Eljárás : 2018/2870(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0494/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0494/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0435

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 271kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0493/2018
22.10.2018
PE624.189v01-00
 
B8-0494/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))


Rebecca Harms, Heidi Hautala, Indrek Tarand a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))  
B8-0494/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen a Fekete-tenger medencéjének a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes elcsatolása utáni stratégiai katonai helyzetéről szóló, 2015. június 11-i(1), az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a Krím félszigeti helyzetről szóló, 2017. március 16-i(2), az Ahtem Çiygöz és İlmi Ümerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügyéről szóló, 2017. október 5-i(3), valamint az Oroszországról, különösen Oleg Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló, 2018. június 14-i állásfoglalásra(4),

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló, 2003. december 24-i megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra(5),

–  tekintettel a Bizottságnak és Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő/alelnök) az Ukrajnával kötött társulási megállapodás végrehajtásáról szóló, 2017. november 14-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2017)0376);

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a Kercsi-szorosi híd részleges megnyitásáról szóló, 2018. május 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács 2018. július 30-i 2018/1085/KKBP határozatára(6), amely az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések hatálya alá von a Kercsi-szorosi híd építésében rész vevő hat jogi személyt,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Ukrajna és Oroszország közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló, 2003. december 24-i kétoldalú egyezmény e területeket a két állam államhatár által körülhatárolt beltengereként határozza meg, valamint Ukrajnát és Oroszországot hatáskörrel ruházza fel az általuk gyanúra okot adó hajók ellenőrzésére;

B.  mivel 2008-ban Ukrajna és Oroszország aláírták az Azovi-tenger demarkációs vonaláról szóló jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az Azovi-tenger tengeri területének 62%-át Ukrajna kapta; mivel a Krím félsziget 2014-ben történt elfoglalását követően Oroszország magához ragadta Ukrajna parti tengerének egy részét, és egyoldalúan úgy döntött, hogy saját tengeri területének tekinti Ukrajna fekete-tengeri, azovi-tengeri és kercsi-szorosi kizárólagos gazdasági övezetét és kontinentális talapzatát;

C.  mivel a Kercsi-szorosi híd Ukrajna hozzájárulása nélkül való megépítése ismételt megsértése Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, és további kísérlet a jogellenesen annektált Krím félszigetnek az Oroszországi Föderációba való integrálására;

D.  mivel az orosz határőrök 2018 áprilisának második felében elkezdték megállítani és ellenőrizni az azovi-tengeri ukrán kikötőkbe (Mauripolba és Berdijanszkba) tartó és onnan induló külföldi hajókat; mivel ezek az ellenőrzések egybeestek a jogellenesen annektált Krím félszigetet és Oroszország szárazföldi részét összekötő, Kercsi-szoroson átívelő híd építésének befejezésével;

E.  mivel sem az orosz hajókat, sem pedig az azovi-tengeri orosz kikötőkbe tartó hajókat nem vetik alá hasonló eljárásnak;

F.  mivel a Kercsi-szoros – az Azovi- és a Fekete-tenger közötti egyetlen átjáró – felett átívelő híd építése korlátozza az azovi-tengeri kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és komoly problémákat okozott a szabad áruszállításban;

G.  mivel az újonnan épített híd korlátozza az azovi-tengeri kikötőkbe érkező hajók méretét, mivel 35 méter magas, ezért alatta csak olyan hajók haladhatnak át biztonságosan, amelyek merülésvonal fölötti magassága nem nagyobb 33 méternél, hosszuk pedig 160 méternél, így – az e vizek hajóforgalmának 20%-át adó – Panamax méretű hajók ki vannak zárva;

H.  mivel a Kercsi-szoroson áthaladó hajók Oroszországi Föderáció általi igen aprólékos ellenőrzése akár 72 órát is igénybe vehet, ami komoly késedelmet okoz, fékezi az áruszállítást, és kézzelfogható pénzügyi veszteségeket okoz az ukrán gazdaság és azon kereskedők számára, akiknek a hajói e rendszer hatálya alá tartoznak;

I.  mivel az EKSZ szerint körülbelül 220, uniós tagállam lobogója alatt közlekedő hajót vetettek alá ennek a hosszadalmas ellenőrzési eljárásnak;

J.  mivel az ENSZ Alapokmányának 33. cikkével és az UNCLOS 279. cikkével összhangban Ukrajna törekedett az Oroszországgal folytatott vita békés rendezésére; mivel Ukrajna 2016. szeptember 16-án választottbírósági eljárást indított az Oroszországi Föderáció ellen, és az UNCLOS XV. részének és VII. mellékletének megfelelően bejelentést és keresetnyilatkozatot nyújtott be;

K.  mivel a Krím félsziget jogellenes annektálása óta az azovi-tengeri, mauripoli és berdijanszki ukrán kikötők jelentősége megnőtt, mivel az ukrán export 80%-a e kikötőkön és vizeken keresztül történik;

L.  mivel az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményeire válaszul Ukrajna 2018. szeptember 17-én úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi az Oroszországgal 1997-ben aláírt általános „barátsági megállapodást”; mivel Oroszország bejelentette a tengerészgyalogság és a part menti tüzérség további erőinek átvezénylését az Azovi-tengerre, valamint azon szándékát, hogy az év végéig haditengerészeti támaszpontot hozzon létre ezeken a vizeken;

1.  helyteleníti az Oroszországi Föderáció azovi-tengeri intézkedéseit, amelyek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának újabb égbekiáltó megsértését jelentik, és elítéli az ukrán és harmadik államok lobogója alatt közlekedő kereskedelmi hajók – köztük 220, uniós tagállami lobogó alatt közlekedő hajó – szükségtelen megállítását és az ezekbe a hajókba való behatolást;

2.  az Oroszország által végzett megalapozatlan ellenőrzéseket a hajózás szabadságát korlátozó és a régióbeli kereskedelmet és közlekedést akadályozó fellépésnek tekinti, amely óriási várakozási költségeket okoz az ukrajnai kikötőbe tartó vagy onnan induló valamennyi hajó esetében, továbbá úgy tekinti, hogy ez újabb próbálkozás e vízterület annektálására és Oroszország „belső tavává” tételére;

3.  úgy véli, hogy Oroszország tudatosan és szándékosan megkülönböztetést alkalmaz az ukrán kikötőkkel szemben, és visszaél az ellenőrzés jogával; hangsúlyozza, hogy ez felér az azovi-tengeri kikötők de facto blokádjával;

4.  rámutat arra, hogy az Azovi-tenger térségében végrehajtott orosz intézkedések akadályozzák a nemzetközi tengeri forgalmat, sértik a tengerek és a hajózás szabadságát, és az ukrajnai helyzet további destabilizálásához vezetnek;

5.  mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a régióbeli feszültségek kiéleződnek, és a konfliktus immár a tengerre is kiterjed, amint azt az orosz haditengerészet fokozott jelenléte, a fekete-tengeri flotta és az azovi-tengeri parti őrség megerősítése is bizonyít,

6.  arra ösztönzi Ukrajnát, hogy továbbra is diplomáciai és jogi eszközök – többek között az UNCLOS szerinti folyamatban lévő választottbírósági eljárás – alkalmazásával küzdjön az orosz fellépésekkel szemben;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a régió gazdasági helyzetét az Oroszországi Föderáció súlyosan aláássa a teherforgalom korlátozásával és késleltetésével, ami érinti az ukrán tengeri kikötők munkaterhelését és akadályozza a helyi gazdaságot; megjegyzi, hogy a több tízmillió euróra rúgó pénzügyi veszteségek az e vizeken tevékenykedő uniós kereskedőket is érintik;

8.  elítéli, hogy Oroszország tovább militarizálja a Fekete-tengert és immár az Azovi-tengert is, különösen a számos katonai és járőrhajó Kaszpi-tengerről való átvezénylésével; sajnálattal állapítja meg, hogy az Azovi-tenger új színterévé vált Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépésének;

9.  helyteleníti a jogellenesen annektált Krím félszigetet és Oroszország szárazföldi részét összekötő Kercsi-szorosi híd megépítését, amelyre Ukrajna hozzájárulása nélkül került sor, és amely akadályozza az Azovi- és a Fekete-tenger közötti hajózást a Kercsi-szoroson keresztül; úgy véli, hogy e fellépés célja a Krím félsziget további erőszakos integrálása Oroszországba és Ukrajnától való elszigetelése, amelynek továbbra is részét képezi;

10.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy támogassa és segítse Ukrajnát az ország által a nemzetközi jog és a vonatkozó egyezmények keretében indított eljárásokban a visszaélésszerű ellenőrzések jelenlegi gyakorlatának megszüntetése és az országot megillető jogok helyreállítása érdekében;

11.  véleménye szerint az orosz intézkedések elleni nyugati, köztük az EU általi tiltakozások gyengék és eredménytelenek voltak annak ellenére, hogy a szóban forgó intézkedések komolyak, és Oroszország azovi-tengeri műveletei mögött stratégiai törekvés húzódik meg, és hogy egyre több nyugati lobogó alatt közlekedő hajót érintenek;

12.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy – az Európa kapujában kialakuló konfliktus egyre növekvő lehetősége miatt – szorosabban kövesse nyomon az azovi-tengeri biztonsági helyzet alakulását, amely az EU és tagállamai számára jelentősebb közvetlen biztonságpolitikai következményekkel járhat; elvárja, hogy e közeledő újabb válság tekintetében a tagállamok következetes és egységes megközelítést alkalmazzanak Moszkva vonatkozásban;

13.  arra ösztönzi az alelnököt/főképviselőt, hogy a tagállamokkal a Tanácsban folytatott tárgyalások során vegye fontolóra az Oroszország elleni célzott szankciók megerősítésének kezdeményezését az azovi-tengeri konfliktus lehetséges kiéleződésének megakadályozása érdekében;

14.  úgy véli továbbá, hogy a Kercsi-szoroson áthaladó hajók ellenőrzésével és felügyeletével megbízott ENSZ-misszió létrehozása csökkenthetné a feszültséget, elősegíthetné a párbeszédet és megelőzhetné a válság súlyosbodását;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, a tagállamoknak, az ENSZ és a NATO főtitkárának, valamint az EBESZ-nek.

(1)

HL C 407., 2016.11.4., 74. o.

(2)

HL C 263., 2018.7.25., 109. o.

(3)

HL C 346., 2018.9.27., 86. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0259.

(5)

HL L 161., 2014.5.29., 3. o.

(6)

HL L 194., 2018.7.31., 147. o.

Utolsó frissítés: 2018. október 24.Jogi nyilatkozat