Eljárás : 2018/2891(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0506/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0506/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.20
CRE 25/10/2018 - 13.20

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0436

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 289kWORD 57k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0351/2018
22.10.2018
PE624.202v01-00
 
B8-0506/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a venezuelai helyzetről (2018/2891(RSP))


Dita Charanzová, Beatriz Becerra Basterrechea, Javier Nart, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Martina Dlabajová, María Teresa Giménez Barbat, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Patricia Lalonde, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2018/2891(RSP))  
B8-0506/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló, 2014. február 27-i(1), a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló, 2014. december 18-i(2), a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i(3), a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i(4), a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i(5), a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i(6), a venezuelai elnökválasztásokról szóló, 2018. május 3-i(7) állásfoglalására, valamint a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel Fatou Bensouda, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének a fülöp-szigeteki és venezuelai helyzet előzetes vizsgálatának megindításáról szóló, 2018. február 8-i nyilatkozatára, valamint a statútum hat részes államának a Venezuelában fennálló helyzettel kapcsolatos kérelméről szóló, 2018. szeptember 27-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának 2018. október 15-i következtetéseire,

–  tekintettel a venezuelai polgároknak a régióban történő vándorlásáról szóló, 2018. szeptember 4-i Quitói Nyilatkozatra,

–  tekintettel Eduardo Steinnek a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) – a régióban található venezuelai menekültek és migránsok ügyeivel foglalkozó – közös különmegbízottjaként történt, 2018. szeptember 19-i kinevezésére,

–  tekintettel a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó és az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja által 2017. április 28-án kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a G7-ek vezetőinek 2018. május 23-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Lima-csoport 2018. január 23-i, 2018. február 14-i, 2018. május 21-i, 2018. június 2-i és 2018. június 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) az egyre romló venezuelai humanitárius helyzetről szóló, 2018. április 20-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Fernando Albán önkormányzati képviselő venezuelai haláláról szóló, 2018. október 9-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Külügyi Bizottságának és az Emberi Jogi Albizottságnak Fernando Albán haláláról szóló, 2018. október 10-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságot és humanitárius helyzetet vizsgáló küldöttségének jelentésére,

–  tekintettel arra a döntésére, hogy 2017-ben a venezuelai demokratikus ellenzéknek és politikai foglyoknak ítélte oda a Szaharov-díjat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete továbbra is jelentős mértékben romlik Venezuelában; mivel a politikai válság következtében Venezuela példátlan társadalmi, gazdasági és humanitárius válsággal néz szembe, amely rengeteg halálos áldozattal és mintegy 2,3 millió migránssal és menekülttel jár;

B.  mivel a venezuelai lakosság 87%-át sújtja szegénység, és a mélyszegénységben élők aránya 61,2%; mivel az anyai halálozás 60%-kal, a csecsemőhalandóság pedig 30%-kal nőtt; mivel a venezuelaiak 89%-a számolt be arról, hogy nincs pénze elegendő élelmiszert vásárolni családja számára;

C.  mivel Venezuelában a rossz gazdálkodás és a kiszámíthatatlan, partizánjellegű gazdasági döntések eredményeként az ország már ötödik éve gazdasági recesszióban van, és reál GDP-je 2018-ban várhatóan 18%-kal fog csökkenni a 2017. évi 14%-os visszaesést követően; mivel Venezuela jelenleg az egyetlen olyan ország a világon, ahol hiperinfláció van, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint inflációs rátája ebben az évben 1,4 millió %, 2019-ben pedig 10 millió % lesz; mivel az árak egy év alatt 65 000%-kal emelkedtek;

D.  mivel a venezuelai kormány nem tett érdemi kísérletet a riasztó mértékű és kiterjedt humanitárius válság kezelésére, figyelmen kívül hagyva ezzel saját polgáraival szembeni azon kötelezettségét, hogy védelmezze őket és gondoskodjon róluk; mivel a nemzetközi közösség felkészültsége ellenére a venezuelai kormány sajnálatos módon továbbra sem hajlandó nyíltan átvenni a nemzetközi humanitárius segélyt, illetve elősegíteni annak szétosztását lakossága részére, amelynek égető szüksége van arra;

E.  mivel 2018. október 8-án Fernando Albán venezuelai ellenzéki politikust a venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) – a venezuelai politikai rendőrség – helyiségeiben állítólagosan megkínozták és meggyilkolták; mivel az ENSZ és az EU felhívásai ellenére a hatóságok nem voltak hajlandók lehetővé tenni a halála okainak független kivizsgálását, ideértve egy független igazságügyi munkacsoport által végzett nemzetközi kórbonctani vizsgálatot is; mivel Fernando Albánt a SEBIN helyiségeiben őrizetben tartották; mivel ezért a venezuelai hatóságokat felelősségre kell vonni tartózkodási helye tekintetében;

F.  mivel 2018. október 13-án a 2017. évi Szaharov-díj kitüntetettjét, Lorent Saleh-t szabadon engedték, közvetlenül a repülőtérre vitték, valamint spanyolországi kényszerszáműzetés keretein belül azonnali hatállyal kiutasították az országból; mivel Lorent Saleh négy évig volt börtönben és kegyetlen kínzást szenvedett el, tárgyalás vagy előzetes meghallgatás nélkül, amelyre az ügy bíróság elé terjesztését követően legfeljebb 45 napon belül sort kellett volna keríteni, azonban azt legalább 53 alkalommal elhalasztották; mivel beszámolói több ezer más áldozatéval egybehangzóan – beleértve a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (NBB) benyújtott ügyeket is – megerősítik a venezuelai politikai foglyokkal szembeni kegyetlen és embertelen bánásmódot, valamint a venezuelai hatóságok által gyakorolt rendszeres elnyomást;

G.  mivel jelenleg több mint háromszáz politikai foglyot tartanak fogva Venezuelában; mivel Juan Requesens venezuelai nemzetgyűlési képviselőt önkényesen letartóztatták és megkínozták, továbbra is teljes elkülönítésben tartják, és politikai mentelmi joga tartósan és jogellenesen sérül;

H.  mivel Julio Borgest, a nemzetgyűlés korábbi elnökét és a 2017. évi Szaharov-díj kitüntetettjét alaptalanul vádolták meg a venezuelai elnök, Nicolás Maduro meggyilkolására irányuló kísérletben való részvétel miatt; mivel a venezuelai hatóságok az Interpolon keresztül nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene;

I.  mivel Venezuelában a széles körben elterjedt erőszak és a teljes büntetlenség légköre uralkodik, nagyrészt annak következtében, hogy a hatóságok elmulasztották felelősségre vonni azokat a személyeket, akik súlyos emberi jogi jogsértéseket követtek el, ideértve a gyilkosságot, a tüntetők elleni túlzott erőszak alkalmazását, az önkényes fogva tartást, a kínzást, az egyéb megalázó és embertelen bánásmódot, valamint az erőszakos bűnözést;

J.  mivel a venezuelai migránsok és menekültek bizonytalan helyzete miatt a befogadó országoknak járulékos költségeik keletkeznek, ami példátlan válságot idézett elő Latin-Amerikában és a karibi térségben;

K.  mivel 2018. február 8-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze a venezuelai helyzettel kapcsolatban előzetes vizsgálatot indított a nem kormányzati szervezetektől és magánszemélyektől kapott bejelentések alapján; mivel 2018. szeptember 27-én az NBB hat részes állama (Argentína, Kanada, Kolumbia, Chile, Paraguay és Peru) azt kérte, hogy az ügyész indítson nyomozást a Venezuela területén elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények ügyében az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) főtitkárának jelentése, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának jelentése alapján; mivel később Franciaország és Costa Rica is csatlakozott ehhez a felhíváshoz; mivel ez volt az első eset, hogy a részes államok egy csoportja egy másik részes állam területén fennálló helyzettel kapcsolatban nyújtott be kérelmet; mivel az Európai Parlament két alkalommal is ugyanerre szólított fel, mégpedig a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i állásfoglalásában és az EU Latin-Amerikával fenntartott politikai kapcsolatairól szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalásában; mivel igazságszolgáltatás nélkül nincs esélye a tartós békés megoldásnak, illetve a megbékélésnek;

L.  mivel a 2005 szeptemberében tartott ENSZ-világcsúcson valamennyi tagállam hivatalosan elfogadta, hogy minden állam felelős lakosságának az emberiesség elleni bűncselekményekkel szembeni védelméért; mivel a tagállamok egyetértettek abban, hogy ha egy állam nem tesz eleget ennek a felelősségnek, a nemzetközi közösség köteles segítséget nyújtani az e bűncselekmények által fenyegetett lakosság védelme érdekében;

M.  mivel 2017. november 13-án a Tanács úgy határozott, hogy elfogadja a fegyverekre, valamint az azokhoz kapcsolódó, belső elnyomás céljára alkalmas felszerelésekre vonatkozó, Venezuelával szembeni embargóról szóló határozatot; mivel 2018. január 22-én egyhangúlag úgy határozott, hogy hét, hivatalos tisztséget betöltő venezuelai személlyel szemben a demokratikus elvek be nem tartása miatt korlátozó intézkedések – többek között utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása – formájában szankciókat szab ki; mivel 2018. június 25-én a szankciókat további 11 venezuelai tisztviselőre kiterjesztették; mivel, bár az említett személyek számlái befagyasztásra kerültek, házastársaik és egyéb közeli hozzátartozóik továbbra is hozzáférhetnek számláikhoz;

N.  mivel az EU más demokratikus szervezetekkel együtt nem ismerte el sem az elnökválasztásokat, sem az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, sem pedig az ezen illegitim folyamatok következtében létrehozott hatóságokat;

O.  mivel a Külügyek Tanácsa 2018. október 15-i ülésének eredményei utaltak a jelenlegi válság politikai megoldására, megvizsgálva egy kapcsolattartó csoport létrehozásának lehetőségét a politikai folyamat előmozdítása érdekében;

P.  mivel két arra irányuló kísérlet is kudarcot vallott, hogy a Vatikán és a nemzetközi közvetítők segítségével nemzeti párbeszédet alakítsanak ki a kormány és a ellenzék között a válságból való kiút megtalálása érdekében, mivel a venezuelai hatóságokból hiányzott a komoly szándék, az egyeztetések során semmiféle engedményt nem tettek, és kizárólag arra törekedtek, hogy időt nyerjenek és nemzetközileg elismerjék őket;

1.  őszinte részvétét fejezi ki Fernando Albán családjának és barátainak; elítéli ezzel összefüggésben a venezuelai hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és a kormányzati tevékenységek azonnali, független vizsgálatát sürgeti, ideértve a független igazságügyi munkacsoport által végzett nemzetközi kórbonctani vizsgálatot is;

2.  emlékeztet arra, hogy a vatikáni közvetítés és a Dominikai Köztársaságban lezajlott nemzeti politikai párbeszéd révén a venezuelai válság politikai megoldására irányuló két korábbi kísérlet egyértelműen kudarcba fulladt; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közvetítésnek vagy a kapcsolattartó segítő csoportnak elfogulatlannak kell lennie, és azt mindkét félnek el kell fogadnia;

3.  felszólítja az EU-t, nevezetesen a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy a politikai megoldás felé tett további lépések a következő megkérdőjelezhetetlen követelményeket foglalják magukban: valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátása, valamint a politikai ellenzék, az emberi jogi aktivisták és a békés tüntetők elnyomásának, kínzásának, bántalmazásának és zaklatásának a beszüntetése; a nemzetgyűlés által választott új, független Nemzeti Választási Tanács létrehozása; szabad és tisztességes választások megtartása a politikai pluralizmust tiszteletben tartó és hiteles eljárást biztosító nemzetközi normákkal összhangban, nemzetközi demokratikus megfigyelők jelenlétében; a legitim nemzetgyűlés elismerése; az alkotmányozó nemzetgyűlés feloszlatása;

4.  megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az NBB vizsgálatának megindítását a jelenleg e bíróság előzetes vizsgálata alatt álló kiterjedt bűncselekmények ügyében, amelyeket a venezuelai rezsim követett el az állam által saját polgáraival szemben gyakorolt rendszeres elnyomás révén; sürgeti az egész Európai Uniót és annak tagállamait, hogy csatlakozzanak Argentína, Kanada, Chile, Kolumbia, Paraguay, Peru, Franciaország és Costa Rica kormányainak a venezuelai kormány NBB elé idézésére irányuló felhívásához azzal a céllal, hogy az NBB kivizsgálja a venezuelai rezsim tisztviselői által elkövetett, emberiesség elleni bűncselekményeket, és megállapítsa az e bűncselekményekért való felelősséget;

5.  megismétli az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által az Emberi Jogi Tanács tagállamaihoz 2018 júniusában intézett azon felhívást, amely a Venezuelai Bolivári Köztársaságban elkövetett emberi jogi jogsértéseket kivizsgáló nemzetközi bizottság felállítására és az NBB fokozottabb bevonására irányult;

6.  emlékezteti a venezuelai kormányt azon felelősségére, hogy védelmezze lakosságát többek között az emberiesség elleni bűncselekményekkel szemben; továbbá emlékezteti az EU-t és az ENSZ-en keresztül a nemzetközi közösséget a „védelmi felelősség” elvére, vagyis arra, hogy a venezuelai lakosságot védelmezni kell az állam által elkövetett, emberiesség elleni bűncselekményekkel szemben; emlékeztet arra, hogy ez egy, az ENSZ-tagállamok által elfogadott közös kötelezettségvállalás a súlyosabb következményekkel járó humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében; felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy összehangolt módon, az ENSZ keretein belül vizsgáljon meg valamennyi diplomáciai, humanitárius és békés lehetőséget a „védelmi felelősség” elvének érvényre juttatása érdekében;

7.  üdvözli, hogy az illegitim és nemzetközileg nem elismert, 2018. május 20-i választások kapcsán az EU további célzott és visszafordítható szankciókat vezetett be, amelyek azonban nem ártanak a venezuelai lakosságnak; hangsúlyozza, hogy haladéktalanul meg kell vizsgálni a szankciók jegyzékének a venezuelai hatóságok más tagjaira és családtagjaikra történő kiterjesztését; felszólítja a Tanácsot, hogy mérlegelje a venezuelai olajjal – beleértve az állami tulajdonban lévő PDVSA vállalattal való ügyletekkel – kapcsolatos szankciók bevezetését;

8.  ismételten kijelenti, hogy támogatja az AÁSZ főtitkára, Luis Almagro által a venezuelai demokrácia és emberi jogok előmozdításáért végzett munkát, valamint a Lima-csoportnak a jelenlegi politikai és humanitárius válság demokratikus megoldása érdekében kifejtett erőfeszítéseit;

9.  elismerését fejezi ki Brazíliának, Kolumbiának, Perunak, Ecuadornak és a régió más országainak, regionális és nemzetközi szervezeteknek, magán- és állami szervezeteknek, a katolikus egyháznak és általában a régióban élő polgároknak a venezuelai migránsok és menekültek részére nyújtott támogatásukért és az irányukban tanúsított szolidaritásukért; emlékezteti az uniós intézményeket és a tagállamokat azon kötelezettségükre, hogy védelmezzék a Szaharov-díj kitüntetettjeit és ismerjék el az aktuális helyzetben játszott meghatározó szerepüket, amelynek legitimitását a demokrácia iránti elkötelezettségük biztosítja, továbbá azok az értékek, amelyekért kitüntették őket;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy azonnali intézkedésekkel, többek között humanitárius vízumok és különleges tartózkodási engedélyek kibocsátásával vagy más regionális migrációs kereten belül, a megfelelő védelmi biztosítékok mellett biztosítsanak védelmet a területükön tartózkodó venezuelai menekültek és migránsok számára; mindazonáltal ismét felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy könnyítsék meg és gyorsítsák fel saját állampolgáraik azonosító okmányainak kibocsátását és megújítását, mind Venezuelában, mind külföldön;

11.  újra hangsúlyozza a Kolumbia és Brazília venezuelai szárazföldi határainál 2018 júniusában tett látogatása során született, igen aggasztó megállapításait; ismételten felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy a humanitárius és közegészségügyi válságok súlyosbodásának megelőzése érdekében sürgősen és korlátozás nélkül engedjék be a humanitárius segélyeket az országba;

12.  határozottan üdvözli Eduardo Steinnek a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) – a régióban található venezuelai menekültek és migránsok ügyeivel foglalkozó – közös különmegbízottjaként nemrégiben, 2018. szeptember 19-én történt kinevezését, és megjegyzi, hogy ez a kinevezés a migrációs válság regionális és globális dimenziójának elismerését tükrözi; felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy a közös különmegbízottal egyeztetve több forrást és segítséget mozgósítsanak;

13.  emlékeztet arra, hogy az Interpol olyan nemzetközi rendőrségi szervezet, amely elsősorban a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozik; felhívja az Interpolt, hogy ne foglalkozzon a venezuelai kormány Julio Borges, Luisa Ortega Diaz és Zair Mundaray Rodriguez ellen irányuló kéréseivel, mivel a vádak teljesen megalapozatlanok és tisztán politikai indíttatásúak;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és Nemzetgyűlésének, a Kolumbiai Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság, a Perui Köztársaság és az Ecuadori Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának és a Lima-csoportnak.

 

(1)

HL C 285., 2017.8.29., 145. o.

(2)

HL C 294., 2016.8.12., 21. o.

(3)

HL C 316., 2016.8.30., 190. o.

(4)

HL C 86., 2018.3.6., 101. o.

(5)

HL C 298., 2018.8.23., 137. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0041.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.

Utolsó frissítés: 2018. október 24.Jogi nyilatkozat