Eljárás : 2018/2858(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0489/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0489/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0429

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 265kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0484/2018
17.10.2018
PE624.181v01-00
 
B8-0489/2018

a B8-0410/2018. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól (2018/2858(RSP))


Fredrick Federley az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól (2018/2858(RSP))  
B8-0489/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2016–2020 közötti időszakra szóló, új állatjóléti stratégiáról szóló, 2015. november 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítésre vonatkozó 2017. évi európai uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2018. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0181),

–  tekintettel az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodásra,

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”)(2),

–  tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/302 bizottsági végrehajtási határozatra(4),

–  tekintettel az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000095/2018 – B8-0410/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2007/43/EK irányelv (a brojlercsirkékről szóló irányelv) meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat;

B.  mivel a 2007. évi irányelv végrehajtása nem egységes, és a Bizottság közelmúltbeli végrehajtási jelentésének tanúsága szerint a végrehajtás a legjobb esetben is következetlen a tagállamok között;

C.  mivel az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens baktériumok kialakulásában az egyik legfontosabb szerepet az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények, mindenekelőtt a növekedésserkentők, valamint a metafilaxisra és profilaxisra alkalmazott készítmények túlzott használata játszotta;

D.  mivel az állatjóléti szabályozást korszerűsíteni kell az új tudományos eredmények fényében, valamint kellő hangsúlyt helyezve a mezőgazdasági állattenyésztés hatékonyságára és versenyképességére; mivel a helyes állattenyésztés meghatározása elősegítené az Unió-szerte egységes állatjóléti előírások kidolgozását;

E.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hozzájárulnak az Unión belüli egyenlő versenyfeltételekhez és ezáltal a belső piac jó működéséhez;

F.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

G.  mivel az állatjólét szorosan összekapcsolódik az állat- és közegészségüggyel;

H.  mivel az EU 2009 és 2014 között 18,6%-kal növelte brojlercsirke-tenyésztését, és ezzel 11,3%-os részarányt ért el a globális termelésen belül; mivel az uniós baromfiágazat több mint negyedmillió főt foglalkoztat, akiknek 62%-a a vágási/feldolgozási folyamatokban vesz részt, közel ötödét (19%-át) pedig az elsődleges termelésben, főként a 23 360 nagyüzemi brojlergazdaságban alkalmazott dolgozók adják;

I.  mivel az uniós baromfimellhús-felhasználásnak éves szinten 25%-át az EU olyan harmadik országokból származó importárukkal fedezi, amelyek kevésbé szigorú állatjóléti jogszabályokat alkalmaznak; mivel az importált baromfihús nagy része a közétkeztetésben vagy élelmiszer-feldolgozásban kerül felhasználásra, ahol a hús eredetére vonatkozó információ feltüntetése nem kötelező;

J.  mivel az állattenyésztés környezeti hatásaira vonatkozó legfrissebb becslések szerint a baromfitenyésztés során a legalacsonyabb az ammónia-kibocsátás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása; mivel a termékegységenkénti kibocsátást tekintve a mezőgazdasági termelés kibocsátásintenzitása a legalacsonyabbak közé tartozik, a csirkéből készült termékek esetében pedig az átlagos összkibocsátásintenzitás 100 CO2-egyenérték/kg alatti;

1.  üdvözli az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodást; üdvözli az antibiotikum-metafilaxis és -profilaxis alkalmazásának korlátozását rögzítő rendelkezéseket; reméli, hogy a rendelet megteremti a hátteret az állatgyógyászati készítmények terén a hiánypótló innováció számára, ezzel pedig hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez;

2.  hangsúlyozza, hogy az állattenyésztési technikák fejlesztése jóvoltából – így például a természetes fény, tiszta levegő és tágasabb terek biztosításával, valamint az ammónia csökkentésével – javulni fog a baromfik életminősége, valamint kevésbé lesz szükség az antimikrobiális szerek alkalmazására;

3.  hangsúlyozza, hogy az állatjólét már önmagában is egyféle megelőző intézkedés, mivel hozzájárul az állati megbetegedések kockázatának csökkentéséhez, ezáltal pedig az antimikrobiális szerek mérsékeltebb alkalmazásához;

4.  emlékezteti a Bizottságot az állategészségügyi stratégia „jobb megelőzni, mint gyógyítani” megállapítására, valamint ezen alapelv érvényre juttatásának jelentőségére;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a megelőző – például betegségfelügyeleti, -ellenőrzési és a kutatási – intézkedések tagállamok általi végrehajtásáról;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse a tudományosan megalapozott bevált gyakorlatok cseréjét és terjesztését, és a már működő, különböző európai programok keretében ösztönözze az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos kutatást-fejlesztést és innovációt;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a 2007/43/EK irányelvben foglaltak tiszteletben tartását annak érdekében, hogy az irányelvben meghatározott intézkedések és célkitűzések javulást hozzanak a vágási célra nevelt csirkék jóléte tekintetében; hangsúlyozza, hogy rendelkezni kell a meg nem felelés esetén alkalmazható szankciókról;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokból importált baromfihúsok határokon végzett ellenőrzésének megerősítésével biztosítsa, hogy ezen importáruk feleljenek meg az uniós állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi jogszabályokban foglaltakkal;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket azt illetően, hogy a tagállamok körében harmonizált, mérhető állatjóléti mutatókat lehessen alkalmazni;

10.  felszólítja a tagállamokat, hogy mindenre kiterjedően gondoskodjanak az állattartók megfelelő és szükséges, a 2007/43/EK irányelvben meghatározottak szerinti képzéséről;

11.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az állatjólét javítása – miként azt már a nemzetközi állatjóléti tevékenységeknek az európai állattenyésztők globális versenyképességére gyakorolt hatásáról szóló bizottsági jelentés (COM(2018)0042) is megállapította – sok esetben a termelés növekedését eredményezi, és ily módon kedvező hatásait a gazdasági szereplők a mezőgazdasági termelési lánc teljes egészében megérzik; hangsúlyozza következésképp, hogy az eredmények, amelyek olyan intézkedésekből származnak, mint amilyeneket ez az állásfoglalás is megállapít, komoly gazdasági, humán- és állategészségügyi, valamint környezeti jelentőséggel bírnak;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy az állatjóléti előírások unióbeli harmonizált rendszerének kialakítása érdekében az uniós szintű harmonizált állatjóléti mutatókra építve hozza létre az agrár-élelmiszeripari termékek állatjóléti uniós címkézési rendszerét, ezáltal elősegítve a fogyasztók tájékoztatását a mezőgazdasági termelés állatjóléti vonatkozásairól;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a baromfihúst tartalmazó feldolgozott termékek származásának kötelező címkézésére vonatkozó jogszabályokra a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és közétkeztetési szolgáltatások területén, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak;

14.  megjegyzi, hogy a zárt tartásban nevelt baromfik húsa az elfogyasztott takarmány kedvezőbb fehérjebeépítése miatt alacsonyabb kibocsátási szintekkel rendelkezik, és hogy az európai baromfitenyésztésnek az „extenzív gazdálkodásra” vagy az „ökológiai” termelésre való átállása komoly gazdasági és környezeti következményekkel járna;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1)

HL C 366., 2017.10.27., 149. o.

(2)

HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(3)

HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(4)

HL L 43., 2017.2.21., 231. o.

Utolsó frissítés: 2018. október 22.Jogi nyilatkozat