ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a bizonyos termékekben található acetamiprid megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről
4.12.2018 - (D58389/03 – 2018/2902(RPS))
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Illetékes képviselők: Sylvie Goddyn, Michèle Rivasi, Frédérique Ries, Guillaume Balas, Younous Omarjee
B8‑0556/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a bizonyos termékekben található acetamiprid megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről
(D58389/03 – 2018/2902(RPS))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],
– tekintettel a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a bizonyos termékekben található acetamiprid megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére (D058389/03),
– tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára[2],
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) acetamipridre vonatkozó egyes, aggodalomra okot adó MRL-ek célzott értékeléséről és az étkezési olajbogyók, az olajkinyerésre szánt olajbogyók, az árpa és a zab esetében alkalmazandó jelenlegi MRL-ek módosításáról szóló, 2018. május 16-án közzétett célzott értékelésére[3],
– tekintettel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2018. szeptember 19-i véleményére,
– tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára[4],
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre és (4) bekezdésének c) pontjára,
A. mivel az acetamiprid egy neonikotinoid tartalmú rovarölő szer, amely számos rovarra, többek között a beporzást végző rovarokra is hat;
B. mivel a neonikotinoidok, többek között az acetamiprid is felszívódó (szisztémásan ható) rovarölő szerek, ami azt jelenti, hogy ezeket rápermetezik a növényekre, amelyek felszívják a vegyi anyagokat, amelyek aztán elterjednek az egész növényben – a szövetekben, a virágporban és a nektárban; mivel az acetamiprid és más felszívódó rovarölő szerek két különböző módon pusztítják el a rovarokat: egyrészt amikor érintkezésbe kerülnek a peszticiddel, például amikor a szert a rovarra permetezik, másrészt pedig amikor elfogyasztják a növényt, amelyet a peszticiddel kezeltek;
C. mivel ismert, hogy a neonikotinoidok a módszeres áttelepítés miatt rendkívül mérgezőek a mézelő méhekre, ami arra indította a Bizottságot, hogy három ilyen szert betiltson;
D. mivel az EFSA 2017. szeptember 21-én kedvező véleményt fogadott el a neonikotinoidok toxicitásáról;
E. mivel az EFSA 2018. február 28-án közzétette három neonikotinoid – a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxam – frissített kockázatértékelését, amely megerősíti, hogy a neonikotinoid növényvédő szerek legtöbb felhasználása veszélyt jelent a vadméhekre és a mézelő méhekre;
F. mivel az acetamiprid is a Franciaország által betiltott öt neonikotinoid közé tartozik, a tiakloprid és az egész Unióban betiltott három neonikotinoid mellett;
G. mivel az acetamiprid az emberi testben lebontódik, és ennek eredményeképpen egy felhalmozódásra képes anyag (N-desmethyl-acetamiprid) jön létre, amelynek a jelenléte mérgezéses tünetekkel jár[5];
H. mivel több közelmúltbeli tanulmány arra enged következtetni, hogy az acetamiprid endokrin károsító hatással rendelkezik[6], [7], kihat az idegrendszeri fejlődésre[8], [9], valamint neurotoxikus[10], genotoxikus[11] és immunotoxikus[12] hatásokkal rendelkezik;
I. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdése az Unió egyik alapvető elveként határozza meg az elővigyázatosság elvét;
J. mivel az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”;
K. mivel a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célja a peszticidek fenntartható használatának elérése az Unióban a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák, például a peszticidek nem vegyi alternatíváinak előmozdítása révén;
L. mivel jóllehet a Bizottság felismerte, hogy súlyos problémák[13] állnak fenn a peszticidekkel és használatukkal kapcsolatos döntéshozatali folyamat legitimitását illetően, továbbra is javaslatot tesz neonikotinoidok engedélyezésére;
M. mivel az acetamiprid szermaradék-határértékeinek (MRL-ek) emelésére irányuló bizottsági javaslat azzal a kockázattal jár, hogy újra olyan eset fordul elő, amikor nem tartják tiszteletben az elővigyázatosság elvét, tekintettel az acetamiprid közegészségügyi és környezeti hatásaival kapcsolatban továbbra is fennálló kétségekre;
N. mivel az EFSA által az étkezési olajbogyókban és olajkinyerésre szánt olajbogyókban előforduló acetamiprid MRL-jeinek az emelésére irányuló kérés kapcsán tett észrevételek bizonyítják, hogy nem történt semmilyen környezeti hatásvizsgálat, még a beporzókra vonatkozó hatásvizsgálat sem;
O. mivel az EFSA 2018. május 16-i véleményében foglalt következtetéseket elméleti megfontolások alapján fogalmazták meg, különösen ami a maximális napi bevitel becslését illeti; mivel az EFSA elemzésében foglalt egyes szempontok elméleti jellege kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EFSA képes-e empirikus tényekre támaszkodni, és ebből adódóan eredményeiben a valós helyzetet leképezni;
P. mivel az EFSA megállapítja, hogy az acetamiprid MRL-jeinek az emeléséből adódóan „nem várható”, hogy a lakosság egészségét érintő kockázat keletkezne; mivel ez a megállapítás azonban némi bizonytalanságot foglal magában, és így maradnak bizonyos kétségek az új MRL-értékek tényleges biztonságosságát illetően;
Q. mivel az EFSA 2018. május 16-i véleményében az étkezési olajbogyó és az olajkinyerésre szánt olajbogyó termesztése tekintetében az MRL-ek megháromszorozását ajánlja, mint az az I. mellékletben szereplő összefoglaló táblázatból kitűnik, de nem szolgál megfelelő bizonyítékokkal, amelyek bizonyítanák, hogy ez nem jár kockázattal a környezetre, különösen a beporzást végző rovarokra nézve;
R. mivel az acetamipridet 2013 óta tömegesen használják a Dél-Európát sújtó Xyllela fastidiosa válság megfékezésére, a baktériumot terjesztő vektort, nem pedig magát a baktériumot célba véve; mivel jóllehet nem ismert semmilyen orvosság, amellyel az érintett fák megmenthetők lennének, az olajfát elpusztító Xylella fastidiosa baktérium terjedése ellen másféleképpen is lehet küzdeni, így például hiperspektrális és hőkamerákkal, amelyekkel a betegség a tünetek megjelenése előtt felderíthető[14], a fák karanténozásával és a megbetegedett fák eltávolításával;
1. ellenzi a Bizottság rendelettervezetének elfogadását;
2. úgy véli, hogy a bizottsági rendelet tervezete túllépi a 396/2005/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
3. úgy véli, hogy a bizottsági rendelet tervezete nem egyeztethető össze a 396/2005/EK rendelet céljával és tartalmával;
4. megállapítja, hogy az acetamiprid jelenlegi uniós MRL-je az étkezési olajbogyó és az olajkinyerésre szánt olajbogyó esetében 0,9 mg/kg-ról 3 mg/kg-ra fog nőni;
5. javasolja, hogy az acetamiprid étkezési olajbogyóra és az olajkinyerésre szánt olajbogyóra vonatkozó uniós MRL-je a II. mellékletnek megfelelően inkább 0,5 mg/kg-ra csökkenjen;
6. hangsúlyozza, hogy az MRL 3 mg/kg-ra való emelése azt jelentené, hogy legalább négyszer annyi acetamipridet permeteznének a fákra és az olajbogyókra;
7. úgy véli, hogy az acetamiprid regisztrálására vonatkozó határozat nem indokolható, mivel nincs elég bizonyíték, amely arra engedne következtetni, hogy ki fogják küszöbölni az állatokat, az élelmiszer-biztonságot és a beporzókat érintő elfogadhatatlan kockázatokat;
8. úgy véli, hogy a beporzókat érintő toxicitás növekedése a többféle peszticid és rovarölő szer, köztük az acetamiprid alkalmazásából származó koktélhatás[15] következménye;
9. megállapítja, hogy az acetamiprid rovarok elpusztítására, peszticidként való felhasználása káros lehet a beporzók számára[16];
10. úgy véli, hogy a bizottsági rendelet tervezete az étkezési olajbogyó és az olajkinyerésre szánt olajbogyó acetamipridszintjének lehetséges jövőbeli emelését is meghatározza;
11. úgy véli, hogy az EFSA véleménye nem vette figyelembe az emberi egészséget és a méheket érintő kockázatot; felhívja a tagállamokat és az EFSA-t, hogy az MRL-ekre vonatkozó kérelmek értékelésekor őrködjenek nagyobb éberséggel a lakosság egészsége és a beporzók felett;
12. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a bizottsági rendelet tervezetét;
13. felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be olyan új jogalkotási javaslatot, amely tiszteletben tartja az elővigyázatosság elvét;
14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
I. MELLÉKLET
Az acetamipridre vonatkozó hatályos szermaradék-határértékek célzott értékelése, EFSA Journal
B.4. |
Javasolt MRL-ek | |||
Kódszám(a) |
Áru |
Hatályos uniós MRL (mg/kg) |
Az értékelés eredménye | |
MRL (mg/kg) |
Megjegyzés | |||
A szermaradvány alkalmazandó meghatározása: acetamiprid | ||||
1300010 |
Alma |
0,8 |
0,4 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
1300020 |
Körte |
0,8 |
0,4 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
140030 |
Őszibarack |
0,8 |
0,2 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
242020 |
Fejeskáposzta |
0,7 |
0,4 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
243010 |
Kínai kel |
1,5 |
– |
Nem volt lehetséges az alternatív MRL-re való javaslattétel(c) |
243020 |
Kel |
1,5 |
– |
Nem volt lehetséges az alternatív MRL-re való javaslattétel(c) |
251020 |
Fejessaláta-félék |
3 |
1,5 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
251030 |
Endívia/széles levelű batáviai endívia |
1,5 |
0,4 |
Javaslattétel előzetes alternatív MRL-re(d) |
252010 |
Spenótfélék |
5 |
0,6 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
252020 |
Kövér porcsin |
3 |
0,6 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
252030 |
Mangold |
3 |
0,6 |
Javaslattétel alternatív MRL-re(b) |
270030 |
Szárzeller |
1,5 |
– |
Nem volt lehetséges az alternatív MRL-re való javaslattétel(e) |
161030 |
Étkezési olajbogyó |
0,9 |
3 |
A kívánt új uniós felhasználásokat kellőképpen alátámasztják az adatok, és nem került sor a fogyasztókat érintő kockázatok feltárására |
402010 |
Olajbogyó olajkinyerésre |
0,9 |
3 | |
500010 |
Árpa |
0,01* |
0,05 |
|
500050 |
Zab |
0,01* |
0,05 |
|
– |
Egyéb növényi eredetű termékek |
Lásd az (EU) 2017/626 rendeletet |
Lásd az (EU) 2017/626 rendeletet |
A jelenlegi MRL-ek megtarthatók(f) |
A szermaradvány alkalmazandó meghatározása: acetamiprid és N-demetil-acetamiprid összege, acetamipridként kifejezve | ||||
– |
Egyéb állati eredetű termékek |
Lásd az (EU) 2017/626 rendeletet |
Lásd az (EU) 2017/626 rendeletet |
A jelenlegi MRL-ek megtarthatók(g) |
MRL: szermaradék-határérték
* jelzi, hogy az MRL-t a meghatározási határban határozták meg
a) a 396/2005/EK rendelet I. mellékletében felsorolt árukódszám.
b) A hatályos uniós MRL-t potenciálisan aggodalomra okot adó MRL-ként azonosították. A tagállamok az alternatív MRL-t alátámasztó adatokat nyújtottak be, és ezen alternatív MRL tekintetében nem tártak fel a fogyasztókat érintő kockázatokat.
c) A hatályos uniós MRL-t potenciálisan aggodalomra okot adó MRL-ként azonosították. Az Unióban jelenleg semmilyen használat nem engedélyezett, amelyet figyelembe lehetne venni alternatív MRL levezetéséhez. Az EFSA javasolja az MRL megfelelő meghatározási határra (LOQ) való leszállítását, valamint az érintett engedélyek visszavonását az EU-ban.
d) A hatályos uniós MRL-t potenciálisan aggodalomra okot adó MRL-ként azonosították. A tagállamok az alternatív MRL-t alátámasztó adatokat nyújtottak be, és ezen alternatív MRL tekintetében nem tártak fel a fogyasztókat érintő kockázatokat. A levezetett alternatív MRL-t azonban további adatok benyújtásával meg kell erősíteni.
e) A hatályos uniós MRL-t potenciálisan aggodalomra okot adó MRL-ként azonosították. Az alternatív helyes mezőgazdasági gyakorlatot (GAP) alátámasztó szermaradványadatok nem álltak rendelkezésre, és nem vezethető le alternatív MRL. Az EFSA javasolja az MRL megfelelő meghatározási határra való leszállítását, valamint az érintett engedélyek visszavonását az EU-ban.
f) A hatályos uniós MRL-t nem azonosították potenciálisan aggodalomra okot adó MRL-ként.
g) A hatályos uniós MRL-t nem azonosították potenciálisan aggodalomra okot adó MRL-ként. Ezenfelül a kelre és az almára vonatkozó legkritikusabb meglévő felhasználások és az árpára és a zabra vonatkozó kívánt felhasználások visszavonása várhatóan nem lesz hatással az állatállomány tekintetében kiszámított MRL-ekre.
II. MELLÉKLET
Javasolt új MRL-ek:
Kódszám |
Áru |
Hatályos uniós MRL (mg/kg) |
Javasolt új MRL (mg/kg) |
Megjegyzés |
161030 |
Étkezési olajbogyó |
0,9 |
0,5 |
Javaslattétel alternatív MRL-re |
402010 |
Olajbogyó olajkinyerésre |
0,9 |
0,5 |
Javaslattétel alternatív MRL-re |
- [1] HL L 309., 2009.11.24, 71. o.
- [2] HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
- [3] DOI:10.2903/j.efsa.2018.5262, EFSA Journal 2018;16(5):5262.
- [4] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
- [5] Marfo, J. T., Fujioka, K., Ikenaka, Y., Nakayama, S. M. M., Mizukawa, H., Aoyama, Y., et al., „Relationship between Urinary N-Desmethyl-Acetamiprid and Typical Symptoms including Neurological Findings: A Prevalence Case-Control Study”, PLOS ONE 10(11): e0142172, 2015, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0142172
- [6] Teramaya, H., et al., „Effect of acetamiprid on the immature murine testes”, 2018, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30103633
- [7] Kong, D., et al., „Acetamiprid inhibits testosterone synthesis by affecting the mitochondrial function and cytoplasmic adenosine triphosphate production in rat Leydig cells”, 2017, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28395332
- [8] Kagawa, N. and Nagao, T., „Neurodevelopmental toxicity in the mouse neocortex following prenatal exposure to acetamiprid”, 2018, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30047162
- [9] Terayama, H., et al., „Acetamiprid Accumulates in Different Amounts in Murine Brain Regions”, 2016, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5086676/
- [10] Çamlıca, Y., et al., „Toxic effect of acetamiprid on Rana ridibunda sciatic nerve (electrophysiological and histopathological potential)”, 2018, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29536770
- [11] Şenyildiz, M., et al., „Investigation of the genotoxic and cytotoxic effects of widely used neonicotinoid insecticides in HepG2 and SH-SY5Y cells”, 2018, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29591886
- [12] Marzouki, S., et al., „Specific immune responses in mice following subchronic exposure to acetamiprid”, 2017, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28843496
- [13] A tagállamok képviselői az állandó bizottságban 2018. április 27-én támogatták a Bizottságnak azt a javaslatát, amely tovább korlátozza a három neonikotinoid, az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxam használatát, amelyek tudományos felülvizsgálata (https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/180228) során megállapítást nyert, hogy kültéri használatuk káros a méhekre. A méhek védelme fontos ügy a Bizottság számára, mivel a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-termelést és a környezetet érinti. A biztosi testület az ezt prioritásként kezelő Juncker elnök kezdeményezésére 2017. március 29-én megvitatta a kérdést. A korlátozások, amelyekben megállapodtak, túlmentek a 2013 óta alkalmazott intézkedéseken. A három anyag összes kültéri felhasználását betiltották, és a kérdéses neonikotinoidok használata csak azokban az állandó üvegházakban megengedett, amelyekben nem várható a méhekkel való érintkezés. Az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos, Vytenis Andriukaitis üdvözölte a szavazást, és hangsúlyozta, hogy „a Bizottság hónapokkal ezelőtt javasolta ezeket az intézkedéseket, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által nyújtott tudományos szaktanácsra alapozva. A méhek egészsége továbbra is rendkívül fontos számomra, mivel érinti a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-termelést és a környezetet”.
- [14] „Previsual symptoms of Xylella fastidiosa infection revealed in spectral plant-trait alterations”, Nature Plants, 4. kötet, 432–439. o., 2018. június 25., https://www.nature.com/articles/s41477-018-0189-7
- [15] Traynor, K. S., Pettis, J. S., Tarpy, D. R., Mullin, C. A., Frazier, J. L., Frazier, M., van Engeldsorp, D., „In-hive Pesticide Exposome: Assessing risks to migratory honey bees from in-hive pesticide contamination in the Eastern United States”, Scientific Reports 6, 2016. szeptember 15., http://www.nature.com/articles/srep33207
- [16] El Hassani, A. K., Dacher, M., Gary, V., Lambin, M., Gauthier, M., Armengaud, C., ‘Effets sublétaux de l’Acétamipride et du Thiamethoxam sur le comportement de l’abeille (Apis mellifera)’, 2014. május 23., https://www.researchgate.net/publication/255636607_Effets_subletaux_de_l%27Acetamipride_et_du_Thiamethoxam_sur_le_comportement_de_l%27abeille_Apis_mellifera