Eljárás : 2018/2870(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0495/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0495/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0435

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 265kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0493/2018
22.10.2018
PE624.190v01-00
 
B8-0495/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))


Victor Boştinaru, Knut Fleckenstein, Tonino Picula, Liisa Jaakonsaari az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))  
B8-0495/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnára vonatkozó és a a Krím félszigeten kialakult helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes elcsatolása után a Fekete-tenger medencéjének stratégiai katonai helyzetéről szóló, 2015. június 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének a Kercsi-szorosi híd részleges megnyitásáról szóló, 2018. május 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a 20. EU–Ukrajna csúcstalálkozót követően 2018. július 9-én, Brüsszelben elfogadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. július 30-i (KKBP) 2018/1085 tanácsi határozatra(2), amely további hat szervezetet add hozzá a Kercsi-szorosi híd építésében rész vevő, a korlátozó intézkedések hatálya alá vont személyek, szervezetek és szervek 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt listájához,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló 2003. évi megállapodásra, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Krím félsziget Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása megváltoztatta a geopolitikai helyzetet a világ ezen részén, ami jelentős következményekkel járt a Fekete-tenger, a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger tekintetében;

B.  mivel Oroszország Ukrajna hozzájárulása nélkül és szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű megsértésével építette meg a Kercsi-szorosi hidat, továbbá egy gázvezetéket, és lefektetett egy tenger alatti vezetéket, amelyek a Krím félszigetet kötik össze az orosz területekkel; mivel ez a híd – műszaki jellemzői miatt – korlátozza egyes kereskedelmi hajók (Panamax osztályú hajók) Kercsi-szoroson az Azovi-tenger ukrán kikötőibe, vagy e kikötőkből a Fekete-tengerre való áthaladását, ezáltal az ENSZ Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseit megsértve korlátozza a navigációt;

C.  mivel e masszív híd megépítése negatív hatást gyakorol a környezetre, csökkenti a tengerszoros tengerszintjét, és hatással van az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közötti vízcserére;

D.  mivel 2018. április 29-én az orosz határőrök intenzív ellenőrzéseket kezdtek a külföldi hajókon, többek között az uniós tagállamok lobogója alatt közlekedő hajókon, ami indokolatlan (akár hatnapos) késedelmet és jelentős pénzügyi veszteségeket okozott Mariupol és Berdijanszk ukrán kereskedelmi kikötőknek, valamint a hajózási társaságokra is hatással volt; mivel ezek a városok és a szélesebb régió már most negatív gazdasági és társadalmi következményekkel néz szembe a Krím félsziget annektálása és a Kelet-Ukrajnában jelenleg is folyó, Oroszország által támogatott konfliktus miatt;

E.  mivel a Kercsi-szoros hajózható része ukrán vizeken található;

F.  mivel a Krím félsziget feletti de facto orosz ellenőrzés korlátozza Ukrajna azon képességét, hogy gyakorolja jogait a kizárólagos gazdasági övezetei felett, és szénhidrogén-kitermelést folytasson a Fekete- és Azovi-tengerben található kontinentális talapzaton; mivel 2016-ban Ukrajna az ENSZ Tengerjogi Egyezményéhez kapcsolódó keresetet indított az Oroszországi Föderáció ellen, hogy érvényesítse parti államként a jogtalanul megszállt Krím félszigethez kapcsolódó tengeri területeken fennálló jogait, miközben az Oroszországi Föderáció 2018. május 22-én kifogásokat nyújtott be az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti választottbíróság joghatósága ellen;

G.  mivel az Oroszországi Föderáció felgyorsította a fekete-tengeri flottája bővítését és korszerűsítését, tovább folytatta a Krím félsziget militarizációját, és fokozta katonai jelenlétét a korábban szinte teljesen demilitarizált Azovi-tengeren, többek között a kaszpi-tengeri flottája egy részének áthelyezésével; mivel Ukrajna, jogainak védelmére törekedve, kiegészítő erőket telepített az Azovi-tenger part menti területeire, és 2018. szeptember 16-án bejelentette, hogy az év végéig haditengerészeti támaszpont építését tervezi; mivel a fokozott feszültség és katonai jelenlét incidensek kialakulásához és az európai biztonságot érintő, szélesebb körű következményekkel járó további eszkalációhoz vezethet;

1.  nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, valamint egyértelműen elítéli a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, valamint az Ukrajna keleti részén tevékenykedő szeparatista erők Oroszország általi támogatását és a minszki megállapodások be nem tartását;

2.  elítéli a Kercsi-szorosi híd megépítését és a hajózási jogok megsértését Ukrajna felségvizein, ami uniós lobogó alatt közlekedő hajókat is érint; rámutat, hogy Oroszországot a nemzetközi tengeri jog és az Ukrajnával kötött kétoldalú együttműködési megállapodás arra kötelezi, hogy ne hátráltassa vagy akadályozza a Kercsi-szoros tranzitáthaladását; hangsúlyozza, hogy a hajók – véletlenszerűen megengedett – ellenőrzésével nem lehet visszaélni, illetve nem lehet azt politikai okokból Ukrajna biztonságának, integritásának, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének további destabilizálása céljából végrehajtani; felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt annak követelésére, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntesse meg a hajók intenzív és megkülönböztető ellenőrzését, és – szükség esetén – mérlegelje a megfelelő ellenintézkedések meghozatalát;

3.  üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy a híd megépítésében részt vevő hat vállalkozásra korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak; sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a szankciók egyelőre nem jártak a várt eredményekkel, különösen Oroszország agresszív fellépésének megakadályozása és a viták békés rendezésének előmozdítása tekintetében; felhívja a tagállamokat, hogy maradjanak egységesek, és képviseljenek egységes álláspontot az Oroszországgal fenntartott uniós kapcsolatok terén, és arra ösztönzi Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt, hogy lépjen fel közvetítőként Kijev és Moszkva között, hogy tárgyalásos megoldásokat érjenek el, és elkerüljék a további eszkalációt;

4.  támogatja Ukrajna azon erőfeszítéseit, hogy Oroszország Kercsi-szorosi híd építésével kapcsolatos intézkedései révén felvetődő problémákat úgy kívánja megoldani, hogy az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti választottbírósághoz fordul a Fekete-tengeren, a Kercsi-szorosnál és az Azovi-tengeren fennálló parti jogaira vonatkozóan; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy fogadja el a választottbíróság joghatóságát;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy gondosan elemezze, milyen hatást gyakorol Mariupol és Berdijanszk ukrán városokra, valamint átfogóan az ukrán kereskedelemre az oroszok által gyakorolt korlátozás, és terjesszen elő és hajtson végre olyan projekteket, amelyek fokozzák a társadalmi ellenálló képességet és előmozdítják a gazdasági fejlődést ezekben a városokban és Ukrajna tágabb értelemben vett délkeleti régiójában;

6.  aggodalmát fejezi ki a Kercsi-szorosi híd káros környezeti hatása miatt, amely érintheti a fekete-tengeri medence valamennyi országának érdekeit; felhívja Ukrajnát, a Bizottságot és a Fekete-tenger partján lévő tagállamokat, hogy kövessék nyomon a helyzet alakulását, cseréljék ki egymással a vonatkozó információkat, és mérjék fel a lehetséges helyreállítási szükségleteket;

7.  mély aggodalmát fejezi ki a Krím félsziget, a Fekete-tenger és most az Azovi-tenger – behatolásvédelmi és területvédelmi (A2/AD) képességek bevetésével történő – militarizációja miatt, ami veszélyezteti Ukrajna és a tágabb régió – többek között néhány uniós tagállam – biztonságát; úgy véli, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója megbízatásának ki kell terjednie az új azovi-tengeri feszültségekre, és a missziót fel kell szerelni a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy el tudja látni megfigyelő szerepét a tengeri területeken;

8.  őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak és barátainak, valamint gyors felépülést kíván a krími Kercs városában a közelmúltban történt lövöldözés során megsebesült személyeknek;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna és Oroszország elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint az ENSZ főtitkárának.

(1)

HL C 407., 2016.11.4., 74. o.

(2)

HL L 194., 2018.7.31., 147. o.

Utolsó frissítés: 2018. október 24.Jogi nyilatkozat