Eljárás : 2018/2870(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0496/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0496/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0435

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 271kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0493/2018
22.10.2018
PE624.191v01-00
 
B8-0496/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))


Charles Tannock, Anna Elżbieta Fotyga, Zdzisław Krasnodębski, Raffaele Fitto, Karol Karski, Jana Žitňanská, Ruža Tomašić, Monica Macovei, Jan Zahradil, Branislav Škripek, Jadwiga Wiśniewska az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))  
B8-0496/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló, 2014. március 13-i(1), az Ukrajnáról szóló, 2014. július 17-i(2), a Fekete-tenger medencéjének a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes elcsatolása utáni stratégiai katonai helyzetéről szóló, 2015. június 11-i(3), az Ahtem Çiygöz és İlmi Ümerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügyéről szóló, 2017. október 5-i(4), valamint az Oroszországról, különösen Oleg Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló, 2018. június 14-i állásfoglalásra(5),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a Kercsi-szorosi híd részleges megnyitásáról szóló, 2018. május 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ tengerjogi egyezményére, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésre és az ENSZ Alapokmányára,

–  tekintettel az Orosz Föderáció és Ukrajna közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló 2003. évi megállapodásra, a biztonsági garanciákról szóló, 1994. december 5-i budapesti megállapodásra, valamint a minszki megállapodások végrehajtására szolgáló, 2015. február 12-i intézkedéscsomagra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az orosz katonai és parti őrségi hajók bevetése előtt már kevés híja volt az Azovi-tenger demilitarizációjának; mivel Oroszország intézkedései a Fekete-tenger és az Azovi-tenger biztonsági helyzetének további romlásához vezettek, és jelentős hatással vannak a jelenleg zajló kelet-ukrajnai háborúra;

B.  mivel az ENSZ tengerjogi egyezménye és az Azovi-tengerről szóló 2003. évi megállapodás is rendelkezik a hajózás szabadságáról; mivel az utóbbi megállapodás a tengert a két állam beltengerének részeként határozza meg, és mindkét félnek hatáskört biztosít az Azovi-tenger területére belépő és az onnan kilépő hajók ellenőrzésére;

C.  mivel a jogellenesen annektált Krím félszigetre vezető Kercsi-szorosi híd Ukrajna hozzájárulása nélkül való megépítésével az Orosz Föderáció ismét megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását;

D.  mivel a Kercsi-szorosi híd korlátozza az azovi-tengeri ukrán kikötőbe érkező hajók méretét (merülésvonal fölötti magasságuk nem lehet nagyobb 33 méternél, hosszuk pedig 160 méternél), ezért – a híd megépítése előtt a hajóforgalom 20%-át adó – Panamax osztályú hajók számára lehetetlenné vált az Azovi-tenger területére való belépés;

E.  mivel Oroszország gyakran megállítja a mariupoli és berdijanszki ukrán kikötőkbe tartó vagy ezekből induló hajókat, és hosszan, akár több napig is végzi ellenőrzésüket; mivel az orosz lobogó alatt közlekedő hajókon nem kötelező ilyen ellenőrzéseket végezni;

F.  mivel 2018 áprilisa óta nem kevesebb mint 120 uniós tagállami hajót vetettek alá Oroszország visszaélésszerű ellenőrzési eljárásainak az Azovi-tenger térségében;

G.  mivel az Oroszország által alkalmazott új gyakorlat jelentős negatív hatást gyakorolt a helyi gazdaságra és az azovi-tengeri ukrán kikötők munkaterhelésére, amelyek a Krím félsziget jogellenes annektálását követően az ukrán tengeri export volumenének 80%-át kezelték;

H.  mivel a harmadik országok felségvizei megsértésének vagy a tengeri szállítás megakasztásának módszerét Oroszország korábban már alkalmazta a Balti-tengeren, különösen Észtországgal, Lettországgal és Lengyelországgal szemben (a Visztula-öbölben);

I.  mivel 2018 szeptemberében Ukrajna úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodást, és haditengerészeti támaszpontot hoz létre az Azovi-tengeren, tehát növeli ott katonai jelenlétét;

1.  határozottan elítéli Oroszország azovi-tengeri intézkedéseit, amelyek akadályozzák a hajózást, késéseket okoznak, jelentősen növelik a szállítási költségeket, és Oroszország hibrid hadviselésének újabb elemét képviselik, valamint a nemzetközi jog és Oroszország saját kötelezettségvállalásainak megsértését jelentik; különösen aggályosnak tartja, hogy az orosz parti őrség ellenőrzés céljából az ukrán partvonaltól 12 mérföld távolságon belül állít meg hajókat;

2.  mély aggodalmát fejezi ki az Azovi-tenger és a Fekete-tenger térsége, különösen a jogtalanul elfoglalt Krím félsziget folyamatos militarizációja miatt, beleértve az A2/AD képességek, köztük az új S-400 légvédelmi rendszerek Orosz Föderáció általi kifejlesztését;

3.  nagyon komoly aggodalmát fejezi az Azovi-tenger igen ingatag biztonsági helyzetével kapcsolatban, amely könnyen nyílt konfliktussá fokozódhat;

4.  elítéli az Azovi-tenger területére belépő és onnan kilépő, ukrán kikötőkbe tartó és onnan kilépő hajók esetében Oroszország által alkalmazott, túlzottan hosszú ellenőrzést; hangsúlyozza, hogy az orosz hajókat, illetve az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan kilépő hajókat nem vetik alá hasonló ellenőrzésnek; hangsúlyozza, hogy ezek az ellenőrzések katasztrofális hatást gyakorolnak az ukrán halászati ágazatra;

5.  úgy véli, hogy a szóban forgó gyakorlat az ukrán kikötőkkel szembeni tudatos és szándékos megkülönböztetés, és az ellenőrzés jogával való visszaélés; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ha nem lépnek fel ellene, az azovi-tengeri ellenőrzés és blokád módszerét máshol, többek között a Fekete-tengeren is alkalmazni fogják;

6.  helyteleníti, hogy Oroszország a jogellenesen annektált Krím félsziget erőszakos integrációjára tesz kísérletet a Kercsi-szorosi híd építésével; üdvözli a Tanács azon határozatát, amellyel kiterjeszti a korlátozó intézkedéseket a Kercsi-szorosi híd építésében részt vevőkre, és felkéri a Tanácsot, hogy terjessze ki a szankciók hatálya alá tartozó intézkedések körét az Oroszország által az Azovi-tengeren alkalmazott, visszaélésszerű és diszkriminatív ellenőrzési szabályok kidolgozásáért és végrehajtásáért felelősökre és a Kercsi-szorosi híd építését és üzemeltetését felügyelőkre is;

7.  felhívja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy megfigyelő missziójának megbízatását terjessze ki az Azovi-tengerre is, vagy hozzon létre külön nemzetközi megfigyelő missziót erre a víztestre vonatkozóan;

8.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy – az Európa kapujában kialakuló konfliktus egyre növekvő lehetősége miatt – szorosabban kövesse nyomon az azovi-tengeri biztonsági helyzet alakulását, amely az EU és tagállamai számára jelentősebb közvetlen biztonságpolitikai következményekkel járhat; e tekintetben úgy véli, hogy nagyon hasznos lenne a Krím félszigettel és a Donyec-medencével foglalkozó uniós különmegbízottat kinevezni, akinek az Azovi-tenger is a hatáskörébe tartozna;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy indítson különleges szakértői küldöttséget a régióba a de facto blokád okozta gazdasági károk felmérésére, és vegye fontolóra az érintett területen végrehajtható különleges gazdaságfejlesztési program létrehozását, beleértve a mariupoli polgári repülőtér újranyitásához és az ukrán áruk számára alternatív szállítási útvonalak kidolgozásához nyújtandó segítséget;

10.  helyteleníti a kőolaj és földgáz jogellenes kitermelését, amelyet az Oroszországi Föderáció ukrán területen végez; hangsúlyozza annak lehetséges veszélyét, hogy Oroszország megszerzi az azovi-tengeri ukrán olaj- és gázmezőket, amint sikerül az Azovi-tengert az Oroszországi Föderáció beltengerévé tennie;

11.  örömmel veszi tudomásul, hogy a NATO szilárdan támogatja Ukrajnát; további segítségnyújtást és részvételt kér, többek között a fekete-tengeri és azovi-tengeri jelenlét növelését, közös katonai gyakorlatokat és műveleteket, valamint az ukrán katonai és haditengerészeti képességek megerősítéséhez nyújtott segítséget;

12.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy segítse az ukrán felet abban, hogy az előnyére fordítsa a diplomáciai fellépéseket és a nemzetközi jogban és a vonatkozó egyezményekben rögzített jogi eljárásokat, többek között az ENSZ tengerjogi egyezménye keretében jelenleg zajló választottbírósági eljárást, Oroszország azovi-tengeri ellenséges gyakorlatának megakadályozása céljából;

13.  újból megerősíti, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét és területi integritását; újból megerősíti Ukrajna Krím félsziget feletti szuverenitását;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkárának, a NATO főtitkárának, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az EU tagállamainak.

(1)

HL C 378., 2017.11.9., 213. o.

(2)

HL C 224., 2016.6.21., 14. o.

(3)

HL C 407., 2016.11.4., 74. o.

(4)

HL C 346., 2018.9.27., 86. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0259.

Utolsó frissítés: 2018. október 24.Jogi nyilatkozat