Eljárás : 2018/2858(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0484/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0484/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0429

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 301kWORD 57k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0484/2018
17.10.2018
PE624.175v01-00
 
B8-0484/2018

a B8-0410/2018. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól (2018/2858(RSP))


Anja Hazekamp, Stefan Eck, Kateřina Konečná, Patrick Le Hyaric, Dimitrios Papadimoulis, Merja Kyllönen, Stelios Kouloglou, Marisa Matias, Maria Lidia Senra Rodríguez, Paloma López Bermejo a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Keith Taylor, Thomas Waitz, Maria Heubuch, Martin Häusling, Yannick Jadot, Marco Affronte, Michèle Rivasi, Pascal Durand, Philippe Lamberts, Karima Delli, Eva Joly, Linnéa Engström, Jakop Dalunde, Margrete Auken, Sven Giegold, Ska Keller, Igor Šoltes, Florent Marcellesi, Bart Staes, Tilly Metz, Bronis Ropė, Ana Miranda, Jordi Solé, Heidi Hautala, Bodil Valero, Julia Reda, Judith Sargentini, Molly Scott Cato, Michel Reimon, Klaus Buchner, Bas Eickhout a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Karin Kadenbach, Pavel Poc, Jytte Guteland, Maria Noichl, Miriam Dalli, Jeppe Kofod, David Martin, Julie Ward, Kathleen Van Brempt, Miltiadis Kyrkos az S&D képviselőcsoport nevében
Eleonora Evi, Marco Zullo, Piernicola Pedicini, Rosa D’Amato, Isabella Adinolfi, Laura Agea az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól (2018/2858(RSP))  
B8-0484/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre(2) (brojlercsirkékről szóló irányelv),

–  tekintettel a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról szóló 2008. június 16-i 543/2008/EK bizottsági rendelete(3),

–  tekintettel a genetikai szelekciónak a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére kifejtett hatásáról szóló, az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett 2016. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0182),

–  tekintettel a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2017. november 21-i bizottsági tanulmányra,

–  tekintettel a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról szóló, az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett 2018. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0181),

–  tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a baromfi esetében alkalmazott különböző kábítási módszerekről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2013. december 19-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0915),

–  tekintettel az állatok leölésük során való védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok készítéséről szóló, 2017. november 9-i bizottsági tanulmányra,

–  tekintettel az állatjóléti címkézésről, valamint az állatok védelmével és az állatjóléttel foglalkozó közösségi referenciaközpont létrehozásáról szóló 2009. január 26-i bizottsági megvalósíthatósági tanulmányra (I. rész: Állatjóléti címkézés),

–  tekintettel az állatjóléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetőségekről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2009. október 28-i bizottsági jelentésre (COM(2009)0584),

–  tekintettel a „Hatásvizsgálat, amely az állatjóléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetőségekről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2009. október 28-i bizottsági jelentést kíséri” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1432),

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) („Állategészségügyi rendelet”),

–  tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet),

–  tekintettel „Az uniós polgárok állásfoglalása az állatjóléttel kapcsolatban” című 270. számú és „Az uniós fogyasztók magatartása az állati termékek termelési módszer szerinti címkézése” című 450. számú Eurobarométer tematikus felmérésekre,

–  tekintettel a genetikai szelekció egészségügyi és állatjóléti következményeiről, az állattenyésztésről, a csirkék és brojler tenyészállatok tenyésztéséről, valamint a brojlercsirkék jólétének és stressztűrő képességének állatokra vonatkozó mutatóiról szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által az alábbi kérdésekre válaszul közzétett tudományos szakvéleményekre és jelentésekre: EFSA-Q-2012-01002(8), EFSA-Q-2012-00670(9), EFSA-Q-2011-00915(10), EFSA-Q-2009-00798(11), EFSA-Q-2009-00504(12), EFSA-Q-2009-00505(13), EFSA-Q-2009-00796(14), EFSA-Q-2009-00797(15),

–  tekintettel a Campylobacter spp. és Salmonella spp. brojlercsirkék húsában előforduló jelenlétéhez kapcsolódó közegészségügyi kockázatokról szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által az alábbi kérdésekre válaszul közzétett tudományos szakvéleményekre és jelentésekre: EFSA-Q-2008-293(16), EFSA-Q-2009-00233(17), EFSA-Q-2010-00687(18), EFSA-Q-2008-416A(19), EFSA-Q-2008-416B(20), EFSA-Q-2008-469(21), EFSA-Q-2006-040(22), EFSA-Q-2006-046(23),

–  tekintettel az emberekből, az állatokból és az élelmiszerekből vett zoonózisbaktériumok és indikátorbaktériumok antimikrobiális rezisztenciájáról szóló, az EFSA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által az alábbi kérdésekre válaszul készített, 2014. és 2016.évi európai uniós összefoglaló jelentésre: EFSA-Q-2015-00088(24), EFSA-Q-2016-00622(25),

–  tekintettel az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000095/2018 – B8-0410/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unióban évente körülbelül hétmilliárd brojlercsirke kerül élelmezési célból levágásra(26);

B.  mivel a brojlercsirkék túlnyomó többségét hagyományos ipari tenyésztési rendszerekben tartják, ahol több tízezer madarat zsúfolnak össze szűkös és ingerszegény környezetben(27), ahonnan nem jutnak ki a szabad levegőre és ahol nincs természetes fény, viszont ártalmas gázok magas koncentrációja veszi őket körül; mivel az ilyen körülmények károsak az állatok és az emberek egészségére, és szennyezik a környezetet;

C.  mivel az EFSA megállapításai, amelyek szerint a brojlercsirkék genetikai szelekciója, amelyet a gyors növekedés érdekében alkalmaznak, nagy mértékben felelős ezen állatok egészségének és jólétének veszélyeztetéséért, valamint mozgásszervi, szív- és érrendszeri elégtelenségek kialakulásáért és a magas mortalitásért;

D.  mivel az EU-ban a brojlercsirkék kevesebb mint 5%-a tartozik a lassabban növekvő fajtákhoz, amelyek életminősége és egészségi állapota jobb; mivel az állománysűrűség a brojlercsirkék 40%-ánál 34–39 kg/m2, 26%-ánál akár 42 kg/m2, miközben a 2007/43/EK irányelv szerint annak 33 kg/m2 alatt kell lennie;

E.  mivel a brojlercsirkékről szóló irányelvben meghatározott, az állatok levágásával kapcsolatos állatjóléti mutatókat a tagállamok gyakran nem megfelelően és nem egységesen alkalmazzák;

F.  mivel a brojlercsirkékre vonatkozóan az állatjólétet alapul vevő, az EFSA által megállapított határozott intézkedések(28) hozzájárulhatnak a brojlercsirkék jólétének javításához a gazdaságokban, a szállítás közben és a levágáskor;

G.  mivel a csirkék vízfürdős kábítása, élő állapotban megbéklyózva és fejjel lefelé lógatva, súlyos és elkerülhető kockázatot jelent az állatok jólétére, és a dolgozók egészségére; mivel a jelenleg engedélyezett elektromos paraméterek jelentős számú állat helytelen elkábítását okozhatják(29);

H.  mivel az Európai Unióban a baromfitenyészetekben egyre gyakoribbak a tüzek;

I.  mivel az olyan gazdálkodási rendszerek és brojlercsirkefajták használata, amelyek magasabb állatjóléti körülményeket eredményeznek, javíthatják az állatok egészségét és jólétét, ugyanakkor csökkenthetik az antibiotikumok iránti igényt, miközben továbbra is magas színvonalú termékminőséget tudnak biztosítani;

J.  mivel a magas állománysűrűség(30) és hőstressz(31) okozta alacsony állatjóléti körülmények hormonális, fiziológiai és immunológiai zavarokat okozhatnak, és a brojlercsirkék fogékonyabbak lesznek a betegségekre;

K.  mivel az alacsony állatjóléti feltétételek, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi és állati egészségre gyakorolt hatások közötti kapcsolat kellő alapot szolgál ahhoz, hogy foglalkozzunk az állatok jólétével;

L.  mivel a zoonózist okozó Campylobacter spp. és Salmonella spp.multirezisztens törzsek jelenléte a brojlergazdaságokban és a brojlercsirkék húsában egyre nagyobb veszélyt jelent a közegészségre nézve, ahogyan az az EFSA és az ECDC jelentésében(32) szerepel;

M.  mivel az állománygyérítés, azaz az a gyakorlat, hogy az állomány egy részét még a tenyészidőszak vége előtt eltávolítják az ott maradó csirkék súlyának növelése érdekében, 25%-kal növeli annak a veszélyét, hogy a brojlercsirkék húsa Campylobacter spp. baktériummal fertőzött lesz, ahogyan az az EFSA jelentésében(33) szerepel;

N.  mivel a keltetők és a szülőállományok nem tartoznak a brojlercsirkékről szóló irányelv hatálya alá, és ezért azok nem képezik állategészségügyi és állatjóléti ellenőrzések tárgyát annak ellenére, hogy a keltetőkben és a szülőállományokban uralkodó körülmények hatással vannak a brojlergazdaságokban élő egyedek egészségére és mortalitására;

O.  mivel az állatjóléttel foglalkozó legutóbbi különleges Eurobarométer-jelentés azt mutatja, hogy állati termékek vásárlásakor az európai polgárok több mint 50%-a keres tájékoztatást a termelési módszerrel kapcsolatosan, és hajlandó lenne többet fizetni a magasabb állatjólétért; mivel az európai polgárok több mint 80%-a azt szeretné, ha a tenyésztett állatok jóléte javulna az EU-ban;

P.  mivel a Bizottság 2009. október 28-i jelentése (COM(2009)0584) szerint, ha a fogyasztók számára több információt nyújtanának az állatok tenyésztési módjáról, az növelné az átláthatóságot és magasabb állatjóléti körülményeket teremtene a tenyésztési gyakorlatok során;

Q.  mivel a baromfira vonatkozó forgalmazási előírások által a baromfihús címkézése tekintetében engedélyezett terminológia önkéntes és nem nyújt teljes átláthatóságot a fogyasztók számára a termelési módszer tekintetében;

R.  mivel az uniós mezőgazdasági termelők és a nem kormányzati szervezetek aggodalmukat fejezték ki az olcsón előállított csirkehús behozatalának társadalmi és környezeti hatásaival, illetve az EU-ban feldolgozott, de harmadik országokból, például Ukrajnából származó csirkehús megtévesztő címkézésével kapcsolatban

1.  aggodalmát fejezi ki a jellemzően a brojlertenyésztés során előforduló, zoonózist okozó Campylobacter spp., Salmonella spp. és E. coli multirezisztens törzsek növekvő jelenléte miatt(34);

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikákat, amelyek ösztönzik a brojlercsirkék alternatív tenyésztési rendszereinek elterjedését, különös tekintettel az olyan rendszerekre, amelyek hagyományos és/vagy nagyobb állatjólétet lehetővé tevő brojlercsirkefajtákat használnak;

3.  aggodalmát fejezi ki, hogy a brojlercsirkékről szóló irányelv állatjólétre kifejtett hatásáról szóló bizottsági jelentés kimutatta a magas – az általános szabályként megállapított 33 kg/m2-nél magasabb – állománysűrűség túlsúlyát, és nem tárt fel javulást a nyomon követett paraméterek tekintetében, beleértve azokat a jóléti mutatókat is, amelyeket gyakran nem megfelelően és nem egységesen alkalmaznak a tagállamokban;

4.  felszólítja a tagállamokat, hogy jobban hajtsák végre és érvényesítsék a brojlercsirkékre vonatkozóan meglévő állatjóléti szabályokat;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szilárd, validált mutatókat a brojlercsirkék és a szülőállományok jólétére vonatkozóan, valamint a keltetőkre vonatkozóan rendelkezésre álló bevált gyakorlatokat tartalmazó iránymutatásokat, amelyek az EFSA szakvéleményein és kapcsolódó tudományos és műszaki bizonyítékain alapulnak;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozatosan szüntesse be a gyorsan növekvő brojlercsirkefajták rendkívüli növekedési ütemben történő tenyésztését, ami veszélyezteti a brojlercsirkék jólétét;

7.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a szabadtartású baromfi arányának növelésére irányuló lehetőségeket azzal a céllal, hogy minden állat rendszeresen legalább szabad levegőre jusson és fajspecifikus módon viselkedhessen;

8.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a baromfitenyészetekben keletkező tűz problémáját, mozdítsák elő a bevált gyakorlatokat és vezessenek be tűzbiztonsági követelményeket, amelyek biztosítják az állatok számára, hogy tűz esetén elmenekülhessenek a helyükről;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy állapítson meg szabályokat a csirkék élő állapotban történő megbéklyózásának, fejjel lefelé történő lógatásának és elektromos vízfürdős kábításának fokozatos beszüntetésére, és ehelyett segítse elő a valóban humánus és kíméletes kábítási módszerek alkalmazását;

10.  felszólítja az EFSA-t, hogy készítsen véleményt az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, zoonotikus potenciállal bíró Campylobacter spp., Salmonella spp. és E. coli jelenlétéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen ütemtervet az alternatív és kisléptékű brojlercsirke-tenyésztési rendszerekről, amelyek magasabb állatjóléti körülményeket garantálnak és/vagy lehetővé teszik a hagyományos brojlercsirkefajták használatát, továbbá fordítson különleges figyelmet az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, fertőző zoonózis-kórokozók jelenlétére és terjedésére, valamint az emberi egészség szempontjából fontos antimikrobiális szerek használatának csökkentésére, „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című állásfoglalással és az állatgyógyászati készítményekről szóló rendelettel összhangban;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a baromfira vonatkozó forgalmazási előírásokat, és az átláthatóság fogyasztók számára történő biztosítása érdekében, megfelelő időn belül vezesse be a csirkehús, az állati termékek és készítmények termelési módszer (a tojáscímkézési rendszerhez hasonlóan), származási ország, állatjólét, egészségügyi hatások és ökológiai lábnyom tekintetében történő kötelező címkézését;

13.  hangsúlyozza, hogy nőtt az alacsonyabb környezeti, szociális, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokkal rendelkező országokból származó csirkehús behozatala; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importált csirkehúst, állati termékeket és készítményeket az uniós környezeti, szociális, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokkal összhangban állították elő;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő időn belül vizsgálja felül a 2007/43/EK tanácsi irányelvet, vezessen be a keltetőkre és a brojler tenyészállatok védelmére vonatkozó konkrét állatjóléti mutatókat, határozzon meg egy sor kötelező és validált állatjóléti mutatót az egyes csirkék jólétének ellenőrzésére vonatkozóan a tenyészetekben (és a szülőállományokban is) és levágáskor az (EU) 2017/625 rendelet 21. cikke (8) bekezdésének és 96. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, fogadjon el szigorúbb környezetvédelmi és állattenyésztési normákat (többek között a nagyobb állatjólétet lehetővé tevő brojlercsirkefajták használatára, a kivétel nélkül betartandó alacsonyabb állománysűrűségre, a csoportonkénti egy példányt meghaladó állománygyérítés tilalmára, a megfelelő ingerekben gazdag környezetet, természetes fényt, szabadtéri területet, megfelelő gubbasztórudakat előíró rendeletekre, valamint szigorúbb levegőminőségi paraméterekre vonatkozóan);

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

(1)

HL L 221., 1998.8.8, 23. o.

(2)

HL L 182., 2007.7.12., 19. o.

(3)

HL L 157., 2008.6.17., 46. o.

(4)

HL L 303., 2009.11.18., 1. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0354.

(6)

HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(7)

HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(8)

EFSA Journal 2013;11(7):3299.

(9)

EFSA Supporting Publications 2012:EN-341.

(10)

EFSA Supporting Publications 2012:EN-295.

(11)

EFSA Journal 2010; 8(7):1670.

(12)

EFSA Journal 2010; 8 (7):1666.

(13)

EFSA Journal 2010; 8(7):1667.

(14)

Az Institut National de la Recherche Agronomique, az Animal Sciences Group of Wageningen UR és az Agence Française de Sécurité Sanitaire des Aliments által az EFSA-nak benyújtott műszaki jelentés: „Toward an Information System on Broiler Welfare: Genetic selection Aspects”, 2010. május 11.

(15)

EFSA Journal 2009; 7(12):1439.

(16)

EFSA Journal 2011; 9(7):2106.

(17)

EFSA Journal 2011; 9(4):2105.

(18)

EFSA Journal 2011; 9(2):2017.

(19)

EFSA Journal 2010; 8(03):1503.

(20)

EFSA Journal 2010; 8(8):1522.

(21)

EFSA Journal 2010; 8(1):1437.

(22)

A zoonózisokkal kapcsolatos adatok összegyűjtésével foglalkozó munkacsoport jelentése: „Analysis of the baseline survey on the prevalence of Salmonella in broiler flocks of Gallus gallus”, A. rész, EFSA Journal (2007) 98, 1-85.

(23)

Jelentés a szárnyasokban (Gallus gallus), a pulykában és a sertésben előforduló Salmonella, illetve a brojlerekben előforduló Campylobacter jejuni és C. coli baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének harmonizált megfigyelési rendszerére irányuló javaslatról, EFSA Journal (2007) 96, 1-46.

(24)

EFSA Journal 2016; 14(2):4380.

(25)

EFSA Journal 2018;16(2):5182.

(26)

Eurostat, statisztikák a vágóhídon végzett vágásokról, valamennyi faj, országonként, 2014.

(27)

Germán Giner Santonja, Konstantinos Georgitzikis, Bianca Maria Scalet, Paolo Montobbio, Serge Roudier, Luis Delgado Sancho, Best Available Techniques (BAT) Reference Document for the Intensive Rearing of Poultry or Pigs, 2017.

(28)

EFSA Journal 2012; 10(6):2767.

(29)

Európai Bizottság, a tagállamokban 2015–2016 között, az állatok levágásával kapcsolatos állatjólét hivatalos ellenőrzésének értékelése céljából, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által végzett ellenőrzésekről szóló áttekintő jelentés.

(30)

Özcan Cengiz, Bekir Hakan Köksal, Onur Tatlı, Eren Kuter, Umair Ahsan, Gülşen Güven, Ömer Sevim, Sacit F Bilgili, Ahmet Gökhan Önol: „Supplemental boric acid does not prevent the development of footpad dermatitis in broilers subjected to high stocking density”, Poultry Science, pey337, 2018. augusztus 14.

(31)

Lara, L.J., Rostagno, M.H.: „Impact of Heat Stress on Poultry Production”, Animals, 2013., 3, 356–369.

(32)

EFSA Journal 2018;16(2):5182.\\tradstudiopproj\PPROJ_WF$\WF_VE\Unit Projects\@REs\Project 5\en-GB\EFSA Journal 2018;16(2):5182.

(33)

EFSA Journal 2010; 8(03):1503.

(34)

EFSA Journal 2018;16(2):5182.

 

Utolsó frissítés: 2018. október 22.Jogi nyilatkozat