Eljárás : 2018/2870(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0497/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0497/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0435

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 270kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0493/2018
22.10.2018
PE624.192v01-00
 
B8-0497/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))


Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Martina Dlabajová, María Teresa Giménez Barbat, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Azovi-tengeren kialakult helyzetről (2018/2870(RSP))  
B8-0497/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló 2014. március 13-i(1), az Ukrajnáról szóló 2014. július 17-i(2), a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes elcsatolása után a Fekete-tenger medencéjének stratégiai katonai helyzetéről szóló 2015. június 11-i(3), az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról szóló 2017. március 16-i(4), az Ahtem Çiygöz és İlmi Ümerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügyéről szóló 2017. október 5-i(5), valamint az Oroszországról, különösen Oleg Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló 2018. június 14-i állásfoglalásra(6),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra(7),

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló 2003. évi megállapodásra, a biztonsági garanciákról szóló, 1994. december 5-i budapesti megállapodásra, valamint a 2015. február 12-i minszki megállapodások végrehajtására szolgáló intézkedéscsomagra,

–  tekintettel a Krím félsziget jogellenes elcsatolására válaszul bevezetett, az Oroszországi Föderációt korlátozó intézkedésekre, valamint Ukrajna szándékos destabilizálására, többek között a Krím félszigettel és Szevasztopollal folytatott gazdasági kapcsolatok korlátozására,

–  tekintettel az ENSZ tengerjogi egyezményére, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésre, az ENSZ Alapokmányára, valamint „Az államok felelőssége a nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért” című dokumentum cikktervezeteire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Krím félsziget 2014. évi orosz megszállását megelőzően az Azovi-tenger nagymértékben demilitarizált övezet volt, és a két ország közötti megállapodás alapján tengeri kijáratot biztosított az ukrán és az orosz hajók számára is, garantálva Oroszország és Ukrajna számára is a gyanúsnak ítélt hajók ellenőrzésének jogát;

B.  mivel a Krím félsziget megszállásával és a Kercsi-szorosi híd megépítésével megnövekedett az Azovi-tenger stratégiai jelentősége, ami a fokozott orosz haditengerészeti mozgósítások révén a terület militarizálásához vezetett, és jelentős mértékben akadályozza a hajók számos ukrán kikötőhöz – különösen Mariupol és Berdijanszk kikötőjéhez – való hozzáférését;

C.  mivel Oroszországnak a Kercsi-szoros felett gyakorolt befolyása kihat az Ukrajna keleti részén zajló általános konfliktusra, és további kihívást jelent Ukrajna szuverenitása és területi integritása szempontjából;

D.  mivel a Kercsi-szorosi híd Oroszország és a Krím félsziget közötti megépítésével az Oroszországi Föderáció sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását;

E.  mivel 2018. júliusban az EU hat orosz jogi személlyel egészítette ki az uniós szankciójegyzéket a Kercsi-szorosi híd megépítésében való jogellenes részvételük miatt; mivel az Oroszországi Föderációval és a jogellenesen megszállt Krím félszigettel szemben hatályban lévő uniós korlátozó intézkedések értelmében az európai vállalatok nem vehetnek részt infrastrukturális projektekben, illetve nem járulhatnak hozzá ezekhez, például a Kercsi-szorosi híd megépítéséhez sem; mivel számos európai vállalatról megállapították, hogy az építkezéshez berendezéseket és anyagot szállítottak;

F.  mivel Oroszország gyakran és visszaélésszerű módon megállítja és ellenőrzi az ukrán kikötőkből induló vagy oda tartó, a Kercsi-szoroson áthaladó hajókat;

G.  mivel az ENSZ tengerjogi egyezménye és az Azovi-tengerről szóló 2003. évi megállapodás is rendelkezik a hajózás szabadságáról;

1.  elítéli az Oroszországi Föderációt, hogy a Kercsi-szorosi híd jogellenes megépítésével, a Krím félsziget és az Azovi-tenger fokozott militarizálásával, a jogellenes és visszaélésszerű blokádokkal, valamint a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren közlekedő – többek között ukrán és harmadik országok lobogója alatt közlekedő, valamint a különböző uniós tagállamok lobogója alatt közlekedő több mint 120 – kereskedelmi hajón folytatott jogellenes ellenőrzésekkel, továbbá az Azovi-tengeren folytatott hajózás késleltetése révén megsértette Ukrajna szuverenitását;

2.  ismételten támogatását fejezi ki Ukrajna függetlensége és területi integritása iránt, újólag megerősíti Ukrajna Krím félsziget és az Azovi-tenger feletti szuverenitását, és hangsúlyozza, hogy az Azovi-tengerhez Ukrajna számára teljes körűen biztosítani kell a kijáratot, amint azt az ENSZ tengerjogi egyezménye is rögzíti;

3.  úgy véli, hogy Oroszország ilyen visszaélésszerű és hosszan tartó ellenőrzései korlátozzák a hajózás szabadságát, és akadályozzák a kereskedelem és a térség forgalmát, és az ukrán kikötőkbe érkező vagy onnan induló hajók számára jelentős várakozási költségeket okoznak; rámutat, hogy ezek az ellenőrzések jelentős negatív hatással vannak az érintett ukrán kikötők munkaterhelésére és gazdasági életképességére; rámutat, hogy az Azovi-tengeren az orosz kikötőkbe közlekedő hajók mentesülnek e megkülönböztető ellenőrzések alól;

4.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy fokozódnak a térségben tapasztalható feszültségek, és a konfliktus tengeri dimenzióval egészült ki; aggodalmát fejezi ki a fokozott orosz haditengerészeti jelenlét miatt, mivel az Azovi-tengeren megerősítették az orosz fekete-tengeri flottát és a parti őrséget;

5.  tudomásul veszi, hogy ellenintézkedésként Ukrajna 2018. szeptember 17-én úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi az Oroszországgal 1997-ben aláírt általános „barátsági megállapodást”, és bejelentette a tengerészgyalogság és a part menti tüzérség további erőinek telepítését az Azovi-tengeren; támogatja Ukrajna azon erőfeszítéseit, hogy továbbra is diplomáciai és jogi eszközök – többek között az ENSZ tengerjogi egyezménye szerinti, folyamatban lévő választottbírósági eljárás – alkalmazásával küzdjön az orosz fellépésekkel szemben;

6.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, hogy az Azovi-tengeren kialakult helyzet figyelemmel kísérése érdekében aktiválják az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziójának Ukrajna teljes, a tengeri területet is magában foglaló területére szóló megbízatását;

7.  hangsúlyozza, hogy a Kercsi-szorosi híd jogellenesen épült meg, és üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy a híd megépítésében részt vevő hat vállalatra korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak; hangsúlyozza, hogy a lista szükség esetén további jogi és magánszemélyekkel is bővíthető;

8.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy európai vállalatok is részt vettek a Kercsi-szorosi híd megépítésében, és részvételükkel tudatosan vagy tudtukon kívül aláásták az uniós szankciórendszert; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a hatályos uniós korlátozó intézkedések alkalmazási körét, valamint a tagállamokat arra, hogy osszák meg egymással a lehetséges jogsértések eseteire vonatkozó nemzeti vámügyi vagy bűnügyi nyomozásokkal kapcsolatos információkat; felszólít továbbá egy független uniós szankcióbíróság létrehozására, amely eldöntené, hogy az uniós vállalatok vagy országok megsértették-e az uniós korlátozó intézkedéseket;

9.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy szorosabban kövesse nyomon az Azovi-tengeren kialakuló biztonsági helyzetet, amely az EU és tagállamai számára jelentősebb biztonságpolitikai következményekkel járhat; felkéri továbbá az alelnököt/főképviselőt, hogy szorosan kövesse nyomon a fejleményeket, azonosítsa a parancsnoki láncot, és eszkaláció esetére készítsen elő esetleges uniós korlátozó intézkedéseket;

10.  felkéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy vegyék fontolóra a hátrányosan érintett fuvarozók és kikötők különösen azáltali támogatásának lehetséges módjait, hogy Mariupol és Berdijanszk érintett kikötőiben új fejlesztési és beruházási projektekkel megerősítik az EU szerepvállalását;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint a tagállamoknak.

(1)

HL C 378., 2017.11.9., 213. o.

(2)

HL C 224., 2016.6.21., 14. o.

(3)

HL C 407., 2016.11.4., 74. o.

(4)

HL C 263., 2018.7.25., 109. o.

(5)

HL C 346., 2018.9.27., 86. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0259.

(7)

HL L 161., 2014.5.29., 3. o.

Utolsó frissítés: 2018. október 24.Jogi nyilatkozat