akár rendőrök;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy a rendőrségi erőkön belül hozzanak létre külön egységeket a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre; felhívja a rendőri erőket annak biztosítására, hogy személyzetük semmilyen rasszista, idegengyűlölő vagy megkülönböztető jellegű cselekményben ne vegyen részt, és hogy minden ilyen cselekményt kivizsgáljanak, és az elkövetőket felelősségre vonják;

23.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellen, és a tagállamok és a társadalmi szervezetek között szoros együttműködésre szólít fel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények feltárása és leküzdése terén;

24.  támogatja, elismeréséről biztosítja a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdő közösségi csoportokat és társadalmi szervezeteket, és kéri azok megvédését;

25.  egységes uniós megkülönböztetés elleni jogszabályok mellett száll síkra, ideértve a meglévő jogszabályok átültetését/végrehajtását, valamint új jogszabályok, többek között az egyenlő bánásmódról szóló irányelv elfogadását;

26.  emlékeztet arra, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat jogalapot biztosít arra, hogy büntetést rójanak ki azon jogi személyekre, amelyek nyilvánosan valamely kisebbségi csoport ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszítanak; emlékeztet arra, hogy e büntetések az alábbiak: állami kedvezményekből és támogatásokból való kizárás, üzleti tevékenység gyakorlásától való eltiltás, bírósági felügyelet alá helyezés, illetve bíróság által elrendelt felszámolás; emlékeztet arra, hogy a tanácsi kerethatározatot a tagállamoknak legkésőbb 2010. november 28-ig kellett végrehajtaniuk;

27.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja a fent említett tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló, 2014. évi jelentését, és kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárásokat azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget a határozat rendelkezéseinek;

28.  nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a tanácsi kerethatározat rendelkezéseinek való megfelelést, lépjenek fel a nyilvános helyeken és az interneten gyűlöletbeszédet és erőszakot terjesztő szervezetek ellen a tanácsi kerethatározatban meghatározott büntetések kiszabása által, és ténylegesen tiltsák be az újfasiszta és neonáci csoportokat és a nácizmust és a fasizmust magasztaló és dicsőítő valamennyi alapítványt vagy egyesületet, tiszteletben tartva az ország jogrendjét és a joghatóságokat;

29.  a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni nemzeti cselekvési tervek kidolgozását kéri;

30.  teljes körű és jól ütemezett együttműködésre szólít fel a bűnüldöző szervek, az igazságügyi és társadalmi szervezetek között a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdelem során;

31.  felhívja a tagállamokat, hogy működjenek egymással együtt a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemben;

32.  felhívja a tagállamokat, hogy írjanak elő kötelező, az emberi jogokon alapuló és szolgáltatásorientált szolgálati képzést a bűnüldöző tisztviselők és az igazságszolgáltatási tisztviselők számára minden szinten;

33.  felhívja a tagállamokat, hogy írjanak elő kötelező képzést az állami műsorszolgáltatásban és médiában dolgozók számára az újfasiszta és neonáci szervezetek áldozatai által tapasztalt kihívásokkal és megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosságuk növelése érdekében;

34.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti „kilépési programokat” annak elősegítésére, hogy az egyének elhagyják az erőszakos újfasiszta és neonáci csoportokat; hangsúlyozza, hogy e programoknak jóval túl kell mutatniuk az egyéni beavatkozásokon, és a munkahelykereséssel, áttelepüléssel és új, biztonságos közösségi hálózatok kiépítésével kapcsolatban nehézségekkel küzdők számára hosszú távú támogatást kell biztosítaniuk;

35.  hangsúlyozza, hogy a történelem ismerete az egyik előfeltétele annak, hogy a jövőben megelőzzük az említett bűncselekmények megtörténtét, és fontos szerepet játszik az ifjabb nemzedékek felnevelésében; rámutat, hogy a náci bűntettek lekicsinylése az első lépés az akkori eszmék felélesztése felé;

36.  felhív a múlt fasiszta bűneit elutasító emlékezet közös kultúrájának megteremtésére; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ifjabb nemzedékek Európában és másutt egyre kevésbé érzik érintettnek magukat a fasizmus története által, és ily módon fennáll a kockázata, hogy közömbösen viszonyulnak az új fenyegetésekhez;

37.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a tömegkultúra közvetítésével mozdítsák elő a társadalmunk sokszínűségével és közös történelmünknek, többek között a második világháború során elkövetett szörnyűségeknek – így a holokausztnak– és az áldozatok sok éven át tartó rendszeres dehumanizálásának ismeretével kapcsolatos nevelést;

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak.

Utolsó frissítés: 2018. október 22.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat